Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
1991. március 13. Kisvállalkozók oldala KÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Társadalmi rang, tisztelet és megbecsülés - az iparosoknak Azok a régi szép idők! Beszélgetés Huth Márton tamási szíjgyártóval „Akkoriban szégyelltük volna ezt a műhelyt”- Ebben az elmúlt rendszerben valahogy elidegenedtek egymástól az emberek, mindenki hajt, rohan, hét végén is dolgozik. Az iparosélet sem olyan, mint régen, a háború előtt volt - mondja Huth Márton, kinek családja már több, mint száz éve dolgozik a kemény marhabőrökkel és varázsol belőlük szebbnél szebb használati eszközöket, díszes lószerszámokat Igazi szíjgyártó-dinasztia ez, Marci bácsi Zoltán fia is folytatja a hagyományokat.- Mi az, ami más volt régen? Hogyan éltek az emberek akkor?- Érdekes például, hogy akkoriban sokkal több ünnep volt, mint ma, meg is tartották mindet az emberek, vasárnap a világért sem dolgoztak volna és jutott idő arra is, hogy kiüljenek a kispadra, megbeszélni a világ (és a szomszédok, ismerősök) dolgait. És mégis mindig, minden elkészült időre. A két világháború között is volt ugye egy nagy válság a 30-as évek elején, de kilábaltunk belőle, 1936-39-re már kifejezetten jólét volt Magyarországon. A legkisebb hivatalnoki fizetés is 80 pengő körül volt, amiből 8 pár cipőt, vagy két öltöny ruhát lehetett venni. És persze voltak 4-500 pengős fizetések is.- Milyen volt akkoriban az iparosélet?- Több, mint 200 iparos dolgozott Tamásiban és nagy összetartás volt közöttünk. Rangot, tiszteletet, megbecsülést jelentett ha valaki az iparostestülethez tartozott. Szégyen volt, ha valaki nem volt tagja a társas körnek, amely az iparostestületen belül lényegében a szórakozásunkat szolgálta. A műkedvelő gárdánk évente két- szer-háromszor tartott színielőadást, de még a fővárosi színészek is nagyon szívesen jöttek hozzánk szerepelni, mert gyönyörű kulisz- száink, díszleteink, jelmezeink voltak. Gyakran tartottunk zártkörű rendezvényeket, bálokat, táncmulatságokat, ahová még a tanulókat sem engedtük be, amíg föl nem szabadultak. Például bált tartottunk szilveszterkor, farsangkor, nyáron, húsvétkor, Katalin-nap- kor...- Manapság sok gondot okoznak a lakosságnak, és az iparostársadalomnak is a hozzá nem értő, vagy éppen tisztességtelen vállalkozók. Akkoriban hogyan oldották meg ezt a problémát?- Nem is merült fel ilyen. Eleve, aki iparossá tudott válni, az többnyire értett is a szakmájához. Akadtak persze akkor is link, tre- hány szakemberek, de aki nem dolgozott tisztességesen, attól elpártoltak a vevők, annak nem ment az üzlet. Ilyen egyszerű volt ez. És a jövőben is így lesz, ahogy kemé- nyedik a verseny egyes szakmákban. Sajnos az én mesterségemben nem fenyeget ilyen veszély, inkább az a baj, hogy lassan kihal a szakma, nincs utánpótlás.- Milyen emlékei vannak a háború utáni időkről, a Rákosi-érá- ról?- A második világháború után nem volt úgy elszegényedve az ország, mint most. A városokban, ahol dúlt a front, ott persze nehéz volt a munkásoknak, de falun azért megvolt minden, hiszen a parasztok dolgoztak a háború alatt is. Az 50-es évek kemény esztendők voltak, államosították nekünk is a házunkat, földjeinket. De 56 és 60 között volt egy jó időszak -, persze én a saját mesterségemen keresztül nézem a dolgot. Addigra ugyanis a háború után földet kapott parasztok már kicsit megszedték magukat, kezdtek jobban élni. Ha pedig a parasztnak jól megy a sora, akkor ment jól nekünk is. Aztán jött a téeszesités és megint rosszabbra fordult.- Mit vár a kárpótlási törvénytől?- Itt ugye elsősorban a föld körül forrog a vita. Tőlünk 73 holdat vettek el annak idején, nyilván, hogy szeretném azt visszakapni. Bérbe lehetne adni hosszú távra, jó pénzért. De megmondom, hogy csináltam volna én ezt az egészet. Minden további nélkül visszaadtam volna a földjüket azoknak, akik vállalják, hogy maguk munkálják. Az ilyeneknek pedig, mint én is, akik ezt már nem tudják megtenni, esetleg 5-6 év múlva adnék kárpótlást, amikor kicsit jobban áll már az ország.- Összességében elégedett az életével?- Hát... nem mondhatnám. Igaz, én minden elismerést megkaptam, ismerik a nevemet külföldön is, minden itthon rendezett fogathajtó-világbajnokságon ott voltam, háromszor szolgáltam ki Fülöp herceget.- Az életem mégsem így képzeltem annak idején. Ezt az apró kis műhelyt a régi szép időkben szégyelltük volna. De hát az elmúlt évtizedekben nem lehetett fejleszteni. Valamikor úgy gondoltam, hogy 50 éves koromra már csak szabom a bőrt, irányítom az embereimet, a műhely munkáját, mint ahogy az apám idejében volt. Nem gondoltam, hogy vén fejjel mindent magamnak kell csinálnom. Persze, ha most 18 éves lennék... Mestermunka fotó: gottvald károly- árki Jogszabályfigyelő- 12/1991. (I. 18.) kormány- rendelet a távbeszélő-állomások létesítésére vonatkozó igények teljesítésének rendjéről szól. E szerint közületi igénylőnek minősül a vállalkozó, ha az igénybejelentésben vállalja a közületeket terhelő beruházási hozzájárulás megfizetését. A közületi igény megelőzi a magánigényt. (Magyar Közlöny 4/ 1991. száma.)-1991. évi I. törvény a családi pótlékokról szóló 1990. évi XXV. törvényt módosítja, felsorolja a családi pótlék havi ösz- szegét is gyermekenként. Végrehajtására a 14/1991. (I. 23.) kormányrendelet vonatkozik. (Magyar Közlöny 6/1991. száma.)- 16/1991. (I. 23.) kormány- rendelet a Szolidaritási Alap átmeneti szabályozásáról szól. (Magyar Közlöny 6/1991. száma.)- 1/1991. (MK. 7.) Magyar Nemzeti Bank közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről, amely 22 százalék. Ez egyrészt a késedelmes adófizetés (hátralék) késedelmi pótlékánál, másrészt az üzleti tartozások kamatának meghatározásánál játszik szerepet. (Magyar Közlöny 7/ 1991. száma.)- 13/1991. (I. 18.) kormány- rendelet az utazási kedvezményekről szól. A rendelet hatályba lépése előtt kiadott és kedvezményes utazásra jogosító igazolványok és utalványok 1991. március 31-ig érvényesek. (Magyar Közlöny 4/1991. száma.)- 1/1991. (I. 25.) NGKM rendelet az 1991.1. félévi fogyasztási cikk globálkvótáról. A rendelet melléklete állapítja meg az 1991. első félévi fogyasztási cikk globálkvótát, vagyis, hogy a közvetlenül fogyasztás célját szolgáló árukból milyen keretek között kell maradni a behozatalnak. (Magyar Közlöny 7/1991. száma.)- 1991. évi II. törvény módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. 1991. január 1 -jétől a szolgálati idők között bekövetkezett és egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítást megelőző szolgálati idő minden további nélkül figyelembe vehető. (Magyar Közlöny 8/1991. száma.) Ipartestületi hírek Majtényi Ferenc az ügyvezető A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület elnöksége ülést tartott március 5-én, amelyen elfogadták az 1991. évi költségvetést és kinevezték az ipartestület ügyvezető igazgatójának Majtényi Ferencet. Vidéki gyűlések Folyamatosan zajlanak a vidéki iparosság körében szervezett falugyűlések. A megjelenés időnként szerény, de az aktivitás jó. A falvak vállalkozásbarát önkormányzatait jellemzi, hogy ezeken az összejöveteleken részt vesznek a polgár- mesterek is, és biztosítják támogatásukról az iparosokat. Munkaközvetítés A szekszárdi ipartestület belföldi és nyugati munkaközvetítéshez szükséges adatbank létrehozását kezdte meg, ezért kéri az iparosokat, jelezzék szabad kapacitásukat a pontos munkaterület, vagy termék megjelölésével, külön feltüntetve a külföldi munkavállalás, vagy termékértékesítés igényét. Fokozódó és gyakran konkrét érdeklődés mutatkozik a kézműves iparosok termékei iránt, mint például a fajátékok, a festett tojás, fafaragás, kézi szövésű szőnyeg, festett népies bútor. Oktatás vállalkozóknak Március 25-től 27-ig háromnapos előadássorozatot szervez a szekszárdi ipartestület gyakorlott német vállalkozási tanácsadók meghívásával. „Hogyan lehetek eredményes vállalkozó” címmel. Az előadások témái: szervezési feladatok, árkalkuláció, a piacgazdaság speciális kérdései, finanszírozás és reklám. A szervezők a megye egész területéről várják az érdeklődő iparosokat. Tudja-e?- A személyi jövedelemadórendszerben történt módosítás, amely szerint a költségtérítések nyilvántartását vezetni kell, minden kifizetőként is működő vállalkozót érint. így például azon iparosoknak is személyenkénti analitikus nyilvántartást kell vezetni, akik másnak - alkalmazottnak, segítő családtagnak, megbízottnak - költségtérítést, hozzájárulást fizetnek ki.- Csak azt az egyéni vállalkozót illeti meg a 60 százalékos adóvisz- szatartási kedvezmény, aki vállalkozói igazolványát ebben az évben váltja ki, és mint kezdő vállalkozó, rögtön a vállalkozási nyereségadó hatálya alá jelentkezik be. Aki az szja-ból vált át ványába, az csak adószisztémát változtat, de nem új vállalkozó.- Ebben az évben közel százezer személyi jövedelemadó-vizsgálatot tervez elvégezni az APEH, vagyis az elmúlt évinek több mint kétszeresét. Igaz, ennek csaknem fele egyszerűsített vizsgálat lesz, amelyben az adóhivatal saját adataira támaszkodik és csak probléma esetén alkalmazzák a normál adóvizsgálatot. Nem árt tudni, hogy időközben a bíróság és a késedelmi kamat mértéke is jelentősen megemelkedett.- Készül az új számviteli törvény, az év közepére várható, hogy a parlament megtárgyalja ennek tervezetét. Hatályba lépése után annyival egyszerűbbé válik a vállalkozók dolga, hogy a számtalan erre vonatkozó jogszabály helyett csak egy törvény előírásait kell majd betartaniuk. A Messiás- Ennek az embernek hinni kell - mondta a feleségem a minap a tévé előtt ülve, amikor Kupa Mihály ecsetelte a ránk váró nehézségeket és a gazdasági kibontakozás programját. - Olyan meggyőzően, szuggesztíven, önbizalommal mondja, látszik rajta, hogy tudja, mit akar és tudja, hogy igaza van. Sok hasonló véleményt hallottam másoktól is a pénzügyminiszterünkről. Őt senki nem szidja, bírálja. Valahogy egy csapásra sikerült az emberek bizalmába férkőznie. Vajon hogyan csinálja? „1991 lesz a mélypont, készüljenek el a legrosszabbra!" mondja és közben mosolyog. Rossz dolgokat mond Kupa Mihály, azt mondja, hogy még jó ideig magas lesz az infláció, hogy csökken a termelés, hogy sok vállalat megy csődbe, hogy tovább nő a munkanélküliség, hogy óriási szociális feszültségek lesznek és még ki tudja miféle szörnyűségek várnak ránk. És mégis az a benyomása támad az embernek, miközben meghallgatja, hogy mindezek ellenére optimista. A világ legpesszimistább társadalmában! Ott fenn, a magas politika régióiban sem bírálja senki. Ő a politikán és pártokon felül álló gazdasági racionalitást képviseli, amibe nehéz belekötni. Bár azt a bonyolult, több évre szóló gazdasági programot, am it az asztal ra tett, legtöbben nem értjük, nem látjuk át, mégis hiszünk a megvalósíthatóságában, mert érezzük, hogy meggyőződéssel, kertelés nélkül, sőt, kíméletlenül szembesít bennünket a valós helyzettel. Ezt hiányoltuk eddig: a világos beszédet! Kupa Mihály nem gyermekként kezel bennünket, akit meg kell óvni attól, hogy szembesüljön a keserű valósággal. Mert felnőttünk már ahhoz, hogy ne csak hagyjuk magunkat tudatlan alattvalóként megváltani, hanem vállaljuk a kihívást, amit az előttünk álló kemény évek és nagy feladatok jelentenek.- áa Tőzsdeszótár Részvényesek szövetsége: egy vagy több részvénytársaság részvényeseinek összefogása jogaiknak a közgyűlésen való közös képviseletére. Részvényesek tájékoztatója: a részvénytársaságok időközi beszámolója, amelyet megküldenek mind a sajtónak, mind a részvényeseknek. Részvényfelosztás: (ang.: split) a részvények számának növelése, miközben a részvénytőke változatlan marad. Például 2:1 arányú split esetén egy 100 árfolyamú részvényért adnak két 50-es árfolyamút. Részvényforgalom: a forgalomban levő részvények névértékének összege. Részvényindex: egy tőzsde, vagy valamely tőzsdén jegyzett gazdasági ág, több vagy minden részvénye árfolyamának átlagértéke. Részvénynyilvántartás: a részvénytársaság által vezetett könyv, amelybe bevezetik a névre szóló részvények tulajdonosainak nevét, címét és foglalkozását. Csak azok számítanak részvényesnek, akik szerepelnek a társaság nyilvántartásában. Részvénypiac: szűkebb értelemben a hivatalos tőzsdekereskedelem értendő alatta. Tágabb értelemben ide tartozik a szabályozott szabad forgalom, valamint a tőzsdén kívüli tőzsdekereskedelem (lásd telefonkereskedelem) is. Részvénytanúsítvány: a bank által kiállított igazolás a letétbe helyezett részvényekről. Részvénytársaság: jogi személyiséggel bíró tőkés társaság, amelynek alaptőkéjét részvények képviselik. Jellemzői: a részvényesek korlátolt felelőssége, a testületi rend és a tőkerészesedés személytelensége. A részvénytársaság szervei: a közgyűlés, a felügyelőbizottság (amely ellenőrzi az igazgatóságot), az igazgatóság (az rt. üzletvezetése), valamint az alkalmazottak. CEMENTVÁLLALATOK VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! VÁSÁR! PROFESSZIONÁLIS AUTÓMOSÓK és PÉCS TEHERAUTÓMOSÓK Csehszlovák értékesítése készpénzért, cement 420 Ft/q áron, előnyös lízingfeltételekkel, gyors szállítással AMÍG A KÉSZLET TART, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat szekszárdi telepén. Számítunk érdeklődésére! (102) az IC(P) Rt-nél. Érdeklődni Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság Baranya Megyei Képviselet 7625 Pécs, Aradi vértanúk u. 32. Tel.: 72-25-516, 25-746, Fax: 35-320 (108)
