Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991. április 9. NÉPÚJSÁG 5 Szigorúan szembenézni önmagunkkal! Beszélgetés Vámos Magdával a divat nagyasszonyával- Mielőtt a divat fortélyairól, az idei divat színeiről, anyagáról, stílu­sáról érdeklődnék engedjen meg egy olyan kérdést, amelyre csak ön tud válaszolni, aki a divatszak­mában évtizedek óta nemhiába ér­demelte szakemberektől és laiku­soktól egyaránt azt a címet, hogy a magyar divat nagyasszonya. Ön szerint hogy öltözködnek a magyar nők 1991-ben?- Sokkal jobban mint évekkel ezelőtt. A magyar nők divatérzé­kenysége az utóbbi 2-3 évben so­kat fejlődött, merem remélni, hogy nekünk, akik a divatot mint szak­mát műveljük, van szerepünk eb­ben.- Sokszor találkozunk olyan nő­társunkkal akik a legutolsó divat szerinti ruhát, gyönyörű ékszere­ket hord, mégis érezzük az egész nem az igazi. Valamilyen disszo­nanciát vélünk felfedezni a laikus szemével is. Egy szakember bizo­nyára nemcsak látja, hanem tudja is mi az oka az összhang hiányá­nak?- Igen! Mégpedig az önismeret hiánya. Ennek a disszonáns öltöz­ködésnek több fajtája akad. Van akinek van ízlése, és nincs pénze, ezért aztán a meglévő de már divat­jamúlt ruhákban kénytelen járni, van akinek pénze van ízlése nincs, van akinek pénze is van, ízlése is van csak bátortalan, bizonytalan a vásárlásaiban és közben elszalad mellette a divat- Mi az amit tanácsolna a nők­nek, hogy öltözködésük - bármely kategóriába is essenek a fentiek­ből - harmonikusabb legyen?- Tanácsom az, hogy ismerjék meg önmagukat. Legyen egy alap­ruhatáruk, amelynek darabjaihoz ha a mindenkori divatból csak egy- egy kiegészítőt is vesznek fel, már divatosnak látszanak. Bátorságra buzditomn őket, merjenek „Bátorságra buzdítom a nőket” FOTÓ: ÖTÖS RÉKA változtatni, újat, mást felvenni mint eddig.- nagyon divatos manapság a bizsu, amely talán azért is kedves mert nem túl drága és ha több van belőle, szinte minden ru­hát fel lehet dobni vele. A bizsu, álta­lában a kiegészítő cipő, táska, haj, smink, hogyan le­gyenek összhang­ban öltözködé­sünkkel?- A kiegészítők megválasztása igen fontos. Egy tö­kéletes ruhát is el­ronthat egy félreta­posott cipő, pláne az ápolatlan haj. A táska és a cipő azonos színe és anyaga, a haj a smink a körömlakk összhangja, mind-mind olyan apró ám fontos kellékek amelyekkel meglehet sokszorozni a nő megjelenésének szépségét, ugyanakkor tönkre is lehet tenni.- Az előbb már említette, hogy is­merjük meg önmagunkat. Mit ért ezen konkrétan és milyen tanács­csal tud szolgálni, hogy ezt az ön­vizsgálatot jól tegyük meg?- Azt szoktam mondani, hogy senkire sem szabad hallgatni, szembe kell nézni a tükörrel, még akkor is ha néha nehezünkre esik. A szigorú önvizsgálat menthet csak meg bennünket attól, hogy ne váljunk nevetségessé. A konfek­ciónak itt van előnye a varratással szemben, mert a boltban rögtön láthatjuk, hogy a felpróbált ruha egyéniségünknek, alakunknak megfelel-e, míg a varratásnál egy- egy divatlapból kiválasztott fazon nem biztos, hogy rajtunk is úgy áll mint a darázsderekú manökenen. Fontos még ha egy nő tudja, hogy neki milyen szín áll jól. Általában egy-egy szezonban több színdivatvan, ki kell választani a megfelelőt.- Ha már a színeknél tartunk fel­merül a kérdés meglehet-e hatá­rozni, hogy kor szerint ki milyen színt hordhat. Úgy gondolom ez annál is inkább érdekli nőtársai­mat, mert a nyugati országokban a hetvenévesek ugyanúgy hordják a fehéret mint a rózsaszínt. Mi a hely­zet nálunk, történt-e változás a szi­„Belso harmónia kívül is látható” nek használatában az utóbbi 2-3 évben?- Rossz és sokáig tartó hagyo­mányai voltak nálunk a színek vise­lésének. Egy bizonyos kor után már „illett” sötétben járni. Ma már ezt szerencsére meghaladta a kor, legfeljebb még faluhelyen tartják, ott is egyre kevésbé. Teljesen mindegy, hogy valaki hány éves, akinek az alakja engedi bármit fel­vehet, ha egyéniségével, kilóival összhangban van. Azt a példát szoktam elmondani, ha valaki het­venéves de nincs pocakja, vékony, akkor nyugodtan felvehet egy fe­hér nadrágot, de ha 20 éves, vas­tag a combja és pocakja van jobb ha lemond róla.- Ön olyan régóta foglalkozik di­vattal, annyira ismeri a nőket, kí­váncsi volnék, hogy mi nők tulaj­donképpen kinek öl tözködünk?- Az igazi nő magának öltözkö­dik, belső igénye van rá, nem a ruhák drágasága, hanem a harmó­nia ami az öltözködésüket jellemzi. Öltözködésük nem egy-egy fellán­golás, hanem kiegyensúlyozott, belső nyugalomból ered. Ez a bel­ső nyugalom aztán a külsőn is meglátszik, hisz azt mindenki tudja, hogy a boldogság szépíti meg leg­jobban a nőket. Aztán van egy olyan réteg, aki a férfiaknak öltöz­ködik, erről az a véleményem, hogy ezek a nők nemcsak a férfiaknak, hanem a férfiakból öltözködnek. A harmadik kategória pedig amikor a nők egymásnak, barátnők, munka­társak pukkasztására öltöznek. Ök azok a nők akik az egyéniséget az ízlést nem nagyon ismerik, fő, hogy a ruha drága legyen, hogy neki is legyen olyan mint a többinek, akár jól áll rajta, akár nem.- Miután mi nők már tudjuk az ön jóvoltából, hogy mit teszünk jól és mit nem, mi a véleménye, a férfiak mit látnak szívesen egy nőn, va­lamint mi az ami fontos, amit az öl­tözködéssel a párkapcsolattal ja­víthatunk?- A férfiak szeretik ha egy nőnek melle van, feneke van, szeretik ha a hozzájuk tartozó nő csinos, jólöl­tözött, ha más férfiak megcsodál­ják. Ami a legfontosabb a párkap­csolat öltözködési részében az az összhang. Nincs annál szörnyűbb amikor egy divatbaba mellett egy lerongyolódott férfi baktat. Ez min­den esetben a nő hibája. Tudom vannak férfiak akiket nehezen le­het az öltözködésre rászedni, de ha többször odakészítjük az új nadrágot, pulóvert, vagy ha el­mondjuk, hogy a szomszéd, a kol­léga milyen csinos, majd ők is fel­veszik. Tehát összhang, egyenlőség. Bár most a férfidivatról nem beszé­lünk azért'az létezik és az utóbbi években egyre nagyobb a konfek­ciója, és a kereslet is.- Melyek lesznek az 1991 -es év divatszínei, alapanyagai?- A divat sok-sok gazdasági döntés eredménye. Az alapanya-, gok előállításának függvénye min­den. Ettől függ, hogy vászon, gyap­jú vagy éppen selyem lesz-e az uralkodó divat egy-egy évben. Az idei év divatszínei az azúr színek minden árnyalata, kékek, zöldek, türkiz. Ez magával vonzza a tengerész stílusú ruhák divatját. Divatszín lesz még a fehér, valamint az 50-60-as évek dzsesszvilágának rikító szí­nei. A 30-40-esévekből a muszlinok és a selymek lopták be magukat az idei divatba.- Még egy rövid ám az idén újra aktuális kérdés. Mi a véleménye a divat nagyasszonyának az újra hóditó miniről?- Tudom, hogy sokan a divat­szakmában csak a fiataloknak ajánlják. Véleményem szerint láb­forma kérdése az egész. Mint ahogy minden a divatban, egyéni­leg eldöntendő, a tükör előtt - szi­gorúan szembenézve önmagunk­kal. SAS ERZSÉBET Tévénapló Ha már itt a tél Petőfi utolsó versében, a Szörnyű idő zaklatott strófáiban azt kérdezi, lesz-e ember, ki el tudja majd beszélni a „gyászdolgokat”, s ha elbeszéli, „akad-e majd, ki ennyi bajt higgyen, hogy ez történet’’. A kérdést a rémület diktálta, mert mindig marad tanú, azokról a bizo­nyos ötvenes évekről, már eddig is számos dokumentum jelent meg a túlélők vallomásával, s a tanúk között polgár éppúgy van, mint arisz­tokrata vagy éppen pártfunkcionárius. A történész számára minden fontos, az irodalom azonban más eszközökkel dolgozik, saját hőseit helyezi el az időben, szublimálja a valóságot, újrateremti a múltat. Ezt teszi Nyíri János is „Ha már itt a tél” című tévéjátékában, hatásos kere­tet teremtve történetének: színinövendékek saját életükből ellesett eseményeket jelenítenek mega kis házi színpadon, ahol így egybefo­lyik játék és valóság. Közben arra is gondolhatunk, hogy valameny- nyien egy történelmi játék szereplői vagyunk, melyben a szereposz­tás esetleges, mert ahol hősök vannak, ott áldozatoknak is kell len­niük. A történet egyszerű, majdnem sematikus. Az egyik színinövendék beleszeret az osztályellenség, egy háborús bűnös lányába, s ezt el is játsszák a házi színpadon. A vita most már nem a tehetségről folyik, hanem a mindent átjáró osztályharcról, amit élez az egyik növendék fanatikus dogmatizmusa is, aki a szép és ártatlan lányban ördögi kísérteiét lát, tehát el kell pusztítani, mert mérgezi a levegőt, veszé­lyezteti a szocializmus építését. Mindez hiteles, az viszont elképzel­hetetlen, hogy az ávósok a letartóztatott lányt elkísérték az akadémiá­ra, hogy elbúcsúztassák szerelmétől. A párbeszédek akkor vesztenek hitelükből, amikor a szereplők túlbeszélik szerepüket, két mondattal mindig többet mondanak, mint amennyit a jelenet elbír, ilyenkor a já­ték elfárad, a szikrázóan induló dialógusok fölösleges magyarázko-. dássá válnak, lankasztva a néző figyelmét. Pedig jó darab, a játék sze­münk előtt változik valósággá, minden ellentétébe fordul, a játékról kiderül, hogy halálos valóság, miközben a valóság is csak szerepet kí­nál, amit végig kell játszani. A végén már abban sem lehetünk bizto­sak, hogy a megértő Márkus professzor valóban meg akarja-e men­teni tehetséges növendékét, vagy kacaja azt jelenti, hogy sikerült lép- re csalnia. Darvas Iván és Nagy-Kálózy Eszter mellett főiskolai hallga­tók szerepeltek, s játékuk oly meggyőző volt, mintha nem könyvekből tanulták volna a történelmet, hanem átélték volna. Dandin György A franciáknál hagyománya van a Moliére-előadásoknak, amihez ma is ragaszkodnak. Nálunk számos komédiájának szereplője elmagyaroso- dott, mint Lujzácska, Angyalka, Kolikáczius on/os, Szippants gyógysze­rész, Csavaró közjegyző Illyés Gyula leleményeként a Képzelt betegben, Monsieur de Pourceaugnacból Gömböc úr lett (pourceau=disznó), George Dandinből pedig Dandin, sőt Duda Gyuri, hogy a többit ne is em­lítsük. A Dandin a fölkapaszkodott bugris tragikomédiája, a végén már meg is szánjuk ezt a buta fajankót, aki előtt felesége becsapja az ajtót, s egyetlen elégtétele, hogy előkelő házassága révén használhatja a Dandi- niére úr címet. Moliére nemcsak őt teszi nevetségessé, hanem az elsze­gényedett és fölfuvalkodott nemességet is, elég a névre utalni: Dandin a Sotenville családba nősül, amit Illyés Gyula Lükeházyra magyarosított (sot= ostoba, buta, vilié=város). Kazinczy Gábor fodítása 1863-ban je­lent meg, elő is adták, de igazi sikere csak a háború után volt, amiben sze­repe volt Illyés új átültetésének is. Egy mondata már-már szállóige lett: Tu Tas voulu, George Dandin - te akartad, Dandin Gyuri, annak bizonysága­ként, hogy nem kell minden kudarcért másokat okolnunk. A franciák eb­ben az esetben elvetették a hagyományt, szabályos filmet csinált belőle Roger Planchon, ami olyan, amilyennek lennie kell, látványos, gazdag, csak éppen Moliére marad a háttérben. Az eredeti vígan pereg, emitt kö­rülményesen, sok idegen elemmel megtűzdelve bomlik ki szegény Dan­din Gyuri története, s amit itthon adtak hozzá, inkább árt a darabnak, mert Miklós Lívia szövegén - feliratos film - az sem segít, hogy fölhasználta lly- lyés fordítását, nehézkes és magyartalan. Graham Greene Meghalt Graham Greene, s az egyre bágyadtabb televízió örvendetes gyorsasággal vette elő Róbert László évekkel ezelőtt, budapesti látoga­tása alkalmával készített riportfilmjét. Róbert Lászlót közeli barátság fűzte az íróhoz, könyvet is írt róla, s most baráti társaságban láthattuk. Okos kér­désekre okosan felelt, könyveiről beszélt, módszeréről, Szibériáról, ahonnan nemrég tért vissza, Gorbacsovról. Csaknem az egész századot végigélte, sok mindent látott és tapasztalt, s közben regényeket írt, még­pedig sikereseket, mert arra volt gondja, hogy érdekes legyen, úgy, minta nagy elődök. Azt nehéz megmondani, hogy ő mennyire volt nagy író, a szónak ünnepélyes irodalomtörténeti értelmében, de az bizonyos, hogy könyveit sokáig fogják olvasni. Róbert László a beszélgetés végén azt kérdezte: mi az üzenete, nekünk vagy akár mindenkinek. Graham Gree­ne bölcsen azt felelte, üzenet nincs. Ilyent csak igazi író mondhat, aki nem üzenni akar olvasóinak - ma divatos szó - mert könyveiben megírt min­dent, amit akart. A többi az olvasóra tartozik. CSÁNYI LÁSZLÓ Könyv Gerald Durrell: Szamártolvajok- Úgy tűnik, mintha gyalog tették volna meg az utat idáig - mondta a felügyelő szúrós tekintettel.- Bizony gyalog - felelte a polgármes­ter...- Miért nem jöttek szamárháton?...- Az elmúlt éjszaka néhány álnok kom­munista az álmunkra tört, és ellopta az ösz- szes létező szamarat és a lovamat...- Mit kezdenének a kommunisták a sza­marakkal? - kérdezte ravasz szemekkel a főfelügyelő...- ...Összeesküvés! Tönkre akarják tenni Kalanerót...- Olvassa el ezt! - mondta drámai han­gon, és a főfelügyelő asztalára dobta a cé­dulát, amin ez állt: VILÁG' SZAMARAI EGYESÜLJETEK! A fenti beszélgetés nem Közép- vagy Ke­let-Európábán hang­zik el, hanem a Ion- tenger egyik legeldu­gottabb pontján, Me- lissza szigetén, annak is egyik északi falucs­kájában, Kalaneró- ban. Mely ha többen tudnának a létezésé­ről, bizonyára túrista- paradicsom lenne, hi­szen minden ehhez szükséges adottság­gal megajándékozta a természet. Legalábbis eztállít- ja róla Gerald Durrell, aki Szamártolvajok című, hazánkban nemrég megjelent el­beszélésében erre az olajfaligetekben, cip­rusokban gazdag szi­getre viszi el olvasóit. Főhősei a rendsze­resen itt nyaraló an­gol Finchberry-White vezérőrnagy és csa­ládja, Yani Panioti, az angol gyerekek ba­rátja, valamint Niko Oizusz, a szívtelen, ráadásul nem túl sok bölcsességgel megáldott polgár- mester. Na meg a szama­rak, a helybeliek nél­külözhetetlen mun­kaeszközei, így mikor a jámbor jószágokat titokzatos tettesek el­rabolják, kitör a falu­ban a pánik. A polgár- mester természete­sen politikai merény­letre gyanakszik, de hogy kik tüntették el valójában a füleseket, az sokáig nem derül ki. Mi, olvasók persze első pillanattól kezd­ve tudjuk, ezért mi­közben követjük a nyomozást, jót szóra­kozhatunk az író fi­nom iróniával megraj­zolt alakjain, a szige­tecske sajátos társa­dalmi viszonyain, s megismerhetjük Dur­rell merőben új arcát is.- cser ­A Cinege-gála elé Végéhez közeledik a Cinege ma­dár népdaléneklési verseny. Mint ilyen, a már kialakult gyakorlat sze­rint, egy gálaműsorral zárul. Az egész megyét megmozgató ha­gyományőrző játék legjobbjainak minősített versenyzők, április 13- án, 18 órai kezdettel lépnek az ér­deklődő közönség elé Szekszár- don, a Babits Mihály művelődési központban. íme a névsor, akiket a színpadon köszönthetnek: Andrásko Melinda- Simontornya, Barcza Zsófia - Bonyhád, Benkő Dóra - Szek- szárd, Bóka Mercédesz - Szek- szárd, Erős Edina - Szekszárd, Ferkelt Balázs - Szedres, Jámbor Zoltán - Simontornya, Fábián Éva- Aparhant, Kiss Beáta - Bátaszék, Lovász Gabriella - Gyönk, Martin Éva - Aparhant, Nagy Mónika - Szedres, Siklósi Krisztián - Szed­res, Szilágyi Adél - Bonyhád, Szőts Viola - Bonyhád, Vastag Eszter - Szekszárd, Vágó Bernadett - Szekszárd, ők a gyermek szólisták. Az ifjúsági kategóriában: Császár Edit - Ozora, Maraszin Mónika ­Dombóvár, Propszt Evelin - Szek­szárd, Zsilinszki Cecília - Varsád. Felnőtt szólisták közül: Szabóné Jakab Éva - Aparhantról jutott a gálaműsorba. Az éneklő csoportok gyermekkategóriájában: Szek­szárd I. számú iskola, 5. és 7. osztá­lyosai, a bonyhádi I. iskola János­bogárkái és a 7. osztályosai szere­pelnek. A Csácsi Vorba szekszárdi cigányegyüttes az ifjúsági korosz­tály képviseletében lép a színre. A felnőttek versenyzői közül az apar- hanti pávakör, a hőgyészi citeraze- nekar és pávakör, a nagymányoki német népdalkör és a magyarkeszi pávakör énekel majd. A népdaléneklési versenyben - mint ismeretes - zenekarok is részt vettek. így az április 13-i gálában fellép a szekszárdi Kisbartina ze­nekara, valamint a hőgyészi és az ozorai gyermekek citerazenekara. A verseny eddig olyan sikert ért el, ami hosszú évekig adhat meghatá­rozó programot népművelőknek, ének- és zenetanároknak. Mindezt összegezi a szombati műsoruk.- DKJ ­ISMÉT SVÁJCI KILÓS RUHAVÁSÁR Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ társalgójában, április 9-12-ig (keddtől péntekig) naponta: 8-18 óráig. (60/40) Ön sikeres maneger, üzletember akar lenni?! A NOVIKI Szekszárdi Kft. maneger irodája megvalósítja elképzeléseit. Ha érdekeink találkoznak, gondtalan anyagi jólétet biztosíthat önmagának és családjának. Érdeklődőket a megye egész területéről várjuk. Részletes információ a NOVIKI Szekszárdi Kft. Szekszárd, Mikes u. 5. Telefon: 16-051 Jobban Zoltán iigyv. igazgatónál. (82)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents