Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
6 KÉPÚJSÁG 1991. április 24. Tíz nap, 4300 kilométer és két mérkőzés (1.) A Paksi SE ökölvívóival Dániában „Kezdődhet a nagy játék!” Tony Brooks, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) angol főtitkára kedden többször is körbejárta a chibai Makuhari csarnokot, majd este csak ennyit mondott: „Az előkészületek jól sikerültek, kezdődhet a nagy játék!” Való igaz, hogy a japánok finise sikeres volt, de bizonyára ők is megkönnyebbülnek, amikor szerda reggel egyszerre 30 asztalon elindulnak hosz- szú útjukra a kis narancssárga labdák. Hetvenhat ország játékosainak neve olvasható a kétnyelvű műsorfüzetben, ők azok a szerencsések, akik a 41. világbajnokságon indulhatnak. A névsor láttán feltűnő, hogy sok olyan fiatal szerepel, akik 1991 nyarán az ifjúsági Európa- bajnokságon is jogosultak még az indulásra. így például Bátorfi Zoltán is. A színfalak mögött, ugyanúgy a sajtóközpontban is megélénkült már az élet. Harauchi Niskikawa sajtófőnök és csapata 750 tudósító (ebből 350 japán) kiszolgálására kész, s a siker érdekében a legmodernebb technikát is bevetették. Az egyetlen gondot a vb előestéjén a telefonok száma jelentette, de mint ígérték, szerdára ebből is lesz elég. Természetesen minden hírközlő berendezés a „Felkelő Nap országában” készült, akárcsak a csarnokban az asztalok, a labdák, és az eredményjelzők. Kiveszi részét a vb lebonyolításából az otthon is jól ismert és a magyar szövetséget bőkezűen szponzoráló Butterfly cég, amely ezekben a napokban ünnepli fennállása 45 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a tulajdonos, Hikosuke Tamasu a tokiói Hotel Prince-ben ezer (!) személyes fényes fogadást adott. Ennek keretében több tizezer dollár támogatást biztosító okmányt nyújtott át a japán és a nemzetközi szövetségnek. A fogadáson nagy sikert aratott a francia Secretin-Pur- kart kettős asztalitenisz paródiája, amelyet két éve Budapesten is bemutattak. A világbajnokságon szereplő játékosok közül a jubileumi ünnepségre csak kevesen kaptak meghívást, de ott lehettek az Európa-baj- nok magyar női válogatott tagjai. Közben a Makuhariban szünet nélkül zajlottak az edzések és sokan már a várható eredményeket, az esélyeket taglalták. Balesetet szenvedtek a torozok A hét végén rendezett bonni Világkupa viadalon végre jó eredménnyel örvendeztették meg a vívás kedvelőit a férfi tőrözők, hiszen Busa István a döntőbe került. Sajnos, az öröm nem lehet felhőtlen, ugyanis a küldöttség útban hazafelé autóbalesetet szenvedett, Szekeres Pál és Kun Csaba súlyos sérülésekkel egy ausztriai kórházban fekszik. * Kellemesebb hír érkezett a kardozók háza tájáról. A franciaországi Orleansban meghívásos versenyen szerepelt Abay Péter és Bujdosó Imre. A 80 versenyzőt felvonultató viadalon Bujdosó ötödik lett, Abay a 16 között végzett. A fegyvernem képviselői egyébként szombaton Gödöllőn, a válogatónak számító Benkő Tibor-emlékversenyen lépnek pástra. Szép volt, jó volt, de azért már éppen itt az ideje, hogy itthon vagyunk. Hegyeshalomnál nem kellett sokat várakozni, Misi, a pilóta a „lovak közé csapott”, s a csapatot szállító busz nekilódult most már hazai utakon, irány Paks. Az utolsó napon közkívánatra már hajnali négykor keltünk, s gyors pakolás és rövid reggeli után búcsúztunk Tauberbischofs- heimtól. A buszban a maratoni ultiparti sem volt máraz igazi, a kártya közbeni poénok sem sziporkáztak úgy, mint az elmúlt napokban. A gondolatok többsége alighanem a család körül forgott. Első nap: Németország A Paksi SE ökölvívócsapatát már hagyományosnak mondható sportbarátság fűzi a dániai Korsor amatőr bokszklubhoz. E kapcsolat keretein belül került sor a magyar bajnokegyüttes dániai vendégeskedésére és a két csapat barátságos mérkőzésére. De menjünk csak sorjában, hiszen addig még jó néhányszor száz kilométert kellett buszozni Ausztria, Németország és Dánia betoncsikjain. A válogatottak - Kalocsai, Petro- vics, Szabó és Hart -, valamint a vendégöklözők - Gál és Elekes nélkül összesen 12 bunyóssal keltünk útra. A versenyzők közt volt két „kölcsöngyerek” is, a fiatal Ka- lányos József Győrből és a veszprémi Kiss Zoltán. Az első nap jószerével utazással telt, hiszen jó 800 kilométer megtétele után az esti órákban gördültünk be a német kisvárosba, Tau- berbischofsheimbe. Kedves gesztusként a szomszédos Laudából átrándult János bácsi magyar szavakkal fogadott minket. Ő még annak idején több társával együtt Du- nakömlődről került Németországba. A helyi elöljáróság képviselője is köszöntötte, majd látta vendégül egy vacsorával a fáradt társaságot. A csütörtöki napfelkelte ismét úton találta a csapatot, hiszen már reggel 6-kor elfoglaltuk helyünket az Ikarus ülésein. Az első órák szendergései után újra előkerült a kártya, négy „zsugás” okította egymást felváltva az ulti rejtelmeire. A játék közbeni szövegek alapján azért a „professzor” szerepét Papp Gyula szakosztályvezető alakította. A vikingek és a Tuborg földjén Délután három után elfogyott előlünk az autópálya. Puttgarden- be értünk ugyanis, s a Balti-tenger víztömege hullámzott köröskörül. Utunkat komppal folytattuk, ám a kis dunai komphoz szokott szememnek hatalmas szerkezettel. Mindent elnyelő gyomrában sorra tűntek el az alsó szinten a buszok, kamionok, a másodikon pedig a személyautók sokasága. A két felső emelet az utasokat fogadta be. A menetidő 40 percig tartott, s máris Dánia földjére léphettünk. Innen már csak „laza” 150 km buszozás, s megérkeztünk Korsorba, megint csak vacsoraidöre. Vendéglátóink hangos ovációval, nem túlzás azt mondanom, hogy meleg szeretettel fogadtak minket. Gyorsan felelevenedtek a közös emlékek, a tavalyi paksi találkozás képei. S ugye Atlétika Szabó József vágya teljesült Izmosodnak a nagydorogi testépítők Budapest kismaratoni futóbajnoksága Nagyszerűen szerepeltek a dombóvári és a bonyhádi futók a főváros nyílt kismaratoni bajnokságán. Az általuk megszerzett négy bajnoki cim és az elért hét aranyjelvényes eredmény azt igazolja, hogy az országos mezei futóbajnokság óta változatlanul jó formában várják a pályaversenyek kezdetét. Eredmények: Lányok, 13 évesek (6 km): 1. Ambrus Anikó (Bony- hád). 14 évesek (8 km): 3. Csordás Szilvia (Bonyhád). 15 évesek (8 km): 4. Horváth Katalin (Dombóvári Sl). 16-17 évesek (10 km): 3. Bujdosó Beáta, 7. Somogyi Borbála (mindkettő Dombóvári VMSE). Fiúk, 14 évesek (10 km): 1. Surján András (Dombóvári Sl), 5. Plesz Botond (Bonyhád). 16-17 évesek (15 km): 1. Balogh Jenő, 3. Szigeti András, 5. Németh Nándor (mindhárom Dombóvári VMSE). Csapat- versenyben: 1. Dombóvári VMSE. 18-19 évesek (20 km): 5. Varga Tibor (Dombóvári VMSE). A veszprémiek egyelőre hallgatnak A bajnoki cím már elúszni látszik, de a hazai kupagyőzelemre még van esély - így foglalható össze a KEK-elődöntöig jutott veszprémi Bramac SE férfi kézilabdacsapatának pillanatnyi helyzete. Nem titok, hogy az utóbbi időben megromlott a viszony az együttes vezetőedzője, a szovjet Valerij Melnyik és a magyar játékosok között. Többen már be is jelentették, hogy a jövőben nem hajlandók együtt dolgozni a jelenlegi mesterrel. Hétfőn az egyesület elnökségi ülésén is szóba került ez a feszültség, a testület állást is foglalt, ugyanakkor úgy döntött, hogy egy lőre nem hozza nyilvánosságra a határozatot. Illés Zoltán, a klub vállalkozási menedzsere sem vállalkozott arra, hogy bővebb információval szolgáljon, csak annyit mondott: május 8-áig várni kell, akkor viszont mindenről beszámolnak. Szabó József nevét a hetvenes években számon tartották testépítő körökben, rendszeresen visszatérő, közismert szereplője volt az erőemelő viadaloknak. Az országos versenyekről fekve- nyomásban sorra szállította az érmeket, de mindez nem kárpótolta a beteljesületlen álmokért - évekig hiába vágyott egy jószellemű, alkotó közösségre. Nos, ha versenyzőként nem is, de edzőként rátalált az éltető közegre. Önerőből teremtett konditerem Szorgos iparosok gyúrják testüket Nagydorogon az erő műhelyében. Erőfejlesztő masinák széles választékával acélozzák izmaikat, szüntelenül foglalkoztatják az evezőpadot, a római széket. Fodrász, hentes, biztosítási ügynök és tanuló egyaránt gyarapítja a törzsvendégek névsorát. A szériázások közti szünetben gyűrött fényképek vándorolnak kézről-kézre, a kondiklubvezetője, a 37 esztendős Szabó József néhány éve még dagadó bicepszekkel ejtette ámulatba a közönséget.- Sárszentlőrincen élek, közel húsz éve foglalkozom a body-buil- dinggel - mondja a klubvezető. - A szülőfalumban összeálltunk néhá- nyan, egy szűk helyiséget berendeztünk konditeremnek, saját kezűleg gyártottuk a súlyzókat. Műhelymunka ez a javából, a monoton edzéseket csak egy jószellemű közösség teszi elviselhetővé, de én mégis gyakran kénytelen voltam egyedül dolgozni. Két éve edzünk ebben a parasztházban, az épület másik részében a helyi népitáncegyüttes kapott helyet. Semmire se mennénk az önkormányzati támogatás nélkül, a bérleti díj mindösz- sze 600 forint. Lőrincről áthoztam a súlyzókészletet, saját zsebből újakat is vettem, mintegy kétszázezret már beleöltem. Vendégmarasztaló atmoszféra Szemrevaló hölgy serénykedik a bordásfalon, sanda férfiszemek olykor megpihennek kisportolt alakján. Az edző szerint fegyelmezettebben, szabályosabban szé- riázik, mint az erősebb nem képviselői.- Hét végén hazajárok Szekszárdról az egészségügyi szakközépiskolából, minden pénteken idejövök - mondja a 17 éves Ger- zsai Tünde. - A súlyzózás nem árt a nőiességnek, főleg, ha jógázással lazítunk. Az ifjú testépítők hajlamosak a virtuskodásra, így az edző szakavatott szeme kisér minden mozdulatot. Fontos a fokozatosság és a szabályos kivitelezés. Bármennyire is csábító egy kezdőnek a súly- zórúd, előbb a söprűnyéllel kell megbarátkozni. A 44 éves Jakab Zoltán szerint még ilyenkor is érdemes elkezdeni. Vagonrakodással keresi kenyerét, esküszik rá, hogy kinzó deréka fehér asztal mellett a nyelvi nehézségek sem jelentenek komoly akadályt, és ha esetleg mégis, akkor segített a klub egyik vezetője, Péter, aki még szüleivel költözött ki Dániába 35 évvel ezelőtt. Vacsora után a Balzsay-Feil edzőpáros egy kis regeneráló edzésre invitálta fiait. A hosszú buszozás után rájuk is fért a mozgás, annál is inkább, mivel másnap szorítóba kellett lépniük. S bár barátságos, tét nélküli meccsről volt szó, azért ettől még a pofonok, ütések ugyancsak fájnak, jobb ha hagyja őket az ember. A péntek esti meccsre nem Korsorban, hanem a 30 km-re lévő Soróban került sor egy, az ASE-csar- nokra emlékeztető létesítményben, amely igaz kivitelre egyszerűbb, de lényegeen többet „tud”. Egy nagy terem a központja, amely a foci és a vízilabda kivételével majd minden labdajátékra alkalmas. Emellett az alagsorban lőtér, cselgáncsterem és egy helyiség öt tollaslabdapályával kapott helyet. Az előtérben pedig nagy büfé, ahol kulturált körülmények között el lehet fogyasztani egy-egy sört is. Nem tévedés, sört is. Sőt, bent a teremben is - miközben zajlottak a meccsek - üdítőt, csapolt sört mindenki kedvére fogyaszthatott. Váratlan Bognár-vereség A mérkőzésre alaposan összekapták magukat vendéglátóink, négy bunyóst igazoltak „villámmal” erre az alkalomra. Juhásznak és Rimóczi Róbertnek így sem jutott ellenfél. Különösen Juhász esetében sajnálták ezt a csapat tagjai. Papp Gyula még az úton kijelentette: amennyiben Andris kiüti dán elfájására gyógyirt jelent a hátizom- erősítő gép. A testépítés mellett néhányan az erőemelést is űzik. Eleinte zríkálták a jó kötésű fiúkat, hogy csak felfújni képesek magukat, erre aztán fek- venyomásban, felhúzásban és guggolásban kezdték meggyőzni a kétkedőket. A fekvenyomás országos bajnoki ezüstérmese, Kutasi József a sárbogárdi klub tagja, ám időnként nagydorogi színekben versenyez. Nem csoda, hisz idecsalogatja az izzadságszagú műhely atmoszférája, mindez pluszkilókban jelentkezik. Szabó József nemcsak konditermet, közösséget is teremtett...- kesjar lenfelét, a túra folyamán személyesen fogja kiszolgálni a srácot. így aztán ellenfél híján esélyt sem kapott arra, hogy élni tudjon a lehetőséggel. Jól kezdődött a mécs. A fiatal „vízisikló” termetű Kalányos egyértelmű győzelmet szerzett, de utána Oláh, Tamás és Szili egyaránt csak gratulálhatott legyőzőjének. Led- neczky viszont akárcsak itthon, semmit sem bízott a pontozókra, csak egy menetet engedélyezett ellenfelének. Szakály tudása így sem bizonyult elégnek a győzelemhez, de utána egy hármas nyerési szériával 10-8-ra átvettük a vezetést. Előbb Szarkali két perc alatt „ledarálta” a dán fiút, majd a mieink közül ezúttal a legjobb teljesítményt nyújtó Forgács látványos, technikás bokszolással nyert. A veszprémi Kiss viszont inkább harcos erényeit csillogtatta, ez hozta számára a sikert. Csapatunkban Bognáré a legjobban csengő név, így csattanóként az utolsó párban szólították kötelek közé a 60 kg-os török származású Házán ellen. Bevallom őszintén, én már előre beírtam Laci győzelmét, de elkiabáltam. A sokkal erőteljesebb dán ellen nem tudott mit kezdeni, számoltak is rá. Szóval elment a meccs, a találkozó így 10-10 arányú döntetlenre végződött. „Soknak bizonyult számomra a 60 kg, jóval erősebb volt nálam a török. Úgy érzem én ütöttem tisztán többet, de ő erősebben. Csak jött- jött és ütött, mint a gép” - mondta utána Bognár elkeseredve, s még a vacsoránál is vigasztalgattáktársai’ (Folytatjuk) MEDGYESY FERENC Körzeti labdarúgás Pálfa: hárompontos előny Szekszárd 1. Majos 19 15 2 2 55-15 32 2. Zamba 19 12 2 5 42-27 26 3. Béta 19 12 1 6 45-23 25 4. Öcsény 19 10 5 4 46-25 25 5. Alsónána 19 8 8 3 40-30 24 6. Izmény 19 9 4 6 37-20 22 7. B.varasd 19 8 6 5 33-20 22 8. Kölesd 19 8 5 6 39-33 21 9. Cikó 19 9 2 8 31-28 20 10. Bogyiszlé 19 5 3 11 33-59 13 11. Sióagárd 19 4 4 11 24-53 12 12. Harc 19 1 7 11 19-43 9 13. Kéty 19 3 3 13 25-62 9 14. Győré 19 1 4 14 13-44 6 Dombóvár 1. Ozora 17 13 459-12 30 2. Tamási II. 16 12 3 1 43- 4 27 3. Pincehely 17 10 6 1 49- 8 26 4. Nak 17 8 4 5 42-23 20 5. Kocsola 16 8 4 4 29-30 20 6. Kszekcső 17 7 4 6 34-27 18 7. Daimand 17 7 3 7 28-28 17 8. Závod 17 6 3 8 45-28 15 9. Szakály 16 6 3 7 24-38 15 10. Gyönk 15 4 2 9 18-29 10 11. Szakcs 16 3 1 12 18-45 7 12. Iregszemcse 17 1 3 13 9-78 5 13. Attala 16 1 2 13 7-55 4 Paks 1. Pálfa 15 11 1 3 27-14 23 2. Németkér 15 9 2 4 45-26 20 3. Györköny 14 95 24-20 18 4. Nagydorog 15 8 2 5 30-28 18 5. Madocsa 15 6 4 5 37-29 16 6. Simontornya 15 6 3 6 23-22 15 7. Középhidvég 16 6 2 8 34-32 14 8. Tolnanémedi 16 5 4 7 33-33 14 9. Kajdacs 15 5 3 7 25-27 13 10. Paks II. 15 5 2 8 26-39 12 11. Bölcske 16 5 1 10 21-32 11 12. Puszták. 15 3 2 10 15-38 8 Mindenki talál kedvére való „kínzószerszámot” fotó: kispál Mária
