Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
6 NÉPÚJSÁG 1991. március 23. ' Elképzelhető, hogy a tagságot is örökölni lehet Mi van az őcsényi vagyonjegyek mögött? Hét végi beszélgetés Némedi János téeszelnökkel I- Amikor ezt a beszélgetést kértem, kissé meglepődött, hogy nem divat ma téeszekröl és azok elnökeiről írni.- Igen, csak a szaklapok foglalkoznak velünk. Igaz, bőven esik szó a téeszekröl a földtörvény kapcsán, de a korábbi években sokkal több riport, tudósítás volt például a megyei lapban.- Azzal egyet is érthetünk, hogy az őcsényi Kossuth Téesz a csöndesebbek közé tartozik. Gondolom, ez abból is adódik, hogy mezőgazda- sági termelőszövetkezet lévén, semmi másból nem is próbált megélni, mint a mezőgazdaságból.- Ez így van. Négyezerkétszáz hektár területen gazdálkodunk. Ebből kettő- ezer-nyolcszáz a szántó, százötven hektár a szőlő, négyszáz az erdő és ugyanennyi, vagy valamivel több a legelő, amiből negyven hektár hasznosítható, a többit a szálkai terület domboldalain talán erdősítéssel, esetleg gyümölcsössel lehet gazdaságosabbá tenni. I- Ha már számok jelzik a megművelendő területet, essék szó a meg- művelőkröl is.- A szövetkezetünknek december 31-én négyszázhuszonöt tagja volt. A nyugdíjasok száma kettőszáztizenki- lenc, az aktív dolgozóké kettőszázhat. Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és szőlészet ad munkát. Az állattenyésztésből származik a bevétel több mint fele. Ezen belül egy hatszázötven kocás sertéstelepünk van. Ennek a húskibocsátása ezerkettő-, ezerháromszáz tonna évente. A baromfitelepünkről kétszázhúsz-, kétszázötveezer darabot adunk el évente. A juhásza- tunkban nyolcszáz anyabirka van. I- Milyen gondokat okozott a szövetkezetnek az állatok értékesítése?- A megtermelt vágósertést az elmúlt év második felében több csatornán tudtuk csak értékesíteni. Az év közepéig kizárólag a Szekszárdi Húsipari Vállalatnak adtuk le. Jellemző talán, hogy októberben meg sem kérdezte a húsipari vállalat, hogy miért nem vittünk egy darab sertést sem a vágóhídra. I - ...és miért nem?- Sikerült a bajai BÁCSHÚS nevű vállalattal üzletet kötni az év közepén. Nagyon jó minőségű az a vágósertés, amit mi előállítunk. Az általuk felvásárolt alapanyag javítására a bajaiak felvásárolták a sertéseinket. Némi torlódás akadt az év végén, ezer darab nagyüzemi és hatszáz darab háztáji sertés maradt, amit nem tudtunk értékesíteni. Zalaegerszegi kapcsolataink révén megszűnik ez a torlódás, mert ők a túlsúlyos sertések egy részét átveszik...- Beszélgetés közben az elnöki irodába egy fiatal édesanya kopogott, mert az iskolás gyermekének gyakorlati foglalkoztatásával támadtak gondjai. Tanulókkal is foglalkozik az őcsényi téesz?- A nyári gyakorlatukat töltik itt a palánta mezőgazdasági szakközépiskolások. Állategészségőrök jönnek négyhetes gyakorlatra, a sertéstenyésztési és a takarmánykeverő üzemi gyakorlatukat végzik nálunk. Idén tizenhatan lesznek. Közülük néhánnyal tanulmányi szerződésünk van, akik utána itt fognak dolgozni. Ők téesztagok gyerekei, a többiek isfalubeliek ésa környékről származnak. I- Ez a tizenhatos diáklétszám a korábbi évekhez viszonyítva jelez-e érdeklődést nagyobb mértékben, vagy éppen csökkenést mutat?- A mezőgazdasági technikum elvégzése után egyre többen keresnek munkát a tanult szakmájuknak megfelelően. Élethivatásnak is tekintik a pályát. Korábban ez nem igy volt. Tudom, akkoriban - tíz évvel ezelőtt - gyakorlati foglalkozásokon kérdeztem ki marad a szakmában. Szíjgyártótól kezdve, rendőrig minden elhangzott, de a mezőgazdaságban egy sem maradt volna szivesen. Úgy tűnik, most változott a helyzet. Az aktiv dolgozóink abban az életkorban vannak, hogy nem hagyják el meglevő munkahelyüket. No és mint túiajdonosok is kötődnek a szövetkezethez. I- Mit jelent ma Öcsényben a tulajdonosi kötődés a téeszhez?- A szövetkezetnek százötvenmillió forint tiszta vagyona volt 1988. december 31-én. Ennek ötven százalékát, a törvény adta lehetőségek alapján értékpapír formájában a tagok nevére írtuk. így átlagosan száznyolcvanezer forint összegű vagyonjegyhez jutott minden tag. Ezzel kézzelfoghatótulajdono- sa lett a szövetkezetnek. ■ - Ez túl egyszerűen hangzik.- Széles körű gyüléssorozat után úgy döntött a vezetőség, hogy a felosztható vagyont létszámarányosan elosztjuk a nyugdíjasok és az aktív dolgozók között, mert a nyugdíjasok nagyon hátrányos helyzetbe kerültek volna, ha bármilyen más elosztási formát választunk. A ledolgozott évek alapján történő elosztás is hátrányos helyzetbe hozta volna a nyugdíjasokat, mert kevés szolgálati idővel bírtak. Náluk a mostani nyugdíjösszeget és az eltöltött időt, az aktiv dolgozóknál az utolsó év átlagkeresetét és a ledolgozott évek számát vettük figyelembe. így a szélsőségeket ki tudtuk küszöbölni. Természetesen, akinek huszonhét-harminc ledolgozott éve van a szövetkezetben és elfogadható keresete, az magasabb vagyonrészhez jutott. Ez nem irigylésre méltó, hiszen az idősebb emberek közé tartozik.- A vagyonjegy tehát egy értékpapír, amelyen a szövetkezet neve, a kibocsátás időpontja, a névérték meghatározása, a vagyonjegy tulajdonosának neve, egyéb adatai olvashatók a címoldalon.- A belső oldalon föltüntettük, hogy a tárgyévet követő minden év március 31 -ig, amíg erre a szövetkezet eredménye lehetőséget ad, osztalékot is fizetünk. Ha a szövetkezetből kilép és visz- szaváltja, vagy eladja a szövetkezetnek, akkor három éven keresztül egyenlő részletekben kapja meg a vagyonjegy összegét. Ez az értékpapír a szövetkezet tagjai között szabadon forgalmazható. Ezeket az üzletrészeket, vagyonjegyeket most osztjuk. Ebben a hónapban kapják meg a tagok, de az elmúlt év eredménye után - igaz, csak jelképes - de három százalék osztalékot fizetünk. I- Ez az osztalék az értékpapíron feltüntetett összeg három százaléka. A névérték azonos a forgalmi értékkel?- Alku tárgya, hogy mennyiért cserél gazdát. Ha jó a szövetkezet és fizet osztalékot, akkor névérték fölött elkel, ha nem, akkor névérték alatt. I- Most milyen a helyzet? A zárszámadó küldöttgyűlésen miről adtak számot?- Szervezeti változást hajtottunk végre. Átalánydíjas önelszámoló egységekre osztottuk föl a szövetkezetét. Szerződésben rögzítettük, hogy a többletjövedelemből a jövedelmet előállítók milyen mértékben részesednek. Úgy tűnik, ha az anyagi ösztönzésnek komoly alapja van, meghozza az ered ményt. A szövetkezet történetében a legjobb évet zártuk...- Tudom, hogy számokat nem fog mondani, mert az eredménynek immár komoly az adóvonzata, ezért mások sem beszélnek erről őszintén.- Azt azért nem lehet elhallgatni, hogy a szövetkezet tiszta nyeresége harminchárommillió-háromszázhet- venhatezer forint. A bruttó jövedelem hatvanmillió-hatszázegyezer forint. Az átalányelszámolásos részlegeknél a megtakarításokkal százhetvennégyezer forint az egy személyre jutó alapkereset. I- Ezt tehát jónak lehet mondani, kérdés: tartható-e jövőre is, vagy nagyon kilátástalan a helyzet?- Aggódunk, hogy nem lehet tartani, de sikerült megegyeznünk a tagsággal, hogy túl kell élnünk ezt a mélypontot. A termelő alapjainkat nem akarjuk föláldozni. A tagok is tudják, hogy ilyen adottságok mellett, mezőgazdasági tevékenységből ha nem tudunk megélni, akkor a magyar mezőgazdaság is ösz- szeroppan. Soha nem hoztunk olyan döntést, amely megmásíthatatlan akár egy hét múltával is, ha kiderül róla, hogy rossz. Különböző jövedelemkiegészítő akciókat hajtottunk végre az elmúlt évben. Ezzel együtt, a mostani körülmények között, mezőgazdasági viszonylatban megfelelő jövedelemszintet lépni, akkor a tagsággal egyetértve erre is képesek vagyunk.- Hiszem, hogy erre nem kerülhet sor. Inkább arról beszéljünk, milyen feltételei vannak, hogy a jelenlegi körülmények között, vagy esetleg a jövőben tagja lehessen valaki a szövetkezetnek, hiszen a tulajdonviszonyok megváltoztak. A munkavállaláshoz is vagyonjeggyel kell rendelkezni?- Amit a szövetkezeti törvénytervezetből olvastam, aszerint a szövetkezeti tagsághoz nem elegendő a munkavállalás. Vagyonnal lehet csak belépni a szövetkezetbe. A közgyűlésre bízza a törvénytervezet, hogy mekkora üzletrészben, vagyonban határozza meg a belépés feltételét. Gondolom, nem fog alacsonyabb mértéket megszabni a tagság, mint az átlagtag üzlet- vagy vagyonrésze. Ez adott esetben lehet két-, háromszázezer forint is. Természetesen nem feltétlenül készpénznek kell lenni, lehet föld, gép, de mindenképpen hozzá kell járulni az új tagnak a vagyonhoz. Azt is el tudom képzelni, hogy a tagságot meg lehet örökölni, mint a valamikori parasztgazdaságot, amit ugye nem szoktak szétdarabolni, hogy ne osztódjon a vagyon. Volt mindig kijelölt utód, aki megörökölte, aztán a többi testvérét más módon részeltette a javakból.- Amíg ez valósággá válik, köszönöm a beszélgetést. Decsi Kiss János A HIT VILAGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Virágvasárnaptól húsvétig A húsvét előtti két napot a keresztyén egyház nagyhétnek nevezi, mert az üdvtörténet legnagyobb eseményei ekkor történtek. Mivel a húsvét mozgó ünnep, ezért a nagyhét is - értelemszerűen - mindig máskor van. A húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapként emlegetjük. Isten Fia ugyanis ezen a napon vonult be szenvedései színhelyére, Jeruzsálembe. A Biblia leírása szerint a szamárháton ülő Jézust a tömeg ünnepelve fogadta, s az öröm és tisztelet jeleként az utat felsőruháikkal és pálmaágakkal borították. Ennek emlékére a IV. század után kezdték ezt a napot ünnepelni. Kezdetben pálmaágat, később - a keresztyénség elterjedésével, ahol nem volt pálma, ott - virágot vittek a tem plom - ba. Magyar elnevezése is innen származik. Hazánkban a katolikus egyház barkát szentel és körmenetet tart ezen a napon. A protestáns felekezetek az igehirdetésben emlékeznek meg Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról. A nagyhét következő kiemelkedő napja a csütörtök. Az V. század óta ezen a napon emlékeznek meg az utolsó vacsoráról. A püspöki székesegyházakban ekkor szentelik meg azt az olajat, amelyet a szentségek kiszolgáltatásánál használnak egész éven át. Ugyancsak nagycsütörtökön végzik a lábmosás szertartását, mely a VI. század óta van szokásban. Ennek eredete is a Bibliában keresendő. Jézus az utolsó vacsora alkalmával megmosta tanítványai lábát, s ezt mondta: „...mert példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is aképpen cselekedjetek...” (Jn. 13:15.) Ennek emlékére a pápa is elvégzi ezt a liturgikus cselekményt. Ezen a napon az oltárról eltávolítanak minden díszt, s csak a kereszt és a gyertyatartók maradnak a helyükön. Minden Jézus szenvedését és a ruháitól való megfosztását szimbolizálja. Nagypénteken Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékezik az egész egyház. Ekkor sok protestáns felekezet fekete posztóval vonja be templomát, letakarják a szószéket és az úr asztalát. Egyes vidékeken még az orgona sem szólal meg a gyász jeleként. Nagyszombaton este már a húsvéti készülődés jegyében indul az ünnepi liturgia. A Vili. századi pogány eredetű szokásig nyúlik vissza a tűzszentelés szertartása. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az ünnep csúcspontja, a vigilia, azaz az éjjeli mise, mely a Megváltó feltámadását ünnepli. A protestánsok húsvét vasárnapján emlékeznek a feltámadásra. Kompán Zsolt A tanító ciszterciek Az elmúlt évszázadokban hozzátartoztak a magyar templomok, kolostorok, sőt városaink képéhez a fehér reverenda fölött fekete skapulárét (váll-leplet) viselő, méltóságteljes megjelenésű ciszterci szerzetespapok, akik az európai keresztény kultúra kibontakoztatásában örök érdemeket szereztek. A ciszterci rend nevét a franciaországi Citeaux településtől vette, ahol Szent Róbert 1098-ban néhány buzgó bencés szerzetestársával monostort épített, hogy abban szigorúan Szent Benedek Regulája szerint éljenek. Róbertét azonban a pápa visszarendelte eredeti apátságába, s igy Citeauxban új apátot választottak, a később szentté avatott Alberik és István személyében. Ök voltak azok, akik a citeaux-i szerzetes közösségből különálló, új rendet szerveztek, a cisztercieket. Az új szerzetakkor kezdett lendületesen terjedni, amikor 1112-ben Bernát, a későbbi nagy cisztercita szent belépett a rendbe. A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek: kolostoraik körül -1152-ben már 339 apátságuk működött - lecsapolták a mocsarakat, erdőt irtottak, hogy megművelhessék a földeket, gyümölcsösöket telepítettek. Magyarországra elsőként II. Géza király hívta be őket, és a Tolna vármegyedi Ciká- doron, a mai Bátaszéken 1142-ben kolostort alapított számukra. A következő ciszter kolostorokat III. Béla király alapította, mégpedig 1182-ben Zircen, 1184-ben Pilisen és Szentgotthárdon, 1190-ben Pásztón. IV. Béla király nevéhez is több monostoralapítás fűződik. A királyi példákat füuraink és főpapjaink is követték, amint azt Bélapátfalva, Kapronca, Buda, Ercsi, Siklós stb. ciszter kolostorai és monostorai bizonyítják. A rend a középkorban magára vállaltaaföldművelés fejlesztésének oroszlánrészét. Apátságaik mellett valóságos mintagazdaságokat létesítettek, természetesen a kor színvonalán álló ipari és kézműves eszközökkel felszerelve. A ciszterciekkel kötik ösz- sze hazánkban a csúcsíves stílus bevezetését is. A ciszterciek a haza védelméből is kivették részüket: ök építették a péterváradi erősség, valamint a pozsonyi várrendszer egy részét. Kolostoraik közül néhányat már a tatárok is felégettek, de az igazi pusztítást a törökök végezték. A hódoltság idejének nagy részén, mintegy száz évig, nincsenek hazánkban ciszterciták. A zirci apátságot a XVIII. század elején kezdték újjáépíteni. Az új monostor alapkövét 1726-ban, a templomét 1732-ben rakták le. 1750-ben 12 tagból állta rendi közösség. A pilisi-pásztói apátság új utat vágott a cisztercita hivatáson belül: 1776-ban átvették az egri gimnázium vezetését, majd a rend fokozatos gyarapodásával a pilisi, a pásztói és a zirci apátság függetlenné vált ausztriai és poroszországi anyaházaitól, és 1814- ben egyesültek. Legkésőbb, 1878-ban, Szentgotthárd szakadt el Heiligenkreutztól, s csatlakozott a zirci központhoz. A már tanítással is foglalkozó rend fokozatosan kiépülő zirci könyvtára a XX. század közepére 60 000 kötettel dicsekedhetett, s a rendház mögötti arborétum nemcsak hazánk, hanem Európa egyik jelentős növénykertje. II. József meghagyta a ciszterek kezén Zircet, de 1802-ben Pilis és Pásztó is újraéledt. Ezután fő területükaz oktatás lett, amiről Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja és Buda nagy hírű gimnáziumai tanúskodnak, illetve tanúskodtak 1948-ig. 1950-ben azután 246 ciszternek kellett megválnia rendi otthonától. A ciszterci rendnek van egy női ága is. Rendházaik a középkorban virágoztak, és a török hódoltság alatt szűntek meg. 1945-ben azonban újjáéledtek. Két kis monostoruk volt, az egyik Nagyesztergáron, a másik - amelyet 1949-ben alapítottak - Somogy megyében, Toldipusztán. Az előbbi helyen 50, az utóbbin 25 hold földet műveltek. 1950- ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor 22 nővérnek kellett odahagynia a két rendházat. Dr. Csonkaréti Károly Ünnepi alkalmak a szekszárdi evangélikus egyházban Virágvasárnap „Ha valaki megkérdi...” (Mk 11,1-10) Vannak-e olyan emberek, akik nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem, de azért mégis az Istent akarják szolgálni? A nagyhét liturgiájában többször is találkozunk ezzel a kérdéssel. Amikor az Úr bevonul Jeruzsálembe, tanítványait beküldi a városba, hogy oldják el a szamarat és hozzák el neki. Ekkor mondja: „Ha valaki megkérdi, miért oldjátok el a szamarat, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá." Az utolsó vacsora megrendezésekor is elküldi a tanítványait és nem mondja meg nevét a gazdának. Hanem „Találkoztok majd egy vizeskorsót vivő emberrel. És ahová az bemegy, mondjátok a gazdának: Hol van az a terem, ahol el- költhetem tanítványaimmal a húsvéti bárányvacsorát?” Voltak tehát Jézusnak barátai, akiket Péter és a többiek nem ismertek. Akikre és akiknek áldozatára, segítségére számíthatott az Úr. Hogy ezek miért nem csatlakoztak Jézushoz? Találgathatjuk. De tényleg nem csatlakoztak hozzá. Az életnek sok olyan fordulója van, amire az ember nem számíthat. Érdekes, hogy az apostolok Nikodémust sem ismerték, hiszen éjszaka, titokban jött Jézushoz, csak a keresztről való levételnél tűnik élű. És utána ismét eltűnik. Ari- mateai József istitokban volt Jézus híve életében. Csak a halálakor lép elő, de eltűnik ő is Nikodémushoz hasonlóan. A Jézus életében előforduló ismeretlen barátok - anonim keresztények - egy szót sem szólnak, csak valami jót tesznek, segítenek. Nem kellene-e a körülöttünk élő jó embereket, jótevőinket Krisztus anonim barátai közé sorolnunk? Hiszen talán rádöbbennek majd egyszer ők is arra, amire Kosztolányi Dezső a halála előtt: „Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botlottam, mégis csak egy nagy Ismeretlen Úrnak vendége voltam.” (Hajnali részegség) PÁPAY JÓZSEF Nagyheti istentiszteletek: március 25. hétfő, 18 óra, igét hirdet: dr. Dankó László rk. érsek. Március 26. kedd, 18 óra, igét hirdet: dr. Hafenscher Károly teológiai profesz- szor. Március 27. szerda, 18 óra, igét hiret: dr. Hafenscher Károly teológiai professzor. Március 28. nagycsütörtök, úrvacsorái isten- tisztelet, igét hirdet: Hafenscher Károly, a gyülekezet lelkésze. Március 29. nagypéntek: 10 óra, úrvacsorái istentisztelet, 18 óra, pas- sióolvasásos istentisztelet. Március 31. húsvétvasárnap: 9.30-tól német nyelvű áhítat, 10 óra, úrvacsorái istentisztelet. Április 1. húsvéthétfő, 10 óra istentisztelet. * Decsen húsvétvasárnap délután 3 órakor lesz istentisztelet Rendes Andor házánál. Tolnán húsvétvasárnap délután 5 órakor istentisztelet a katolikus templomban. Ké- tyen nagypénteken délelőtt fél 10- től istentisztelet. Húsvétvasárnap délután 2 órától úrvacsorái isten- tisztelet.Zombán nagypénteken délelőtt 11 órakor istentisztelet. Húsvétvasárnap délután 3 órától úrvacsorái istentisztelet. Külön nagy szeretettel hivnak mindenkit a szekszárdi templom melletti gyülekezeti teremben rendezendő kiállításra, amelyen március 25-től április 7-ig Prokop Péter pap-festőművész nagyheti és húsvéti témájú képeit mutatják be. Nyitva délelőtt 10-12, délután 14- 18 óráig. A kiállítást dr. Dankó László kalocsai érsek nyitja meg 25-én délután 5 órakor.
