Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
1991. március 23. NÉPÚJSÁG 3 Hogyan alakultak a lakosság fooi-habcmi tapasztalatai életkörülményei megyénkben? Unokáink sem fogják látni a fegyvermentes Európát? (Folytatás az 1. oldalról.) Adataink alapján a lakosság életkörülményeiről az alábbiakat mondhatjuk el. A megye lélekszáma 1991. január 1 -jén 253 ezer fő volt, az előző év során valamelyest tovább fogyott. E csökkenés elsősorban a községeknél jelentkezett, míg a megye hét városában élők száma lényegében nem változott. A népességnek közel fele élt ez utóbbi településeken. Tovább erősödtek a foglalkoztatási feszültségek a megyében. A hivatal által megfigyelt gazdálkodói körben - az anyagi ágakba tartozó, 50 főnél (az építőiparban a 20 főnél) többet alkalmazó szervezeteknél - a foglalkoztatottak száma a korábbinál is erősebben csökkent. Az átlagos állományi létszám 1990-ben az említett gazdálkodói körben 9%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A fogyás a fizikaiaknál és a szellemieknél közel azonos mértékben jelentkezett. Az e körből kikerülő létszám egy része feltehetően munkát talál az új vállalkozási formák keretében, de emellett egyre szélesedik az a réteg, akinek az elhelyezkedése, újrakezdése problematikus, aki kiszorult a munkaerőpiacról. A megyei munkaügyi központ nyilvántartása szerint ez év februárjában az állást keresők száma közel 5000 volt, ami mintegy 4,5- szerese a tavalyi év elejinek. A munkáltatók által bejelentett munkaerőigény ugyanakkor a korábbinak töredékére zsugorodott, ez év februárjában már csak 95 betöltendő álláshelyet jeleztek, így az ún. foglalkoztatási olló tovább nyílott. A munkaerökereslet alapján a környező megyékben a decemberi adatok szerint valamelyest kedvezőbb volt a helyzet. A munkanélküli-segélyt, illetve -járadékot is egyre többen kényszerültek igénybe venni. A tavalyi év elején 462 fő, ez év februárjában 3888 fő részesült ezen ellátási formákban. A munkanélküliség növekedését jelzi, hogy az elmúlt hónap során közel 900 új segélyezett jelentkezett. Az állásukat elvesztők száma Szekszárd és Tamási környékén volt a legmagasabb, a segélyben, illetve járadékban részesülők 21, illetve 19%-a jelentkezett e két körzetben. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete tavaly - a megfigyelt gazdálkodói körben - az iparban volt a legmagasabb 14 200 Ft, s a kereskedelemben a legalacsonyabb, 10 800 Ft. Növekedési ütemükben az építőipar és a kereskedelem jelentette a két szélső értéket, 7,8, illetve 43,2%-os emelkedéssel. Az ágazatok többségében a kialakult átlagkereset nem tér el jelentősen a környező megyékétől. Az OTP megyei igazgatósága és a takarékszövetkezetek adatai alapján a lakosság betétállománya az év elején közel 8 milliárd Ft volt, az egy évvel korábbihoz képest 803 millió Ft-tal gyarapodott. E növekmény teljes egészében a devizabetétek igen dinamikus emelkedéséből és az év végi kamatjóváírásokból származott. A lakossági hitelek állománya ez év elején 8,3 milliárd Ft volt, a tavalyi év során 332 millió Ft-tal emelkedett. A növekmény nagyobb része a hosszú lejáratú hiteleknél jelentkezett. Ez utóbbi kölcsönök állománya az elmúlt két hónapban valószínűleg csökkent, mivel a kamatláb emelkedésével a régi feltételű, kedvezményes kölcsönök visszafizetése tömegessé vált. (Az OTP tájékoztatása szerint a megyében 15,7 ezer adósuk, több mint 870 millió Ft összegben egyenlítette ki tartozását.) A kiskereskedelem eladási forgalma az elmúlt év során 20,9 milliárd Ft volt, folyó áron 17,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Az árváltozások hatását kiszűrve 8,8%-kal csökkent az eladás. A forgalomvisszaesés országosan nagyobb mértékű (16%) volt, a környező dél-dunántúli megyékben viszont - Baranyát leszámítva - a mienkéhez hasonló. A kiskereskedelem eladási forgalmának árszínvonala országosan 1990-ben - eddig soha nem tapasztalt mértékben - 29,4%-kal haladta meg az előző évit. Legnagyobb ütemben az élelmiszerek és élvezeti cikkek drágultak (átlagosan 34,7%-kal). A megyében a tavalyi év során 1029 lakás épült, ami kevesebb, mint a 80-as években bármikor. Állami erőforrásból 95 lakás valósult meg, magánerőből pedig 934. Az elkészült lakások 62%-a koncentrálódott a városokra, 38%-a a községek állományát gyarapította. Ez utóbbi települések lakásépítésében igen nagy területi egyenlőtlenségek jelentkeznek. A megye 101 községe közül 5-ben az elmúlt 10 évben egyetlen lakás sem épült, további 15-ben pedig hatnál kevesebb. A megyében az általános és üzemi orvosi körzetek száma a tavalyi év során kettővel bővült: Tolnán és Ér- tényben alakítottak ki egy-egy új körzetet. Egy körzeti orvosra átlagosan 1687 lakos jutott, ami - Baranyát leszámítva - kedvezőbb, mint a többi dél-dunántúli megyében. Az orvosi ellátottság ugyanakkor viszonylag nagy területi egyenetlenséget mutat: 47 községben nincs helyben orvos. Dr. Nagyné Jerkovits Ilona KSH Tolna Megyei Igazgatósága Interjú Keleti György ezredessel, a HM szóvivőjével A HM szóvivője Résztvevők a rendezvényen Szakértő kommentárjaival hívta fel magára a figyelmet az Öböl-háború idején Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A harcok szerencsére befejeződtek, ám egy magyar orvoscsoport még mindig a hadiövezetben, közelebbről Szaúd-Arábiában tartózkodik. Mit tudunk róluk? - kérdeztük a HM szóvivőjét, annál is inkább, mivel dr. TernákGábor személyében egy Tolna megyei, szekszárdi tagja is van a csapatnak.- Háromnaponként jelentkezik a csoport parancsnoka, aki részletes tájékoztatást ad számunkra - válaszolt Keleti György. - Valamennyien jól vannak, egészségesek, egyikük sem kérte, hogy idő előtt, soron kívül hazahozzák őket. Jelenleg is orvosi tevékenységet folytatnak, küldetésük hamarosan befejeződik.- Mit jelentett egyébként hazánk számára az Öböl-háború?- Anyagilag semmiféle előnyt, de annak jelentősége kétségtelen, hogy Magyarország egy olyan ügyhöz csatlakozott, amely egy nemzetközileg is elítélt agresszió megszüntetéséhez vezetett. Vagyis először vettünk részt egy olyan háborúban - ha nem is a harci cselekményekben -, amely igaz ügyet szolgált.- Milyen irányba fejlődik korunk haditechnikája?- Ez a fejlődés már-már hihetetlen méreteket ölt. Az Öböl-háború gyakorlatilag már az első napokban eldőlt, azoknak az elektrotechnikai megoldásoknak a következtében, amelyekre az irakiak képtelenek voltak megfelelő módon válaszolni.- Mindezt továbbgondolva felmerülhet a kérdés: a már korábban lépéshátrányba kerülő magyar hadseregnek lehet-e esélye a technikai felzárkózásra?- Ez nem kis fejtörést okoz a katonai vezetőknek. Persze, országunkat nem szabad a legkorszerűbb haditechnikával rendelkező nagyhatalmakhoz hasonlítani. Nekünk olyan hadseregre van szükségünk, amely megfelelő garanciát ad szuverenitásunk megvédéséhez. Az nem vitás, hogy ehhez a célkitűzéshez korszerű fegyverek is szükségesek, ám az ország pénzügyi helyzete korlátozott, súlyos. S ezt nekünk katonáknak is megértéssel kell kezelni. Először ki kell lábalnunk a mélypontról, s akkor számíthatunk a költségvetési támogatásra.- Ön a semleges, avagy egy katonai tömbhöz, így a NATO-hoz tartozó Magyarország híve?- Jelen pillanatban valóban rendkívül érdekes a helyzetünk. Nem vagyunk semlegesek, sem tömbhöz tartozók, sem elkötelezettek. Az biztos, hogy nagyon rövid időn belül Magyarország teljes mértékben független lesz, hiszen a szovjet csapatok június végéig elhagyják hazánk területét. Véleményem szerint nekünk nem a tömbhöz tartozás logikájában kellene gondolkodni, hanem egy kollektív európai biztonsági rendszer kiépítésében.- Ebben egységes a magyartiszti- kar?- A magyar tisztikar egyetért abban, hogy az országot a szovjet katonák hagyják el. Abban is, hogy olyan utat kell találni, amely garantálja országunk biztonságát. A mai kormányzat ez irányba halad, érzékelhető a törekvés a szomszédos országokkal való kétoldalú megállapodások megkötésére. Ugyanakkor ez a törekvés a kollektív biztonság szellemében valamennyi európai országra kiterjed.- Ön hisz a belátható időn belüli fegyvermentes Európában?- A belátható idő tág fogalom. Úgy vélem, hogy az én életemben és a gyerekeim életében még lesznek fegyverek Európában. Abban azonban bízom, hogy ezek szintje alapvetően csökken, s kizárólag a védelmet fogják garantálni. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Igazságérzetünk, avagy minden szentnek maga felé hajlik a keze... Csak társadalmi méretekben mérhető az a felzúdulás, amit a lakáscélú kölcsönök kedvezményes kamatainak utólagos felemelése okozott. Bár az állam nevében eljáró pénzintézetekkel kötött kétoldalú kölcsönszerződések egyoldalú módosítása nehezen fér össze a jogállamiságról alkotott, jelenleg még igen csakaz elképzelések rózsaszín ködében leledző képeinkkel, az kétségtelen tény, hogy a jelenlegi 30 százalékos kamatra kölcsönzők szempontjából igazságtalan lenne ezen kedvezmények fenntartása. Parlamentünk bölcs döntéssel átvágta az alkotmányossági aggály gordiuszi csomóját és helyretette az igazságérzetünket is. Persze a kákán mindig csomót keresőknek rögtön eszébe jutottak a volt állami (tanácsi) bérlakások. Azon már kár lenne utólag morfondírozni, hogy ezen lakások elosztásának elvei és gyakorlata milyen volt, az azonban joggal szálka az emberek szemében, hogy a kedvezményesen juttatott, kedvezményes bérű és fenntartású, kedvezményes áron és részletfizetéssel megvásárolt volt állami lakások kedvezményes kamata továbbra is három százalék! (Illetve pardon, itt nem kamatról, hanem „kezelési költségről” van szó!) Enneka megemelése pedig már megoldhatatlan jogi akadály az illetékesek számára. Sőt, a kidolgozás alatt és a parlamenti beterjesztés előtt álló lakásügyi jogszabály-koncepció is csak a jövőben ad szabad kezet e vonatkozásban az önkormányzatoknak. Félreértés ne essék, nem tömeges jog- és érdeksérelem okozására bátorítom az illetékeseket, pusztán a jóérzésem háborog! Egyik esetben a társadalmi igazságérzetre hivatkozással, bár nagyon is racionális megfontolásokból megerőszakoljuk a fiskális logikát, míg a másikban aggályaink vannak. Biztos csak nekem fordult meg a fejemben, hogy az előbbi a költségvetés bevétele, amiért már érdemes alkotmányos- sági csínyekbe belemenni, addig az utóbbi „csak” az önkormányzaté. Márpedig a manapság újból reneszánszukat élő szentekről is járja az a címbéli mondás... SALGÓ Dr. Jánosi György elköszönt az önkormányzattól Népi ülnökök kerestetnek Országgyűlési terminológiával élve napirend előtt kért szót a szekszárdi önkormányzat csütörtöki ülésén dr. Jánosi György, aki rövid beszédében elköszönt azoktól, akikkel mindaddig együtt dolgozott, míg a parlamenti tevékenység el nem szólította. Helyét Csáki Béla tölti be, míg dr. Jánosi György - ahogyan Kocsis Imre Antal polgármester fogalmazott - már egy másik fórumon, a Tisztelt Házban „lobbyzik” a megyeszékhely érdekeiért. Hasonlóképpen rövid ideig tartott a városi bíróság népi ülnökeinek megválasztása, mivel a testület vita nélkül fogadta el a jelöltek személyét. S ez nem is meglepő, hiszen a kinevező oklevelek átadása és a letett eskü után dr. Balassa Mária, a városi bíróság elnöke közölte: még hatvan népi ülnökre lenne szüksége a megyeszékhelynek. Az önkormányzat bizottsági elnökeinek beszámolóját követően Biczó Ernő, az I. Számú Általános Iskola igazgatója tett előterjesztést, melynek értelmében alapítványi iskola létrehozására kért engedélyt. A testület azonban - rámutatva az anyagi háttér kimunkálatlan voltára - a döntést elnapolta. - szá Szekrénysorok - Kárpitozott garnitúrák - Konyhabútorok Elemes szekrények, konyhák, fürdőszobabútorok, étkezőgarnitúrák, padló-, összekötő- és ebédlőszőnyegek, import és hazai függönyök nagy választékával várjuk tisztelt vásárlóinkat. Nyitva tartás: naponta 8 órától 17.30 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. SZEKSZÁRD Bővebb felvilágosítás: a 15-622-es telefonszámon. /P POMPS (222) Gyermekszépségverseny 1991. Szabó Eszter Szekszárd, Körösi Cs. u. 39-41. Forrai Csilla Hőgyész, Fő út 86. Fincziczki Adám Béla Decs, Garay u. 1. Vaszari Erika Gyönk, Erdősor u. 249. Eller Krisztina Szekszárd, Barátság u. 39. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt F. tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fényképe a legnagyobb számban érkezik be. Legközelebb, március 26- án, kedden a szekszárdi Ben- cze Péter, a kölesdi Kovács Krisztián, a szakályi Kövecses Bettina, a mőcsényi Török Eszter, és a szekszárdi Sziebert Brigitta fényképe jelenik meg.