Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

1991. március 7. NÉPÚJSÁG 3 Sajtótájékoztató a dombóvári rendőrségen Amatőr feltételekkel profi bűnözők ellen 199 ezer kémény - kevés kéményseprő Néhány kémény a 199 ezerből. Kéményseprő panoráma. (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Kustra József beszámolójá­ból megtudtuk, hogy a nyolcvanas évek elejétől visszaesett a felderí­tési eredményesség, tavaly ötven­százalékos volt az eredményessé­gi mutató. A visszaesésnek rész­ben objektív, a település földrajzi helyzetéből adódó okai vannak: a fent említett vasúti bűnözés bizo­nyára nem kismértékben szaporít­ja a helyi rendőrök ősz hajszálait. Szó sincs róla, hogy minden vasúti kocsit itt törnek fel, viszont a „va- gondézsmát” legtöbbször a dom­bóvári pályaudvaron észlelik elő­ször. Mihelyt felfedezik az ólomzár- nézők a bűncselekményt, azonnal csörög a telefon a helyi rendőrsé­gen, még akkor is, ha a vagont több száz kilométerrel odébb károsítot­ták meg. Sajnos, úgy tűnik, hogy a MÁV-nak nem érdeke a hatéko­nyabb őrzésvédelem. Arra pedig nincs bizonyíték, hogy a vagonokat időnként esetleg a vasúti alkalma­zottak dézsmálják meg, így csep­pet sem meglepő, ha az ilyen bűn- cselekmények tekintélyes része felderítetlen marad. Ezenkívül el­képzelhető, hogy a rendőri fel­ügyelet és a közveszélyes munka­kerülés jogintézményének meg­szüntetése is hozzájárul a bűnözés növekedéséhez. Ugyanakkor a rendőrkapitány­nak nem kenyere a mellébeszélés, azt is hangsúlyozta, hogy amatőr személyi állománnyal és techniká­val kell a bűnözök ellen felvenni a harcot. Ötvenhatan dolgoznak a kapitányság kötelékében, az ala­csony átlagéletkorra jellemző, hogy nincs 50 éven felüli alkalma­zottjuk. A fiatal gárda nagy lelkesedés­sel végzi a munkáját, ám a tapasz­talat nagyon hiányzik. A technika is fejlesztésre szorul, kaptak ugyan telefaxot és számítógépet, viszont a nyilvántartási rendszerük még kezdetleges. Konkrét esetek is szóba kerül­tek. A dombóvári benzinkút elleni fegyveres támadás ügyében szinte alig van új fejlemény, a rabló gép­kocsijának rendszámtöredéke alapján feltehetőleg lengyel állam­polgár a tettes. Mivel a városban szovjet kato­nák is állomásoztak, így kézenfek­vő a kérdés, hogy vajon a környék­beli lakosság hozzájutott-e fegyve­rekhez. Nos, egyszer merült fel a fegyverrejtegetés gyanúja: meg­történt a házkutatás, de semmit sem találtak. Aggasztó, hogy a tele­pülésen és környékén ugrássze­rűen szaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények, és az engedély nélküli járművezetések, továbbá a szervezett bűnözés jelei is tapasz­talhatók.- km ­(Folytatás az 1. oldalról.) Kissé megdöbbentő, hogy egy Darcet nevezetű francia úr már a múlt században egyszerű képletet dolgozott ki a kémények legelő­nyösebb magasságának megha­tározására. Izzadjanak velünk a matematikatanárok! V2F=0,013nv, és^W y Az előbbiekben az „n” a ké­ményhez tartozó tűzhelyben órán­ként elégetendő szén kilóit jelenti. Amely két képletből természetesen világos, hogy F=0,01054 n V H Aligha valószínű, hogy napjaink kéményseprői, vagy újabb, nem előkelő és egyáltalán nem felesle­ges elnevezés szerint tüzeléstech­nikusai ilyen képletekkel bajlódná­nak. Tüzeléstechnikával persze annál inkább, noha ilyen mindig volt. A kéményseprők egykori cé­hének dúsgazdag képviselői is akadtak, mint a soproni Stornók. Jelenleg a legkisebb jel se vall arra, hogy a Tolna Megyei Tüzeléstech­nikai és Szolgáltató Vállalat dolgo­zói maholnap dúsgazdagokká vál­nának. Ahogy dr. Dallos Tibor igaz­gatótól megtudtuk, 1985-ben még 70 fizikai dolgozójuk volt, tavaly 38. Hogy ezek a bonyhádi, paksi, szekszárdi, dombóvári és tamási kirendeltségekben miként vannak elosztva - néha a szívdobogtató 0,5 fő adminisztrátort is beleértve - az alighanem hidegen hagyja a ké­ményseprésben érdekelt olva­sóinkat. Márpedig kéményseprés­ben olvasóink túlnyomó többsége érdekelt. A gázzal fűtök is, jobban, mint gondolnák. Csak ha a ké­ményseprő keresi, többnyire nincs a helyszínen, fütyül az értesítésre és általában addig nem gondol a kémény veszélyeire, amíg le nem ég a háza. Persze az elmaradásért sokszor joggal reklamál. A kissé bonyolult, de a lényeget mégis fedő nevű vállalat tüzelés- technikával, olaj- és gázkályha­szervizzel, kéményjavitással és - béleléssel, tűzoltó készülékek szervizelésével foglalkozik, vagy foglalkozna, ha hagynák. Aligha­nem kevés olyan vállalat van a me­gyében, mely már 1989-ben piaci orientációjú tervet készített, önte­vékenyen kezdve el saját maga pri­vatizálását másfél millió forint érté­kű vagyonjegy kibocsátásával is. Ami szép lenne, ha eredményt ho­zott volna. Egyik oldalon ugyanis a közszolgáltatási kötelezettség áll. Például tűzesetkor a tényleges ha­tóság, a tűzoltóság teljes joggal ké­ri számon a kéményseprőkön (tü­zeléstechnikusokon) azt, hogy mit tettek a kár megelőzése érdeké­ben. Másik oldalról ez szolgáltatás, piacra kényszerűen orientálva, mely a megfelelő jogszabályok hí­ján egész egyszerűen nem tudja, hogy mi lesz vele a jövőben...? Félő, hogy nem egyetlenként. O. I. Fotó: KISPÁL MÁRIA Vállalkozói hitelklub Ha gyorsan kell pénz a vállalkozáshoz. Új módszerek a kukorica gyomirtásában A vállalkozások fejlődését igen­csak megnehezíti, hogy a pénzpia­con ma létező hitelezési lehetőségek csak nehezen elfogadható feltéte­lekkel vehetők igénybe. A bankok minden egyes jelentkezőnél külön eseti, hosszadalmas hitelképességi vizsgálatot végeznek és az általuk nyújtott hitelre komoly fedezetet kér­nek. Rövid lejáratú, egyszerűsített el­bírálású hitelre igen sok - a banki fel­tételekkel járó huzavonát nem vállaló - vállalkozónak volna szüksége. Ezt a helyzetet ismerte fel a Postabank és Takarékpénztár Rt., amely nem­rég - a Vállalkozók Országos Szö­vetségével (VOSZ) karöltve - létre­hozta a vállalkozói hitelklubot. Mint dr. Pusztai Zsuzsától, a VOSZ jogászától megtudtuk, a hitelklub tagjai - az eddig ismert banki gya­korlattól eltérő módon - egyszeri hi­telképesség-vizsgálat után maxi­mum 3 millió forint összegű hitelt ve­hetnek fel, a mindenkori piaci, jelen­leg évi 34 százalékos kamatterhét és 0,5 százalékos egyszeri kezelési költség megfizetését vállalva. Kik lehetnek klubtagok? A klub­tagság alapfeltétele, hogy az illető a Vállalkozók Országos Szövetségé­be is belépjen. Ha ezt eddig nem tette meg, a Budapest XI., Szüret utca 15. szám alatti irodában van mód arra, hogy jelentkezzen. További feltétel, hogy legyen működő, méghozzá eredményesen működő vállalkozá­sa. Olyan, amelyben az alaptőke leg­alább 60 százalékban belföldi ma­gántőke, s amelyik a tárgyévet meg­előző gazdasági évet - amire a vizs­gálat vonatkozik - eredményesen zárta. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Azt, hogy a vizsgált évben legkevesebb 1,8 millió forintnyi árbevételt kell fel­mutatni, vagy pedig a tárgyévre kell ilyen nagyságú árbevételt prognosz­tizálni, a vizsgálat időpontjáig el­könyvelt adatokkal alátámasztani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hitel­klubtagság egy évre szól. A hitelké­pességi vizsgálatot az Economix (közgazdászegyetemi) Részvény- társaság végzi, 15 ezer forintos díjért. E díj megfizetése azonban egyszers­mind a hitelklubtagsági dijául is szol­gál. Ha a vállalkozó a hitelképességi vizsgálat tanúsága szerint megfelel a hitelnyújtási feltételeknek, vállalko­zása pénzügyi adatainak függvé­nyében 300 ezer és 3 millió forint kö­zötti hitel felvételére válik jogosulttá. Hitelkeretéről értesítést kap, amelyet, kézhez véve benyújthatja kölcsön­kérelmét a Postabank területileg ille­tékes igazgatóságához, vagy fiókjá­hoz. A fiókokban igényelhető „vállal­kozói hitelklub egységcsomagban” az érdeklődők megtalálják a pontos címlistát és az igényléshez szüksé­ges nyomtatványokat is az útmutató­val együtt. A Postabank a kölcsönt hat hónapos lejáratra adja, de a tel­jes összeg 20 százalékát - önrésze­sedés gyanánt - takarékjegy formá­jában a vállalkozó nevére letétbe he­lyezi. Ez a húszszázalékos önrész egyszeri befektetés, a kölcsönt vi­szont a tárgyévben többször is igénybe veheti a vállalkozó, ha előző hitelét már visszafizette, vagy a ré­szére megállapított hitelkeret még nem merült ki. A piaci kamat természetesen visszafogja az ilyen hitel iránti keres­letet. Ám azoknak a vállalkozóknak, akik egy-két hónapos, kisebb ösz- szegü pénzügyi hiánnyal küzdenek, s emiatt nem tudnak például kedvez­ményes áru anyagokat vásárolni, vagy átlag feletti haszonnal kecseg­tető kereskedelmi akciókat végre­hajtani, igen jól jöhet az egyszerűen igénybe vehető segítség. S. J. A Szekszárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát, a Du Pont de Ne­mours Kft. és a KSZE Agrárfej­lesztő és Kereskedelmi Rt. kö­zös munkaértekezletet tartott a kukorica gyomirtásáról. A be­vezető elő'adást Terpó István, a szekszárdi MGK növényvédel­mi szakirányítója tartotta a ku­korica gyomirtásának helyi ta­pasztalatairól. Mint elmondta, a kukorica jól tűri a monokultúrát, így évek során csak azok a gyomnövények szaporodnak el, amelyek a legellenállóbbak a gyomirtó vegyszerekkel szemben. Ezek kiküszöbölésé­re a vetésváltás mutatkozik a legjobb lehetőségnek. A gyo­mok közül egyébként a fenyér- cirok okozza a legtöbb gondot. Ehhez kapcsolódóan Molnár István elmondta, hogy a Du Pont de Nemours Kft. mint az egyik legnagyobb vegyszer­gyártó vállalat új módszereket és vegyszereket dolgozott ki a kukorica gyomirtására: évente 300 millió dollárt költenek ilyen irányú kutatásokra. Ők találták fel azokat a szereket, amelyek (grammos) minimális dózisban fejtik ki hatásukat nem utolsó­sorban messzemenő környe­zetkímélő módszerrel. Ma már 13 ilyen készítménnyel rendel­keznek. Ebből Magyarorszá­gon ötöt használnak - így a Ti­tus 25 DF-et - ami a fenyércirok ellen használható leghatéko­nyabban. Ezzel a szerrel egy szezonra megoldható a gyom­irtás. A munkaértekezlet végén bejelentették, hogy március 9- én és 10-én - szombat, vasár­nap - a KSZE-nél árusítással egybekötött bemutatót tartanak a lemosó szerekből. Itt láthatják a kiskerttulajdo­nosoknak és kisgazdáknak szánt növényvédőszer-kollek- ciót is. Az oktatás- politikáról Bátaszéken Az SZDSZ bátaszéki cso­portja ma, március 7-én - csü­törtökön - 19 órai kezdettel a községházán beszélgetést szervez Bretter Zoltánnal, az SZDSZ országgyűlési képvise­lőjével az oktatáspolitika aktuá­lis kérdéseiről. Virág András orgona­hangversenye Cesar Franck összes orgo­naműveit mutatja be Szekszár- don, a Művészetek Házában Vi­rág András orgonaművész. A három előadásból álló sorozat befejező estje március 8-án, pénteken lesz. A hangverseny kezdési időpontja 19 óra 30 perc. Gyermekszépségverseny, 1991. Féhr Nikolett, Paks, Domb u. 1. Guld Katalin, Tolna, Munkácsy u. 12. Braun András, Szekszárd, Toldi u. 5. Pánczél Ottilia, Fadd, Somos u. 59. Rappai Virág, Zomba, Fő tér 7. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinak a fény­képe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 9-én, szombaton a tamási Kretter* Alexandra, a paksi Homoki Éva, a koppányszántói Fóti Nikolett, a kaposszekcsői Vékási Zoltán, a szekszárdi Grósz Adrienn fo­tóját közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents