Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
4 NÉPÚJSÁG Tamási és környéke 1991. április 23. A városházán hallottuk Ebek és emberek Számba veszik a kis és nagy kutyákat Tamásiban egy új nyilvántartási rendszerrel. Kísérletről van szó, amelyet Veszprémben találtak ki és megyénkben a Koppány-parti városban vezetik be először. A lényege, hogy a kutyus oltás után egy fém bilétát kap, melyen sorszám van, ami évjáratot jelent és a folyamtos nyilvántartáshoz ad segítséget. A biléta által baleset és harapás után könnyen kinyomozható a gazdi. Tamásiban úgy tervezik, hogy később számítógépre viszik a Páriban április 19-én, a városban pedig 20-án beoltott kutyák adatait. A kutyák után következzenek az emberek! Fafaragótábor szervezését kezdték el és várják a városban működő vállalatok segítségét, támogatását. Úgy tervezik, hogy az elkészült alkotásokkal a város közterületeit, a fürdő térségét díszítik. Dr. Deák Gábor polgármestertől értesültünk arról, hogy a Dunahol- ding Rt. két munkatársa megtette első portyáját Tamásiban és megtekintették a beruházásra alkalmas helyszíneket. A fürdő környezete és a laktanya épületei iránt érdeklődtek legbehatóbban, mellette pedig kilátásba helyezték, hogy egy vállalkozói irodát hajlandók közösen működtetni a várossal. A nemrégiben megrendezett borverseny is igazolta, hogy sok jó nedű terem Tamásiban és környékén. Az önkormányzat vezetői lehetőséget keresnek a jó minőségű borok palackozására, valamint az értékükkel arányos eladásukra. Végül: a polgármester nagy és felelősségteljes feladata a városi rendőrkapitányi pályázatok értékelése, amelyeket április 19-ig kellett visszajuttatni és az elbíráló 5 tagú bizottság április 25-én ül össze a rangsorolás elvégzése érdekében. Nem titok, a bőség zavarával küzdenek, hiszen a városi kapitányi posztra hatan pályáznak. Munkanélküliek A Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén tegnap nem éppen szívderítő adatokat kaptunk Rádi Károly- né előadótól. Tény, hogy Szek- szárd után a legtöbb munka- nélkülit a városban, illetve városkörnyéken számolnak. Április 22-i adat szerint 730-an részesülnek valamilyen ellátásban. Közülük 502-en munkanélküli-segélyt, 103-an átmeneti munkanélküli-járadékot kapnak. Munkanélküli-járadékot 125 személynek folyósítanak. Szomorú adat, hogy egy évnél régebben körülbelül 150-en részesülnek valamilyen ellátásban, és az sem ad okot a lerendezésre, hogy április 1 -je óta 169 kérelmet nyújtottak be és ebből négy pályakezdő igényelt munkanélküli-segélyt. Örvendetes, hogy míg hónapokig egy-kettő volt, akinek megszűnt a segélyeztetése, addig ez a szám áprilisban 73- ra emelkedett, mivel azok a termelőszövetkezetek, amelyek az elmúlt időszakban nem tudtak munkát adni nekik, most az idénymunkák idején újra foglalkoztatják őket. Mi újság a „Csillagvárosban”? Azt mondják, kis faluban nem sok minden történik, ám ez leg- többnyire nem így van. Legfeljebb azért mondanak ilyet, mert nem veszik észre a köröttük zajló változásokat. De aki nyitott szemmel és füllel jár, az hall is, lát is új dolgokat. E tulajdonságukat ismerve kopogtattunk be Czompó Árpádékhoz Páriban, hogy megkérdezzük, mi újság a községben. A háziasszony, Marika röviden válaszol: - Mi újság? Sok a munka.- A 250 négyszögöl szőlő rengeteg dolgot és kevés bort jelent - veszi át a szót a férje. - Úgy vagyunk vele, mint az egyszeri ember, aki azt mondta, szüretkor nagy vödrökkel alig győzte telehordani a kádat, utána meg azzal a kis üveggel hazahordva milyen gyorsan elfogyott... Miután jót derülünk, arról beszélnek, hogy jönnek a gyerekek estére - lányaik, vejeik, unokáik - és igazi felvidéki töltött káposzta lesz a vacsora, apróra vágott fehér- pecsenyéből, füstölt szalonnából készült, káposztalevélbe csavart gombóccal. A Felvidékről a nagymamának a BeneS-kormány kitelepítési politikája jut eszébe. Nem tagadja, jól érzi magát Páriban, de szívet nem tudott cserélni... Nem bántjuk a sebet, helyette inkább megkérdezzük, miről beszélnek a páriák. Jó a kérdésfeltevés, hiszen konkrétan még nem tudják, csak „beszéd szintjén”, hogy a nusztali részen, a szőlők végében egy nyugati vállalkozó üdülőfalut építene. Állítólag ő biztosítaná a vendégeket is. No meg aztán kellene oda kövesút, villany, víz, egy szóval: közművesítés. Szólunk ezután a disznóügyről, ami kész ráfizetés - Czompóék most csak 9 malacot, 4 hízót és egy anyadisznót tartanak -, és végül úgy összegeznek, Páriban nagyon jól lehet élni, csak sokat kell dolgozni. És ez cseppet sem közhely. Tény. Elköszönünk, mert nem akarjuk veszélyeztetni a családi vacsorát és Maráth Jánosné régi meghívásának teszünk eleget. Mivel a krumplirakást elvégezték, a disznókat megeteti majd a testvére, így van időnk leülni és egy jót beszélgetni. Erzsi asszony csillogó szemmel mondja, ha Pári város lett volna, akkor az lenne a Csillagváros. Szép, csöndes hely, érdekesek, közvetlenek az emberek. Nem irigyek egymásra, érdekli őket a másik sorsa és egy-két jó szóval mindig bátorítják egymást. Megvallom, ennyi szépet, s jót még nem hallottam senkitől mostanában a szülőfalujáról, de, elhiszem, amit kedves szavú vendéglátónk mondott, meg van egy kevés tapasztalatom. Ezért szívesen megállók majd legközelebb egy kis tereferére mással is ebben a faluban, a magyar Csillagvárosban. Pári panoráma E heti Tanács- Fiaim - szólt „szerényen” az iddogáló apa gyermekeihez -, ha valamit nem tudtok és nem találjátok a lexikonban sem, akkor nyugodtan gyertek hozzám, majd én megmondom nektek. Saját törvények szerint Nem véletlen a címbeli kijelentő mód, hiszen ahogy azt a gyakorlat igazolja, a saját maga kreálta törvények szerint dolgozik a nagyszokolyi önkormányzat. A helyzet tragikomikus. Elég csak a racionalizálás címén elbocsátott Gulyás Ist- vánné esetére gondolni, amivel - két munkaügyi döntőbizottsági határozat is igazolja - törvényt sértettek a község vezetői. Először még szót emelt a jegyző, Liziczai Imre, hogy jogszabályellenes a testületi döntés - most már munkaügyi bíróságon tárgyalják az ügyet -, de utána is érkeztek olyan hírek, amelyek azt bizonyítják, hogy Nagyszokolyban fittyet hánynak az érvényben lévő törvényekre. Legutóbb ez történt a pedagógusok fizetésemelésénél. Mindezek ismeretében az elmúlt héten felkerestük a község jegyzőjét a tengelici továbbképzésen és feltettünk neki néhány kérdést. Az, hogy lejjebb csak a kérdéseket és nem a jegyző úr válaszait olvashatják most kévés olvasóink, az azért van, mivel Liziczai úr valószínű magára, magukra ismerhetett tegnapi beharangozónk- ban és ezért zárkózott el válaszainak közlésétől. Nem biztos, hogy hiányt szenvednek ezért olvasóink... Lássuk tehát a csonka interjút, amiben a jegyző véleményét pontokkal jelöljük.- Arról értesültünk Szekszár- don és Tamásiban(l) - állítottuk a nagyszokolyi jegyzőnek a pedagógusok 30 százalékos béremelését úgy oldották meg, hogy nem az igazgató, hanem a képviselő-testület döntötte el, mindenki egységesen megkapja a 10 százalékot és még 1500 forintot. Ez a tény azt igazolja, nem engedték az igazgatónak a munkáltatói jogát gyakorolni. Jegyző úr, jelentette-e a szabálysértést a köztársasági megbízottnak? Ha igen, mikor és milyen választ kapott? Tény, nem mindenki teljesít, húz, dolgozik egyformán. Márpedig azt legjobban az igazgató, pontosabban szólva az iskolavezetés tudja, hogy ki, milyen minőségű és mennyiségű munkát végez. Az önkormányzat ezzel a döntéssel azt akadályozta meg többek között, hogy differenciált béremelést adjon a munkáltató.- Azt kéne belátnia, hogy jogsértést követtek el ismét. Mert ki az igazgató munkáltatója?- És ki az iskolai dolgozók munkáltatója? Kommentár ezúttal van. Kérdezem: ha nem született döntés, mint ahogy Liziczai úr mondta Tengelicen, akkor miért a képviselő-testület akarata érvényesült? Kiváncsi lennék rá - meg is kérdezem, ha legközelebb Nagyszokolyban járok -, miért egyezett bele az igazgató abba, hogy munkáltatói jogában akadályozzák. Talán megfelelő módszerrel „meggyőzték”? Arról is van tudomásom, hogy az önkormányzat tagjai beleszóltak az iskola ügyeibe, a szakmai mun- kába(l), a tantárgyfelosztásba, megkérdőjelezték a szakkörök, a túlórák számát többek között. A jegyző szerint döntés nem született, ezért nem jelentette. Ez természetes, hiszen ha jelenti, akkor a munkaadója ellen fordul. Pontosabban a munkaadója fordul ellene. Furcsa helyzet, nemde? Talán ezt megelőzendő volt tegnap reggel az a sürgős telefonhívás, az üzenet, s az interjútól való visz- szalépés. Mivel a törvényességet be kell tartani és tartatni, ezért ezzel az írással jelezzük, jelentjük a köztársasági megbízottnak a tényt, és kérjük, nézzék már meg, mit művelnek demokrácia címén Nagyszokolyban. Mentik a menthetőt Szétszakadt a szűrőszakasz Egy éve már úgy hozzá tartozik a tamási strandhoz a fúrótorony, mint ahogy a pénztár. Ez a tény azonban cseppet sem szívderítő, ugyanis a Vízkutató és Fúró Vállalat Kaposvári Üzeme a 2. számú kút- nál a beszakadt béléscsöveket menti - több-kevesebb sikerrel. De főleg kevesebb eredménnyel, s ezért is van a bizalmatlanság az újságírókkal szemben. Fénykép csak úgy készülhet, ha kollégám megvárja, míg mindenki felteszi a védősisakot!!) és a nyilatkozat előtt meg kell nyugtatni az illetékest, hogy nem a polgármester küldött bennünket. Azért végül is jutunk valamire. Megtudjuk, homokos vizet termelt a kút már nagyon régóta és megszüntetésére úgynevezett belső szűrőrakatot építettek be tavaly, ami sajnos szétszakadt, nem bírta a nagy súlyt, így most ennek a visszaépítését próbálják megkísérelni. Pál Sándor főfúrómester ott- jártunkkor semmi biztatót nem tudott mondani. Több biztatót közölt velünk Kiss László fürdővezető. Április 27-én nyílik a tamási strand, a fedett medence mellett a masszázs, a szauna, az óriás csúszda és a vendéglátóegységek várják a fürdővendégeket. A 44 férőhelyes kemping is 27-én nyit a sátorral és lakókocsival érkező turistáknak. Víz? Tavaly is egy kút látta el a strandot, legutóbb Vajon sikerül-e a hiba kijavítása? pedig az hangzott el, hogy víznek lennie kell - állítja Kiss László. A lényeghez tartozik - ezt más forrásból tudjuk -, hogy nem véletlenül kínlódnak a kaposváriak a kútnál a kúttal, vagy ahogy Tamásiban fogalmaznak vacakolnak, ugyanis felújításra szerződtek, s munkájuk az előzőekben leírtakat eredményezte. Víznek lenni kell, még úgy is, hogy a cég saját költségére egy új kutat fúr... Kommentár nincs. Emberek - települések - tervek Lássák, van gazdája a falunak Megvallom, vegyes érzésekkel autóbuszoztam haza szülőfalumba, Érténybe, hiszen már 16 kilométer távolságban vegyes híreket hallottam. Volt, aki azt mondta, jó, hogy nem voltam a telt házas, parlamenti vitatkozást idéző, de érté- nyiesen szólva csak mocskolódó falugyűlésen, más viszont sajnálta a távollétemet. Otthon aztán ugyanezt tapasztaltam nevekkel, példákkal, megspékelve, s ezekből úgy látszott, megártott a rendszer- váltás, a demokrácia, a szólásszabadság régi és új földijeimnek. Álproblémákat szülnek egyesek, embereket - köztük képviselő-testületi tagokat - ugrasztanak össze, feleslegesen rémisztgetik a lakosságot, röviden: nyíltan vagy háttérben maradva bomlasztanak. Pedig a szekeret egy irányba kéne húzni és ha ők nem segítenek magukon, akkor senki sem gyá- molítja őket. Nem véletlen volt az a keserű szájíz, amikor Hadaró Sándor jegyzőhöz mentem. Miért nem a polgármesterhez? Azért, mert éppen - munkásruhában - az orvosi lakás konyhájánál ténykedett a kőművesek mellett. Egyébként így van ezzel már ő: az anyagbeszerzés, a lakatosmunka, a vízszerelés és egyéb nem áll távol tőle. Hadaró Sándor kedve nem felhőtlen, őt is kísérti a falugyűlés.- Beindultunk - mondja aztán beszédben is beindul. - Felvettünk két karbantartót, mert el kell kezdeni a középületek felújítását, állagmegóvását. Kéne még közmunkához státus - kérték -, s bíznak, ha segít a megye, akkor köztisztasági dolgozót is felvehetnek. Egyébként Értényben - ha lassan is, de - növekszik a munkanélküliek száma. Beindultak szülőfalumban. Készül az orvoslakáshoz a konyha, a vizesblokk a községházában, a védőnői szobába kézmosót akarnak, javíttatják a bádogembert, a hivatal villanyhálózatát felújíttatják. Külsejében megszépül majd a községház, az orvosi lakás, az óvoda, a tűzoltószertár, a kultúrház, a tűzoltófecskendőt megjavittatják, hullahűtőt vesznek a ravatalozóba és 300-400 méter járdát építenek a Szabadság utcában. Aztán következik az átereszek, vízfolyások rendbe tétele, no és a vízhálózat építése. Erre pénzt különítettek el. Korántsem teljes a lista, hiszen miután már nem raktárként használja a téesz az ifjúsági házat ott is elvégeznek kisebb munkákat. Komfortosítják az óvodában lévő szolgálati lakást - védőnői állás meghirdetésén gondolkodnak, neki szánják -, felújítják a gyerekhe- verőket, csúszdát vesznek, megjavítják a homokozót. Hadaró Sándor vallja, azt szeretnék, lássák, van gazdája a falunak. Egy hónap múlva nézzék meg - mondja zárszóként. Megnézzük és szeretnénk, ha az értényiek is gazdái lennének a községnek... Az oldal készítői, Ekés László és Kispál Mária köszönik a figyelmüket, levélben, telefonon és szóban eljuttatott ötleteiket, javaslataikat és várják a továbbiakban is segítő támogatásukat.
