Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-26 / 71. szám

1991. március 26. NÉPÚJSÁG 3 Kórusünnep (Folytatás az 1. oldalról.) A két kórus délelőtt a belvárosi templomban német katolikus egy­házi dalokat énekelt. A Babits Mi­hály Művelődési Központ már­ványtermében vasárnap este ren­dezett kórustalálkozón először a vendéglátók léptek fel, német dalo­kat adtak elő. Ezt követően a német asszonykórus és férfikar mutatott be széles repertoárjából hét dalt. Az est harmadik részében a szek­szárdi IV. Számú Általános Iskola tánccsoportja mutatta tudását. A műsor után az együttesek tag­jai fehér asztal mellett barátkoztak egymással. A fiatal táncosok Müller Katalin a német kórust dirigálja fotó: gottvald károly Több, mint 870 milliót fizettünk vissza Lakáshitel-törlesztések a számok tükrében (Folytatás az 1. oldalról.) Az átlagos visszafizetett összeg 50-55 ezer forint között volt, ami jelzi, hogy a viszonylag alacsonyabb tartozásokat törlesztették egy összegben. Egyébként az összes ilyen lakáshiteles ügyfelünk 75 százaléka nyilatkozott megkeresésünkre és közülük 80 száza­lék választotta a tartozás felezését és a piaci kamato­kat. Akik nem nyilatkoztak, azok számára a másik va­riáns érvényes, vagyis a változatlan összeg, 15 száza­lékos kamattal.- Csökkent-e a visszafizetések miatt a lakossági betétállomány?- Vizsgáltuk ezt a kapcsolatot és kiderült, hogy a betétállomány csak 243 millióval csökkent. Erre nyil­ván többféle magyarázat lehetséges. Egyrészt a pénzkivétel érintette a többi bankot, takarékszövetke­zetet is, másrészt sokan az otthon tartott pénzből, vagy különböző vagyontárgyak értékesítéséből fizet­ték vissza a tartozást. Devizabetét-állományunk és le­téti jegyállományunk ugyanakkor nőtt a kedvezmé­nyes lakáshitelek visszafizetésének időszakában.- Tudomásom szerint ezzel a február végi határidő­vel nem szűnt meg a visszafizetés lehetősége...- Valóban, akik eddig nem fizették vissza tartozásu­kat, de a második variációt - felezett összeg, piaci ka­mattal - választották, azok számára a későbbiekben is bármikor nyitva áll a lehetőség az egy összegű tör­lesztésre.- Az OTP-nél szervezeti változások is történtek, hi­szen az év elején átalakultak Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bank Részvénytársasággá. Mi­lyen változást hoz ez a gyakorlatban?- Először is egy profiltisztítás zajlott le, az OTP-ről leválasztották a szerencsejátékokat, a lakásberuhá­zási tevékenységet és a külföldi ajándékokkal foglal­kozó részleget. Mindez egy privatizációs folyamat része, ennek pontos stratégiája kidolgozás alatt áll. A nagy változások közepette persze továbbra is fenna­kadás nélkül működnie kell a hálózatnak valamennyi kereskedelmi banki szolgáltatás terén. A megindult banki verseny nyomán mi is tettünk lépéseket a lakos­sági megtakarítások ösztönzésére, vagyis emeltük a kamatokat. Sajnos a megtakarítások értékállóságát még így sem tudjuk biztosítani, hiszen az infláció magasabb a nettó hozadéknál, de szeretnénk a pozi­tív reálkamat felé elmozdulni a jövőben.- Tud-e valami biztatót mondani a hitelre éhes vál­lalkozók számára?- Nagyon fontosnaktartjuka bekapcsolódást a vál­lalkozások finanszírozásába, számlavezetésébe, hi­szen a jövőnket határozza meg, hogy milyen módon tudunk csatlakozni a privatizációs folyamatokhoz. Igyekszünk minden lehetséges hitelkihelyezési for­mát felvállalni, így például április 1 -jétől az egziszten­cia hitel is igényelhető nálunk. Érdekes terület még az önkormányzatok számlavezetése. Ma már szabadon választhatnak bankot, mégis - nyilván nem is jutott idejük ezzel foglalkozni - valamennyi önkormányzat megmaradt a megyében az OTP-nél. Természetesen mi ezt a helyzetet szeretnénk megőrizni, ezért igyek­szünk a lehető legjobban kiszolgálni az önkormány­zatokat szolgáltatásokkal, banki, pénzügyi tanács­adással. Rengeteg feladat áll még előttünk, hosszú fo­lyamat lesz, mire valóban piackonform bankrendszer alakul ki Magyarországon. Legfontosabb teendőnk most a szakembereink folyamatos képzése és a szá­mítógépes háttér kiépítése, hogy az OTP-re jellemző tömegszerűség minőségi kiszolgálással párosulhas­son.- árki ­Parlament, kirakattal és eladótérrel Buktatók a Kálváriára vezető keresztúton Dr. Pálos Miklós az elmúlt esztendőről (Folytatás az 1. oldalról.)- Tele hittel, reménnyel, szinte eufórikus hangulatban léptünk be az Országházba - idézte fel az egy évvel ezelőtti eseményeket dr. Pá­los Miklós. - Azt hiszem, akkor nem gondoltuk volna, hogy tizenkét hó­nap elteltével kissé csüggedten, reményeinket veszítve fogunk nyi­latkozni. Mintha ránk illene Ady Endre verse: június volt, ujjong­tunk, nincsenek bilincsek, jöjjenek a szabadlelkű örömök. Most pedig közeleg a június és nagyon egye­dül érezzük magunkat.- Mi változott meg alapvetően?- Ez a Magyarország már nem az a Magyarország, ami akkor volt. Mindenki hitt abban, hogy képesek leszünk megoldani a feladatokat rövid időn belül. Azt tudtuk, hogy nem lesz könnyű, de ekkora bukta­tókra, problémákra a legmeré­szebb álmainkban sem gondol­tunk. Nincs kapaszkodó, nincs modell, nincs mihez igazodnunk, az utat nekünk kell megkeresnünk.- A közvélemény egy része meg­lehetős kritikával illeti a Tisztelt Ház munkáját. Mások viszont arra hív­ják fel a figyelmet, hogy ez a parla­ment világrekorder a törvényalko­tások terén.- Valóban így van. Azt hiszem, hogy a privatizációs törvény lesz az a sarokpont, amikor is az ország szemmel láthatóan és az emberek által is érzékelhetően elmozdul egy irányba. Ami pedig az Országgyű­lést illeti, az átvitt értelemben olyan, mint egy nagy áruház. Mégpedig azért, mert két része van, ez a kira­kat és az eladótér. A képernyő előtt ülő polgár a kirakatot látja, ám az eladótér alapvetően különbözik et­től a képtől. A parlamenti képvise­lők feszített tempóban dolgoznak, az viszont időnként kétségtelenül hangulatromboló, amikor a plená­ris üléseken egymásnak feszülnek az indulatok. Mintha a pártok egy­másban ellenséget látnának, mint­ha a politikai csoportosulásokat nem ugyanaz a cél és érdek, neve­zetesen a nemzet érdekében törté­nő kilábalás érdeke mozgatná. Ez egészégtelen jelenség, de azért bí­zom abban, hogy a közös cél ott van valahol az avar alatt.- Ön szerint az elmúlt egy év alatt profibbá vált a parlament?- Feltétlenül, s ha egy év múlva nyilatkoznék, egészen biztosan azt mondanám, hogy ez a parlament úgy dolgozik, ahogyan kell. Igaz, manapság időnként letér arról az útról, amelyen kívánatos lenne ha­ladni.- Időnként lehet hallani az új válasz­tások iránti igényről is. Miként véle­kedik erről?- Ennek a parlament­nek legalább „A keresztúton vé- három évig a gig kell mennünk” helyén kell fotó: ótós Réka maradni! Más megoldás nincs, a társadalom nem viselné el az újabb választásokat. Éppen ezért a ke­resztúton végig kell mennünk, ci­pelve a keresztet. Majd lesznek ál­lomások, amikor kapunk egy po­hár vizet, amikor Veronika oda­nyújtja a keszkenőjét, de a Kál­váriára nekünk kell felküzdeni ma­gunkat.- Lengyelország adósságainak nagy részét elengedték nyugati hi­telezői. Hazánk nem találhatna ha­sonló megoldást?- Amit ezzel kapcsolatban mon­danék, az azt hiszem, nem tartozik a kormányzati titok kategóriájába. Én egy kicsit értetlenül állok a ma­gyar koncepció előtt. A felelős pénzügyi tisztségviselők mintha azt akarnák elhitetni az országgal, hogy szinte jó nekünk ez a nemzeti adósság. Abban egyetértek a kor­mányzattal, hogy ezt az adósságot ki kell fizetni, mert csak így marad­hatunk szalonképesek a nemzet­közi pénzvilágban. De, hogy erről a kérdésről egyáltalán ne lehessen tárgyalni, s már-már tabuként kell­jen kezelni, ezzel nem értek egyet. Bízom abban, hogy Antall minisz­terelnök úr, aki óriási kompromisz- szumkészségről s kiegyensúlyozó erőről tett tanúbizonyságot, min­den elképzelést megvizsgál.- Tapasztalt esetleg biztató jele­ket a nyugati országokban a ma­gyar adósságelengedéssel kap­csolatban?- Amikor az Egyesült Államok­ban jártam, találkoztam Howard Baker úrral, a vidéki Amerika egyik prominens képviselőjével. Mint említette, részükről nincs legyőz­hetetlen akadálya annak, hogy könnyítsenek Magyarország ter­hein. Ugyanakkor nekünk minden esetben hangsúlyozni kell, hogyha nem kapunk könnyítést, akkor is visszafizetünk mindent. Ám a fel­ajánlott gesztust hiba lenne lesö­pörni az asztalról, tehát én ebben a kérdésben nem lennék ennyire merev, de bizonyára a kormány is mérlegeli majd az ezzel kapcsola­tos körülményekeL SZERI ÁRPÁD Gyerm e kszépség verseny, Bencze Péter Szekszárd, Jókai u. 2. Kovács Krisztián Kölesd, Laposrét 5. Kövecses Bettina Szakály, Széchenyi u. 254. Török Eszter Mőcsény, Béke u. 77. Sziebert Brigitta Szekszárd, Körösi Cs. u. 41. A vadászati törvényről Tájékoztató hangzik el a szekszárdi vadász klub soron lévő foglalkozásán a vadászati törvény előkészítésének jelen­legi állásáról, valamint a va­dászterületek vadászati beren­dezéseiről. A foglalkozás már­cius 27-én - szerdán - es­te hat órakor lesz Szekszárdon, a Gemenc Szálló tanácstermé­ben. Tojás­festés Húsvéti tojásfestés. Vörös Mihályné (Terus néni), a nép­művészet mestere várja ma 10 órától 16 óráig a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban mindazokat, akik érdeklődnek a tojásfestés iránt. Ezt követően Farkas Béla plébános nyitja meg a Régi szekszárdi stáció­képek elnevezésű kiállítást, amely május 31-ig tekinthető meg. Tárlat Erdélyi festőművészek tárla­ta nyílik ma este - március 26- án, kedden - fél hatkor Szek­szárdon, az Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola aulájában. A kiállítást Szávai Géza író, a Ma­gyarok című folyóirat főszer­kesztő-helyettese nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik a főiskola kórusa, valamint Csedő Enikő főiskolai hallgató. Vállalatok, vállalkozók, kisiparosok, figyelem! A Szekszárdi Bútoripari Vállalat osztrák importból származó, laminált BÚTORLAPRA előrendelést felvesz. Érdeklődni személyesen vagy telefonon Máténé Tölgyesi Líviánál Szekszárd, Epreskert u. 5. Telefon: 15-199 ,„q 1991 Úgy lehet szavazni, hogy az új­ságból kivágják a legszebbnek tar­tott kisgyerek fényképét és bekül­dik szerkesztőségünkbe. Egy borí­tékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermek­szépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szek­szárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el he­lyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 28-án, csütörtökön, a faddi Balázs Anikó, a szekszárdi Allinger Tamás, a szekszárdi Baka Barbara, a paksi Apró Brigitta és a bonyhádi Bányai Tamás fényképét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents