Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

4 NÉPÚJSÁG Dombóvár és környéke 1991, április 24. polgár kérdez fi Ki használhatja a művelődési házat? Schenk Hajnalka A dalmandi fiataloknak sem­miféle lehetőségük nincs szóra­kozásra hétközben szülőfalu­jukban, mert bár van a települé­sen egy művelődési ház, de azt csak lakodalmak, bálok alkal­mával nyitják ki, egyébként zárva van a kikapcsolódásra vá­rók előtt,- panaszolta a 20 éves Schenk Hajnalka. Mint a lányok elmondták, ko­rábban a művelődési házban he­tente egyszer mozifilmet vetítet­tek és nyaranta a művelődési in­tézmény kertjében magnózni le­hetett. Mindezt az elmúlt év au­gusztusában megszüntették, ki­tiltották a házból a fiatalokat, mondván, hogy szemetelnek, rendetlenkednek. Jelenleg egyetlen szórakozási lehetőség a Fagyöngy presszóban hétvé­geken rendezett diszkó. A fiatalok unatkoznak, csel­lengenek, közben a művelődési ház üresen áll. Miért nem tesz­nek valamit az illetékesek? - hangzott a kérdés. A dalmandi polgármester, Bondorné Nagy Ibolya először elhárította a kérdést, mondván hogy a művelődési ház nem az ő hatáskörébe tartozik, „itt a falu­ban minden a kombináté”, jelen­tette ki. Majd ezután közölte, hogy igazuk van a fiataloknak, valóban nincs semmiféle szóra­kozási lehetőség a településen. Ha a maszek presszós nem ren­dezne diszkót, hát még táncolni is vidékre mehetnének a dal­mandi ifjak. Tudomása szerint a kombinát azért záratta be a művelődési házat, a mozit és a kertet,mert a fiatalok italoztak, randalíroztak, törtek-zúztak, bár nem biztos, hogy a helybeliek,lehet hogy vi­dékiek voltak a vandál módón vi- selkedők. Ő jogosnak tartja a panaszt, nála is többször jelez­ték ezt már, de ő nem tud ez ügyben semmit tenni, kérdezzük meg a vezérigazgatót.- Valóban egy év óta alkalma­zunk egy portást, aki a park nagykapuját délután 5 órakor bezárja, - válaszolta készsége­sen Právics József vezérigaz­gató. - Erre azért volt szükség, mert voltak akik rodeópályának használták ezt a gyönyörű parkot. Egyébként a kulturház műkö­désében érdemi változás nem történt, a kiskapu nyitva van, aki akar, bármikor bejöhet. Jelenleg is működik a könyvtár, videotéka és egy sakk kör. A mozit meg­szüntettük, mert a környékről olyan egyének jártak ide, akik it­tasan tönkretették a berende­zést. Tehát nincs a kulturházból senki kitiltva, várjuk a látogató­kat, de szervezetten. Jelenleg is tartanak itt, előzetes bejelentés után összejöveteleket külön­böző pártok, szervezetek. Bizo­nyos követelményeink vannak az idelátogatókkal szemben, de azt hiszem, ez érthető is. Kedves olvasóink, ne feled­jék, minden szerdán, "A polgár kérdez"! Várja kérdéseiket és fényképeiket a szerkesztő: F. Kováts Éva Műhelyre 15 millió Pályázat útján 15,5 millió forintot kapott a dombóvári 516. Számú Szakmunkásképző Intézet műhelytermek építésére az elmúlt hónapban. A tervek elkészítésével a Tolnabert bízták meg. Hogy ki lesz az építkezés kivitelezője arról versenytárgyalás dönt. Egy biztos, a beruházás még az idén elkezdődik. Krimikrónika Ovodabetörések Múlt idő Kutatjuk a többszáz, többe­zer évvel ezelőtti eseménye­ket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti történések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásolják, mint­sem azt gondolnánk. Az aláb­biakban szemelvényeket bo­csátunk közre Dombóvár 1969. december elseje óta ve­zetett krónikájából. 1972. augusztus 19. Ünnepi tanácsülés. Első íz­ben adományozták a „Dombó­várért" emlékérmet azoknak a. vállalatoknak, üzemeknek, in­tézményeknek és magánsze­mélyeknek, akik kiemelkedő te­vékenységükkel elősegítették a település városiasodását. Összesen öt intézmény, va­lamint huszonhét magánsze­mély kapta meg a kitüntetést. 1972. december 30. Az év eredményei: Nagymé­retű lakásépítési program való­sult meg, 198 állami lakásból 70 elkészült. Ugyancsak átadtak 70 OTP lakást is a Molnár György utcában. 100 férőhelyes általá­nos iskolai diákotthont adtak át a környező pusztákról bejáró tanu­lóknak. 65 férőhelyes szociális betegotthon készült el, valamint a kórháznál egy buszváró és a városban négy másik nyitott buszváró. Elkészült a tüskei új vízműtelep. A MÁV-nál rekonst­rukció történt a munkásszállón. Lakossági társadalmi munkával elkezdődött a gunarasi melegvi­zes fürdő építése. A szigeterdő­ben felállították a Kossuth szo­borcsoportot. (Folytatjuk.) Úgy látszik, akad aki kevés­nek tartja azt a pár évet, amit az óvodában eltöltött és időnként úgy érzi, vissza kell térnie régi já­tékai közé. Elítélendő a dolog­ban nem lenne semmi, ha mind­ezt fényes nappal tennék az ille­tők és nem az éj leple alatt, mint ahogy az a hétvégén történt Dombóváron, amikor is a város több gyermekintézményébe próbáltak kisebb-nagyobb si­kerrel behatolni eddig ismeret­len személyek. Huszonegyedikére virradó éj­szaka a Béke-parkban álló Az újdombóvári városrészen 9 ezren laknak. Ennek a terület­nek kiválóak az adottságai, so­kan építkeznek errefelé. A ked­vező feltélek közé sorolható, hogy a városnak ezen a részén nagyobb építési telekeket oszt­hatnak ki azok számára, akik építkezni szeretnének, -szíve­sen laknának itt családi, vagy sorházakban. A nagyobb terület lehetőséget nyújt arra is, hogy a gyerekeknek játszóteret, futbal és teniszpá­lyát építsenek, ha kell társadalmi munkában. Szűkké vált a József Attila Általános Iskola, bár az in­tézményt többször is bővítették - először 1958-ban, amikor a ko­rábbi 6 tanterem mellé 2 szük­ségtantermet építettek: Mindez kevés volt. Az utóbbi időben már minden, a környéken fellelhető szabad épületben tanítottak az iskola pedagógusai. így az egykori or­vosi lakásban, régi fodrászmű­helyben és fabarakokban. Az ebédeltetést pedig egy családi házban oldották meg. A helyzettarthatatlanságátfel- ismerve kezdődött el 1988-ban MÁV-óvodánál kísérelték meg először a tettesek a behatolást, majd hogy nem jártak sikerrel, a Zrínyi utcai óvoda következett. Ez utóbbi helyről egy lemezját­szót, két magnetofont, egy falió­rát, egy pár cipőt és némi ruha­neműt vittek el, mintegy 25 ezer forint értékben. Úgy tűnik azon­ban, hogy mindezt a zsákmányt kevesellték, mert vasárnap éj­szaka a Petőfi utcai óvodát „lá­togatták" meg, ahonnan gyer­mekkerékpárokkal távoztak. Az ujjlenyomatok gyermek­korú tettesre utalnak. az oktatási intézmény bővítése, illetve a régi iskolaépület re­konstrukciója. A tervek szerint 16 tantermes, sportudvarral, tornateremmel, szaktantermek­kel, új konyhával, étteremmel el­látott iskola lesz az ujdombóvári. A beruházás első ütemeként az az új épületszárny készült el, ahol a tantermek, műhelyek, tornaterem található. Mindezt 1990 szeptemberében birtokba vehették a gyerekek. Ezután vált lehetővé a régi épületek átépítése, korszerűsí­tése, kazánház elhelyezése, eddig ugyanis az osztályter­mekben elhelyezett kályhákkal fűtöttek. Jelenleg a kivitelező, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Válla­lat munkásai az épület teljés re­konstrukcióját végzik, majd a régi szárnyhoz csatlakoztatva a konyhát, éttermet, rajz és zene­termet készítik el. A munkák 20 millió forintba ke­rülnek. Az összeg egy részét a város pályázaton nyerte, illetve céltámogatásként kapta. A re­konstrukció befejezésének ha­tárideje 1992 nyara. Bővítik az újdombóvári iskolát Nyolc tanterem helyett tizenhat Kitekintés Az összkomfortos falu Szolgáltatóház Mágocson A szomszéd rétje mindig zöl­debb, tartja a közmondás, és mint minden népi bölcsesség, ez is igaz. A szomszéd rétje tényleg zöldebb, vagy azért, mert annak látjuk, vagy azért, mert valóban dúsabb ott a fű. Ilyenkor viszont nem irigykedve sóhajtozni kell, hanem megvizsgálni, mit te­gyünk, hogy a mi rétünk is ugyanolyan zöld legyen. Csikóstöttős - Mágocs - Má- zaszászvár, két Tolna megyei te­lepülés fog közre egy baranyait. A három falu közül Mágocs a legszebb, a legkomfortosabb, pedig ez a Baranya megyei tele­pülés sem nagy, 2800 lelket számlál. Középületeit, üzleteit látva az idegen nem gondolná, hogy ilyen kis faluról van szó. A falun átutazónak, a Dombó­vár felé utazóknak már a falu szélén feltűnik egy saroképület, mely küllemét tekintve akár egy nyugati kisváros- dísze is le­hetne.- 1986-ban célpályázatokon nyert pénzből, saját erőből, te- hoból és állami támogatásból építettük ezt a szolgáltató házat - mondja Sziveri Mátyásné pol­gármester az épületről, melynek emeletén hat szolgálati lakást alakítottak ki,földszintjén pedig üzleteket. Ez utóbbiakat kiskereskedők bérlik zöldségestől kezdve, a mini presszón át, a fodrász­kozmetikusig, madár-és virágá­rusig, mindenfajta szolgáltatást nyújtva a helybelieknek és a fa­lun áthaladóknak. A szolgáltatóház párja, a falu központjában található, látszik, hogy ugyanaz volt a tervezője a polgármesteri hivatalnak és az ABC-nek is.- Streit István, a Baranyaterv építésze elképzelései szerint készültek ezek a középületek - erősíti meg elgondolásunkat a polgármesterasszony. A kérdésre, hogy egy ilyen kis településnek miből, hogyan tel­lett ilyen színvonalú középüle­tekre, a következő választ kap­tuk: A községben saját fejlesz­téssel kiépítették a telefonháló­zatot, és bár 25 ezer forintot kel­lett fizetni vonalanként, mégis minden második házba beköttet­ték a készüléket, jóllehet a kis­község még nincs a crossbar rendszerben. 1968 óta van vezetékes vízel­látás Mágocson, a szennyvíz- csatorna kiépítése pedig most folyik, ugyancsak önerőből, la­kossági hozzájárulással. így készült el a kábeltévé csa­torna is, melyen nemcsak a vi­lágban történt eseményeket, hí­reket nézhetik a polgárok, ha­nem megtudhatják a falu híreit, eseményeit is, hetente egyszer ugyanis a helyi híreket sugároz­zák Mágocson. Legutóbb például azt, hogy a napközi konyhája felvásárol to­jásokat. Nosza, úgy elárasztot­ták a baromfitartók tojással a konyhát, hogy most gondolkod­hat a szakácsnő olyan menün, amihez a legtöbb tojás kell. Hi­ába, kérem, régen volt a kisbíró a dobjával, aztán jött a villany- oszlopokra szerelt "távrecsegő", most meg itt a kábeltévé! De folytassuk a fölsorolást, nézzük, mi minden található még Mágocson, ami ottmarasz­talja a polgárokat, ami miatt nem vágynak városba. Öt csoportos óvoda van a faluban 125 gye­rekkel, német nyelv tanítással. A 16 osztályos, jól felszerelt, szaktantermekkel, étteremmel, tornateremmel ellátott általános iskolát bármely település meg­irigyelhetné. A háromszintes épületet 1984-ben építették. Hogy miből, honnan volt egy kis településnek 33 millió forintja egy iskolára, arra a polgármes­ter a következőket válaszolta:- Az összeg felét megyei ta­nácsi támogatásként kaptuk, a többit pedig részben hitelből, részben saját erőből, lakossági adományokból, téglakötvé­nyekből, illetve a községben lévő üzemektől sikerült megsze­reznünk. Az iskola építés céljára felvett hitelt egyébként már visszafizet­ték, nem akartak ilyen terhet hagyni az új önkormányzatra, - mondja Sziveri Béláné, aki ko­rábban is ezt a pozíciót töltötte be. 1977 óta volt tanácselnök, most pedig, mintegy eddigi munkáját elismerve, polgármes­terré választották a falu lakói. Ami, ha az előbbiekben ténysze­rűen felsorolt eredményeket te­kintjük, nagy tisztánlátásra vall. Az új iskola épülete Az új épületszárnyat már birtokba vették az iskolások Milyen a város közbiztonsága? Csütörtökön testületi ülés Dombóvár város képviselő­testülete következő ülését április 25-én, csütörtökön délután 5 órakor tartja, a városháza kista­nácskozó termében. Az ülésen a képvisélők többek között tájékoztatást hallgatnak meg a város közbiztonsága helyzetéről, a kondai tó haszno­sításáról, az Apáczai Csere Já­nos Szakközépiskola tanterem- bővítési munkáinak kivitelezé­sére kiírt versenytárgyalás eredményéről. Bizonyára soka­kat érint az napirendi pont is, mely az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról szól, hiszen nem mindegy, hogy a családalapítás előtt álló fiatalok milyen perspektívát látnak ma­guk előtt. Ézenkivül még szó lesz a polgármesteri hivatal új szeryezeti felépítéséről. Ez utóbbi témáról előző heti dombóvári oldalunkon már hírt adtunk. Az oldalt írta és szerkesz­tette, a fotókat készítette: F. Kováts Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents