Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

1991. április 2. NÉPÚJSÁG 3 Elképzelések kisgazdáéknál Közösség a közösségért- A kisgazda egyedül mit sem ér. Bőven szereztem már tapasztalatokat. Tudom az uta­kat és a tévutakat, tudom a nyi­tott és csukott kiskapukat, is­merem az ingyenélők és ha­szonlesők hadát. Az olyan em­ber, aki nincs megkenve kutya­hájjal, és csak egyszerűen sze­retné eladni a megfelelő súlyt elért hízóit, bikáit, tejét, esetleg terményét, azt nem egyköny- nyen teheti. Ezért is örülök en­nek a mozgolódásnak. Az ösz- szefogás segítsen mindany- nyiunkon! - kezdi a beszélge­tést Kutasi Pál, aki másodállás­ban „lóbolond”, lovaglóoktató, sertéstartó, dinnyekertész, és bedolgozó szülei földjén.- Hogy kezdődne ez az ösz- szefogás? - firtatom tovább.- Úgy, hogy az első lépést már meg is tettük a közelmúlt­ban. Szép számú érdeklődő je­lenlétében megalakítottuk a Szedres és Környéke Gazdál­kodóinak Egyesületét. Az alap­szabály ismertetése után hu­szonegyjelenlévő kinyilvánítot­ta belépési szándékát.- Mi volna a cél?- Itt van a vetőmag, már a csillagoknál is magasabb árak­kal! Ha a műtrágyát, vagy a nö­vényvédő szereket nagykeres­kedelmi árom tud­nánk beszerezni, ez segítené lenyomni az árakat. A másik oldalon pedig ugyanilyen gond az értékesítés! Ott is tenni kéne valamit!- Jogi személy lesz az egyesület?- Jogi személy is, de a külkerjogot is szeretnénk megkap­ni! Ezzel kiiktatnánk az ingyenélöket, az aktatologatókat. Mert az az öt-hat cég, aki a monopol­helyzet lovait üli, mindenütt leveszi a sápot! S ezért lesz a hatvanforintos ser­tésből ötszörte drá­gább hús!- Vezetők?- Négyfős vezetőséget vá­lasztottunk. Elnöke: Bogdán János.- Mennyire nyitott ez az egyesület?- Teljesen! Mi nemcsak a Szedresen élőkre gondolunk, hanem mindenkire, aki hisz az összefogás erejében, az egy­más segítésében. Itt a józan pa­raszti ész dominál, minden tag Kutas Pál mint oktató becsületessége, bölcsessége. Ha valaki oldalvágányra siklik, önmagát zárja ki a közösség­ből.- Ez nem a földfoglalás elője­le?- Nem! Nem veszünk mi föl­det el! Sőt a téesz jogait sem akarjuk csorbítani. Segítségü­ket viszont elfogadjuk, mert hosszú időn keresztül ilyen, vagy olyan módon rá leszünk utalva. - ■ ­KONRAD LÁSZLÓ Tv-napló Sirály-változatok A színházi világnap alkalmából a Sirályt közvetítet­te a tévé Kaposvárról és részben Miskolcról, s a két előadás egybevetése több tanulsággal is szolgált. Csehov drámáit minden kor másként értelmezi, leg­utóbb a marxista kritika úgy magyarázta őket, hogy a kommunizmus eljövetelét hirdetik, ez azonban sú­lyos félreértés. Nem meggyőző a miskolci rendező Árkosi Árpád értelmezése sem, aki nemzedékek harcát látja a sirályban, s misztikus jelentést tulajdo­nít a tónak, ami Csehovnál egyszerűen helyszín. Csehov komédiának nevezi darabját, ő pedig jól tudta, mitakar. A Sirály hősei tehetetlenül vergődnek a századvég Oroszországénak kisszerűségében, boldogtalanok és tehetségtelenek, s itt hajlik komé­diába ez a baljós történet. A Csehov-drámákban egyébként is sok a tehetségtelen ember, Ványa bá­csi egyszerűen lehülyézi a magát tudósnak képzelő Szerebrjakovot, A Három nővérben Prozorov nagy ábrándjai sorra meghiúsulnak, s reménytelenül te­hetségtelenek a Sirály hősei: Trepljov és Trigorin, a színésznő Arkagyina és az álmodozó Nyina, aki vidé­ki színházakban tengődik, s csak a gazdag kereske­dők kegyeiben reménykedhet. Valamennyien szárnyalni szeretnének, mint a si­rály - gyönyörű szimbólum -, de partra vetve élnek, ahol a sirály elveszíti méltóságát, s szánalmasan to­tyog a földön. Csehov legtöbb hőse ilyen partra ve­tett sirály, nem találja a helyét, s amikor felismeri re­ménytelen helyzetét, vagy belenyugszik, vagy ön­gyilkos lesz, mint Trepljov. Csehov realista író, mindig világosan fogalmaz, műveiben nincsenek rejtélyek, csak jelképek van­nak. Hőseit egy kicsit kívülről nézi, de nem hiányzik belőle az irónia sem: a Sirály Arkagyinájának minden szavából érezzük, hogy kis vidéki színésznő beszél nagyzolva sikereiről, akinek be kell érnie félrészeg kupecek lelkesedésével. Trigorin, az író sem „raga­dozó”, inkább megalkuvó, afféle kommersz író, aki maga is tudja, hogy nagyon messze van Tolsztojtól, Turgenyevtől. Ács János, a kaposvári előadás rendezője, nem akarja korrigálni Csehovot, abból indul ki, hogy mit monda darab, nem pedig abból, hogy mitakart mon­dani. A kitűnő előadásnak ez a titka. Ez valóban Cse­hov színháza, az ő szavait halljuk, az ő esendő embe­reit látjuk. Egy kicsit komédia is, a szó eredeti értel­mében, mert a francia comédie színházat is jelent, mint Balzacnál: comédie humaine, vagyis emberi színjáték. Az előadás minden részletében meggyőző, való­színűleg úgy emlegetik majd a színháztörténetben, mint az egyik legjobb magyar Csehov-előadást. A hosszúra nyúlt közvetítés végén azok is meg­szólaltak, akik korábbi Sirály-bemutatókon Nyina szerepében léptek színpadra. Nagy szerep, minden színésznő számára igazi próbatétel. Kár, hogy az emlékek jobbára a hajdani előadást idézték, nem pedig a szerepet. Rejtély Jó másfél óra az Oscar-díj átadásáról. Egy hölgy és egy úr beszélget, saza meglepő, hogy beszélge­tésükből nem tudunk meg semmit. Igaz, az Oscar-dij átadása nem olyan, mint egy olimpiai verseny, ahol futnak, úsznak, ugranak, de azért mégis, hogyan le­het ennyi unalommal megtölteni másfél órát. Nevek hangzanakel, időnként ál-intimitások filmszínészek­ről, a nézőt ez sem érdekli, az sem, csak néz, aztán átkapcsol a kettesre, ott meg földöntúli rejtélyekkel riogatják, egy úr azt mondja, hogy a tenger mélyén, a Bermuda-háromszögnél ufólények rejtőznek, elsül­lyesztik a hajókat, leszedik a repülőgépeket, no jól nézünk ki. Szerencsére a King’s Singers együttes énekel, közben az egyesen még mindig az Oscarral ügyetlenkednek, véget nem érően. Ki tudja miért? Rejtély. CSÁNYI LÁSZLÓ Nyitott kapukat döngetni? Engedetlen lakók, renitens autósok, tehetetlen hivatal Több éve okoz gondot Bonyhád városban a Perczel utca 9. alatti kapubejáró és a mögötte lévő parkoló kérdése. Sebestyén Lajos műszaki osztályvezetőtől a következőket tudtuk meg ez ügyben.- Évek óta húzódik a megoldás, mert a lakók tilta­koznak a területen történő parkolások ellen. Felhábo­rodásuk alapja az, hogy az autósok egy része keresz- tül-kasul járkálva, semmibe véve a szabályokat aka­dályozza és zavarja őket. A kapu egyébként 1989 végéig éjjel-nappal nyitva volt, később a háztartási bolt nyitva tartásához igazodott, de a környező ven­déglátóegységekben dolgozók is ott tárolták gépko­csijaikat, ami azzal járt, hogy este 11 -kor is elindítottak ott kocsit. A bolt elköltözött, a gyógyszertár viszont ki­nyitott, így ismét parkolni kellett valahol. A lakók önha­talmúlag bezárták a kaput. A testület újratárgyalta a kérdést tavaly év végén és határozott: reggel hét és délután öt óra között nyitva kell tartani. A költségvetési üzem mint házkezelő kell ennek a döntésnek érvényt szerezzen. Ez nem sikerült. Barcza Imre képviselő, a gyógyszertár vezetője vál­lalta, hogy munkatársaival nyitják-zárják a kaput, ami szintén nem vált be mint megoldás, annyi volt a pisz- kálódás. Ma is tart a huzavona. Már arra is gondoltunk, mi lenne ha levetetnénk a kaput, de az még a mainál is rosszabb állapotokat szülne. A műszaki osztály min­dent megpróbált megoldásként alkalmazni, ered­ményre semmi sem vezetett. Ma nincs megoldás. Vannak viszont engedetlen lakók, fegyelmezetlen autósok és van egy tehetetlen hivatal... Csak egy dolog nincs, s az - a megoldás! Ukrajnában jártam Hány kupon egy kiló krumpli? Rózsa László munkahelyet változtat. Jelenleg még a tolnai szovjet laktanya polgári alkalmazottja, de a csapatkivonások után egy kft-nél dolgozik majd. Leendő cége megbízásából a közelmúltban Kelet-Ukrajnában járt, hogy előkészítse egy közös kereskedelmi vállalat alakítását.- A csapatkivonulási bizniszt akarja meglovagolni ez a kft?- Nem, egész más célból jött létre. Engem, mint a kinti „te­repviszonyokat” alaposan ismerő embert alkalmaznak majd.- Mostani utadon mit tapasztaltál?- Az ominózus népszavazás előtti napokban jártam kinn. A vélemények az „együtt vagy külön" ügyében megoszlottak, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kérdést nem szabadna igy feltenni.- Hogy „így”?- Nem tudom szó szerint idézni, de többféleképpen is le­hetett értelmezni. S ezt látva az egyes köztársaságok vezetői más-más módon „adhatták be" a népnek.- Mit vall az egyik illetve a másik tábor?- A két tábor verekszik. Gorbacsov ellen és Gorbacsov mellett pofonokat és rúgásokat osztogatnak a buszokon és trolikon. A közbiztonság elképesztően rossz. Sötétedés után veszélyesek az utcák. Egyébként, ahogy köztudott, a külön­válásra voksolók a függetlenségben látják a megoldást, az együttmaradást pártolók viszont elképzelhetetlennek tart­ják, hogy egy-egy tagállam képes lehet rövid időn belül meg­szervezni önálló gazdasági életét.- Milyen az ellátás?- Egyre rosszabb, az élelmiszerek és a használati cikkek terén is. Bevezették a kuponrendszert. Ez úgy működik, hogy a dolgozók a fizetésük 70 százalékáért kupont kapnak. Ami arra jó, hogy ne tudjanak nagyobb tételeket felvásárolni. Sok az embereknél a fekete pénz, de most csak annyit költhet­nek, amennyi mellé odateszik a kuponfedezetet is. Egy kiló krumpli: ennyi rubel, ennyi kupon. Ha kapható... Egy újsághír margójára Van egy barátom, aki örök ellen­zéki. Tele szájjal szidta a Kádár-rend­szert, most pedig napjaink visszássá­gait ostorozza. Persze emiatt soha nem vitte semmire, de okos és éleslátásra valló meglátásai miatt szeretek vele be­szélgetni. Tegnap is már mesziről integetett és lobogtatta az újságot: - Olvastad, hogy egy államtitkár hogyan akart valakit fel­vetetni a főiskolára? - kérdezte, s az or­rom alá dugta a Magyar Hírlapot. Mi­után meggyőződöttatájékozottságom- ról, sommásan leszögezte: - Meg­mondtam, hogy nem volt itt semmiféle rendszerváltás, csupán a hatalmat gya­korlók egy része cserélődött ki! Amikor elváltunk, töprengeni kezd­tem a dolgon. Immáron nyílt titok, hogy az elmúlt évtizedekben bevett gyakorlat volt „odaszólásos” módszerrel felvetet­ni valakit valahova. Arról sincsenek illú­zióim, hogy ezek most egy csapásra megszűntek, hiszen a jelenlegi funkcio­náriusok is „abban” az érában nevel­kedtek, „onnan” hozták erkölcseiket és értékrendjüket. Történt-e akkor valami változás, vagy örök ellenzéki barátom­nak van igaza? Ázt hiszem, ez viszonylag könnyen ellenőrizhető. A múltban, ha nagy ritkán kitudódtak az efféle manipulációk, azo­kat nem követte semmiféle retorzió, legfeljebb egy kis ejnye-bejnye. Gon­dolom, nem csak engem érdekel, hogy most mi lesz! Salgó Géptakaró-készítés - számítógépre - írógépre - műszerekre hogy jNDEY az Ön gépe se porosodjon! Számítástechnikai Ügyviteli Iroda Szekszárd, Beloiannisz u. 1-3.3. em. 308. ajtó. Telefon: 74/12-122/103 mellék. (17) Egy igazi árszenzáció a Skálában! Audioton színes tv-készülék — 51 cm képátmérő — japán képcsővel\ — távirányítóval. Ára: 37 900 Ft helyett 32 900 Ft Egy nagyszerű lehetőség a Szekszárdi Skála Áruház villamossági vállalkozásán! Amíg a készlet tart. Csak nálunk! Gyermekszépségverseny, Horváth Nikolett Sióagárd, Deák u. 18. Frey Tibor Szekszárd, Csaba u. 38. Viszmeg Viola Szekszárd, Május 1. u. Kaposvölgyi Liviké Dombóvár, Pipacs u. 16. 1991. Czövek Dávid Kistormás, Kossuth L u. 24. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illet­ve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb április 4-én, csütörtökön a szekszárdi Sallai Balázs, a decsi Sipos Zsanett, az alsónánai Csizolszki Barba­ra, a tolnai Csordás Melinda és a dombóvári Marton Péter fotó­ját közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents