Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-11 / 59. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. március 11. Szekszárdi Wm Szemle Egy hivatal Ahol mindenki igent mond! Szót kell ejtenünk a köznapi beszédben helytelenül terjedt apa nélküli gyermekek anyakönyvez- tetéséről. Szóval ilyen nincs! A helyes megnevezés az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek. Ilyen esetben a gyermek születése úgy kerül bejegyzésre, hogy az apa adatai rovat üresen marad, valamint a gyermek családi neve rovat is. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy legkésőbb a gyermek hároméves koráig köteles az édesanya nyilatkozni, hogy milyen formában kívánja gyermeke családi jogállását rendezni. Immár negyvennégy éve annak, hogy megszűnt az a - későbbiekben a gyermekre is hátrányos, sőt némely esetben lelki problémát is okozó - gyakorlat, hogy az anyakönyvekbe nem került bejegyzésre az apa neve. Az ezt megszüntető jogszabály sok egyéni tragédiát előzött meg. Most pedig nézzük, mi az édesanya teendője a gyermek születése után. Amennyiben az apa elismeri a gyermeket, együttesen keressék fel az anya lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, illetve gyámhatóságot. Itt tehát az apa - az anya beleegyező nyilatkozatával egyetértésben - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz. A nyilatkozattal a gyermek „törvényesittetett”, tehát mindazokkal a jogokkal rendelkezik, mint egy házasságban született gyermek. Ha a vér szerinti apa nem tesz „önként” apai elismerő nyilatkozatot, az édesanya az apaság bírósági úton való megállapítását kérheti. Ez az eljárás - bár néha sajnos szükségszerű - tragikus mindkét szülő számára. A következő lehetőség a képzelt apa adatainak bejegyzése. Az édesanya a lakhelye szerint illetékes gyámhatóságnál bejelenteti, hogy nem kívánja megnevezni az apát és képzelt apa adatainak bejegyzését kéri gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésébe. A gyámhatóság az anyával egyetértésben „kitalálja” a képzelt apát, nevét, születési adatait, lakóhelyét. A gyámhatóság nagyon gondosan jár el ezekben az esetekben és természetesen mint minden gyámhatósági és anyakönyvi ügyintézés, ez is szigorúan titkos. A negyedik és egyben a szülők számára legideálisabb családi jogállás rendezés az, amikor a szülők a gyermek születése előtt felkeresik a lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetőt, vagy gyámhatóságot és bejelentik, hogy a leendő édesapa előzetes apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni a születendő gyermekre. Ebben az esetben a leendő édesanyának egy orvosi igazolást kell csatolnia a gyermek születésének várható legkésőbbi időpontjáról. Az előzetes apai elismerésről készült jegyzőkönyv egyik példánya a leendő édesanyáé, azt a szüléskor a kórházba magával viszi. Gyermekének születése után olyan anyakönyvi kivonatot kap, amelyben már szerepel az édesapa neve. A fentiekhez még annyit szükséges hozzátenni, hogy mind a négy esetben a gyermek családi nevének megválasztására az anya jogosult. Kérheti az apa családi nevét - kivéve a képzelt apáknál - valamint azt is, hogy saját családi neve legyen a gyermeke családi neveként bejegyezve. * Kedves Olvasó! Következő alkalommal a házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvi ügyintézésről lesz szó. Címünk és jeligénk változatlan. „Ahol mindenki igent mond”. Tolnai Népújság szerkesztősége. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.- sas Rejtett értékeink A Koretzky-ház Vannak épületek, amelyek alakjukkal, építészeti megoldásukkal sajátosan magukon viselik egykori tulajdonosuk jellegzetességeit A Mérey utca 11. számú épület akarva-akaratlan jó példája ennek. Ha az egykori apátról elnevezett utca felől nézzük, akkor meghökkentő, de mégis színvonalas kombinációja egy hajdani présháznak és lakóháznak, ha fentről, a Kiskadarka utca felöl szemléljük, tenyérnyi kerttel bíró földszintes házacskának látszik. Mindezt a keleti oldalon egy kis gyalogos köz köt' össze ódon lépcsőivel. Nyugatra néhány - az újabb időkben nagy gondot okozó - pince mutatja, hogy a Séd pataktól induló, az Eszperantó téren és a Babits utca házai mögött bújdosó pincesorfolytatódik. A hajdani építészekgondosságátdicsé- ri, hogy a két utca között többméteres szintkülönbséget harmonikusan oldották föl. Ilyen szintkülönbségek azonban nemcsak az építészetben adódnak, hanem a történelemben is. Megyénk, ha nem is dicsekedhet vele, de elmondhatja magáról, hogy legkevésbé sem becsülte azokat akik egykor részesei voltak a zökkenőmentes átmenet megteremtésének. Koretzky János, a ház névadója mégis méltán mondhatta volna el ezt magáról - ha akadt volna, aki megkérdezze. Ki is volt ő, akiről oly keveset tudunk, s amit tudunk is, annyira torz tükörben került elénk, hogy szinte lehetetlen fölfedezni az eredeti vonásokat? Oszlopos tagként ismerhette öt a megye nyomdásztársadalma, hiszen a pécsi tanulóévek után a századforduló óta a helybeli Uj- falusy, Báter, majd Molnár Nyomdában kereste kenyerét A korai szak- szervezeti mozgalomban nagy tekintélyt vívott ki magának, amit jól mutat, hogy számos országos kongresszuson képviselte küldöttkénta helybelieket Tevékeny segítője volt Molnár Mórnak abban, hogy a részvénytársasággá alakult üzemet zökkenőmentesen korszerűsítsék és világszínvonalra emeljék Az első világháború végén, A szerkesztő levele Bizonyára nem véletlen, hogy a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal immár második irodavezetőjétől válik meg. Takács József gazdasági irodavezető után a napokban dr. Söptei Csaba igazgatási irodavezető is úgy döntött, hogy beadja felmondását. Joggal kérdezhetné ezek után az olvasó, hogy miért nem adjuk közre a két távozó véleményét, hiszen bizonyára lenne mit mondaniuk. Nos, a válasz egyszerű. Ahogy Takács József, úgy dr. Söptei Csaba sem kívánt nyilatkozni távozásának okáról, s ezt az elhatározást tiszteletben kell tartanunk. Az kétségtelen, hogy a polgármesteri hivatal tevékenységére mostanság a felpörgetett tempó a jellemző, ámbátor kétséges, hogy a két irodavezető esetében a munkabírással lett volna gond. Egyébként dr. Söptei Csaba utódját illetően egy olyan név is szóba került, aki korábban ugyanitt, azaz akkor még a városi tanácson dolgozott, mint végrehajtó bizottsági titkár. Különösek és kiszámíthatatlanok a sors útjai - vagy a politikáé. Remélhetőleg nem okoz majd gondot, hogy az lesz a beosztott, aki korábban vezetőként dolgozott. SZERI ÁRPÁD Híres szekszárdiak Klivényi Jakab Klivényi Jakab 1800. július 24-én született Szekszárdon. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Káplánkodása után a pécsi líceum tanára, majd pécsi kanonok és apát lett. Mint költő is jelentős (25 latin és 80 magyar nyelvű verset írt), de különös érdeme, hogy a fiatal Vörösmartyt költői fellépésre bátorította. Felvilágosult szellemű környezetének viszonyait bíráló leveleivel antiklerikális irányban befolyásolta az ifjú költőt. Klivényi Jakab 1866. július 11-én hunyt el Pécsett. (SZ) 1918-ban a helybeli munkástanács vezetőjévé választották, majd 1919. március 14-én az ö vezetése alatt álló ötös direktórium vette át a hatalmat Szociáldemokrata politikusként mindenkor a békés megegyezés híve volt és maradt ezért néhány hét múlva lemondatták. A Tanácsköztársaság bukása után többeket megvédett a megtorlásokkal szemben, noha őt isfenye- gette az új rend. A két világháború között, majd később is eredményesen vezette a helyi nyomdászok szakszervezeti érdekképviseletét méghozzá úgy, hogy sem a nyomda tulajdonosainak, sem kollégáinak nem maradt rossz emléke róla. Közel két évtizede bekövetkezett haláláig, sőt, még egy tavaly megjelent helyi történeti munkában sem értékelték kellően szerepét s ma már alig akad élő tanú, aki bizonyságot tehetne erről. Ám a holtak is beszélnek: Molnár Mór Világunió című könyvét 1946-ban „régi, kedves munkatársamnak" megjelöléssel ajánlotta neki. Hozzá hasonlóan, de más szempontból lenne érdekes nevelt fia, dr. Kun Sándor története. Öt fiatalon nevezték ki a debreceni református gimnázium élére 1935-ben, de tanított az ottani főiskolán is görögöt és latint s többek között alapvető tanulmányt irt Ovidiusról. A cívis városban esett meg vele az a minduntalan aktuálissá váló történet amelyet Szűcs Ernő meséltél. Egyszer az idős magyartanárt igen tapintatosan megkérdezte: - Feri bátyám, nem kellene már órára indulnod? Mire a kérdezett jóságos mosollyal így válaszolt: - Ne izgulj, Sándorkám, hiszen azért a kevés pénzért úgysem tudunk elég keveset tanítani... Dr. Töttös Gábor Eheti kérdésünk a ház névadójának munkahelyéhez kapcsolódik. Az említett két nyomdász közül melyik volt Molnár Mór apósa, a Szekszárdi Nyomda elődjének alapítója, Ujfalusy Lajos vagy Báter János? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. A patinás külsejű Koretzky-ház FOTÓ: ÓTŐS RÉKA Nem kérdez, gyógyít A kínai csodadoktor, aki nem kellett Szekszárdnak A kínai csodadoktor, feleségével A mesterre, a kínai csodadoktorra várunk a megyeszékhely volt oktatási igazgatóságának portáján. A velünk várakozó szimpatikus házaspár szép virágcsokorral, mi pedig kérdésekkel.- Már két alkalommal is tájékoztattuk olvasóinkat az ön eredményes gyógyítási eljárásáról. Két bemutatót tartott a városi sportcsarnokban, majd a december 21-én megjelent Tolnai Népújságban azt nyilatkozta, hogy szívesen letelepedne itt Szekszárdon. Mindezek ellenére azt hallottuk, hogy Dombóváron lakik és huzamosabb ideig kíván ott maradni. Mi lett a szekszárdi terveivel?- Nagyon megszerettem Szek- szárdot - válaszolt Li-Xiang-Ming. Sok barátot szereztem az előadások alatt. Ezért nyilatkoztam azt, hogy szívesen letelepednék itt - természetesen ha segítenének ebben. Senki nem keresett fel. Hálás vagyok Dombóvár városnak, az ottani Vöröskeresztnek, egy magán- vállalkozónak és a polgármesteri hivatalnak, mert ők már az első előadásom előtt biztosították a letelepedésemhez szükséges feltételeket. Rendelkezésemre bocsátották egy háromszobás lakást, amelynek csak a rezsijét kell fizetnem. Rendelőt is kaptam, április elsejétől ott fogadhatom a betegeimet.- Minek köszönhetjük, hogy mégis itt láthatjuk Szekszárdon?- Úgy döntöttem, hogy az itteni betegeimhez visszajárok. Szombaton és vasárnap itt vagyok megtalálható. Nem a legideálisabb hely, de a betegek keresnek és egyszerűbb, ha én utazom ide. Nem válók meg Szekszárdtól, tavasszal - ha a szervezők is úgy akarják - megtartom az eredetileg januárra tervezett tanfolyamot. Li-Xiang-Ming nagyon kedves, udvarias ember. A világért sem kérdezné meg, hogy vajon miért is nem kell ő Szekszárdnak. Nem kérdez. Gyógyít. Miközben hálás Dombóvárnak a befogadásért. A szekszárdi betegek pedig azért, hogy nem kell utazniuk. A mester a helyükbe jön. - sas Látogatóban A mindent gyűjtő képviselő Az otthonos lakásban régi festmény néz ránk a falról, patinás falióra jelzi, hogy időben érkeztünk, a fényt egy régi lámpa szolgáltatja, az ajtótól ablakig könyvespolcon messziről láthatók a szép kötésű, aranyfeliratos könyvek. Bencze Sándor láthatóan jól érzi magát régiségei között, melyeket évtizedek óta dédelget.- A régiségek gyűjtésén kívül mi az, amivel szívesen tölti szabad idejét?- A kertészkedéssel. Húsz éve élek Szekszárdon. Először emeletes házban laktunk, ahol mindig úgy éreztem, megfulladok. Mióta felépítettük ezt a házat, a hozzá tartozó kert bőven ad munkát. Szívesen csinálom, őrömet lelek benne. Büszkeségem a fügefa, évente száz szem termést is hoz. Azon kívül szeretem a díszcserjéket, díszfákat és a szőlőt. A megmaradó szabadidőmben imádok rejtvényt fejteni, szórakoztató, ugyanakkor sokat lehet tanulni belőle. Ila asszony, Bencze Sándor képviselő felesége, jó háziasszony módjára sürög férje körül és körülöttünk, nem nehéz hát tőle megkérdezni, hogy mit szólt a férje politikussá válásához. A válasz, a férjének szóló mosoly kíséretében tömör és egyértelmű.- Örültem.- Képviselő úr! Kérem mondja el mi az, amit a város jövőjét illetően ön a leginkább a szivén visel?- Az óváros gondjai. A Séd patak gyöngyszeme lehetne ennek a területnek, az elhanyagoltsága miatti problémák viszont évek óta változatlanok. Jó lenne megőrizni az óváros jellegzetességét, szerencsére kisebb változásokat már lehet is tapasztalni.- Magánemberként lenne-e valami vágya?- A cigarettáról, nagyon szeretném, ha sikerülne leszoknom. Aki dohányzik tudja, hogy ez nem kis vállalkozás. Elköszönőben még megcsodálunk egy-két régiséget. A képviselő úr nyolcvankét éves édesanyja tv- nézés közben kedvesen búcsúzik tőlünk. Bencze Sándor képviselő a Discont raktáráruház helyettes vezetője megelégedett embernek látszik. Szép otthona van, megértő felesége, huszonhárom éves üzemmérnök fia. A politikai munkájáról pedig ezt mondja.- Szívesen vállalom a képviselőséget mindaddig, amíg úgy érzem, szükség van rám. SAS ERZSÉBET Azt beszélik, hogy... A főiskola igazgatója várja a kinevezését A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán közel másfél éve az igazgatóválasztás körüli problémák zavarják a vezetőség munkáját. Bár az új igazgató kinevezése a mai napig sem érkezett meg, úgy tűnik, a helyzet lassan magától megoldódik. Dr. Endrédi Lajost az új intézmény- vezetőt kérdeztük a hosszúra nyúlt vezetőválasztásról.- Atörténet még 1989. végén kezdődött, amikor köztudottá vált, hogy dr. Deli István, aki hét éven keresztül vezette a főiskolát, korengedményes nyugdíjaztatását kérte - mondta el dr. Endrédi Lajos. - Pályázatot küldtünk a Művelődési Minisztériumba, de ezt nem jelentették meg, hanem rábízták az iskolákra az igazgatóválasztást Májusban kaptunk egy telefont tőlük, miszerint az ideiglenes főiskolai tanács válasszon egy megbízott főigazgatót, aki 1990. július 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Azért ezt az időpontot adták meg, mert intézményünk ekkor vált önállóvá, valamint Deli tanár úr ekkor ment volna nyugdíjba. Két jelölt neve szerepelt a tanácsülés előtt, engem választottak, valószínű azért, mert régebben hosszabb ideig vezettem már az intézményt. Azzal a feltétellel vállaltam el a tisztséget, ha helyetteseimül dr. Horváth Béla és dr. Lukács József tanár urakat választják. Július végére a minisztérium úgy döntött, hogy nem tekintik legitimnek az ideiglenes tanácsot, ezért Deli Istvánt decemberig megbízzák a főigazgatói teendőkkel. Ezt a döntést az ideiglenes főiskolai tanács sérelmezte, ennek alapján október 1 -tői az új felsőoktatási törvény érvénybe lépéséig mégis én lettem az intézmény vezetője, ami előreláthatólag a 90-91-es tanév végét jelentette volna. Újabb meglepő esemény történt ezt követően, decemberben nyilvános pályázatot hirdetett a minisztérium a főigazgatói állásra. A főiskolai tanács ez ellen januárban tiltakozott. A minisztérium ennek hatására hozzájárult hogy az időközben újjáalakult főiskolai tanács eldöntheti: pályázatot ír-e ki, vagy engem megerősít a megbízásomban. Az 1991. február 7-i tanácsülés javasolta, hogy 1992. július 30-ig engem nevezzen ki, utána az új felsőoktatási törvény értelmében úgyis új vezetőket kell választani. Most várom a kinevezésemet Ások hercehurca ellenére azért vállaltam mégis ezt a tisztséget, mert úgy érzem, megbíznak bennem a kollégáim. Ez a sokáig tartó igazgatóválasztás valószínűleg az időközben történt rendszerváltással, a főiskola önállóvá válásával, valamint Deli tanár úr nyugdíjba menetelével kapcsolatos problémákkal függ össze. Az intézményt ez az állandó „szavazgatás” zavarja, egy vezetőség akkor tudja az elképzeléseit igazán megvalósítani, ha stabilnak tekintheti magát. Tehát ez történt, bízunk benne, hogy a kinevezés hamarosan itt lesz. SÁRVÁRI JÁNOS
