Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

1991. március 8. NÉPÚJSÁG 3 Hogyan fejlődhet Dunaföldvár, ha nincs pénz? Vállalkozók kerestetnek Jobb a közadakozás, mint a kényszer (Folytatás az 1. oldalról.) Hallottuk: a polgármesteri hi­vatal nem kiván helyi adókat be­vezetni. Akkor hát mi a megol­dás?- Helyi adók helyett például alapítványok útján szeretnénk pénzt szerezni néhány fejlesztési elképzelésünk megvalósításá­hoz - mondta Nagy Gáborné, a vállalkozási iroda vezetője. - Tudjuk, mindenkit sújtanak a ne­héz gazdasági körülmények, megélhetési gondok, mégis sze­retnénk ezt a megoldást elfo­gadtatni a dunaföldvári lakos­sággal, hogy ne kényszer hatá­sára, hanem önkéntes adako­zással, mindenki erejéhez mér­ten, járuljon hozzá e célok meg­valósításához. Alapítványokat hozunk létre például a József téri óvoda befejezésére, az öregek napközi otthonának felújítására, bővítésére, a városháza felújítá­sára, a köztisztasági tevékeny­ség fejlesztésére. Olyan célok ezek, amelyek valóban a város gyarapodását, az emberek köz­érzetének javulását segíthetik. A soron következő, március 14-én tartandó képviselő-testületi ülé­sen terjesztjük elő e javaslatun­kat és pozitív döntés esetén megtörténhet az alapítványok bejegyzése.- Az önkéntes adakozásból származó pénzre azért persze nem lehet biztosan számítani. Milyen elképzelés van még a tar­solyukban, amivel a mai ínséges időkben is fejleszthető a város?.- Nagy reményeket fűzünk a dunaföldvári emberek vállalko­Népi ülnökök kerestetnek... Vállalkozó kerestetik, aki valóban nemzetközi színvonalúvá teszi a csó­nakkikötőt zókedvéhez, illetve a vállalko­zókkal történő együttműködés­hez. Mi minden lehetséges esz­közünkkel szeretnénk bátorítani és segíteni a vállalkozásokat, például beépítésre alkalmas te­rületeket, vagy megkezdett, de be nem fejezett létesítményeket kínálunk számukra. Itt szóba ke­rülhet az is, hogy az önkormány­zat ezekkel a vagyonokkal ap­portként beszáll egy-egy vállal­kozásba, természetesen későb­bi anyagi haszon reményében.- Tudna példákat mondani ar­ra, hogy mit szándékoznak fel­ajánlani a leendő partnerek­nek?- A város romos „B” épületé­nek felújítására például már nem jutott pénze a városnak. Szíve­sen vennénk, ha valaki vállalná a felújítást, panzióvá történő átala­kítást. Aztán itt van a nemzetközi csónakkikötő ügye. Annak ide­jén létrejött erre egy gazdasági társulás, de sajnos túl kevés tő­kével. Épülta parton egy kis pan­zió és előtte egy móló. Ez utóbbi­hoz nem megfelelő anyagot, úgynevezett kohókövet használ­tak, mert akkoriban a Bős-Nagy­maros miatt nem lehetett sehol megfelelő követ kapni. A pénz közben elfogyott, és a társulás is megszűnt, félbe maradt a vállal­kozás. Most abban bízunk, hogy talán akad - esetleg a világkiállí­tás Kapcsán - egy komoly ma­gyar vagy külföldi befektető, aki fantáziát lát ebben a csónakki­kötőben. Igyekszünk tehát minél több vállalkozási lehetőséget fel­tárni a városban és keresünk, várunk ezekhez vállalkozókat, befektetőket, üzleti partnereket.- áa - Fotó: Ótós Réka Lézer az iparban és az orvoslásban Bár az egyesgázok, tolyadékokvagy szilárd anyagokgerjesztésével létrehoz­ható fénysugárzás - a lézersugárzás - századunk találmánya, mégsem újkeletű ötlet a különféle anyagok fényenergiával történő felmelegítése. Gondoljunk csak az Arkhimédész nevéhez fűződő ókori legendára, amikor a szirakuzai csatában fókuszált napsugarak segítségével gyújtották fel az ellenséges hajóhadat, vagy a gyermekekre, akik egyszerű nagyitó segítségével kis papírdarabokat lobbanta- nak lángra. Nem meglepő tehát, hogy amikor előállították az első lézert, a szóba jöhető gyakorlati alkalmazások közül elsőként a különféle anyagok felmelegíté­sére gondoltak. 1960-ban látott napvilágot az első lézerberendezés, és azóta számos ország kutatói és mérnökei foglalkoznak a technika fejlesztésével. Ha­zánkban a Központi Fizikai Kutatóintézetben igen jelentős eredményeket értek el a lézerkutatásban. ző tevékenységért a bérlő külön fizet, a használat arányában. Ha nem magánszemély, hanem a helyi önkormányzat létesíti az inku­bátorházat, akkor ezen külön bevé­telektől általában eltekinthet, hiszen a fő cél nem az ilyen jellegű bevételek fokozása. Általában célszerű kikötni, hogy az ilyen létesítményben lehetőleg ki­fejezetten csúcstechnológiát képvi­selő tevékenységek verjenek tanyát. El kell választani az inkubátorház fo­galmát a szolgáltatóházétól. Itt nem arról van szó, hogy a fodrász, a pati­kus, az órás, a lábbelijavitó, stb. egy házban működik. Minőségileg más­ról van szó! Kifejezetten a magas szellemi tartalmú termékek (számító­gépek, csípek, szoftverek, stb) ter­melésének meghonosítása a cél, te­hát olyan tevékenységeké, amelyek kevés nyersanyagot, energiát, ám annál több tudást, kreativitást igé­nyelnek. Nyugat-Európában is terjednek az inkubátorházak. A Ruhr-vidéken egyre több város számolja föl a ko­hászatot, bányászatot, a gépipart, a nehézvegyipart, és alakul át a tudo­mány, a csúcstechnológia tiszta le­vegőjű paradicsomává. Jó példa er­re Dortmund, ahol a városi vezetés tűzte ki ezt a célt, több mint egy évti­zeddel ezelőtt, és el is érte vaskövet­kezetességgel. Magyarországon is szükség len­ne ilyen városi és regionális progra­mokra, kis szilikon-völgyek létesíté­sére, inkubátorházak kialakítására. Ehhez némi fantázia, merészség, a megszokottal való szakítás képes­sége, vállalkozókedv szükségeltetik az önkormányzatok részéről. Talán egyszer megérjük, hogy Szekszárdon a volt MSZMP-szék- ház, a szakszervezeti székház, a lak­tanya, és talán a húskombinát épüle­tében mikroelektronikai összeszere­lő üzemek, szoftvercégek, csipgyár­tó egységek, biotechnológiai kutató­fejlesztő szervezetek, robottechnikai üzemek vernek tanyát. A lehetőségek szinte korlátlanok. Ha Finnország, Malaysia és más or­szágok képesek voltak mikroelekt­ronikai középhatalommá válni, talán egyszer Magyarország is eljut oda, hogy nem a kohászati, az alumíni­umipari export, a mezőgazdasági tö­megáruexport növekedésének fog­nak polgárai tapsolni, hanem a csú­cságazatok kivitele dinamikus növe­kedésének, híven egy „szellemi nagyhatalomhoz”. Egyelőre ugyanis e mítosznak semmi alapja, hiszen exportcikkeink nem tudást, kreativi­tást hordoznak döntően, hanem energiát és nyersanyagot. Az inkubátorházak elterjedése, el­terjesztése elősegíthetné a szüksé­ges váltást, lehetővé tenné a kis-és középtőkének a fellendülést. Azt se felejtsük el, hogy inkubátorházat a konzervatív termelőszférában nem lehet létrehozni. Kohászati, gépipari üzem nem létesülhet ilyen építmény­ben. Vagyis az inkubátorház kifeje­zetten a csúcságazatok fellendítésé­re való. _ . . . .. Gazdag László Sínhegesztő robot A Francia Államvasutak olyan robot­berendezést állított üzembe, amelynek alkalmazása jelentős munkaidő- és mun­kaerő-megtakarítással jár. A munkahe­lyet gyorsan megközelítő és a munkavég­zés során folyamatosan mozgó berende­zés a szerelvények és anyagok folyama­tos szállítását is biztosítja. Ahhoz, hogy a Szegedi Városi Bíróság a jövőben az eddigi gya­korlatának megfelelően működjön, március 17-ig Szegeden, illetve a bíróság illetékességi területén 254 népi ülnökre lenne szükség. Csak­hogy a március 11-én ülést tartó szegedi közgyűlés elé az eddigi adatok szerint mindössze 140 je­lölt neve kerül majd. Nagy gondja ugyanis az önkormányzatnak, hogy többszöri felhívása, amely­ben népi ülnökök jelölésére szólí­totta fel a társadalmi szervezeteket, eredménytelen maradt. Az idő sürget, ezért az önkor­mányzat a bíróságtól kérte el az eddigi ülnökök névsorát, s azt ter­jesztette egy korábbi közgyűlésen a testület elé. A helyi honatyák nem fogadták el a jelöléseket, s egye­bek között arra hivatkoztak, hogy az illető személyeket nem ismerik: akiket pedig ismernek, azok több­sége a múlt rendszerben a pártál­lamnak köszönhette akkori vezető beosztását. Az önkormányzati munka ered­ményeként a listán szereplő sze­mélyek felét a lakosság ismét ül­nöknek javasolja, s utóbb néhány társadalmi szervezet is megtette javaslatát. így alakulhatott ki az a 140 nevet tartalmazó névsor, ame­lyet ha elfogad a testület, akkor is csak a bíróság működőképessé­géhez éppen szükséges számú ül­nök kezdheti meg munkáját. Mi­után a népi ülnököket négy évre választják, s ez idő alatt a lemor­zsolódásra is számítani kell, félő, hogy ez a kérdés még gondot fog okozni az önkormányzatnak és a bíróságnak egyaránt. Vállalkozói központ a volt szovjet laktanyából Vállalkozói központot alakít ki Nyíregyházán, a volt szovjet lakta­nyában - melyből a tervezettnél fél évvel hamarabb vonultak ki a kato­nák - a Primom Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány. Az egykori katonai létesítményeket térítésmentesen kapta meg a városi polgármesteri hivatal, amely ötéves időtartamra ugyancsak ingyen adta tovább a vállalkozóknak, akik öt év eltelte után bérleti díj ellenében tovább használhatják majd azokat. Kovács István, a vállalkozásfej­lesztési alapítvány ügyvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy a vállalkozási központ kiala­kításával a kezdő vállalkozóknak szeretnének infrastrukturális felté­teleket teremteni, illetve egyéb gazdasági tevékenységekhez kedvezményes áron - a volt lakta­nyaépületekben - helyiségeket biztosítani. Beruházási költségek nélkül kapnak ugyancsak kedvez­ményes használatra telefont, tele­faxot, számítógépes gyorsmásolót és más, munkájukhoz elengedhe­tetlenül szükséges technikai esz­közöket. A volt szovjet laktanya átalakítá­sa a tervek szerint áprilisban meg­kezdődik, s mivel az épületek aránylag jó állapotban vannak, a vállalkozók valószínűleg már nyá­ron birtokukba vehetik. Ruhagyűjtést szervez a Vöröskereszt Ruhagyüjtési akciót szervez a Ma­gyar Vöröskereszt Tolna megyei ve­zetősége. Eddig is volt ilyen kezde­ményezés, de ötletszerűen, külön­böző időpontokban. A jövőben két alkalommal, tavasszal és ősszel kí­vánnak ilyen akciót szervezni a me­gyében. Az idei ruhagyűjtés március 15. és április 15. között zajlik, hogy konkrétan melyik településen mikor, azt a helyi vöröskeresztes szerveze­tek időben közük. A ruhák gyűjtése a helyi iskolákban történik, a külön er­re az alkalomra készített műanyag gyűjtőzsákokba. Az összegyűlt ru­hákat segélyezésre, rászorulók tá­mogatására használják fel. Ezenkí­vül tervezik a megye nagyobb váro­saiban kirakodóvásár-szerű csere­bere akciók rendezését, illetve ked­vezményes ruhaárusítást. Az így be­folyt pénzösszeget szociális célokra fordítják. Szekszárdon a ruhagyűjtés március 18-tól 22-ig, hétfőtől pénte­kig tart a város iskoláiban. A szerve­zők várják a családban már nem használt kinőtt, megunt, régi de tiszta ruhákat. Konferencia Pedag óg u sszakszervezeti tisztségviselőknek és más ér­deklődőknek szervez konzultá­ciót Budapesten az MSZOSZ Központi Iskola március 20-án délelőtt fél tizenegytől. A prog­ram során Gazsó Ferenc, az MKM főtanácsosa az új oktatá­si törvény tervezetének kon­cepciójáról, Szöllősi Istvánné főtitkár a Pedagógusok Szak- szervezetének álláspontjáról tart vitaindító előadást. A ren­dezvényre a Tárogató úti Köz­ponti Iskolán lehet jelentkezni, ahol részletes felvilágosítást is adnak az érdeklődőknek. Kedvezményes üdülés Nem szabad megszüntetni a kedvezményes üdültetést, mert a keresetek nem teszik lehető­vé a piaci szálláshelyek, étke­zési költségek megfizetését. Az Érdekegyeztető Tanács szo­ciális bizottságának csütörtö­kön Budapesten tartott ülésén az üdülés fenntartásának mód­ját illetően úgy foglaltak állást: az üdülői vagyont viszont egy nemzeti üdülési alapítványban helyezzék el a tulajdonosok, a lényegi kérdésekről egy kura­tórium döntsön, s a működte­tést pedig egy erre a célra létre­hozott vállalat intézze. A részletek tisztázására a kormány, a munkaadók és a munkavállalók egy külön szak­értői bizottságot hoznak létre április 1 -jéig, s ez a testület áp­rilis végéig részletes javaslatot készít a Nemzeti Üdülési Alapít­vány, a kuratórium, valamint az üdülés ügyeit intéző vállalat lét­rehozásának jogi, politikai, tu­lajdonosi, vagyoni feltételei­ről. Az Így megfogalmazott elve­ket az ÉT szociális bizottsága ismét napirendre tűzi, s csak ezután kerül a témakör az ÉT plenáris ülése elé. Csúcstechnológia a kisiparban Szopory Imre győri kisiparos műhelyében egy - talán még Kelet-Európábán is ritkaságszámba menő - számítógép-ve- zérlésű, gravírozó automata gépet helyezett üzembe. A gép különböző feliratok plasztikus, igényes elkészítésére alkalmas. A 4 millió forintos hitelből megvásárolt berendezés jelentős mértékben segíthet a magyar gépipari termékek esz­tétikumának javításában. I Szopory Imre és Németh István a nagy teljesítményű gravírozó gép­nél Szopory Imre a régi technológiával úgynevezett pantográf maróval dolgozik. Ez a berendezés egyedi gyártásra még ma is alkalmas. Egy lófej és kicsinyített gravírozott mása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents