Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
1991. április 2. NÉPÚJSÁG 3 Elképzelések kisgazdáéknál Közösség a közösségért- A kisgazda egyedül mit sem ér. Bőven szereztem már tapasztalatokat. Tudom az utakat és a tévutakat, tudom a nyitott és csukott kiskapukat, ismerem az ingyenélők és haszonlesők hadát. Az olyan ember, aki nincs megkenve kutyahájjal, és csak egyszerűen szeretné eladni a megfelelő súlyt elért hízóit, bikáit, tejét, esetleg terményét, azt nem egyköny- nyen teheti. Ezért is örülök ennek a mozgolódásnak. Az ösz- szefogás segítsen mindany- nyiunkon! - kezdi a beszélgetést Kutasi Pál, aki másodállásban „lóbolond”, lovaglóoktató, sertéstartó, dinnyekertész, és bedolgozó szülei földjén.- Hogy kezdődne ez az ösz- szefogás? - firtatom tovább.- Úgy, hogy az első lépést már meg is tettük a közelmúltban. Szép számú érdeklődő jelenlétében megalakítottuk a Szedres és Környéke Gazdálkodóinak Egyesületét. Az alapszabály ismertetése után huszonegyjelenlévő kinyilvánította belépési szándékát.- Mi volna a cél?- Itt van a vetőmag, már a csillagoknál is magasabb árakkal! Ha a műtrágyát, vagy a növényvédő szereket nagykereskedelmi árom tudnánk beszerezni, ez segítené lenyomni az árakat. A másik oldalon pedig ugyanilyen gond az értékesítés! Ott is tenni kéne valamit!- Jogi személy lesz az egyesület?- Jogi személy is, de a külkerjogot is szeretnénk megkapni! Ezzel kiiktatnánk az ingyenélöket, az aktatologatókat. Mert az az öt-hat cég, aki a monopolhelyzet lovait üli, mindenütt leveszi a sápot! S ezért lesz a hatvanforintos sertésből ötszörte drágább hús!- Vezetők?- Négyfős vezetőséget választottunk. Elnöke: Bogdán János.- Mennyire nyitott ez az egyesület?- Teljesen! Mi nemcsak a Szedresen élőkre gondolunk, hanem mindenkire, aki hisz az összefogás erejében, az egymás segítésében. Itt a józan paraszti ész dominál, minden tag Kutas Pál mint oktató becsületessége, bölcsessége. Ha valaki oldalvágányra siklik, önmagát zárja ki a közösségből.- Ez nem a földfoglalás előjele?- Nem! Nem veszünk mi földet el! Sőt a téesz jogait sem akarjuk csorbítani. Segítségüket viszont elfogadjuk, mert hosszú időn keresztül ilyen, vagy olyan módon rá leszünk utalva. - ■ KONRAD LÁSZLÓ Tv-napló Sirály-változatok A színházi világnap alkalmából a Sirályt közvetítette a tévé Kaposvárról és részben Miskolcról, s a két előadás egybevetése több tanulsággal is szolgált. Csehov drámáit minden kor másként értelmezi, legutóbb a marxista kritika úgy magyarázta őket, hogy a kommunizmus eljövetelét hirdetik, ez azonban súlyos félreértés. Nem meggyőző a miskolci rendező Árkosi Árpád értelmezése sem, aki nemzedékek harcát látja a sirályban, s misztikus jelentést tulajdonít a tónak, ami Csehovnál egyszerűen helyszín. Csehov komédiának nevezi darabját, ő pedig jól tudta, mitakar. A Sirály hősei tehetetlenül vergődnek a századvég Oroszországénak kisszerűségében, boldogtalanok és tehetségtelenek, s itt hajlik komédiába ez a baljós történet. A Csehov-drámákban egyébként is sok a tehetségtelen ember, Ványa bácsi egyszerűen lehülyézi a magát tudósnak képzelő Szerebrjakovot, A Három nővérben Prozorov nagy ábrándjai sorra meghiúsulnak, s reménytelenül tehetségtelenek a Sirály hősei: Trepljov és Trigorin, a színésznő Arkagyina és az álmodozó Nyina, aki vidéki színházakban tengődik, s csak a gazdag kereskedők kegyeiben reménykedhet. Valamennyien szárnyalni szeretnének, mint a sirály - gyönyörű szimbólum -, de partra vetve élnek, ahol a sirály elveszíti méltóságát, s szánalmasan totyog a földön. Csehov legtöbb hőse ilyen partra vetett sirály, nem találja a helyét, s amikor felismeri reménytelen helyzetét, vagy belenyugszik, vagy öngyilkos lesz, mint Trepljov. Csehov realista író, mindig világosan fogalmaz, műveiben nincsenek rejtélyek, csak jelképek vannak. Hőseit egy kicsit kívülről nézi, de nem hiányzik belőle az irónia sem: a Sirály Arkagyinájának minden szavából érezzük, hogy kis vidéki színésznő beszél nagyzolva sikereiről, akinek be kell érnie félrészeg kupecek lelkesedésével. Trigorin, az író sem „ragadozó”, inkább megalkuvó, afféle kommersz író, aki maga is tudja, hogy nagyon messze van Tolsztojtól, Turgenyevtől. Ács János, a kaposvári előadás rendezője, nem akarja korrigálni Csehovot, abból indul ki, hogy mit monda darab, nem pedig abból, hogy mitakart mondani. A kitűnő előadásnak ez a titka. Ez valóban Csehov színháza, az ő szavait halljuk, az ő esendő embereit látjuk. Egy kicsit komédia is, a szó eredeti értelmében, mert a francia comédie színházat is jelent, mint Balzacnál: comédie humaine, vagyis emberi színjáték. Az előadás minden részletében meggyőző, valószínűleg úgy emlegetik majd a színháztörténetben, mint az egyik legjobb magyar Csehov-előadást. A hosszúra nyúlt közvetítés végén azok is megszólaltak, akik korábbi Sirály-bemutatókon Nyina szerepében léptek színpadra. Nagy szerep, minden színésznő számára igazi próbatétel. Kár, hogy az emlékek jobbára a hajdani előadást idézték, nem pedig a szerepet. Rejtély Jó másfél óra az Oscar-díj átadásáról. Egy hölgy és egy úr beszélget, saza meglepő, hogy beszélgetésükből nem tudunk meg semmit. Igaz, az Oscar-dij átadása nem olyan, mint egy olimpiai verseny, ahol futnak, úsznak, ugranak, de azért mégis, hogyan lehet ennyi unalommal megtölteni másfél órát. Nevek hangzanakel, időnként ál-intimitások filmszínészekről, a nézőt ez sem érdekli, az sem, csak néz, aztán átkapcsol a kettesre, ott meg földöntúli rejtélyekkel riogatják, egy úr azt mondja, hogy a tenger mélyén, a Bermuda-háromszögnél ufólények rejtőznek, elsüllyesztik a hajókat, leszedik a repülőgépeket, no jól nézünk ki. Szerencsére a King’s Singers együttes énekel, közben az egyesen még mindig az Oscarral ügyetlenkednek, véget nem érően. Ki tudja miért? Rejtély. CSÁNYI LÁSZLÓ Nyitott kapukat döngetni? Engedetlen lakók, renitens autósok, tehetetlen hivatal Több éve okoz gondot Bonyhád városban a Perczel utca 9. alatti kapubejáró és a mögötte lévő parkoló kérdése. Sebestyén Lajos műszaki osztályvezetőtől a következőket tudtuk meg ez ügyben.- Évek óta húzódik a megoldás, mert a lakók tiltakoznak a területen történő parkolások ellen. Felháborodásuk alapja az, hogy az autósok egy része keresz- tül-kasul járkálva, semmibe véve a szabályokat akadályozza és zavarja őket. A kapu egyébként 1989 végéig éjjel-nappal nyitva volt, később a háztartási bolt nyitva tartásához igazodott, de a környező vendéglátóegységekben dolgozók is ott tárolták gépkocsijaikat, ami azzal járt, hogy este 11 -kor is elindítottak ott kocsit. A bolt elköltözött, a gyógyszertár viszont kinyitott, így ismét parkolni kellett valahol. A lakók önhatalmúlag bezárták a kaput. A testület újratárgyalta a kérdést tavaly év végén és határozott: reggel hét és délután öt óra között nyitva kell tartani. A költségvetési üzem mint házkezelő kell ennek a döntésnek érvényt szerezzen. Ez nem sikerült. Barcza Imre képviselő, a gyógyszertár vezetője vállalta, hogy munkatársaival nyitják-zárják a kaput, ami szintén nem vált be mint megoldás, annyi volt a pisz- kálódás. Ma is tart a huzavona. Már arra is gondoltunk, mi lenne ha levetetnénk a kaput, de az még a mainál is rosszabb állapotokat szülne. A műszaki osztály mindent megpróbált megoldásként alkalmazni, eredményre semmi sem vezetett. Ma nincs megoldás. Vannak viszont engedetlen lakók, fegyelmezetlen autósok és van egy tehetetlen hivatal... Csak egy dolog nincs, s az - a megoldás! Ukrajnában jártam Hány kupon egy kiló krumpli? Rózsa László munkahelyet változtat. Jelenleg még a tolnai szovjet laktanya polgári alkalmazottja, de a csapatkivonások után egy kft-nél dolgozik majd. Leendő cége megbízásából a közelmúltban Kelet-Ukrajnában járt, hogy előkészítse egy közös kereskedelmi vállalat alakítását.- A csapatkivonulási bizniszt akarja meglovagolni ez a kft?- Nem, egész más célból jött létre. Engem, mint a kinti „terepviszonyokat” alaposan ismerő embert alkalmaznak majd.- Mostani utadon mit tapasztaltál?- Az ominózus népszavazás előtti napokban jártam kinn. A vélemények az „együtt vagy külön" ügyében megoszlottak, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kérdést nem szabadna igy feltenni.- Hogy „így”?- Nem tudom szó szerint idézni, de többféleképpen is lehetett értelmezni. S ezt látva az egyes köztársaságok vezetői más-más módon „adhatták be" a népnek.- Mit vall az egyik illetve a másik tábor?- A két tábor verekszik. Gorbacsov ellen és Gorbacsov mellett pofonokat és rúgásokat osztogatnak a buszokon és trolikon. A közbiztonság elképesztően rossz. Sötétedés után veszélyesek az utcák. Egyébként, ahogy köztudott, a különválásra voksolók a függetlenségben látják a megoldást, az együttmaradást pártolók viszont elképzelhetetlennek tartják, hogy egy-egy tagállam képes lehet rövid időn belül megszervezni önálló gazdasági életét.- Milyen az ellátás?- Egyre rosszabb, az élelmiszerek és a használati cikkek terén is. Bevezették a kuponrendszert. Ez úgy működik, hogy a dolgozók a fizetésük 70 százalékáért kupont kapnak. Ami arra jó, hogy ne tudjanak nagyobb tételeket felvásárolni. Sok az embereknél a fekete pénz, de most csak annyit költhetnek, amennyi mellé odateszik a kuponfedezetet is. Egy kiló krumpli: ennyi rubel, ennyi kupon. Ha kapható... Egy újsághír margójára Van egy barátom, aki örök ellenzéki. Tele szájjal szidta a Kádár-rendszert, most pedig napjaink visszásságait ostorozza. Persze emiatt soha nem vitte semmire, de okos és éleslátásra valló meglátásai miatt szeretek vele beszélgetni. Tegnap is már mesziről integetett és lobogtatta az újságot: - Olvastad, hogy egy államtitkár hogyan akart valakit felvetetni a főiskolára? - kérdezte, s az orrom alá dugta a Magyar Hírlapot. Miután meggyőződöttatájékozottságom- ról, sommásan leszögezte: - Megmondtam, hogy nem volt itt semmiféle rendszerváltás, csupán a hatalmat gyakorlók egy része cserélődött ki! Amikor elváltunk, töprengeni kezdtem a dolgon. Immáron nyílt titok, hogy az elmúlt évtizedekben bevett gyakorlat volt „odaszólásos” módszerrel felvetetni valakit valahova. Arról sincsenek illúzióim, hogy ezek most egy csapásra megszűntek, hiszen a jelenlegi funkcionáriusok is „abban” az érában nevelkedtek, „onnan” hozták erkölcseiket és értékrendjüket. Történt-e akkor valami változás, vagy örök ellenzéki barátomnak van igaza? Ázt hiszem, ez viszonylag könnyen ellenőrizhető. A múltban, ha nagy ritkán kitudódtak az efféle manipulációk, azokat nem követte semmiféle retorzió, legfeljebb egy kis ejnye-bejnye. Gondolom, nem csak engem érdekel, hogy most mi lesz! Salgó Géptakaró-készítés - számítógépre - írógépre - műszerekre hogy jNDEY az Ön gépe se porosodjon! Számítástechnikai Ügyviteli Iroda Szekszárd, Beloiannisz u. 1-3.3. em. 308. ajtó. Telefon: 74/12-122/103 mellék. (17) Egy igazi árszenzáció a Skálában! Audioton színes tv-készülék — 51 cm képátmérő — japán képcsővel\ — távirányítóval. Ára: 37 900 Ft helyett 32 900 Ft Egy nagyszerű lehetőség a Szekszárdi Skála Áruház villamossági vállalkozásán! Amíg a készlet tart. Csak nálunk! Gyermekszépségverseny, Horváth Nikolett Sióagárd, Deák u. 18. Frey Tibor Szekszárd, Csaba u. 38. Viszmeg Viola Szekszárd, Május 1. u. Kaposvölgyi Liviké Dombóvár, Pipacs u. 16. 1991. Czövek Dávid Kistormás, Kossuth L u. 24. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb április 4-én, csütörtökön a szekszárdi Sallai Balázs, a decsi Sipos Zsanett, az alsónánai Csizolszki Barbara, a tolnai Csordás Melinda és a dombóvári Marton Péter fotóját közöljük.
