Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. április 10. Közigazgatási bíráskodás Az Országgyűlés keddi munkanapja Május elsejei majálist szervez a szekszárdi ÉT Felszólalt dr. Pálos Miklós államtitkár is (Folytatás az 1. oldalról.) A napirend előtti felszólalások után a plénum folytatta a közigaz­gatási bíráskodásról szóló tör­vénytervezet, illetve a hozzá kap­csolódó költségvetés-módosító törvényjavaslat általános vitáját. Ebben nem sikerült közös neve­zőre jutniuk a képviselőknek, így az általános vitát nem lehetett lezárni, csupán felfüggeszteni. Elsősorban a közigazgatási bíróságok működ­tetésére szánt 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatást sokallot­ták a felszólalók, s a költségvetési bizottság előadója, Remport Kata­lin is az összeg nagyságára való hi­vatkozással indokolta, hogy az ille­tékes bizottság nem támogatja eb­ben a formájában az előterjesztést. Ugyanakkor - több képviselőtár­sával összhangban - arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a közigazgatási bíráskodás illetékeivel egyáltalán nem számoltak a tervezet kidolgo­zói, jóllehet az ebből származó be­vételekből a működési költségek jelentős hányada finanszírozható. Balsai István igazságügyminisz­ter viszont arra kérte a szakbizott­ság képviselőjét: összegszerűen határozzák meg, hogy milyen mér­tékű költségvetési támogatást tar­tanak elképzelhetőnek és reális­nak a közigazgatási bíróságok számára. Remport Katalin azon­ban konkrét pénzügyi adatok, in­formációk híján erre nem vállalko­zott, s nem lévén erre vonatkozó képviselői módosító indítvány sem, nem maradt más hátra, mint a kér­dés tárgyalásának felfüggesztése. Következő napirendi pontként az ügyvédségről szóló törvényere­jű rendelet módosításának általá­nos vitáját kezdte meg a plénum. Balsai István előterjesztéséből kiderült, hogy az új törvénytervezet feloldja az ügyvédi tevékenység korábbi korlátáit, így például egy­szerűsíti az ügyvédi kamarába való felvételt, s nem korlátozza a kama­rai tagok létszámát. Új vonása a tervezetnek, hogy az ügyvédi ka­marák a jövőben nem rendelkez­nek az ügyvédek, valamint az ügy­védi munkaközösségek feletti el­lenőrzésjogkörével, sokkal inkább egyfajta területi önkormányzati szervezetei lesznek a helybéli ügy­védeknek. Mindemellett a módosí­tás megteremti az ügyvédek szá­mára is a szabad vállalkozás lehe­tőségét azzal, hogy lehetővé teszi a magánügyvédi gyakorlat folytatá­sát. Az ebédszünet után interpellá­ciókat tárgyaltak a képviselők. Nem sokkal este hat óra előtt az Országgyűlés - végezve a hétfőn megszabott valamennyi feladatá­val - befejezte tanácskozását. Utolsó napirendi pontként a képvi­selők elfogadták az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvé­delmi és tájhasznosítási kérdései­ről szóló határozati javaslatot. En­nek részeként - egy képviselői mó­dosító javaslat megszavazásával - részleges beruházási és gazdálko­dási moratóriumot vezetnek be az Alföld területén, hogy megakadá­lyozzák a táj környezeti károsodá­sát. * Pásztor Gyulát választotta a Füg­getlen Kisgazda és Polgári Párt parlamenti frakciója vezetőjének. A Békés megyei képviselő 23 szavazatot kapott, míg ellenjelöltje, a volt frakcióvezető, Torgyán Jó­zsef 21-et. Állampolgári igény A közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezet vitájában fel­szólalt dr. Pálos Miklós államtitkár, Tolna megyei képviselő (KDNP) is. Felszólalásának első részében át­tekintést adott a közigazgatási bí­ráskodás alig fél évszázados törté­netéről, majd hangsúlyozta, hogy a különböző változások, próbálko­zások ellenére csak viszonylag szűk körben volt lehetőség bírói út igénybevételére e témakörben.- Az ügyek döntő többségében, sőt, egész igazgatási ágazatokban bírói védelemnek még a mai napig sincs jogi garanciája - hangoztatta az államtitkár, majd így folytatta: Ilyen előzmények után egyre markánsabban fogalmazódott meg az az állampolgári igény, hogy általános klauzulával kellene meg­engedni a határozatok bírósági fe­lülvizsgálatát. Mind anyagi, mind pedig eljárás­jogi szempontból lehetőséget kell biztosítani a bírói ellenőrzésnek, de ezeken túl a ténykérdések ellenőr­zésére is ki kell terjednie a felülvizs­gálatnak, hiszen egy határozat tör­vénysértő lehet akkor is, ha azt va­lótlan tényállásra alapozták. Elméletileg problematikusnak tűnik az, hogy a bírói ellenőrzés ki­terjedhet-e a közigazgatási mérle­gelés helyességére is? Flosszú ideig a nemleges állás­pont volt az uralkodó, de az utóbbi években azok a nézetek törtek elő­térbe, hogy a határozatok teljes fe­lülbírálására kell jogi lehetőséget biztosítani, mert csak ez biztosít hathatós érdekvédelmet az állam­polgár számára. Ez a jelenlegi struktúra alapvető megváltoztatását igényli, de csak ez jelenthet az állampolgár részére teljes jogi védelmet annak érdeké­ben, hogy ügyében ne születhes­sek törvénysértő határozat. Az ügyeknek érdemben való korlátozás nélküli felülvizsgálatá­nál azonban gondosan kell ügyelni arra, hogy ez ne szolgálhassa a közigazgatási szerv hatáskörének elvonását. A közigazgatási bíráskodás szervezetét illetően nagy eltérések mutatkoznak az egyes országok szabályozása között. Vannak államok, ahol a rendes bíróságok, másutt a közigazgatás­hoz közelebb álló és kifejezetten erre a célra szervezett közigazga- tástbíróságok látják el e fontos fel­adatot. De vannak olyan országok is, ahol a közigazgatási bíráskodás szoros kapcsolatban van magával a közigazgatással. Gyakoribb vál­tozat azonban az, ahol ez a két ága­zat egymástól mereven elválasztó­dik. A magyar jogfejlődés egyértel­műen azt igazolja és a jogalkalma­zás során azaz igény fogalmazódik meg, hogy a közigazgatási perek­ben egységesen a rendes bírósá­gok járjanak el, mert az egységes ítélkezés és a törvényesség alap­vető garanciái így jobban érvénye­sülnek. A szakosodás azonban fontos követelmény. A szakosodást mind elsőtökön, mind pedig a fellebbe­zési eljárásban feltétlenül meg kell oldani. Felmerülhet annak a szüksé­gessége, hogy az alaposabb szak­mai ismeretek megszerzése érde­kében a megyei bíróságokon is megszerveződjenek a közigazga­tási kollégiumok - a Legfelsőbb Bí­rósághoz hasonlóan. Mindezek alapján a Keresztény- demokrata Néppárt ezúttal is meg­erősíti, hogy a javaslattal egyetért, azt a T. Háznak elfogadásra java­solja. Szovjet csapatkivonás Elbocsátás helyett részmunkaidős foglalkoztatás A szovjet csapatkivonás során felszabadult objektumok ingatlan­hasznosítási kérdéseinek tárgya­lását folytatta keddi ülésén a tárca­közi bizottság. A tanácskozáson az önkor­mányzatok vezetőivel egyetértésre jutottak Kiskunhalas, Alsópáhok, Mór, Pécel, Polgár, Várpalota-Pét­fürdő körzetében lévő laktanyák, lakótelepek és más objektumok, valamint a főváros XVII., XXII. kerü­letében és egyes, XVI. kerületben lévő objektumok hasznosításának kérdésében. Az így egyeztetett ja­vaslatokat a tárcaközi bizottság a kormány elé terjeszti jóváhagyás­ra. (Folytatás az 1. oldalról.) Ez a támogatás akkor kérhető a megyei munkaügyi központoktól, ha a munkaidő-csökkentés mérté­ke eléri a teljes munkaidő egyhar- madát. Azok, akiknek a munkahelye át­képzés nélkül nem tartható fenn - ideértve a betanító és nyelvi kép­zést is - ugyancsak kérhetnek tá­mogatást a Foglalkoztatási Alap­ból, a képzés miatti keresetveszte­ség részbeni kiegyenlítésére. Olyan esetben, amikor az átképzés már nem célszerű, a vállalat koren­gedményes nyugdíjazáshoz kér­het támogatást a Foglalkoztatási Alapból. Jogutód nélküli vállalat­megszűnésnél a teljes költségtérí­tés igényelhető. Jelentős létszám- leépítésnél (ennek számít, ha egy intézkedés révén az előző évi átla­gos létszám 25 százalékának, vagy legalább 300 dolgozónak a munkaviszonya szűnik meg), va­lamint, ha a vállalat eredmény nél­kül, vagy veszteségesen gazdálko­dott az előző évben, a koren­gedményes nyugdíjazás költsé­geinek legfeljebb 50 százalékát kérheti. A korengedményes nyugdíjazá­son kívül az előnyugdíj intézménye is létezik. Ennek kiadásait a Szoli­daritási Alapból fedezik. Azok a munkanélküliek tarthatnak erre igényt, akik legalább fél éve része­sülnek munkanélküli-járadékban, legfeljebb három évük hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, ren­delkeznek a megfelelő szolgálati idővel, illetve részükre még kép­zéssel sem biztosítható megfelelő munkahely. Pénz kell a pénzhez! Valódi és jól adózó tulajdonos kerestetik (Folytatás az 1. oldalról.) A résztvevők megállapodtak ab­ban, hogy a szekszárdi munkavál­lalók közösen pártsemleges mó­don rendezik meg a május elsejei majálist. A tervek szerint a dolgo­zók ünnepének a sportcsarnok és környéke ad otthont, ide várják egyébként a szervezők Göncz Ár­pád államfőt is. Amennyiben a ne­ves vendég nem tud eleget tenni a meghívásnak - s ez, ismerve Göncz Árpád elfoglaltságát, egyál­talán nem lehetetlen -, ez esetben a szervezők az országgyűlés alel- nökeit, illetve a munkaügyi vagy ipari minisztert kérik fel a megnyi­tóra és az ezt követő politikai tájé­koztatóra. A sportcsarnok épülete külön­böző sportolási lehetőségeknek és játékos erőpróbáknak ad otthont, egyebek mellett rendelkezésre áll a konditerem, az asztalitenisz te­rem és a kosárlabdapálya. A csalá­di futóverseny már az intézmény melletti területen várja az érdeklő­dőket, akárcsak a légpuskás lö­vészverseny és a kispályás labda­rúgótorna. A szervezők ezúton is várják - április 25-ig - a focicsapa­tok jelentkezését, a nevezést a szekszárdi Szakszervezetek Házá­ban, Péti Imrénél vagy Kállai István­nál lehet leadni. A Dózsa-pályán a szekszárdi városi rendőrség pol­gárbarát bemutatót tart, majd ezt követően ugyanitt a tűzoltóság ve­szi át a főszerepet. S természete­sen nem marad el az sem, ami a majális igazi hangulatát adja: a szervezők számos magánkereske­dő, körhintás és mutatványos rész­vételét várják. A szekszárdi munkavállalók Ér­dekegyeztető Tanácsa április 15- én tartja következő ülését, amikor is már a kész, részletes programot hagyják jóvá a szervezet képvise­lői. Göncz Árpád a Magyar Köztársa­ság elnöke kedden Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Indiába utazott. Útjára elkíséri felesé­ge is. A köztársasági elnök kíséreté­ben van Andrásfalvy Bertalan műve­lődési és közoktatási miniszter, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. Göncz Árpád a tervek szerint ven­déglátóján kívül találkozik Sarma alelnökkel, a Kongresszuspárt, a Dzsanata Párt, valamint a BJP (Bha- ratija Dzsanata Párt) vezető politiku­saival. A program szerint a köztársa­sági elnököt a Delhi Egyetem dísz­doktorává fogadja és előadást tart az Indiai Diplomaták Társaságában. Bálásruha­kereskedők! A Rozmaring Kereskedelmi Kft. Bálakínálatunk: ORL, holland felnőtt és pályázatot hirdet gyermek vegyes, holland gyermeknadrág, holland póló, a Szekszárdon svéd ballonkabát, olasz (Marazzi) burkolólapvásár! nyíló temetői Rinett Iroda, Bátaszék, Budai u. 48. Tel.: 124. virágboltjába (127/0)- boltvezetői FOLYTATÓDIK- boltvezető­az OTP-BÁV-akció! helyettesi Bármit vásárolhat- virágkötői részletre 5000 Ft felett - ártól függően, előleggel munkakörök vagy anélkül. Használja ki a kedvező betöltésére. alkalmat. Jelentkezés: Nézzen körül boltjainkban. Budapest 1., Szekszárd, Ostrom u. 29. Garay tér 10., 16., Kölcsey 22. (99) Telefon: 201-97-37 (29) Beszélgetés a privatizációról (Folytatás az 1. oldalról.) Az állami tulajdon magánkézbe adása, bővebb értelmezés szerint pedig az állam fölváltása más tulaj­donosokkal több lépcsőben megy végbe. A folyamat törvényi szabá­lyozása még messze nem egysé­ges, emellett a „járatlan út” is köz­rejátszik a jelenlegi botladozások- ban. Az eddigiekben jellemző vállalati kezdeményezésű, úgynevezett spontán- privatizáció sok vissza­éléshez vezetett, szükségessége egy bizonyos körben mégis nyil­vánvaló, így pejoratív csengése lassan múlóban van. Az előprivati­zációs törvény hatálya alá eső ki­sebb kereskedelmi, vendéglátó­ipari és szolgáltatóegységek ma­gánkézbe adása folyik jelenleg, ki­sebb mértékben az Állami Vagyon­ügynökség aktív szerepvállalásá­val is találkozhatunk. A befektetői privatizációra (amikor kívülállók, akár magánszemélyek is kezde­ményezhetik az Állami Vagyonügy­nökségnél a „kiszemelt” ingatlanra versenytárgyalás kiírását) is adott a lehetőség. A privatizációhoz kapcsolódó hitellehetőségekről, az úgyneve­zett egzisztenciahitelről és privati­zációs hitelről is szólt az előadó. Kérdésekre válaszolva eímondta, hogy a folyósítás bizonyos feltéte­lei ugyan jogszabályok által meg­határozottak, más kondíciókat ugyanakkor az egyes pénzintéze­tek szabadon határoznak meg. Ér­demes tehát több helyen is érdek­lődni és egyébként is nagyon kö­rültekintőnek lenni, mert - különö­sen ha nem tulajdonjogot, hanem csupán bérleti jogot vesz a vállal­kozó - nagyon jelentős a bukás ve­szélye. Egy illúziót is mindenképr pen el kíván oszlatni Varga István. Senki nem hiheti, hogy saját tőke, mégpedig komoly tőke nélkül hitel­hez juthat állami tulajdon megvá­sárlása céljából. Közérdekű közlemény! Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala és a Városgazdálkodási Vállalat Szekszárd belterületén lomtalanítási akciót szervez. A Hunyadi u.-Béla tér-Remete u.-tól északra eső városrészen április 15-16-án, a délre eső városrészen április 18-19-én szállítjuk el a limlomot. Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy a kerti nyesedéket kötegelve, egyéb apró hulladékot zsákokban elhelyezve rakják ki a szemétgyűjtő kukák mellé. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy építési törmeléket és egyéb szerves anyagot nem szállítunk el. (101) Polgármesteri Hivatal A Pannónia Sörgyár Palackozó Üzeme azonnal felvételre keres:- középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szállítási és gépjármű-ügyintézőt, valamint- gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőt, és- árukiadókat. Jelentkezni lehet az üzem központjában: Szekszárd, Keselyűsi u. 7. {T. Vállalatok, vállalkozók, kereskedők, magáneladók, figyelem! A Dél-dunántúli Vállalat szekszárdi telepe megkezdte a színesfém felvásárlást készpénzért, magas áron! Nagy tétel esetén Tolna megye területén a szállítás megoldható. (36) Göncz Árpád Indiába utazott

Next

/
Thumbnails
Contents