Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

1991. április 4. 2 NÉPÚJSÁG A RAF újabb áldozata: Rohwedder (Folytatás az 1. oldalról.) A RAF ismét letette hát névjegyét, pár héttel azután, hogy a Rajna túlsó partjáról sorozatlövéseket adtak le a bonni amerikai nagykövetségre, s másfél évvel azt követően, hogy meggyilkolták Alfred Herrhausent, az egyik legismertebb német ban­kárt, a Deutsche Bank elnökét Herr- hausen éppen frankfurti irodájába tartott 1989. november 30-án reggel, amikor a RAF-osok működésbe hozták távirányítású pokolgépüket. A német biztonsági szakemberek eleinte kétségbe vonták, hogy a Roh­wedder elleni merényletaRAFműve. Az elkövetés módja ugyanis nem val­lott rájuk: a dolgozószobába lőttek, amivel eddig még nem próbálkoztak. Rohwedder lakását őrség nem vi­gyázta: a házaspár szerette a ma­gánélet háboritatlanságát. A dort- mundi Hoesch cég igazgatótaná­csának korábbi elnöke azzal, hogy tavaly átvette a berlini vagyonügy­nökség irányítását, „a kettes számú veszélyeztetettség i kategóriába” ke­rült Fokozottabb mértékben jöhetett számításba terroristák céltáblája­ként, ám ennek ellenére nem tartot­tak igényt adóvevővel felszerelt sil- bakokra. Rohwedder meg volt győ­ződve arról, hogy az, amit csinál, a keleti országrész javát szolgálja. A világ legnagyobb holdingjának vezetésére az utolsó NDK-kormány elnöke, Lothar de Maiziere kérte fel. Földingatlanok és volt állami vállala­tok ezrei tartoztak hozzá, azon ipar­kodott, hogy a vállalatok számára új gazdát találjon. Rohwedder tipikus megtestesítője volt a piacgazdaság kérlelhetetlen, átmenet nélküli kelet­németországi bevezetését szorgal­mazó üzletembereknek. Rohwedder az egyetlen gyógy­módot a működőképesség megte­remtését kizárólag a privatizálásban, mégpedig a minél busásabb ha­szonnal járó privatizálásban látta. Ez lett talán a veszte is. A vagyonügy­nökség nem nagyon törődött azzal, hogy a nyugatnémet konkurenciával szemben tehetetlen keletnémet gyá- rakattucatjával kell bezárni. Azok kö­zé tartozott akik ígérik: három-négy év „sivatagi vándorlás” után bekö­vetkezik a megkönnyebbülés. A va­gyonügynökség bonni politikai meg­bízást teljesít Az eredmény: a keleti országrészben pillanatok alatt mil­liós nagyságrendűvé vált a kenyér nélküliek serege. „Nem azért men­tünk az utcára 1989 őszén, hogy pár hónappal később az utcára repül­jünk” - hangoztatják a keletnémet tüntetők 1991 tavaszán. Az elégedetlenség a hétfő éjsza- kai-kedd hajnali RAF-akciótenyész- talaja lehetett Végül is, gondolhatták a terroristák, a „szőrös szívű” Roh- wedderért keleten legalábbis nem fognak sokan könnyet ejteni. A düs­seldorfi merénylet előjátékát a nagy­pénteki berlini robbantások képez­ték: a reformátorról, Thomas Mün- zerről elnevezett csoport a főváros Prenzlauer Berg kerületében okozott 150 ezer márkás anyagi kárt - a va­gyonügynökség egyik lerakatában. A „Vörös Hadsereg Frakció” azzal véli megváltoztathatónak a társadal­mi rendet ha „az imperializmus és a monopolkapitalizmus legismertebb működtetőit fizikailag likvidálja”. Ez a „filozófia” a szervezet feltűnése, a hatvanas évek vége óta ismert. A me­rénylet kitudódásának pillanatában azonban felvetődött az is, hogy eset­leg a másfél évvel ezelőtt feloszlatott keletnémet állambiztonsági minisz­térium (STASI) illegalitásba vonult embereinek a keze is benne van az egészben. Az, hogy egyáltalán fel­merülhetett, az elmúlt napok egyik fejleményének következménye: a karlsruhei föállamügyészség bizo­nyítottnak tartja, hogy a STASI az NDK-ban nemcsak letelepítette a RAF-nak hátat fordító terroristák egynémelyikét, de 1981 -ben két me­rénylethez segédkezet is nyújtott. A Der Spiegel úgy tudja, hogy a kelet­berlini minisztérium ésa RAFnéhány terroristájának aktív kapcsolata egé­szen 1989 őszéig, a kelet-németor­szági fordulatig tartott. A főállam­ügyészség ezt a teóriát cáfolta. Mit tesznek a Rohwedder-gyilkosság után? A legkevesebb, hogy még erő­teljesebben fogják követelni az ál­lambiztonsági minisztériumban talált akták teljes birtokba vételét. A (nyu­gatnémet belső szervek éppenúgy élet és halál urai lehetnek, mint az ilyesmivel lépten-nyomon vádolt STASI. Sarkadi Kovács Ferenc A rubel útja Szerdán a Szovjetunió nagy lé­pést tett a rubel konvertibilizálása fe­lé, azzal, hogy a feketepiaci árfolyam szintjére értékelte le nemzeti valutá­ját, a rubelt - vélekedtek nyugati szakemberek. Az árfolyam módosítás nyomán je­lenleg egy dollár már 27,6 rubel. A szovjet valuta mindeddig gyakorlati­lag értéktelen volt az ország határain kívül, s az árfolyamok önkényes megállapítása a konvertibilitás hiá­nyával együtt gyakorlatilag áthágha­tatlan akadályt állított a Szovjetunió világgazdaságba való bekapcsoló­dásának útjába. A szerdai rendelkezések értelmé­ben a rubel árfolyamát hetente két­szer igazítják a nemzetközi változá­sokhoz - közölte Alekszander Polja- kov, a szovjet külkereskedelmi bank illetékese. Poljakov egyúttal elmond­ta azt is, hogy a változásokról értesí­tették a külföldi pénzváltóirodákat is, ezek azonban szerda délelőttöl bi­zonytalan ideig zárva tartanak a Szovjetunióban. Az árfolyammódosítás csupán a turistaforgalomra vonatkozik, tehát nem érinti az 1 dollár +1,76 rubeles kereskedelmi, és a nemzetközi összehasonlító statisztikákban al­kalmazott 1 dollár + 0,58 rubeles ár­folyamot. A szovjet központi bank (Gosz- bank) illetékesei az árfolyam meg­változtatásától többek között a virág­zó fekete valutapiac visszaszorítását remélik. Dr. Berta Attila ajtót nyitott Pártok, szervezetek vezetői találkoztak a főkapitánnyal Az OTP megkezdte az Egzisztencia Hitel folyósítását Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a héten megkezdte az Egzisztencia Hitel és részletfizetési kedvezmény folyósí­tását. Az OTP-től kapott tájékozta­tás szerint a hiteligényt a privatizá­landó vagyon telephelye szerinti megyei OTP-igazgatóságon, vala­mint a takarékpénztár Pest-Buda Igazgatóságának Vállalkozási Iro­dáján lehet benyújtani. Mivel a kormány által létrehozott Egzisztencia Hitel és részletfizetési kedvezmény konstrukció célja az állami vagyon magánkézbe adásá­nak elősegítése, valamint az ál­lamadósság csökkentése, a hitel csak az Állami Vagyonügynökség által felkínált - illetve az AVÜ jóvá­hagyásával értékesítendő - állami vagyontárgy megvételére vehető igénybe, és csak olyan mértékben, ameddig az az államadósságot csökkenti. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az eladás során felme­rülő költségek fedezetére nem ad­ható a kölcsön. S miután a konst­rukció a hazai vállalkozókat kívánja támogatni, olyan belföldi magán- személyek igényelhetik, akiknek van vállalkozói igazolványuk, vagy vállalják, hogy a megvásárolt va­gyontárgyat gazdasági társaság­ban működtetik. Azok is kérhetnek Egzisztencia Hitelt, akik állami ter­mőföldet szándékoznak vásárolni. Ha az Állami Vagyonügynökség olyan vagyontárgyat privatizál, amely felett önkormányzat gyako­rolja az alapítói jogot, akkor a vétel­ár fele az államot, másik fele az ön- kormányzatot illeti. Ha az adott va­gyontárgy nem készpénzért kel el, a vagyonügynökséget megillető - államadósságot csökkentő - rész­re hitel, az önkormányzatot megil­lető részre pedig részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. Mind a hitel, mind a részletfiztési kedvez­mény igényelhető tulajdonjog és bérleti jog megszerzésére egy­aránt, mégpedig több alkalommal is, mindaddig, amíg a hitel és a részletfizetési kedvezmény együt­tesen az 50 millió forintot el nem éri. Hogy a saját forrásnak mekkorá­nak kell lennie, az a felvenni kívánt hitel nagyságától függ: 5 millió fo­rintig a hitel és a részletfizetési kedvezmény 2 százaléka, 5 és 10 millió forint között 15 százaléka, 10 és 50 millió forint között 25 száza­léka. Ugyanígy a türelmi idő is az adott sávoknak megfelelően 1-1, illetve 2 év, a futamidő pedig 6,8 és 10 év lehet. A hitel igénybevételé­nek feltétele, hogy az igénylő a szükséges saját forrás meglétét már a hitelkérelem benyújtásakor igazolja. (Folytatás az 1. oldalról.) előírt politikamentességnek, ha minden politikai erő előtt egyfor­mán nyitottá válik. Ezt követően tájékoztatta a jelen­lévőket a bűnügyi helyzetről, az anyagi, technikai lehetőségekről, a személyi állományról, a tervekről, feladatokról. A sok adat, tény közül itt azt emeljük ki, hogy nálunk is nő a bűncselekmények száma, de arányaiban ez még mindig alacso­nyabb, mint országosan. Ez a hely­zet a felderített esetek számánál is. Rendkívül sok a közlekedési bal­eset: tavaly 1108-an sérültek illet­ve haltak meg a megye útjain, ez nagyjából megfelel Nak község la­kosságának. A rendőrségnek ke­vés a pénze, ezért minden tartalé­kot feltárnak, például a lakosság számára is nyitottá teszik a műve­lődési házukat, műszaki bázisukat. A sanyarú anyagi helyzet illusztrá­lására dr. Berta Attila elmondta, hogy ha nem történne javulás, a rendőrség az év végére még vil­lanyszámlát sem tudna fizetni. Lehetőségeik szerint a jármű­vek, a technika terén haladni sze­retnének a korral, fokozatosan cserélik a gépkocsijaikat, Ladák helyett Volkswageneket állítanak be, amerikai gyártmányú Parabel- lum fegyvereket vesznek, ame­lyekkel 50 méterre is célzott lövés adható le. (Mint a főkapitány tréfá­san mondotta, a mostani piszto­lyokkal inkább lehet dobni, mint lő­ni.) Dr. Berta Attila fontosnak tartja a bűnüldözés társadalmasítását, azt, hogy az önkormányzatokra tá­maszkodva, nyugat-európai min­tára, rendőri szakirányítással se­gítsék a polgárok tevékenységét. Jégesőelhárítás új technológiával Hatvanegy mezőgazdasági nagyüzem részvételével szerdán Pécsett megalakult a Dél-magyar­országi Jégesőelhárító Egyesület. A rakétás jégesőelhárító szolgálat helyébe lépő gazdasági társaság nemcsak szervezeti formájában, hanem az alkalmazott technológia, a védekezés költségei és haté­konysága tekintetében is alapvető változást jelent a korábbiakhoz ké­pest. Míg az előző tizenhárom év so­rán a Szovjetuniótól átvett mód­szerrel - rakétákkal célba juttatott hatóanyag segítségével - átlago­san mintegy 20 százalékkal sike­rült mérsékelni a jégverés okozta károkat Dél-Baranya 110 ezer hektárnyi termőterületén, az új el­járás ennél lényegesen jobb ered­ményekkel kecsegtet. Legalábbis Franciaországban - ahol 30 éve 6 millió hektár mezőgazdasági terü­leten alkalmazzák az úgynevezett talajgenerátoros technológiát - 40 százalékot meghaladó védettséget mutat a statisztika. A drága rakéták kiiktatásával, az egyszerűbb eljárás kisebb eszköz- és létszámigényével az egy hektár­ra jutó védekezési költség a koráb­bi évi 600 forintról 20 forint körüli összegre csökkenthető. Mivel a ta­lajgenerátoros technológia ol­csóbb és hatékonyabb, minél na­gyobb területen alkalmazzák, ezért a jégelhárító egyesülés szervezé­sét három megye - Baranya, So­mogy és Tolna - területén kezdték meg, a jövőben azonban szeretnék kiterjeszteni Fejér megyére, vala­mint Bács-Kiskun Duna-menti te­rületeire is. Az alapító tagok zöm­mel baranyai és somogyi tsz-ek és állami gazdaságok, de a rugalmas szervezeti forma lehetővé teszi a magángazdaságok, vagy akár a te­lepülési önkormányzatok csatla­kozását is. Remélik továbbá, hogy a jégesőelhárításban érintett bizto­sítótársaságok is részt vállalnak a költségekből. Az alakuló ülés résztvevői meg­szavazták azokat a költségeket, amelyek alapján a Balatontól a déli országhatárig terjedő területre 53 talajgenerátort telepíthetnek, s már az idén májustól fokozatosan bein­dítják a rendszer működését. Walesa 100 napja - számokban Barabás T. János, az MTI tudósí­tója jelenti: - Száz napja államfője Lengyelországnak Lech Walesa. Ebből az alkalomból számos sta­tisztika készült tevékenységéről, amelyek azt bizonyítják, nem kis munkát végzett. Alig több mint három hónap alatt több mint 120 politikai szervezet képviselőivel, illetve politikussal folytatott megbeszélést, kilenc kül­döttséget, 21 nagykövetet és ügy­vivőt fogadott és 32 interjút adott. Egyelőre felfüggesztett terve, a „mini-parlament”, vagyis az elnöki hivatal mellett létrehozandó politi­kai tanács létrehozása érdekében 38 párt vezetőivel találkozott. Bár ez az elképzelés sok vihart kavart, s végül semmi sem lett belőle, a lét­rehozására tett kísérlet mégis hasznos volt - egyrészt lehetővé tette az új államfőnek, hogy orszá­ga minden lényegesebb politikai erejének véleményét és elképzelé­seit megismerhesse, másrészt az előzetes félelmekkel ellentétben Walesa nyitottságát és készségét bizonyította a valamennyi legális erővel való együttműködésre. Az elnök három külföldi utat tett - először a pápának tett ígéretéhez híven a Vatikánba látogatott el, majd Magyarországon vett részt a visegrádi csúcstalálkozón, leg­utóbb pedig az Egyesült Államok­ban járt, ahonnan az amerikai adósságok 70 százalékos csök­kentésének jelentős eredményé­vel térhetett haza. Amiben - sokak megkönnyeb­bülésére - elmaradt ígéreteitől, az a gyárlátogatások területe. A vá­lasztási kampány idején Walesa többször kijelentette, hogy „bolygó hollandiként” akarja majd járni az országot, hogy személyesen oldja meg a munkahelyeken jelentkező problémákat. Ehelyett csupán két nagyüzemben járt, nyilván mert fel­ismerte, hogy egy államfőtől az egész ország, és nem egy-egy munkahely gondjainak megoldá­sát várják. Miszla Község Képviselő­testülete hasznosításra BÉRBE ADJA a volt tűzoltószertár épületét. Érdeklődni: Polgármesteri Hivatal, Miszla, Bikádi u. 63. alatt. Telefon: 87-063. (44) Győztesek találkozója Innováció a közoktatásban Országos konferencia Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Az iskolák jó része több évre szóló, komoly kísérleti programot dolgozott ki a pedagógiai munka fejlesztésére, ezt mutatja, hogy 309 intézmény mindhárom évben pá­lyázott. Az előadást követően számítás- technikai bemutatót tartottak a színházteremben. Az A-Tech ma­gyar-izraeli kft. egy Izraelben ki­dolgozott programot forgalmaz, amely matematika, fizika, elektro­technika, kémia oktatására alkal­mas általános iskolákban, gimná­ziumokban és szakközépiskolák­ban. Ezzel a számítógépes prog­rammal ismerkedhettek meg a konferencián részt vevő pedagó­gusok. A rendezvénysorozat ma reggel­től szekcióülésekkel folytatódik a főiskolán és a szakmunkásképző­ben. Délelőtt 11 órakor a Művésze­tek Házában a dán Lego cég tart előadást, délután 4-kor pedig is­mét szoftverbemutató következik.- áa ­Elkészült a privatizációs stratégia (Folytatás az 1. oldalról.) Mint Szabó Tamás elmondta: a nemzeti privatizációs stratégia kidol­gozására azért volt szükség, hogy a hazánkban folyó privatizációs folya­mat felgyorsuljon. A környező orszá­gok tapasztalataival összehasonlítva a hazánkban folyó privatizáció nem mutat kedvezőtlen képet, ennekelle- nére szükséges, hogy még nagyobb arányban jöjjön be külföldi működő­töké hazánkba, emellett ki kell jelölni a gazdaság azon ágazatait, területeit is, amelyeken tartósan szükséges fenntartani az állami tulajdont, illetve az állam többségi részesedését. A privatizációs stratégiához kapcsoló­dóan pedig demonopolizációs ter­vet, stratégiát is ki kell dolgozni, azaz jogi szabályozás segítségével meg kell határozni a gazdaság azon ága­zatait, amelyekben a monopolhely­zet törvényes lebontása szükséges. Emellett új privatizációs technológiá­kat is rögzíteniük kell a stratégiai el­képzeléseknek. Ilyen új technológia lehet majd a jövőben az az önprivatizációs eljá­rás, amelynek során nem az Állami Vagyonügynökség privatizálja a cé­geket, hanem az ÁVÜ megbízási szerződéseket köt elismert vagyon­értékelő és privatizációs tanácsadó cégekkel, egyes privatizálandó cé­gek magánkézbe adására. Ezek a cégek természetesen nem lehetnek azon a listán, amely tartalmazni fogja a 100 százalékosan állami tulajdon­ban maradó, vagy a jövőben tartó­san többségi nemzeti tulajdonban lévő vállalatokat. Mint elhangzott: a szakminiszté­riumok, a Gazdasági Kabinet, vala­mint az Állami Vagyonügynökség együttesen készíti el azon magyar vállalatok listáját, amelyek a jövőben is teljes mértékben állami tulajdon­ban maradnak, illetve, amelyekben 51 százalék, vagy afeletti hányadban részesedik majd az állam. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a jövőben nagy valószínűség­gel megmaradnak az állami közszol­gáltató üzemek, mint például a posta. A tartósan állami tulajdonban mara­dó cégeket 4-5 állami holding üze­meltetné tovább, ezek felügyeletére, illetve létrehozására fel kellene állíta­ni egy új állami intézményt. Diczházi Bertalan hangsúlyozta, hogy 1994-re az állami tulajdon ará­nyát 50 százalék alá kell szorítani, és kívánatos lenne, ha a külföldi tulaj­don aránya 30-35 százalék lenne a magyar gazdaságban. Mint elmond­ta, a privatizációt úgy is fel lehetne gyorsítani, ha akár 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalatok jelenné­nek meg a magyar gazdaságban tö­megesen. A magyar nagyvállalatok iránt elsősorban multinacionális cé­gek érdeklődnek, ezek azonban 100 százalékban akarják megvásárolni a magyar cégeket. Ezekben az ese­tekben azonban a privatizációt las­sítja, hogy a helyi önkormányzatok­kal is egyezkedni kell a tulajdonvi­szonyokat illetően. (Ezeket az ügye­ket célszerű lenne a jövőben még a külföldi partnerrel történő tárgyalá­sok előtt rendezni.) Diczházi Bertalan hangsúlyozta: a kis- és középüzemek privatizálásá­nál az osztrák, a német és az olasz tő­ke játszik nagyobb szerepet. Emel­lett elmondta, hogy a privatizáció so­rán összességében az előzetes vá­rakozásoktól eddig elmaradt a né­met cégek érdeklődése, a várakozá­sokat meghaladó mértékben jelent­keztek azonban a franciák. A sajtótájékoztatón elhangzott hogy a társadalombiztosítást egy­előre nem ítélik alkalmasnak va­gyonkezelésre. Ha azonban még az idén megtörténik az ágazatokra bon­tása, akkor 20-25 milliárd forintnyi állami vagyon kezelését kaphatják meg tehermentesen. Elmondták: a Tulajdonreform Bizottság úgy ítéli meg, hogy a privatizációs bevétele­ket csak az államadósság csökken­tésére, a magánvállalkozások élén­kítésére és a kárpótlásra szabad csak felhasználni, e bevételekből fo­gyasztásra nem szabad semmilyen körülmények között fordítani össze­geket. A bizottság szerint 1992. vé­géig meg kell szüntetni a vállalati ta­nácsokat, és a vállalatok többségé­nek 1993. végéig gazdasági társa­ságokká (részvénytársasággá vagy kft.-vé) kell átalakulnia, még a privati­zációjuk megkezdése előtt. KSZE RT. AGROFORKA növény- védőszer-bolt új nyitva tartás: hétfő-péntek 7-17 óráig, szombat 7-12 óráig, vasárnap 7-12 óráig. Állandó szaktanácsadás! Nézze meg! Ismerje meg! Vegye meg! Cím: Szekszárd, Páskum u. 2. (Dália Diszkonttal szemben.) ' tor. ALISCA PATENT KfL felvételt hirdet témamenedzser munkakör betöltésére. Feltételek:- felsőfokú végzettség,- menedzseri rátermettség,- saját gépkocsihasználat. Jelentkezés: személyesen április 5-én és 8-án délelőtt Szekszárd, Munkácsy u. 11. sz. alatt a titkárságon. ,49)

Next

/
Thumbnails
Contents