Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. március 27. A fehér ember diszkrét bája (Folytatás az 1. oldalról.) Aki az egykori romantikát keresi, csalódhat is jócskán. A leszármazot­tak rezervátumokba szorultak vissza, s ha őrzik is a 100 évvel ezelőtti nagy csata - pusztulásuk - emlékét Jó­szerével még a helyszint őrző tábla körül is folyton viharok vannak. „Wounded Knee-i csata”: ez volt a dél-dakotai dombos vidéken a ható­ság - a száz évvel ezelőtti győztesek leszármazottai - által kitett tábla fel­irata. A csata szót azonban illetékte­len (vagy nagyon is illetékes) kezek minduntalan „mészárlás”-ra festet­ték át. Míg végül eltűnt a tábla. Igaz, akik itt élnek, tudják mi is tör­tént akkor, több mint száz évvel ez­előtt. 1890. december 30-án három­száz, többségében dakota indián maradt vérbefagyva a prérin, miután a civilizáció nevében hétszázállig fel­fegyverzett „sápadtarcú” az akkor legkorszerűbb haditechnikát is be­vetve támadt rájuk. A harc már korábban is folyt a kin­cseket rejtő földért A többféle törzs­höz tartozó indiánok birodalma a 19. század elején még akkora terület volt, mint a mai Németország, a Be­nelux államok és Franciaország együttvéve. Szorgos munkával igazi termőfölddé varázsolták. Nem cso­da, hogy özönlöttek a telepesek, és voltak más, rafinált módszerek is, amelyekkel az Amerikát meghódító fehérek szorgalmasan zsugorították az indiánok ősi földjét. 1868-ban az­után végre sikerült egyezségre jutni, s szerződésben biztosítani az indiá­nok örök jogát földjeikhez. A megál­lapodás kizárta, hogy fehér ember ezen a vidéken letelepedjen, vagy bármiféle átalakítást a tulajdonos jó­váhagyása nélkül végrehajtson. Tar­tott is ez az örökkévalóság vagy hat esztendőn át; 1874-ben aranyat ta­láltak ezen a vidéken, és attól kezdve ádáz küzdelem folyt a területért. Ma azeredeti terület századrészén, hét­négy nagyobb és három kisebb - re­zervátumban élnek az eredeti tulaj­donosok leszármazottai. Kétségtelen, hogy az évek folya­mán valamelyest javult a helyzetük. Annyiban legalábbis, hogy az alapo­san leszűkített területen, ahol élni kényszerülnek, mára már legalább nem számít tiltottnak és büntetendő­nek a hagyományaik őrzése, vallá­suk gyakorlása és rítusaiknak köve­tése. Mindez persze kevés, sezértáll harcuk élére időről időre közülük va­lamelyiktanult társuk. Ök, különböző amerikai egyetemeken végzett taná­rok, orvosok, jogászok, akik vissza­mennek törzsükhöz, pontosan látják micsoda veszély fenyegeti a rezervá­tumok népét. Azokat az embereket, akik már csak genetikai sajátossá­gaik miatt is kiszolgáltatottabbak bi­zonyos civilizációs ártalmaknak. Az indián lakosság 70 százaléka alkoholista, s bár a rezervátum terü­letére szeszes italt bevinni szigorúan tilos, a kapun kívül, mint a hiénák, úgy lesnekaz árusoka potenciális vásár­lókra. Legalább ekkora gond a kábí­tószer-fogyasztás, s persze mindaz, ami e kettő felé hajtja a legfiatalabba- kat is: reménytelen helyzetük, a mun­kanélküliség, a kilátástalanság, a ki­törés lehetetlensége. A szakértők úgy tartják, a nomád életforma he­lyetti röghöz kötöttség nemzedékek múlva is súlyos depressziót idéz elő, s ezen csak csekély mértékben se­gít, hogy legalább vallásukat vissza­kapták. Ennek lényege, hogy a természet­ben minden mindennel összefügg; a kétlábúak a négylábúakkal, a vízzel, a növényekkel, a hegyekkel, az ég­bolttal, vagyis minden létező dolog egyazon körpálya része. Szimbólu­muk a kör, négy részre - sárgára, vö­rösre, fehérre és feketére - osztva. No igen, az ő szemükben mind a négy szín egyenlő; a fehér ember azonban minden jel szerint másként gondolja. Mint ahogy arról is más a véleménye, hogy a „föld szent, a ter­mészettől az ember csak annyit ve­het el, amennyire saját magának fel­tétlenül szüksége van". Megmosolyogjuk, vagy inkább iri­gyeljük ezt a hitet? Tény: a jelek sze­rint kicsik és nagyok soha el nem mú- lóan időről időre visszamenekülnek az indiánromatikához, a békepipa, a tüzes viz, Winnettou, Vörös Felhő és Ülő Bivaly ellentéteiben is harmoni­kus világához. SZÄSZI JÚLIA (MTI-Panoráma) Felmondólevél közalkalmazottaknak (Folytatás az 1. oldalról.) Azaz megyénként körülbelül 80-100 munkahely „szabadul fel” és ez or­szágosan 2000 dolgozót érint. A he­lyi önkormányzatokról semmilyen biztos adat nem áll rendelkezésre, de előzetes becslések szerint min­denütt egy-két ember távozásával lehet számolni. Ez tehát összesen 6000 fő. Az államtitkár-helyettes hangsú­lyozta, hogy a becslésekre azért van szükség, mert várhatóan áprilisban az Országgyűlés megalkotja a köz- tisztviselők jogállásáról szóló tör­vényt amely a szolgálatban töltött időtől függően két hónaptól egy évig terjedő összegű végkielégítést irá­nyoz elő azoknak a köztisztviselők­nek, akiknek nem alkalmatlanságuk, illetve nyugdíjba vonulásuk miatt mondanak fel. A Pénzügyminiszté­riumnak és a Belügyminisztérium­nak ezért előzetesen gondoskod­niuk kell azokról a költségvetési esz­közökről, amelyeket a közszolgálat­ban dolgozók elbocsátása esetén biztosítani kell. Mivel a végkielégítés egy új jogintézmény, ezért valószínű­leg csak 1992. január 1-jétől vissza­menőleg fogják folyósítani. Ugyanakkor az idei költségvetés­ben csak az ez évben az önkor­mányzatoknál dolgozó létszámra irányoztak elő megfelelő összege­ket de ha már ma felmondanak az említett 2000 embernek, akkor ők a hatályos jog szerint legfeljebb hat hónapi felmondási időre jogosultak, még ezek az összegek - amelyek több százmilliót tesznek ki - sem fi­nanszírozhatók a jelenlegi költség- vetési előirányzatokból. Az önkor­mányzatoktól pedig nem várható el, hogy ezt a pénzt valamilyen módon kigazdálkodjék. A parlament hozzá­járulására van tehát szükség ahhoz, hogy a költségvetés tartalékához hozzányúljanak. S bár a kormány most készít elő határozati javaslatot az Országgyűlés számára e tartalé­kok felhasználásáról, az igény máris sokkal nagyobb, mint maga a tarta­lék. Ez azt jelenti, hogy szelektálni kell. Ha a tartalékalapból erre nem jut pénz, akkor más módot kell találni: ilyen lehet például egyéb területek költségvetési juttatásainak lefaragá­sa. A megyei szintű elbocsátásokhoz azonban a kormányzatnak minden­képp biztosítania kell a szükséges összeget, erre most keresik a lehet­séges megoldásokat A Közalkalmazottak Szakszerve­zete aggódik amiatt, hogy késik a köztisztviselőkről szóló törvény elfo­gadása, amely nagyon sok garan­ciát tartalmaz a közalkalmazottak számára. Zsuffa István ezzel kapcso­latban kijelentette, hogy a kormány központi létszámcsökkentést nem tervez. A központi közigazgatásban dolgozók létszáma tavaly 2 száza­lékkal csökkent, de az idén - bár a minisztériumoknál is várhatók át­szervezések - még senki nem tudja megmondani, hogy csökken vagy növekszik majd az ott foglalkoztatot­tak száma. Általában csak ha egy fel­adat feleslegessé válik, akkor kell megválni az azt ellátó hivataloktól - hangsúlyozta Zsuffa István. Mali - puccs Maliban a hadsereg és a biztonsá­gi erők magukhoz ragadták a hatal­mat - jelentette kedden a bamakói rádió. A fegyveres erők által létreho­zott Nemzeti Megbékélés Tanácsa, amelynek egy meg nem nevezett alezredes a vezetője, felfüggesztette a nyugat-afrikai ország alkotmányát, feloszlatta a kormányt valamint az eddig működő egyetlen pártot, a Mali Népi Demokratikus Szövetséget. A hadsereg által létrehozott veze­tőtestület összetétele a bamakói rá­dió szerint nem ismeretes. Egy korábi hír szerint a katonák le­tartóztatták Moussa Traoré dandár- tábornokot, a Mali Köztársaság elnö­két. Husszein hazatért Damasz­kusziról Néhány órás damaszkuszi meg­beszélései után hétfőn késő este ha­zatért Ammanba Husszein jordániai király, aki Háfez Asszad Szíriái elnök­kel két ízben is tanácskozott az Öböl­háború utáni helyzetről. Látogatását eredetileg kétnaposnak harangoz­ták be. Az Öböl-háború által kettéosztott arab világ két táborába tartozó or­szág csúcsszintü érintkezése né­hány nappal azután zajlott le, hogy Tárik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettes Ammanban járt, s azelőtt, hogy Kairóban e hét végén az Arab Liga állandó küldöttei rendes ta­nácskozásra ülnek össze. Ezen kai­rói tájékoztatás szerint Irak kivételé­vel a Liga minden tagja képviselteti magát. Javulás várható a szovjet fizetési kötelezettségek teljesítésében (Folytatás az 1. oldalról.) A tárgyalások során a felek rög­zítették, hogy a megkötött magyar exportszerződések alapján az esz­tendő első negyedévében esedé­kes szállítások teljesítése egyálta­lán nem kielégítő. A magyar vállala­tok, mivel a szovjet vásárlóikat ki­szolgáló bankok devizaforrások hiányában nem tudtak gondos­kodni a megfelelő fizetési garan­ciákról, arra kényszerültek, hogy késleltessék egyebek közt az autó­buszok, gyógyszerek, pótalkatré­szek, komplettáló termékek szállí­tását, így - noha a magyar és a szovjet vállalatok közötti szerző­déskötések kedvezően alakultak - a kereskedelmi kapcsolatokban sok megoldandó probléma akadt, amelyeket az illtékes tárcák vezetői több ízben áttekintettek. Kádár Béla, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minisztere leg­utóbbi moszkvai tárgyalásán Szi- tarjan miniszterelnök-helyettestől arról kapott tájékoztatást, hogy a Szovjetunió Miniszteri Kabinetje a legrövidebb időn belül megtár­gyalja a kialakult helyzetet, és az indikativ lista alapján dönt az év el­ső negyedévében esedékes ma­gyar szállítások ellenértékének kiegyenlítéséhez szükséges fize­tőeszközök biztosításáról. Így vár­ható, hogy a közeli napokban érez­hető javulás lesz a szovjet fizetési kötelezettségek teljesítésében, il­letve megnyílhat a lehetőség a ma­gyar termelőknél felhalmozódott, és a szovjet fél számára egyébként szükséges áruk mielőbbi szállítá­sára. Összességében mintegy 150 millió dollár értékű akkreditív meg­nyitására lehet számítani, s ez lé­nyegében azt jelentené, hogy a magyar vállalatok szovjet importja a megkötött szerződéseknek meg­felelően alakul, s a kifizetések ha­táridőre történnek. (Folytatás az 1. oldalról.) A volt szocialista országok reak­torait szovjet tervek alapján építet­ték, s azok az úgynevezett nyo­mott-vizes rendszer (angol rövidí­téssel PWR) különböző típusaihoz tartoznak. A Bulgáriában, a Csehszlovákiában és a volt NDK területén levő berendezések a PWR első generációját képviselik, ám a paksi már korszerűbb, a má­sodik generációhoz tartozó mo­dell. A csernobili katasztrófát köve­tően a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség olyan programot indí­tott, mely a Kelet-Európábán levő atomerőművek biztonságának fo­kozását célozta. Az első generá­ciós erőművek üzemeltetőinek a létesítmények leállítása, vagy az igen drága beruházást jelentő mo­dernizálás között kell választaniuk. A második generációs paksi atom­erőműben azonban már eddig is folyamatosan elvégezték a szük­séges korszerűsítéseket, alkal­mazták az újonnan kifejlesztett biz­tonsági berendezéseket és eljárá­sokat, így a magyar erőmű már most is megfelel a nyugat-európai normáknak - hangsúlyozta Czoch Árpádné. Öböl-térségi légszennyeződés Az Országos Meteorológiai Szolgálat központi Előre­jelző Intézetétől kapott tájékoztatás szerint jelenleg az Arab-félsziget felett ciklon örvénylik, ami a következő há­rom napban fokozatosan gyengül, és megtartja cikloná- lis jellegét. Közép-Európa időjárását viszont egy Észak- Európa felett található, nagy kiterjedésű és több közép­pontú anticiklon határozza meg. Ennek áramlási rend­szerében északkelet felől érkeznek hűvös légtömegek a Kárpát-medencébe. A magasabb légrétegekben dél­nyugati az áramlás, és így a 3000 méter feletti légrétege­ken át sem érkezik hazánk területe fölé az Öböl-térségi szennyezett levegő. Jeszenszky Szöulban Teljes vízummentességröl szóló megállapodást írt alá Jeszenszky Gé­za külügyminiszter kedden Szöulban partnerével, Rí Szang Ok külügymi­niszterrel. Lelkesedés emiatt aligha töltheti el azt a néhány száz magyar turistát, aki a távol-keleti országba látogat hiszen az út ide legalább 100 000 forintba kerül, annál inkább bírhat jelentőséggel a dél-koreai turisták, és így a magyar idegenforgalom számára. Tízezerre tehető a Magyarországra évente érkező dél-koreai turisták és üzletemberek száma. Politikai gesz­tusértéke jelentős viszont a mostani megállapodásnak - mondta Je­szenszky Géza külügyminiszter, és hasonlóan vélekedtek a dél-koreai külügyminisztériumban is, ahol azt hangsúlyozzák: Dél-Korea a kelet-eu­rópai országokkal még nem kötött ilyen megállapodást ésállítólag jelen­leg ezt nem is tervezi. Lökést adhat a megállapodás a ke­reskedelmi forgalomnak, mert megkí­méli az üzletembereket a vízumkérés hercehurcáitól, ami esetenként önma­gában is elég ahhoz, hogy meghiúsít­sa a kapcsolatfelvételt hiszen a dél­koreai üzletemberek vízummentesen utazhatnak bármelyik nyugat-európai országba. Regionális vállalkozásfejlesztési központ tajvani segítséggel A tajvani Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Alap vezetői ké­szek segítséget nyújtani ahhoz, hogy hazánkban egy regionális vállalkozásfejlesztési központ jöj­jön létre - mondotta Árva László, az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda elnöke az MTI-nek távol-ke­leti útját követően. Árva László azért járt Tajvanban, hogy ott tárgyalásokat folytasson a Kis- és Középvállalkozási Hivatal, illetőleg az ottani Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Alap veze­tőivel. Tajvanban óriási az érdeklő­dés Közép-Európa iránt, ezen be­lül is elsősorban Ausztria és Ma­gyarország kelti fel az üzleti körök figyelmét. A kereskedelmi kapcso­latok erősödését jelzi, hogy Auszt­ria az elmúlt héten nyitott kirendelt­séget Tajpejben az osztrák áruk exportjának gyorsabbá tétele ér­dekében. Árva László elmondta: megbe­szélései alapján van remény arra, hogy a vállalkozásfejlesztési köz­pont tevékenységéhez kapcsoló­dóan alacsony kamatozású hitelt nyújtsanak a magyar vállalkozók­nak. A hitel feltételeiről konkrét in­formációkat még nem tudott közöl­ni a Kisvállalkozásfejlesztési Iroda elnöke, annyit azonban elmondott, hogy az hasonlatos lenne a baden- württembergi és a bajor vállalko­zásfejlesztési hitelcsomagokhoz. A kedvezményes hitel összege vár­hatóan a 10 millió dollárt nem ha­ladja meg, de eltérően a többi hitel­csomagtól, a hitelt nyújtók nem kötnék feltételként tajvani áruk vá­sárlását. A vállalkozásfejlesztési központ kialakításának részleteit a napok­ban vitatja meg az iroda, és április­ban teszjavaslatotatajvani partne­reknek. Ki, kit tart el? (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem tudom elképzelni - ál­lította Schranz Istvánná ozorai polgármester bevezetőjében -, hogy 12 millióval - iskola, óvo­da nélkül - Fürgéd működés- képtelen legyen. A jegyzőnő is­meri a helyzetet, hiszen 11 évig ott volt vb-titkár, és biztos, hogy a 762 lélekszámú községnél több marad fejlesztésre, mint Ozorán. Szeretnénk elérni, hogy a fürgedi tagiskolát és óvodát szeptember 1-jétől át­vegyék, ám a felső tagozattól nem akarunk szabadulni. Még akkor sem, ha az önök jegyző­je, Kecskés úr, azt mondta, ezért az oktatásért 30 ezer bő­ven elég, nincs jogunk a külön- bözetet kérni. (Megjegyezzük: 1 millió 89 ezer az ozoraiak kö­vetelése tavalyról.) Egyébként pénzügyi szakemberrel meg­vizsgáltattuk, hogy drága-e az oktatás, és azt mondta, ha ez a költségvetése marad az iskolá­nak - 33 forintos fűtőolajjal, 600 forintos szénnel számoltak akkor gond lesz. Független pénzügyi szakember bármikor betekinthet a költségvetésbe. Nem célunk egymás torkának esni - zárta a polgármester hajlandóak vagyunk a kompro­misszumra.- A költségvetésünk csak ak­kor 12 millió, ha az állami támo­gatást mi kapjuk - válaszolta Tatainé Varga Julianna Fürgéd polgármestere. - Megkérdez­tük a Tákiszt, ott azt mondták, Ozora kapja. Sehova nem utal­ták még. Egyébként mi is kompromisszumkészséget mutatunk és várunk, de képzel­jék el, ha egy hátránnyal induló település minden pénzét odaadja, akkor nem tudja a hát­rányát leküzdeni. Elhatároztuk - hangsúlyozta -, a tagiskola és a tagóvoda leválik, önállóso­dik. A gyerekek ellátásához a normatíva felett 2 millióval, plusz a telefonbekötés díjával hozzájárulunk. A visszamenő- legesen kért pénzt felterjesztet­tük a szakminisztériumba, s ha ott jóváhagyják, akkor nem zár­kózunk el attól, hogy Ozora megkapja. Németh Györgyné jegyző is szót kért. Elmondta, a hátrá­nyos helyzetet nem vitatja, de nem várhatják el azt, hogy az ozoraiak vállalják a plusz költ­séget. - A kétmilliót, meg a tele­fonbekötés összegét nem tu­dom elfogadni - állította -, mert a kint lévők bére elviszi a 2 mil­liót és akkor még nincs kréta, világítás stb. Az iskola működ­tetése az elsődleges, s azt a pénzt, amit ti adtok, az iskolára akarjuk költeni.- Nem értjük egymást - így Tatainé -, mert a normatíva, plusz a 2 millió, meg a telefon- bekötés, több mint amit kértek... Ezután kis vita következett, hogy kinek, mikor, miből kellett volna beköttetni Fürgédén a te­lefont, majd Szappanos József igazgató kért szót. Beszélt ar­ról, hogy sosem kezelték gyar­matként a tagiskolát, a tagóvo­dát - példákat sorolt a fejlesz­tésre -, javasolta, támogatni kell az önállósodást, és kérte, nézzék meg, milyen lehetősé­gei vannak a felső tagozat levá­lásának. Az igazgató váltakozó tanítással megoldhatónak vélte a dolgot, s a leválás idejét július elsejére tette. Addigra mindent tisztázni lehetne ott. Cél, hogy ne legyen munkanélküli peda­gógus és Fürgédén is legyenek meg a feltételek.- Nem tudjuk a-plusz költsé­geket átvállalni - jelentette ki határozottan Schranz Istvánné. Paks biztonságos

Next

/
Thumbnails
Contents