Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
1991. március 20. Vállalkozás, piac, Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Tőzsdeszótár Nehéz az átállás A kamaráké a jövő? Ügynöki jutalék: az értékpapír-kereskedő (vagy bank) díjazása az értékpapírok megbízásból történő eladásáért vagy megvételéért. Vagyonadó: a vagyontömegre, ezen belül az értékpapírokra kivetett adó. Vagyonkezelés: idegen vagyon kezelése befektetési tanácsadók által. A részvényüzletben: megbízás alapján történő vagyonkezelés, ami főként az értékpapírok kiválasztásában nyilvánul meg. Váltó: fizetési ígéretet dokumentáló okirat. Váltóárfolyam: devizaárfolyam, paritás; két valuta közötti cserearány. Változó jegyzés: egy tőzsdenapi nyitva tartás alatt egy értékpapír árfolyamát többször vagy folyamatosan számítják ki. Valuta: a) egy ország törvényes fizetőeszköze; b) a tőzsdenyelvben: a különböző pénzügyi követelések kiegyenlítésének napja. Valutaparitás: a váltás árfolyama. Valutapolitika: olyan állami intézkedések ösz- szessége, amelyek a pénzpolitikával együtt a gazdaságnak fizetőeszközzel való ellátását és az árak szabályozását célozzák. Végkielégítés: egyszeri, többnyire pénzbeli kártalanítás adós vagy más jogviszony megszüntetésekor. A vég- kielégítés gyakran történik oly módon, hogy egy nagyrészvényes átveszi a kisebbségi részvényesek részvényeit a tőzsdei árfolyamot meghaladó áron. Vegyes befektetési alap: olyan befektetési alap, amelynek vagyona részint részvényekben, részint fix kamatozású papírokban fekszik. Veszteségkorlátozó megbízatás: másként stop-loss megbízatás; nyereségeit biztosító vagy veszteséget csökkentő megbízatás a tőzsdén. A megbízatás például így hangzik: „Adjon el 100 darab X részvényt 399-ért, stop-loss.” A bank akkor hajtja végre a megbízatást, amikor az árfolyam a meghatározott limitre süllyed. Ha az árfolyam a limit alá zuhan, az eladás a következő legkedvezőbb árfolyamon („best, bestens”) történik. A rubelexportstoppal kapcsolatban jobbára a hazai ipari vállalatok jutnak eszünkbe, amelyek igen nehéz helyzetbe kerültek annak idején e kormányzati lépés miatt. Pedig nem egy kisvállalkozót is súlyosan érintett ez, jó példa rá Kudari László tamási iparos, aki '83 óta dolgozik a fémmegmunkáló, esztergályos szakmában és egyben a Tamási Ipartestület elnöke is.- Bizony a KGST összeomlásával mi is összeomlottunk - mondta Kudari László. - 1983-ban Farkas Sándor kollégámmal társultunk önálló iparosként, de közös műhelyben, közös munkákon dolgoztunk. Akkor még mindkettőnknek 3-3 alkalmazottja volt és sokat szállítottunk külföldre, elsősorban Csehszlovákiába a Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül. De aztán a keleti export korlátozása betett nekünk, kevés lett a munka, ma már egyikünknek sincs alkalmazottja, ketten dolgozunk a műhelyben és hazai cégeknek gyártunk különböző fémalkatrészeket. Ráadásul a magyar vállalatok gondjai is sújtanak bennünket, tőlük is kevesebb megrendelést kapunk. Amíg korábban három műszakban, sőt hét végén is dolgoztunk, most állnak a gépeink. Van olyan korszerű gépünk, amely mindösz- sze másfél éves, de egy éve nem termel.- Nem lehet átállni nyugati szállításra.- Próbálkozunk vele, de nagyon nehéz. A nyugati exporthoz fejleszteni kellene, a hitelfelvételtől viszont félünk. Ki tudja, hogy két év múlva ki tudunk-e termelni annyi pénzt, ami fedezi a kamatokat és a hitel visszafizetését? Nagyon bizonytalan ehhez ma a gazdasági helyzet. Nagy gondunk a borzalmas anyagellátás is. Acél és színesfém alapanyagokat, húzott árukat egy évre előre kellett megrendelni a Ferroglobusnál, ilyen rugalmatlan„Többet tehetne az Iposz a nemzetközi kapcsolatok terén” ság mellett nehéz nyugatra dolgozni. Nem beszélve a magyar szerszámok minőségéről. Azokkal már a hazai piacra sem lehet termelni, nemhogy nyugatra. Abban bízunk, hogy esetleg egy vállalattal közösen léphetünk fel a nyugati piacon, így nagyobbak lennének az esélyeink.- Beszéljünk egy kicsit a Tamási Ipartestületről is. Mi foglalkoztatja errefelé az iparosokat.- Gondolom ugyanazok a problémák, mint másutt. A nagy terhek, a támogatás hiánya, fontos parlamenti döntések elhúzódása, hitel- felvételi nehézségek és még sorolhatnám.- Hogyan alakult a taglétszám, amióta nem kötelező a belépés?- Eleinte meredeken csökkent, most ismét lassan nő és több, mint 400 tagunk van. De valahogy nem igazi közösség ez, szétzilálódott az elmúlt évtizedekben az iparostársaság. Nehéz egy-egy gyűlést ösz- szehozni, nem jönnek el az emberek, érdektelenek a közös dolgok iránt. Szerintem hiba volt eltörölni a kötelező tagságot, nyugaton is kötelező. Igaz, ott kamarai rendszer van, de szerintem nálunk is ez a jövő útja. így, önálló kis ipartestületként nem tudjuk érvényesíteni az érdekeinket, ezért jobb lett volna, ha nálunk is létrejön a megyei szövetség, hatékonyabb lenne a kapcsolat- tartás a többi ipartestülettel. Persze, ebben az átalakuló világban még nyomnak bennünket a múlt hibái, sokat kell tennünk azért, hogy valóban magukénak érezzék ezt a szervezetet az iparosok.-áaTárgyalás az üzletbérleti díjakról Ez talán működni is fog... Boltot, kisüzemet - E-hitellel Boltok a központban. Nem lesz könnyű megszerezni őket. Kezdetben volt (lett volna) az Egzisztencia Alap, amely a köztudatba E-alap címen került be. Arra szolgált volna, hogy kedvező hitel- feltételekkel, német tőkeforrás fel- használásával a vállalkozók népes serege kapcsolódhasson be a meginduló privatizációs folyamatba. Az alap működtetésének rendjét azonban a nagy sokára megszületett kormányrendelet sem tette egyértelművé, s a német tőkefolyósító számára elfogadhatóvá sem. így az E-alap, amelyet utóbb már gúnyosan „elképzelhetetlennek”, „elfelejtettnek”, „eszedbe se jusson” alapnak tituláltak a hoppon maradt érdeklődők, csendben kimúlt, mielőtt egyáltalán működhetett volna. Helyébe az elképzelések szerint az Egzisztencia Hitel, vagyis az E-hitel lép a nemrég napvilágot látott újabb kormányrendelet értelmében. Az E-hitel alapvetően az állami tulajdonban lévő vagyon, vagyonrész megvásárlását hivatott elősegíteni. Ebbe a körbe értelemszerűen beletartozik az egykori tanácsok által alapított vállalatok vagyona is.- Hogyan kezdeményezhető a vásárlás? - kérdeztük Csanádi Ágnest, az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda (OFKI) elnökhelyettesét, aki az E-alap után most az E-hitellel kapcsolatos információknak is hivatalból gazdája.- A legfontosabb tudnivaló, hogy ez a hitel kizárólag az Állami Vagyonügynökség által kezdeményezett vagy általa jóváhagyott privatizációhoz kérhető és használható fel.- Hogyan lehet tudomást szerezni az ebbe a körbe vont üzletekről, üzemekről?- Március elején az ÁVÜ közzéteszi a privatizálandó vagyonrészek, vagyontárgyak listáját a napilapokban és várhatóan március közepén egy könyv is forgalomba kerül. Ennek a címe: „Előprivatizációs címlista ’91 ”, s benne mintegy 10 ezer cím lesz. Az érdeklődök ezt a könyvet az ÁVÜ-től kizárólagos kiadói jogot szerzett GLOB Kft-től rendelhetik meg, a Bp. Pf. 205. postai címen, 1443-as irányitószám- mal.- Miként foglalható össze a hitel igénybevételének folyamata?- Az előprivatizációs folyamat során az ÁVÜ vagy megbízottja által meghirdetett vagyontárgyat megvásárló magánszemélynek az az első dolga, hogy felkeressen egy hitelkihelyezést végző pénzintézeti fiókot.- Például?- Az országos hálózattal rendelkező nagy bankok - OTP, Országos Kereskedelmi és Hitelbank, Postabank, Magyar Hitelbank, stb. - valamelyikét. Ott elmondja, hogy mit kíván megvásárolni. Ehhez mennyi készpénze van, azt mennyi hitellel kívánja megtoldani, kér-e részletfizetési kedvezményt, s természetesen vázolja, hogy a megvásárolandó létesítményben milyen tevékenységet szeretne folytatni. Jó ha tudja, hogy kötött tevékenységeket végző egységek megvásárlásakor - ilyen például a gyermekélelmezés, az élelmiszerkereskedelem, vagy a könyvértékesítés - profilváltásra csak az ön- kormányzat hozzájárulásával gondolhat.- Mi a pénzintézet dolga?- Meghatározza, hogy milyen üzleti tervet készítsen a jelölt, s ennek, valamint a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész), a hitelt kérő személye és a gyakorolni kívánt tevékenység függvényében eldönti: milyen vételárig lesz partner a vásárlásban, s ehhez mennyi hitelt illetve törlesztési kedvezményt fog adni. Mindezt tartalmazza az a hitelígérvény, amit az igénylő magával visz az árverésre.- És ha többen - közösen - akarnak megvenni például egy üzletet?- Akkor közösen kell beadniuk az üzleti tervet és megbízottjuknak kell licitálni az árverésen. Az árverés nyertese pedig - kezében a kiállított bizonylattal - visszamegy az ígérvényt aláíró pénzintézethez és megköti a hitelszerződést, amely azután az adásvételi szerződés megkötésével életbe is lép.- Melyek a hitelfelvétel és visz- szafizetés pénzügyi feltételei?- A hitel - amely egy személy által többször is igénybe vehető - összesen 50 millió forintos felső határig terjed. Az, hogy mennyi készpénzzel kell rendelkeznie az igénylőnek, a kért és a netán már előbb felvett hitelek együttes öszszegétől függ. Ötmillió forintig 2 százalék, 5 és 10 millió között 15,10 millió felett pedig a kért (és már addig felvett) hitelösszeg 25 százalékát kell az igénylőt kiszolgáló banknál letétbe helyezni. A felvett összeg nagysága azonban a törlesztés rendjét is befolyásolja. Az 5 millió forint alatti összeget 1 év türelmi idő után, 5 év alatt, az 5-10 millió közötti tartozást ugyanennyi türelmi időt hagyva, ám 7 év alatt kell visszafizetni, az ennél nagyobb összegű hitel türelmi ideje pedig már 2 év és a visszafizetésre 8 évet hagy a bank. A kamatokat azonban a türelmi idő alatt is fizetni kell.- Mennyi a kamat?- Mértéke a mindenkori jegybanki refinanszírozási kamatláb nagyságától függ. Pontosan annak a 75 százaléka, amire még 4 százalékot rátehet a hitelt nyújtó pénzintézet. Ez most mintegy 20,5 százalékos kamatnak felel meg. SCHÖFFER JENŐ Szertefoszló remények Felhívtunk néhány szekszárdi bankfiókot, hogy megtudjuk, mi a helyzet a gyakorlatban. Nos, úgy tűnik, egyelőre nem érdemes a bankokba rohanni E-hitelért, hiszen az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) - szokás szerint - késik a privatizálásra kerülő üzletek listájával, tehát még nincs mire kérni a hitelt. Bár a bankok többsége már március 1-jétől hivatalosan részt vesz az E-hitel folyósításában, sok helyen hiányoznak a részletes belső utasítások, amelyek tartalmazzák a hitelkérelmek elbírálásának pontos metodikáját. Annyi biztos, hogy a pályázók igen szigorú hitelképességi vizsgálatra számíthatnak, a bankok részletes üzleti terveket, gazdaságossági számításokat, garanciákat kérnek. Arra vonatkozóan sehol nem sikerült választ kapnunk, hogy azoknál az üzleteknél, ahol tulajdonjogot nem, csak bérleti jogot szerezhet a vállalkozó az árverésen, tehát jelzáloggal nem terhelhető a vagyontárgy, milyen fedezetet követelnek a bankok. A pénzintézeteknek joguk van az ÁVÜ által megállapított kikiáltási árat felülbírálni, vagyis ennél alacsonyabb összegről szóló ígérvényt kiállítani. Az ígérvényen szereplő összegen felül pedig a pályázó csak saját erőre támaszkodhat a licitálás során. Mindez azt jelenti, hogy az 5 millió forint alatti hitelre vonatkozó, megtévesztően alacsony, 2 százalékos önrész ellenére a legtöbb esetben feltehetően igen jelentős, milliós nagyságrendű saját erőre lesz szükségük azoknak, akik eséllyel akarnak pályázni egy-egy üzletre. így a kezdőknek, akik mögött nem áll jelentős mobilizálható vagyon, nincs tapasztalatuk a vállalkozásban, üzleti tervek készítésében, emiatt pedig eleve a bankok bizalmatlanságát „élvezhetik”, igen csekély eséllyel indulhatnak harcba az állami vagyon megszerzéséért. Persze, a bankok szempontjai is érthetőek. Jogosan törekednek a lehető legkisebb kockázatra, jogosan félnek a kezdőktől és adják az E-hi- telt inkább a már tőkeerős, tapasztalt vállalkozóknak. Az sem vitatható, hogy az egész országnak az a jó, ha a privatizáció során működőképes, sikeres vállalkozások jönnek létre és nem kell sok kezdő bukásával számolni. Az is igaz viszont, hogy nagyon sok „kisember” várta az előprivatizációs programot és az ehhez kapcsolódó E-hitelt, remélve, hogy ebben a folyamatban csekély anyagi háttérrel, elszántan, de tapasztalatlanul ők is labdába rúghatnak, végre vállalkozhatnak, új egzisztenciát alapíthatnak. Az ő reményeik most szertefoszlani látszanak...- árki A Kisosz Tolna Megyei Szervezete a korábbi megállapodás alapján a mai napra hívta össze az érdekképviseletek közötti bizottságot. A megbeszélés délelőtt 9 órakor a Kisosz szekszárdi székházában lesz. A vállalkozói érdekképviseleti szervezetek közösen kívánnak kapcsolatot, együttműködést kialakítani a polgármesteri hivatallal és a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattal a megemelt üzletbérleti díjak ügyében. A mai ülés célja a normatív szabályozásra történő javaslatok, illetve preferált tevékenységekre vonatkozó ajánlások kidolgozása. Jogszabályfigyelő- A124/1990. (XII. 30.) kormányrendelet a munkaügyi ellenőrzésről szól, 1991. január 1 -jén lépett hatályba. Valamennyi munkáltatóra kiterjed, így az alkalmazottat tartó vállalkozókra, ipartestületekre is. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed többek között: a munkaidő és túlmunka tartalmára, a pihenőidők biztosítására, a munkabér legkisebb összegére, nők, fiatalok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. A felügyelő a szabályok megsértőivel szemben jogosult szabálysértési eljárásra. (Magyar Közlöny 138/1990. száma.)- 125/1990. (XII. 30.) kormányrendelet a Foglalkoztatási Alapról, a munkaerőpiaci szervezetről, valamint egyes foglalkoztatási jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szól. 1991. január 1. napján lépett hatályba, ezzel együtt hatályát vesztette több rendelet, rendelkezés. (Magyar Közlöny 138/1990. száma.)- 7/1990. (Xll. 30.) NGKM-PM rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa 1991. évi alkalmazásáról szól. 1991. január 1-jét követő vámkezelésnél kell alkalmazni. A mellékletek - közöttük a 3. sz. vámkezde- ményes - külön figyelmet érdemel. (Magyar Közlöny 138/1990. száma.)-127/1990. (XII. 31.) kormányrendelet a személygépkocsik megvásárlásáról szóló rendeletet hatályon kívül helyezte. (Magyar Közlöny 139/1990. száma.)-1/1991. (1.1.) kormányrendelet a fogyasztási adó és fogyasztási árkiegészítés kulcsairól, tételeiről szóló 151/1989. (XII. 28.) MT rendeletet módosítja. Rendelkezéseit 1991. január 14. napjától alkalmazzák, amelyek az áremelési intézkedések alapját képezik. (Magyar Közlöny 1/1991. száma.)- 7/1991. (I. 14.) kormányrendelet az adótanácsadói tevékenységről szóló 98/1988. (XII. 22.) MT rendelettel módosított 66/1987. (XII. 2.) MT rendelet módosításáról. Felsorolja, hogy mely végzettséggel rendelkező személyek végezhetik 1991. december 31-ig az egyéni vállalkozók könyvvezetését. A rendelet 1991. január 1. napjától érvényes. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 1992-től csak adótanácsadói képesítéssel rendelkezők végezhetik a könyvvezetést. (Magyar Közlöny 2/1991. száma.)- 115/1990. (XII. 25.) kormányrendelet a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről. A rendelet a mezőgazdasági földterületek javítása, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket célzó támogatások feltételeiről és mértékéről rendelkezik.
