Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-10 / 83. szám
1991. április 10. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Kárpáti István - kisvárosi nagyvállalkozó Minőség mindenek felett Két év után a kezdeti lépések Üj japán sikköszörügépet állít üzembe Jobban István Német szakvásárok- Hannoveri Ipari Vásár, április 10-17.- Frankfurti Nemzetközi Szőrmevásár, április 11-14.- Szálloda- és vendéglátóipari kiállítás, Nürnberg, április 13-17.- Ruházati textíliák nemzetközi vására, Frankfurt, április 9-11.- Saar-vidéki nemzetközi vásár, Saarbrücken, április 20-28.- Infobase, elektronikus információs termékek nemzetközi vására, Frankfurt, április 23-25.- Nemzetközi belsőépítészeti és homlokzati szakvásár, Nürnberg, április 25-28. Jogszabályfigyelő- Mi itt bebizonyítottuk, hogy a magyar szakemberek is képresek arra a minőségre, mint például a németek - mondja Kárpáti István, a német-magyar vegyes tulajdonú Koch és Kárpáti Fémárugyár Kft. hazai társtulajdonosa. - Sőt, nekünk még jobbat kell produkálnunk, selejt itt nem fordulhat elő, az a végünket jelentené. Német partnerem megbízik bennünk, felelősséget vállal a megrendelőivel szemben a mi munkánkért is. Ennek a bizalomnak mindenáron meg kell felelnünk. Állandó odafigyelést igényel, hogy a lehető legjobb minőségben, a leggyorsabban és a legkisebb ráfordítással készüljenek el az alkatrészek. * Végigsétálunk az üzemcsarnokban, amely a laikus számára olyan, mint bármely másik fémmegmunkáló gyár, legfeljebb az tűnik fel, hogy itt a megszokottnál mintha kevesebb dolgozó lenne. Pedig a gépek működnek, fúmak-mamak- esztergálnak, hangosan zakatolnak. Mechanikus vezérlésű revolverautomaták ezek, amelyek a különböző keresztmetszetű acél-, aluminium-, vagy rézrudakból apró mütyüröket készítenek megállás nélkül. Több gépre felügyel egy- egy szakember, időnként precíziós műszerekkel megmérik az elkészültalkatrészeket, hogy megfelelnek-e az előirt, századmilliméteres méretpontosságnak. *- Bár már jó két éve szervezem ezt a vállalkozást, mégis azt kell mondanom, hogy ami itt látható, az csak a kezdeti lépés - folytatja Kárpáti István. - Jelenleg a Kommunális Szolgáltató Vállalattól béreljük itt Szekszárd határában ezt az üzemcsarnokot, de a terveink szerint az év végéig felépítünk egy új gyárat, ahol a jelenlegi 40 helyett 3-400 ember talál majd munkát. A kapacitásbővítést itt, sajnos, a rendelkezésre álló hely korlátozza, egyszerűen nem fér el több gép. Pedig megrendelésben nem lenne hiány. Sajnos, minden sokkal lassabban és nehezebben megy, mint ahogy terveztük, vagy ahogy szeretnénk. Hihetetlenül sok problémával, bürokratikus akadállyal kell nap mint nap megküzdenünk. Pedig, ha az ilyen Kochok előtt jobban megnyitnánk a kapukat, jóval kevesebb munkanélküli-segélyt kellene kifizetni. A mi leendő üzemünk is több száz munkahelyet teremt, a legkorszerűbb technika és vele egy minőségileg más munkamorál kerül az országba. Úgy gondolom, ez mindenkinek jó, mégsem kaptunk itthon hitelt a beruházáshoz. Most a partnerem intézi Németországban, hogy kapjunk hitelt a Baden-Württenberg tartomány által felajánlott keretből. Adam Koch, a partnerem egyébként györkönyi születésű, egyéves volt, amikor kitelepítették a családját Baden-Württenbergbe. Az ő tulajdonában van - többek között - az AKO GmbH fémalkatrészgyár, amely olyan cégeknek szállít, mint például a Mercedes, vagy a Bosch. Mi az AKO-nak végzünk bérmunkát német tulajdonú gépekkel, német alapanyagból és német viszonylatban is kiemelkedő minőséget kell produkálnunk. Koch úr egyszer-kétszer már elvesztette a türelmét a magyar furcsaságok láttán. Szerencsére én rendkívül kitartó vagyok, ha valahonnan kidobnak, visszamegyek százszor is. Tulajdonképpen ez az én hobbim, úgy érzem, erre születtem, a vállalkozást önmagáért szeretem. Minél nagyobb a kihívás, annál nagyobb a sikerélmény is, ami - bízom benne - nem marad el. Legfeljebb késik.- árki Irányadó a jelszó a falon Koch úrtól- Az 1991. IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szól. A tv. kimondja, hogy a foglalkoztatás elősegítése a munka- nélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek. A törvényben meghatározott célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szolgáltatás segíti elő.- A 34/1991. (II. 28.) kormányrendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szól. A rendelet szerint a munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A 35/1991. (II. 28.) kormányrendelet a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések lebonyolításának rendjéről szól. A rendelet hatálya kiterjed áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelére, illetőleg behozatalára jogosult jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, szakcsoportokra, egyéni vállalkozókra és más természetes személyekre, továbbá devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetekre. A rendelet szerint a külkereskedelmi joggal rendelkező személy jogosult a vele konvertibilis elszámolású külkereskedelmi importszerződést kötő külföldi féllel halasztott fizetésben megállapodni. Külföldi fizetőeszközben 250 000 Ft- ot meg nem haladó összegben teljesíthet készpénzfizetést Ha a konvertibilis elszámolású pénznemben kötött külkereskedel- pii exportszerződés a négymijjió forintot meghaladja, úgy az ellenérték beszedésére pénzintézetnek meg= bízást kell adni.- A külföldiek magyarországi befektetéseiről szól az 1991. évi VI. törvény, amely biztosítja, hogy ugyanazon vállalkozói körre azonos nyereségadó-mérték érvényesüljön.- A 41/1991. (III. 8.) kormányrendelet a Befektetésösztönzési Alap feltételeit szabályozza. Az alap a külföldiek magyarországi, elsősorban termelési célú befektetéseit ösztönzi. Az alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kezeli. Az alapból az a korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság kaphat támogatást, melynek törzstőkéje eléri az 50 millió forintot és a külföldi részesedése legalább 30%, illetve a konvertibilis valutában teljesített pénzbeli hozzájárulás aránya legalább 50%. A támogatás ösz- szege a beruházási költségek 20%- áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet.- Az 1991. évi II. törvény, valamint az 1990. évi XCVII. törvény és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 17/1991. (I. 28.) és 129/1991. (XII. 31.) kormányrendeletek lényeges változásokat hoztak a társadalombiztosítás területén. így például ezentúl rendbírság róható ki, ha valaki nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget a társadalombiztosítási kötelezettségeinek, továbbá nem kell TB- és nyugdijjárulékot fizetni ez év elejétől a természetbeni juttatás után. A szűk hety korlátozza a vállalkozás bővítését Ipartestületi hírek Német segítség A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület március végén háromnapos előadássorozattal járult hozzá az új iránt érdeklődő vállalkozók, iparosok ismereteinek kiegészítéséhez. A rendezvényen - amelyet Szekszárd polgármestere nyitott meg a Babits Mihály Művelődési Központban - az alsóbajor- országi és az oberpfatzi kisipari kamara szaktanácsadói tartottak előadásokat R Würf, F. Stoiber és K. Hilkinger urak arra törekedtek, hogy az elmélet és a gyakorlat szoros egységében mutassák be az üzemszervezés, a piackutatás és reklám, az árkalkuláció, valamint a finanszírozás alapelveit szabályait, törvényeit A közel félszáz hallgató közvetlenül tehette fel kérdéseit és így olyan tapasztalatcserére került sor, amelyet a résztvevők egyértelműen hasznosnak, szükségesnek tartottak, ennek alapján minden valószinűség szerint sor kerül a jövőben is hasonló eseményekre. Vállalkozásfejlesztés Az Ipartestületek Országos Szövetsége, mint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapitó tagja, komolyabban részt kíván venni annak munkájában. Mint az már közismert, a Ftiare program keretében az alapítvány által kiirt regionális vállalkozói központokra vonatkozó pályázat egyik nyertese Tolna megye lett. Ennek köszönhetően már dolgozik is egy dán szakértői csoport megyénkben, a lehetőségek feltárásán. A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület - mint a megyei szintű koordinációt ellátó kisiparos szervezet - vezetősége ma délután tárgyal a dán szakértőkkel az ipartestület jövőbeli szerepéről a regionális vállalkozói központ kialakításában. Kárpótlási iroda Az Ipartestületek Országos Szövetsége kárpótlási irodát hozott létre Budapesten, hogy tagjai számára segítséget, érdekképviseletet nyújtson. Az iroda nemcsak a közösségi iparosházakkal, hanem egyéni kárpótlási igényekkel, államosított műhelyek, üzletek sorsával is foglalkozik. Az Iposz-tagok saját ipartestületükhöz fordulhatnak, amelyek várják ilyen irányú igényeiket és továbbítják a kárpótlási iroda felé. Autójavító-szakosztály Pakson már március 8-án létrejött az ipartestületen belül az autójavító szakmai közösség. A közelmúltban megszületett, ezekre a szakmákra - autószerelő, karosz- széria-lakatos, autófényező - vonatkozó jogszabályok olyan szigorú feltételeket szabnak, amelyeknek az iparosok többsége ma nem felel meg műhelykialakítás, felszereltség, vagy képzettség szempontjából. Ezért fontos, mondta Kovács Ferenc az ipartestület elnöke - maga is autószerelő -, hogy a szakma összefogjon, folyamatosan tájékozódjunk a jogszabályokról, biztosítsuk a szakmai továbbfejlődést tapasztalatainkat egymással megosszuk. Módos István, a szekszárdi iparosok elnöke elmondta, hogy alakulófélben van megyei szinten is az autósszakosztály. Március 29-én már volt egy találkozó 38 résztvevővel, amelyen a szakma gondjait megbeszélték. Amint a szükséges dokumentumok - például szervezeti és működési szabályzat - elkészülnek, megalakulhat a szakosztály. Ez várhatóan május 24-én történik meg. Érdekképviseleti esélyek Interjú dr. Baradlay Györggyel, a Kisosz elnökével Az elmúlt hét péntekjén megszűnt a Kisosz Tolna Megyei Szervezete, és létrejött helyette, jogutódjaként a Kereskedők, Vállal- kozókTolna Megyéi Szervezete. Az átalakuló küldöttgyűlés vendége volt a Kisosz országos elnöke, dr. Baradlay György, aki ez alkalomból válaszolt néhány kérdésünkre.- Más megyékben is hasonló folyamatok zajlanak, mint nálunk?- Igen, a megyék felében már megtörtént ez az átalakulás és várhatóan ebben a hónapban mindenütt lezajlik.- Miért jó ez a kiskereskedőknek?- Az igy megalakuló egyesületek jogi személyiségként teljes önállóságot élveznek, megvarr a lehetőség, hogy minden tekintetben a tagság akarata érvényesüljön. A lényeg a szabad szervezkedés, ami már meg is mutatkozik az eddig létrejött formák és elnevezések változatosságában. Például nemcsak új megyei szervezetek jöttek létre, hanem alakultak városi kereskedői kamarák, sőt ezek szövetsége is.- Az Iposz-hoz hasonlóan létrejön egy országos szövetség is?- Minden valószínűség szerint igen, de természetesen ez is szabad választás kérdése, minden helyi szervezet maga dönt, hogy csatlakozik-e egy ilyen országos szövetséghez. Bizonyára lesznek olyanok, amelyek nem kívánnak ebben részt benni. Én azért bízom abban, hogy a helyi egyesületek nagy része úgy dönt: érdemes a szövetséget fenntartani, mert vannak olyan ügyek, amelyeket kormányzati szinten csak együtt, összefogva lehet kezelni.- Milyen esélyei vannak ma egy ilyen vállalkozói érdekképviseletnek?- A jelek szerint sajnos rosszak, helyzetünk romlott a rendszerváltás kapcsán. Nem tudunk bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba, a kormány arra sem méltat bennünket, hogy meghallgasson. Nemegyszer előfordult, hogy a bennünket is súlyosan érintő törvények tervezetét nem is láttuk, nemhogy a véleményünket kérték volna. Nincs kialakult érdekegyeztetési mechanizmus, nincs érdek- képviseleti törvény sem, annak ellenére, hogy több ilyen szervezet tett már erre vonatkozó javaslatot. A kormánynak nyilván nem érdeke, hogy rendet tegyet ezen a területen és véleményem szerint, amíg az MDF a vezető politikai erő, addig nem is várható az érdekképviseleti törvény megalkotása.-Az új pénzügyminiszter gazdasági programja viszont mindenütt helyeslésre talált. Önnek mi a véleménye a Kupa-programról?- Jobbnak tartom, mint a Rabárféle koncepciót. A kidolgozás során a javaslatainkat mi is megtettük, melyek egy része bele is került a programba. A lényeg, hogy tartalmaz olyan részeket, elemeket, amelyek a jövőben a vállalkozóknak jobb feltételeket ígérnek. A puding próbája azonban az evés, tehát igazából akkor derül majd ki, hogy mennyire jó ez a program, ha elkezd működni.- áa Fotó:kpm Uj lehetőség iparosoknak Noviki Szekszárdi Kft. Rövidesen új lehetőség nyílik az iparosok, vállalkozók számára termékeik bemutatására, árusítására, ugyanis az Iposz tulajdonában levő Noviki Rt. és Jobban Zoltán, mint magánszemély, Noviki Szekszárdi Kft. néven április elsején ilyen céllal alapított vállalkozást. A társtulajdonos - ügyvezető igazgató Jobban Zoltán elmondta, hogy a Mikes u. 5. szám alatt hamarosan üzletet nyitnak, ahol az iparosok, képzőművészek termékeit minta utáni, bizományi értékesítési formában árusítják, valamint a lakossági szolgáltatások területén megrendeléseket vesznek fel és közvetítenek a vállalkozók felé. A fentieken kívül a kft. menedzserirodaként is működik majd, így többek között végez partnerközvetítést, piackutatást, üzletkötői tevékenységet, kisvállalkozók kapacitásának kiajánlását bel-és külföldre. A Noviki Szekszárdi Kft. a kisüzemi innovációba is szeretne bekapcsolódni, vállalkozások indításához különböző eszközökkel, szellemi tőkével hozzájárulni, mindezt természetesen üzleti alapon. Végül, mindezek mellett, idegenforgalmi tevékenységgel, utaztatással is kiegészül a kft. profilja. A cég ügyvezetője felvette a kapcsolatot a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület vezetőségével, azzal a céllal, hogy együttműködési megállapodás jöjjön létre közöttük. A kft. számára garanciát jelentene az, ha csak Iposz-tag vállalkozókkal lépne üzleti kapcsolatba, az ipartestület pedig ezzel is segíthetné tagjait. Módos István, az ipartestület elnöke üdvözölte a javaslatot és vállalta, hogy az új lehetőségről értesítik az iparosokat.
