Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

1991. április 20. KÉPÚJSÁG 9 Valójában úgy is feltehettük volna a kérdést, hogy mit, illetve miről ál­modik a Gaudi-Thermal Kft. Tamási­ban, de az álom ténye már papíron van és nem más, mint egy gyógy­szálló. Egy olyan építmény, amiről már a terveket áttanulmányozva is biztosra vehető, hogy az a gyógyá­szat szentélye lesz. Ha lesz. No, de ne szaladjunktulságosan előre! Nézzük egy kicsit az előzményeket! Tamásiban, amikor az üdülőtelke­ket tavaly meghirdették, akkor adták át a gyógyszálló régi (előző) tanul- mánytervétaGaudi-Thermal Kft-nek azzal, hogy tudnak-e partnert keres­ni. Az „akció” nem járt eredménnyel, mert sem a létesítmény, sem a hely nem volt vonzó. Ekkor, pontosabban szólva ezután kezdett gondolkodni a kft. azon - ezt Czank Géza Tolna me­gyei képviselőjük mondta el -, hogy egy, a környezettel harmonizáló, íz­léses, az előzőnél gyógyászati lag is többet tudó létesítmény kellene. Amíg azonban a tervezői jogosult­sággal is rendelkező kft. elkészíttette saját új projektjét, néhány olyan „ap­rósággal” is meg kellett küzdenie, mint a földtörvény hiányából adódó tulajdonosi jogi bizonytalanság, va­lamint a megszülető új önkormány­zat hatékony működésének beindu­lása. Ezen átmeneti időveszteséget lezárni látszik a miklósvári terület gyógyidegenforgalmi hasznosításá­ra 1991. április 30-i határidővel kiírt pályázat. E pályázaton természetesen részt kíván venni a Gaudi-Thermal Kft. is, a cikkben röviden felvázolandó tervei­vel, bízva abban, hogy az eddigi együttműködés során konstruktív­nak megismert új önkormányzat a város érdekét ismerve és szem előtt tartva gyors döntést hoz. Ez különö­sen fontos lenne, mert az idő pénz, s a tőke nem vár, azt ide kell csalogatni megalapozott gazdasági célok és vonzó lehetőségek biztosításával. Ilyen lehetőség lenne a Gaudi- Thermal Kft. által a nemrégiben ki­parcellázott és értékesített üdülő­telkek fölötti, 6,9 hektáros részre álmodott gyógyászati komplexum, ami két szárnyból tevődik össze és bizonyos csatlakozó pavilonokkal együtt szolgál. Az egész épület megkomponálása olyan, ami a gyógyászatot minőségileg elisme­ri. Ezért is jelennek meg annak szimbólumai; a víz (gyógyászati rész), a Nap (fogadótér) és a Föld (szálló) a rendszerben. A gyógyá­szati részben a Kneip-kúra (komp­lex természetgyógyászatot takar) teljes körű alkalmazására nyílik le­hetőség. A fa szerkezetű, átriumos megoldású szárnyban lesznek a különböző hőfokú medencék és egy folyosón lehet eljutni a pavilon­rendszerbe, ahol a természetes gyógymódokat alkalmazzák majd. Egyébként mesterséges barlangot is terveznek gyógyászati célra. Már itt elmondjuk, a külföldieket várják, de üzleti alapon a hazai vendégek előtt is nyitva lesz az épület, így az üdülőkben lakókat is fogadja. A szállót 120 személyre tervez­ték úgy, hogy nem zárták ki a bővít­hetőségét. Önálló kutat akarnak a létesítményhez - megvan már a szakvélemény - és környezetkí­mélő módon kívánják a fűtési rend­szert megoldani, de gondoltak a gyógyvíz többoldalú felhasználá­sára is. A Gaudi-Thermal Kft. terve kedvező elbírálás esetén munka­helyteremtés szempontjából is je­lentős lenne, hiszen a létesítmény ki­szolgáló személyzetét a városból és a városkörnyékről kellene toborozni, az építkezés beindulása pedig egy mentőövet jelentene az építőipar­nak. A kft. tagjai úgy gondolják, üzleti módon is kell működnie a területnek. A gyógyturizmust ötvözni lehet a gazdaságival - vadásztatás, horgá­szat stb. - és a szolgáltatásokat olyan színvonalra lehet (kell) emelni, hogy igénybe vegyék. Ehhez ki akar­ják használni a Balaton és a tervezett déli autópálya közelségét is. Mindez pedig a kisvállalkozóknak is bizto­síthat) megélhetést. Az elképzelés, az álom papíron van, az üzemeltetésre szándéknyi­latkozatot kaptak egy szállodalánc­tól, az elvi építési engedélyt megkér­ték és az idegenforgalmi hivatalokkal is felvették a kapcsolatot a turizmus megszervezése érdekében. Kérdés: ez lesz-e, lesz-e a gyógyászatnak szentélye Tamásiban? (ékes) Beépítési terv; 1. főépület, 2. gyógymedencék, 3. park, 4. sportmedence, 5. napozó, 7. tusoló, 8. teátrum, 9. rönkvár, 10. sportpályák, 11. helioport, 12. parkolók. A dolgok természete szerint ma úgy kezdődik egy-egy üzleti, vagy an­nak induló tárgyalás, hogy a felek helyet foglalnak kisebb-nagyobb asz­tal mellett és erre teszik névjegykártyáikat, ami tartalmazza mindazt, ami­ről tudni illik. Szálka község Szekszárd közelében eddig is gyakran hallatott magá­ról, de a jövőben még többet lesz módja, alkalma erre. Szaporodnak a névjegyek Szálkán. Megnőtt az érdeklődés. Német, olasz, dán, amerikai gmbh-k, kft-k, rt-k, és bt-k fordulnak e csöndes kis falu felé. Nem szükséges ecsetelni, mi minden van az érdeklődés hátte­rében. Elegendő egy szóval, fogalommal jelezni: tőke. Ez viszont feltéte­lez sok-sok ötletet, ami kamatoztat tudást, de megbúvik némi gyanakvás is. A tárgyalások hangulata - ahány ház, annyi szokás - változó, nemzete válogatja. A felmerülő kérdések is ennek megfelelően fogalmazódnak. Válaszo­kat helyben kell adni. Lépéselőnynek számít, ha ez nyomban megszüle­tik és elhangzik a felelet. Eddig ugyan nem esett szó arról, hogy mi érdekli az idegent, de korábbi híradásainkból talán ez természetesen adódik: Szálka környezete. Azt sem kell ma már külön részletezni, hogy mi található a szálkaiak névjegyén. Emlékeztetőül idézzük csupán a víztározó tó adottságait, ami a horgászat mellett egyéb vízi sportokra is alkalmassá tenné, vagy a több hektáros erdőterület épp e tó körül, ami vadállatokban ugyancsak gaz­dag. A klímát, e tájék időjárási viszonyait némiképp ezek is meghatároz­zák, befolyásolják. Az egymást ölelő dombok látványa sétára, túrára in­gerlő, de művészi képzeletet is mozgató, festővászonra kívánkozó, költői ihletfakasztó adottság. Hangsúlyozzuk, adottság, ami kötelez minden szálkai lakost, vagy Szálkát szerető embert. Ezt az adottságot azért kell tisztelni, mert erről éppen napjainkban derül ki, hogy kincs. Más szóval tőke. Olyan tények sorakoznak tehát a szálkai képviselők névjegyén, me­lyek aprópénzre válthatók, forgathatók. Ebből következik, hogy a felelős­ség is nagy, mert az aprópénz nem is olyan apró. Hiányzik erről a névjegyről ma még a golfpálya, de sokkal nagyobb gond, hogy a szennyvíztisztító berendezés és -csatorna is. Telefonok, utak, vízhálózat, közművesített telkek még e névjegyre kerülést várják és csak azután jöhet a golf. Bár egy félmondatos megjegyzés engedtessék meg: nincs hagyománya e vidéken a golfnak! Itt nem ezt kell keresni! Nem azért szeretik az ide már eddig is letelepülők. Külön tanulmányt érdemelne, hogy miként fogadják az érdeklődőket, az idegeneket a szálkaiak. Először is meleg kézfogással és a viszontlátás reményében köszön­nek el. Sürgetőbb az újbóli találkozás, ha érezhető, hogy a Szálkára kö­zeledőben nem csupán az önző érdekek motiválnak, de a falu életében is jelentős szerepet vállaló kezdeményezésről van szó. Legyen ez a keres­kedelemre, közlekedésre, kultúrára hatással. Szaporodnak tehát a névjegyek a szálkai önkormányzat előtt. Idő - ta­lán nem is hosszú - kérdése, hogy mikor írható le konkrétan a német, olasz, dán, amerikai gmbh., kft., rt., bt. névjegye. Azé, amelyik az „első ka­pavágást” teszi azért, hogy a szálkai értékek megmentője, gyarapítója­ként szennyvízcsatornát, utat, telefont és ha tetszik golfpályát építsen sa­ját hasznára, mások örömére e kis község, a megye és nem túlzás, a haza dicsőségére. DECSI KISS JÁNOS Fantasztikus lehetőségek Lengyelben terhelik így bérköltségek, járulékos költ­ségek, csökkentett önköltséggel képesek a termelésre, s őket erősíti mindaz, amit egyébként szőrén-szálán eltüntetne a nyereségadó.- Ha mintegy referenciaüzemként, akár nyugati gépekhez is hozzá tudunk majd egyszer jutni, alá tudjuk azokat vetni nyúzópróbáknak, s közben bennünket mindez komolyan segítene, az már szá­munkra az álomvilágot jelentené. Annyi bizonyos, néhány liter víznek még le kell folynia a Dunán addig, mig a koncepció valósággá változhat, de a ten­ni akarás, a tervezés komoly stádiuma, a hozzáállás mind tanúbizonysága annak, hogy oktatási reformunk nem késhet már soká. Szeretnék az itt élőket a falusi turiz­mus felé terelgetve pluszbevételhez jut­tatni, hisz maguk is rendelkeznek nyár­időben ragyogó tömegszállással, amit ki kell használni. Nagy tervek vannak meg­valósulóban Lengyelben, s a közismertté válásban talán a művelődéstörténeti nyári egyetem is segíthet majd. A tanulók az eladható megtermelésé­vel átérzik a munka fontosságát, sikerél­ményhez jutnak, alkotnak. Ősszel itt gaz­daképző indul, külön pedig gazda­asszonyképző. A mezőgazdasági szak­mával rendelkezőknek. Az egyéves kép­zés az önálló kis- és középgazdaságok működtetéséhez szükséges minden is­merettel felruházza majd a jelentkezőket. Valahol itt motoszkál bennem, de szép is lenne ha ezt a ragyogó elképzelést megvalósítva, egyszer majd mondjuk hol­land vendégeket fogadna az iskola, atan- gazdaság, hogy átadja a tapasztalato­kat... SZABÓ SÁNDOR FOTÓ: ÓTÓS RÉKA gi elnököt is - mondja Tóth György, mi­közben a csodálatos parkban rójuk a gyöngykavicsos ösvényt. A vérbükk ra­gyogóan terem, sok makkot ad, minek kilójáért komoly árat lehet Németor­szágban kapni. De így van ez a fenyő­maggal is. Az iskola mindenből pénzt csinál, hiszen önellátókká kívánnak válni. Mégpedig úgy, hogy tanulva érje­nek el eredményt.- Ha majd nem nyolcadszor szántják ugyanazt a területet a gyerekek, hanem látják a munka hasznát, ha majd az asz­talra kerülő savanyúság azért több, mert a kertészetünk többet termel, s a hízóinkat is magunk dolgozzuk fel, az már a világ lesz, ami erre az Apponyi- alapitványra kell, hogy megépüljön. Megnézzük a parkban az emlékosz­lopot, mely nem csupán a családra, de tán az első magyar környezetvédelmi intelemre is írott betűt fogadott oldalá­ra, leballagunk az egykori családi „ozsonázó helyre”, majd a kertészetbe.- Nagyon sokat dolgoztak a gyere­kek, és nagyon szivesen - mutat körbe mindent az igazgató. S hol nemrégiben dzsumbuj és rendetlenség volt, ott most vigyázó kezek teremtik a közös kis gaz­daság alapjait. Az iskola kig, a sertéstől a szarvasmarháig terjedő lesz a lista.- Pályázatunk, mely túljutott az első fordulón, valamint az Apponyi-alapítvány és a már meglévő lehetőségeink együtte­sen vezethetnek oda, hogy ezt a fantaszti­kusan nagy lehetőséget, mely Lengyel­ben adva van, ki tudjuk használni - érvel az igazgató. A szakképzési alapnak benyújtott pá­lyázaton 4 milliót már elnyertek, de az áta­lakítás alapköltségeihez még további 3 millió forint hiányzik. A megyei önkor­mányzat maximális erkölcsi támogatást ad, de ha jól belegondolunk, akkor azon sincs csodálnivaló, hogy az iskolának 40 millió forintra lenne szüksége a biztos átálláshoz.- A közoktatási törvényhez igyekszünk illeszteni a szakképzést, mely az általános képzésre épülhet. Mint már említettem, óriási lehetőségeket láttunk itt Lengyel­ben erre az új koncepcióra. Aki nyer... 6-700 ezer dollárt kaphat - sóhajt Tóth György. S ha már ma elég erős lenne az alapít­vány, nagy vagyonnal rendelkezne, ismét elébe mehetne kérdéseknek, mert a gya­korlatban bizonyíthatónál nem létezik semmi jobb. A Földművelésügyi Miniszté­rium támogatása a meg nem lévő törvé­nyek miatt, egyelőre elképzelhetetlen. S ez ebben az esetben csapda. Az alapítvány fogja működtetni az egész rendszert, mert a tanulók által el­végzett termelő munkát - mely egyben a szakmai előmenetel előfeltétele is - nem Traktorok...kortörténeti kiállítás A Lengyeli Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója, dr. Tóth György sorra Írja a pályázatokat. A jövő iskolájának, okta­tásának alapjait kívánják lefektetni. E cél elérésének érdekében alapítványt hívtak létre, melyet Apponyi Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszer-gazda­sági Oktatási-Képzési Alapítvány cí­men jegyeztettek be. Az Apponyi-ala- pitvány célja a mezőgazdasági és élel­miszer-gazdasági szakemberképzés és -átképzés támogatása. Az iskola se­gítése, a tangazdaság (mert az is alaku­lóban van) mint önálló vállalat működ­tetése, a megfelelő képzési formák ki­alakítása is céljuk. Azt mondja az igaz­gató, köszönettel tartoznak Kovács Jó­zsefnek, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatójának, akinek nagy része van abban, hogy a tangazdaság alapjai már ma megvannak. Hőgyész 60 hektár föl­det és tanistállót adományozott a len­gyeli iskolának. Az egykori Apponyi örökség, a lengyeli kastély és kastély­park pedig olyan környezetet biztosít­hat mindehhez, ahol majdan az okta­tás-nevelés minden feltétele ideális le­het. * Takarítják az igazgatói irodát, mely­ben csodálatos bútorokat törölgetnek a szorgos kezek, a történész kolléganő az Apponyi-emlékszobát rendezgeti a nagy ünnepség közeledtére.- Nevet kap az iskola, az avatóün­nepre várjuk Göncz Árpád köztársasá­A tangazdasághoz Hőgyésztől kapták meg az állattartó épületeket Noé bárkájától a korszerű oktatási formáig Megtudjuk, az iskola a mezőgazdasági szakképzés fellegvárává kíván alakulni, melyben minden tanuló a maga képessé­geinek megfelelő irányítást és segítséget kap a lehető legjobb megoldás és persze szakma megtalálására. Miképp lehetsé­ges ez? Az általános iskolából ide jelent­kezőket készségvizsgálatnak vetik majd alá, s tudásszintjüket felmérve, két hónap után két nagy csoportra bontják. Az egyik csoport az általános iskolában folytatná tanulmányait 9., 10. osztályban, ahol az alapkészségek javítsa a felzárkózás segí­tése következne, s kiegészítésképpen mezőgazdasági alapgyakorlaton venné­nek részt. A másik része a gyerekeknek nyelvoktatással együtt, az alaptantárgya­kat tanulná, mellette szintén mezőgazda­sági gyakorlattal, s a heti egy nap alatt ker­tészeti, állattenyésztési, gépészeti téma­körökben dolgozna. Ők fél évig együtt haladnának, s min­denki ezt követően dönthetne, hogy a to­vábbiakban elméleti vonalon tanul to­vább érettségi, illetve technikusi minősí­tésig, vagy a hosszabb képzési időt kívá­nó szakmák közül választana, kertész, gépész, illetve állattenyésztő szakon.- Gondoltunk a környék német ajkú gyerekeire is, mert később e nyelven is kí­vánunk szakmát oktatni. A képzési forma másik fonala az ökonómiai szemlélet ki­alakítása a tanulókban, a környezetbarát technológiák elsajátíttatása - mondja dr. Tóth György. Nagy tudású szakembergárdát kíván­nak itt nevelni, oktatni, s ehhez majd a sze­mélyi feltételrendszert is hozzá kell termé­szetesen igazítani. Lengyeltől néhány ki­lométerre, Szárászon biofalut szeretné­nek létrehozni, dr. Dorogi Imre professzor szakmai támogatásával. A képzési rend­szertagozódása, a szintekre bontás nem hagy majd kétséget afelől, hogy mindenki a neki leginkább megfelelő képzésben vehessen részt, ne legyenek lemaradozó, elkallódó tanulói az intézetnek. Kiautózunk azokhoz az istállókhoz, amelyeket a gazdaság átadott az iskolá­nak, s melyeknek az átalakítása már fo­lyik. Hamarosan kiderül, hogy igen sokol­dalúan kívánják az állattenyésztési gya­korlatokat végezni, mellyel majd éppen önmagukat szolgálják ki. A gyerekek már most Noé bárkájának hívják az istálló­rendszert és a hozzá kapcsolódó kon­cepciót, melyben a juhoktól a szárnyaso­A gyógyászat szentélye Tamásiban? Szálkai névjegyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents