Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. április 20. Világkiállítás, metró, kárpótlás Kormányszóvivői sajtótájékoztató Csengey Dénes búcsúztatása A Magyar Demokrata Fórum megyei és városi elnöksége azúton is értesíti mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy Csengey Dénes hamvasztás utáni búcsúztatása 1991. április 24-én, szerdán 17 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben a katolikus egyház szertartása szerint. Az elhunytért tartandó gyászmise ugyanezen a napon reggel 7 órakor lesz az újvárosi katolikus templomban. A temetői szertartás után 18 órakor emlékműsor kezdődik a szek­szárdi Művészetek Házában Cseh Tamás előadóművész és Sziki Károly színművész közreműködésével Csengey Dénes emlékére. Az Új Magyarország szívhangjai (Folytatás az 1. oldalról.) Baráth Etele szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés május 9-én foglal állást e kérdésben. A kor­mány figyelembe veszi a közgyűlés döntését. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos annak a reményé­nek adott hangot, hogy az érzékel­hető „magatartás-változás” nyo­mán a közgyűlés pozitívan fog dönteni. A budapesti határozat rendkívül fontos a kormány számá­ra, még ha a fővárosnak anyagilag közvetlenül nem is kell hozzájárul­nia a költségekhez. A közgyűlés te­hervállalása ugyanis kizárólag a Hungária körút fejlesztésének vál­lalkozói alapon történő megvalósí­tására vonatkozik. A kormánybiz­tosnak a május 16-i kormányülés­re kell benyújtania az előterjesztést a világkiállítás megrendezéséről. Azt követően - széles társadalmi egyeztetés után - kerül a tervezet az Országgyűlés elé. Kérdésekre válaszolva Baráth Etele elmondta, hogy a világkiállí­tásról szóló törvénytervezet tavaly ősszel elkészült, azóta „jegelik”. Nyilvánvalóan korszerűsítésre szorul, egyszerűsíteni kell, ennél­fogva rövidebb, lényegre törőbb lesz. A kormánybiztos szerint az új metróvonal megépítésére nincs szükség a világkiállítás megrende­zéséhez. A felszíni tömegközleke­dés - a szükséges fejlesztésekkel- képes lesz a forgalmat ellátni. A világkiállítás az idegenforgalom te­rületén mintegy 100-120 ezer em­bernek teremt munkaalkalmat, az építőiparban - a csúcsidőszakban- 200 ezer ember foglalkoztatását oldhatja meg. Baráth Etele 25-30 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amit nem kell munkanél­küli-segélyre kifizetni. László Balázs a továbbiakban közölte az újságírókkal, hogy az SZDSZ-nek a kárpótlási törvény­hez kapcsolódó beadványáról ho­zott alkotmánybírósági döntést a kormány tudomásul vette. Antall József miniszterelnök pénteken átiratot intézett Szabad György­höz, az Országgyűlés elnökéhez, hogy a döntés nyomán a parlament a jövő héten folytassa a kárpótlási törvénytervezet megvitatását. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a Füg­getlen Kisgazdapárt alelnöke sze­rint immár nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés a lehető leg­rövidebb időn belül határozatot hozzon e kérdésben. A tájékozta­tón kifejtette: az Alkotmánybíróság döntésével nyilvánvalóvá vált, hogy azok az alapelvek, amelye­ken a törvénytervezet nyugszik, megfelelnek a magyar alkotmá­nyosságnak. A megszületendő tör­vény elősegíti azt a belpolitikai sta­bilitást, amely nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok átalakításához. Bogdán Tibor igazságügyi államtit­kár az alkotmánybírósági határo­zat „kulcsgondolatának” nevezte, hogy „a testület nem tanácsadója az Országgyűlésnek, hanem bírája a parlamenti törvényalkotó munka eredményének”. Az államtitkár szerint a tervezet az alkotmányos- sági próbát kiállta, igaz ez nem je­lenti azt, hogy bizonyos részletkér­désekben nem lehetnének alkot­mányossági viták. Kiss Gyula egy kérdésre vála­szolva elmondta: megkezdődtek az előkészületek a megyei kárren­dezési hivatalok felállítására, már gondolkodnak a kárpótlási jegyek grafikai tervein, s hozzáláttak a végrehajtáshoz szükséges pénz­eszközök elkülönítéséhez. A mi­niszter szerint az egyéb feltételek, a többi között a pénzügyi hitelrend­szer miatt még évekig eltart, amíg letisztulnak a tulajdoni viszonyok. A sajtótájékoztató végén László Balázs bejelentette: a Magyar Gaz­dasági Kamara, valamint az Orszá­gos Szövetkezeti Érdekképviseleti Szervek törvényességi felügyele­tét a kormány a jövőben nem kí­vánja ellátni. A törvényjavaslat sze­rint e társadalmi szervezetekre az egyesülési törvény előírásai vonat­koznának. Szölt arról is, hogy a kormány felhatalmazta Gálszécsy András tárca nélküli minisztert a magyar-brit kábítószerügyi meg­állapodás aláírására. Elmondta azt is, hogy a kormány, miután az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek nyilvánította a személyi szám használatának megkövetelését, felkérte a minisz­tériumokat és az országos hatás­körű szerveket: haladéktalanul mérjék fel, milyen változtatásokra van szükség nyilvántartásaikban. A belügyminiszter vezetésével - a javaslatok feldolgozására, a kor­mányzati előterjesztés kimunkálá­sára - ad hoc bizottság jön létre. A kormányszóvivő kérdésre vá­laszolva megerősítette: Antall Jó­zsef május első felében utazik Iz­raelbe, s folyik a miniszterelnök egyiptomi látogatásának előkészí­tése is. Antall József moszkvai útjának még nincs „szilárd” időpontja - mondta a szóvivő. Tovább csökken a honvédség létszáma Az év végéig 100 ezerre, jövőre pedig 90 ezerre csökken a hon­védség létszáma, azaz a korábbi­nál kisebb, békében nagyobbrészt hivatásos katonákból áll majd a magyar hadsereg. Egyebek között ezeket hangsúlyozta Gyuricza Bé­la altábornagy, hadseregparancs­nok pénteken Székesfehérvárott, a Fejér megyei országgyűlési képvi­selőknek, valamint az egyházak, pártok és szervezetek helyi veze­tőinek tartott tájékoztatóján. A tábornok elmondta: a parla­ment honvédelmi bizottsága által a közelmúltban megvitatott bizton­ságpolitikai és honvédelmi alapel­vek szerint a honvédség mintegy kétharmada hivatásos, illetve szer­ződéses katonákból áll majd. A hadseregparancsnok az ötö­dik hadsereg helyzetéről, felada­tairól szólva elmondta, hogy az utóbbi két évben 32 százalékkal, mintegy 15 ezer fővel csökkent a szárazföldi haderő létszáma. A fel­adatok a 12 hónapos katonai szol­gálatra való átállással jelentősen nőttek, mind a hivatásos, mind a sorállomány igen feszített ütemben kénytelen végezni munkáját. Rom­lott a bevonuló fiatalok általános egészségi állapota, több a szociá­lis problémával küzdő katona. A honvédség - bár igen feszített költ­ségvetésből kénytelen gazdálkod­ni - megpróbálja anyagilag is tá­mogatni a rászorulókat. Tavaly ka­rácsony előtt például minden sor- állományú kiskatona félhavi illet­ményének megfelelő juttatást ve­hetett át. Mértéktartó, majd idővel mérték­adó lap szeretnénk lenni - hangsú­lyozta Albert Gábor a hamarosan induló Új Magyarország című napi­lap főszerkesztője pénteki sajtótá­jékoztatóján. A hétköznapokon 12, hét végén 16 oldalon megjelenő lap első száma április 26-án kerül az utcára. Nem kormánylap, de a kormány által is képviselt eszmeiséget válla­ló lapot csinálnak majd - derült ki a főszerkesztő szavaiból. A főszer­kesztő elismerte: semmilyen lap­készítő tapasztalattal nem rendel­kezik, ám ezt nyilván azok is tudták, akik kinevezték, és mellette szólha­tott „tiszta” múltja is. A szocioló­gus-főszerkesztő a lap programja­ként az Írószövetség emlékezetes 1986-os közgyűlésén mondott szavait idézte fel: „nem bűnbako­kat akarunk keresni, építkezni aka­runk”. Az új orgánum így távol sze­retne maradni a „kisszerű pártpoli­tikai csatáktól” ám természetesen igényt tart a véleményalkotás jogá­ra. A szerkesztők „viszonylag ke­vesebb” politikával, és több - poli­tikától függetlenedő - gazdaság­gal szeretnék a lap oldalait megtöl­teni. Hangsúlyosan foglalkoznak majd a civil társadalom szervező­désének problémáival, valamint az ifjúság és a gyermekek helyzeté­vel. (Ez utóbbi témát önálló rovat gondozza majd.) A lap vezetői többször is a mag­zatéhoz hasonlították az új lap helyzetét. A sajtótájékoztató olyan mint egy ultrahangvizsgálat, s a próbaszámok egyfajta szívhangot jelentettek. E jelen csak azt mutat­ják: meg akarunk születni - mond­ta Kocsis L. Mihály főszerkesztő­helyettes. Kelet-Európa már nem amerikai célpont - a Szovjetunió még igen A mintegy ezer kelet-európai célpontra már tavaly óta nem irányulnak az amerikai hadászati atomrakéták, míg a Szovjetunió vonatkozásában válto­zatlanul a célpontok ezrei szerepelnek a katonai tervekben. AThe Washing­ton Post pénteki jelentése szerint a terveket szovjet vonatkozásban is folya­matosan módosítják, tekintetbe véve a VSZ feloszlását egyes szovjet egysé­gek felbomlását és a atomfegyverek kivonását a balti országokból. A lap adatai szerint az amerikai hadászati atomerőmű jelenleg mintegy 12 000, rakétákkal, repülőgépről vagy tengeralattjáróról indítható robbanó­fejjel rendelkezik, azok több mint 9000 célpontra irányulnak. Az amerikai is­meretek alapján a Szovjetuniónak mintegy 11 000 robbanófeje van, azok 7000 célpontra irányulnak az Egyesült Államokban és másutt Eladó a berlini fal (Folytatás az 1. oldalról.) Persze aki ilyenre áhítozik, annak meglehetősen mélyre kell nyúlnia a bukszájába. Egy 6 méter hosszú és 3 méter magas „művészi szempontból érté­kesnek” ítélt faldarabért legalább 20 000 márkát kell leszurkolni. A kínálatban akadnak jóval ol­csóbb darabok is. A legkisebb fal­szelet - dekoráció nélkül - már 250 márkáért elvihető. Széntároló - vagy gátépítéshez kiválóan megfelel. Ha­bár a legnagyobb értékük - már csak jelképes mivoltuk miatt is - a berlini fal darabjainak van, ezek pe­dig csupán töredékét teszik ki a nyolc raktárban felhalmozódott ir­datlan készleteknek. 1 márkáért ve­hető meg például egy tekercs kötö­zőhuzal, lámpaoszlopot tíz márkáért, az őrtornyokban használt hengeres hősugárzót 25 márkáért lehet meg­kapni. Rendkívüli ajánlatként említi az alezredes a német-német határon begyűjtött „mezsgyekarókat” - ter­mészetesen betonból. A két méter magas, fekete-piros-sárga színűre mázolt oszlopok 300 márkáért vehe­tők meg. - Viszik őket, mint a cukrot- állítja Pundt, aki szerint a vevők ér­deklődése országrészenként igen eltérő. A keleti tartományokból érkezet­tek főleg praktikus dolgokat keres­nek: téglát, keritéselemeket és be­ton járólapokat a hétvégi telekre. A nyugati tartományokból telefonáló­kat viszont főleg aszuvenirértékű da­rabok érdeklik - ők inkább afféle ma­szek emlékműveket kívánnak emelni a vásárolt darabokból. A vásárlók zöme magánember, a nagy bevételt azonban a Kőnigs- Wusterhausenben megforduló vál­lalati anyagbeszerzők jelentik az el­adó számára. Egy cég például egy kilométer hosszúságú faldarabot vá­sárolt meg egy feltöltendő kocsifeljá­ró támfalazásához. A berlini Ostha- fenben pedig a néhai fal darabjai tíz­ezer tonna szenet tartanak „kordá­ban”. Az irdatlan falmennyiség nagyob­bik részét várhatóan az útépítésben hasznosítják. Egy hatalmas zúzógép kavics nagyságú darabokra őrli a betonkolosszusokat hogy azután országutak, autópályák alépítménye készüljön belőlük. Az előzőleg kisze­dett vaspántok a kohókba vándorol­nak. Hasonló sorsra jut a határbiztosító berendezésekből kiszerelt több ezer kilométer hosszúságú alumínium-és rézkábel is, ezeket ugyancsak a fel­számoló egység értékesíti. A vevők a londoni szinesfémtőzsde napi árai­nak megfelelő pénzért tehetnek szert a kábelekre. Nem csoda, hogy az alezredesnek újabban több idejét rabolja el a tőzsdei árak átböngészé­se, mint a szolgálati előírások szá­monkérése. - Résen kell lennünk, mert a vevők minden fillérrel számol­nak. Ha nem akarunk rosszul járni, állandóan figyelemmel kell kisér- nünka piaci ármozgást - mondja ka­csintva. Ám egy szempontból az itt vásárló mindenképpen jól jár: Né­metországban példa nélküli módon a felszámolótelepen vett holmira az eladó nem számit fel értéktöbblet­adót. DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) Csernobil — nyolc-tízezer áldozat Mitterrand és Iliescu sajtóértekezlete - kínos jelenettel (Folytatás az 1. oldalról.) „Ha önök is, a másik fél is azt óhajtják, hogy egyesítsék mind­azokat a kisebbségi csoportokat, amelyeket a történelem e konti­nens összes szegleteibe szétszórt, akkor sosem fognak kijutni ebből a zsákutcából. Mi azt szeretnénk, hogy Románia maradjon úgy, ahogy van, ugyanakkor törődjön azzal, hogy a nemzetiségeknek le­hetőségük legyen önazonosságuk megőrzésére” - mondotta a fran­cia államfő. Mitterrand kijelentette, hogy Budapesten a kisebbségi jo­gokról beszélt, nincs azon a véle­ményen, hogy országokat fel­osszanak, ha azok az országok nem folyamodnak terrorhoz és ül­döztetéshez a kisebbség kultúrá­jának eltüntetése érdekében. A francia elnök végezetül hangsú­lyozta, hogy nem döntőbíró Ma­gyarország és Románia között és ha felkérnék erre a szerepre, akkor sem vállalná. (Folytatás az 1. oldalról.) Az erőmű 30 kilométeres körze­tében 650 ezren tartózkodtak. Kö­zülük - tekintettel arra, hogy be­vonták őket a katasztrófát követő elhárító munkálatokba - 8-10 ez­ren vesztették életüket a sugárfer­tőzés következtében. Csernusenko megindokolta azt is, miért hozta nyilvánosságra a fenti adatokat. Mint mondta, koráb­ban arra számított, hogy a szovjet hatóságok megfelelő intézkedése­ket hoznak, s a helyzetet őszintén fogják kezelni. Öt év elmúltával nyilvánvalóvá vált, hogy ezt meg sem kísérelték. - Most - mondta a csernobili katasztrófa miatt ugyan­csak jelentős sugárfertőzést el­szenvedett tudós, akinek az orvo­sok mindössze 2-4 éves túlélést jósoltak mielőtt meghalok, fel kellett hívnom a világ figyelmét a té­nyekre. A hivatalos szovjet közlések sze­rint a nukleáris katasztrófa közvet­len következményeként mind­össze 32-en haltak meg. Financial Times: Brüsszel megnyitja kapuit a keleti áruk előtt Mészáros György, az MTI tudósítója jelenti: Immár bi­zonyos, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és Magyar- ország még az idén eléri az új típusú társulási egyez­ményt az EK-val, mely az ezredforduló táján kiterjeszti rá­juk az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő moz­gásszabadságát az EK egységes belső piacán, és meg­nyitja és teljes jogú EK-tagság lehetőségét - írta pénte­ken a Financial Times, a brit üzleti körök lapja. A lap szerint a közös piaci külügyminisztereka hét ele­jén néhány fontos részén puhították az eddigi EK-állás- pontot A társulási szerződések bevezetőjében valószínűleg szerepelni fog az EK-tagság, mint végső, bár nem auto­matikus cél. A külügyminiszterek szerint a három ország az új tagok második hullámában léphetne be, miután né­hány EFTA-ország a kilencvenes évek közepén csatla­kozik. Egy másik fontos módosítás az, hogy az EK most már nem követeli a kereskedelmi akadályok tíze vés lebon­tásának félidős felülvizsgálatát. Elsősorban Magyaror­szág érvelt azzal, hogy a félidős felülvizsgálat lehetősé­get adna az EK-nak szabadkereskedelmi ígéretei bizo­nyos visszavonására, s ez elriasztaná a nyugati befekte­tőket, akik biztosítékot akarnak, hogy kelet-európai vál­lalkozásaik termékei bejuthatnak az EK-ba. Ám a Közös Piac továbbra is ragaszkodik a szolgáltatás-, a tőke- és a munkaerőmozgás felszabadítása félidős felülvizsgála­tához. A kelet-európaiak több időt kapnak vámok kiszabá­sára, amelyeket azután 10 év alatt leépítenek. A kelet­európai országok már felszámolták a tervgazdasággal járó nem vámjellegű korlátozásokat, de még nincs átlát­ható vámtarifarendszerük - írta a Financial Times. így piacaik sok esetben nyitottabbak és sérülékenyebbek, mint az EK piaca, s ez ellentétes azzal a céllal, hogy a szabadkereskedelem bevezetése gyorsabban kedvez­zen a kelet-európai országoknak, mint az EK-nak - írta a lap. Ezt csak bonyolítja, hogy az amerikai kormány mér­gelődik, amiért a kelet-európaiak általánosságban nö­velni fogják tarifáikat s ezeket majd csak szelektíven, az EK-val szemben csökkentik. Az amerikai kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy a tervezett EK-közép-európai szabadkereskedelmi övezet megfeleljen az GATT előírá­sainak és vonatkozzék a kereskedelem egészére, be­leértve a mezőgazdaságot - jelentette a Financial Times. Főként ez utóbbi problémák következtében a közös piaci külügyminiszterek elutasították a spanyol tiltako­zást és további engedményeket tetteka mezőgazdaság­ban. A kelet-európaiak valószínűleg több gyümölcsöt zöldséget, sertéshúst vadhúst exportálnának inkább, mint gabonát, marhahúst bárányt tejterméket. Ez utób­biak ellen továbbra is tökéletesen védi az EK-piacot a közös mezőgazdasági politika (CAP). Az északi EK-tagok felülbírálták a földközi-tengeri or­szágok tiltakozását és engedményeket adtak a kelet­európaiaknak a textil- és az acélfronton is. A textilre kive­tett közös piaci tarifákat tíz év alatt teljesen felszámolják, az acélkvóták és vámok pedig öt év alatt tűnnek el. A Közös Piac támogatni akarja a három kelet-európai ország integrációját. Erre szolgál, hogy kumulatív ere­detszabályt alkalmaznak majd: az ezekből az országok­ból származó termékek akkor is lengyelnek, magyarnak, vagy csehszlováknak számítanak és részesülnek a vám- mentességben, ha egymás országából származó összetevőket nagyobb mennyiségben tartalmaznak. Az EK bizottsága a munkaerőpiac nagyobb felszabadítását is szorgalmazta, de a törekvése egyelőre akadályokba ütközik, főleg brit ellenkezés miatt - irta pénteken a Fi­nancial Times. Salzburgi jogi tanácskozás A magyar jogrendszer gyors de­mokratizálódását hangsúlyozta Bal- sai István igazságügyi miniszter Salzburgban egy regionális tárgya­láson, amelyet az ott előző nap elkez­dődött háromnapos nemzetközi jogi tanácskozás keretében szerveztek. A közjegyzői munkának az európai integrációval összefüggő változásai­ról az osztrák közjegyzők kamarája és akadémiája által rendezett széles körű tanácskozásra tizenkét állam­ból érkeztek az osztrák nagyvárosba jogi szakemberek és vezető igaz­ságügyi tisztségviselők. Kigyulladt Zwack Péter lakása A tűzoltóság és a rendőrség szak­értők bevonásával folytatja a vizsgá­latot, hogy mi okozhatta a tüzet Zwack Péter volt washingtoni nagy­követ budapesti bérelt lakásán - kö­zölte Suha György rendőrségi szóvi­vő. A tűz pénteken 0 óra 20 perckor keletkezett, személyi sérülés nem történt de a várnegyedbeli lakás tel­jes berendezése kiégett. A kárérték megállapítása folyamatban van.

Next

/
Thumbnails
Contents