Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

1991. március 20. NÉPÚJSÁG 3 Szegény országnak szegény az önkormányzata A tolnai szemét Ilyen, a helyi költségvetési üzem­nek címzett kérdések fogalmazód­tak meg a sportcsarnokban tartott közmeghallgatáson és a legutóbbi testületi ülésen is. A város jegyzője, dr. Sebestyén István e felvetések nyomán védel­mébe vette az érintett céget.- Nincs olyan munka, amit ne le­hetne jobban ellátni, de tudomásul kell venni, hogy gazdag országnak gazdag az önkormányzata, sze­génynek szegény. Tolna jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az előirányzottnál jóval többet köp­hessen köztisztasági feladatokra. Egyelőre a költ­ségvetési üzemen keresztül óhajtjuk megoldani a sze­métszállítást és egyebeket. De a későbbiek során is alaposan meg kell gondolni, hogy mit adjunk ma­gánvállalkozásba, mert ha az bedög­lik, a kuka tele ma- fotö: - gk - rád. Tolna városiasodik - legalábbis ezen a téren - egyre szemeteseb- bek ugyanis a közterületek. Papír- zsebkendőket, nejlonzacskókat, gyógyszeres-, sőt óvszerestasa- kokat, dobozkákat hord a szél. A városgazda képtelen ellátni tisztét? A hivatal nem ért rá eddig sem, eztán sem észrevenni eze­ket? A holtágba szennyvizet eresz­tenek a Magas-parti házakból? Döglött halak hevernek a víz mellett? Gondatlan a szemétszállí­tás? Ki ellenőrzi, hogy a nekik át­utalt pénzből hogyan gazdálkod­nak? Holtág, nejlonzacskókkal Tamásiban elfogadták a költségvetést Balassa Zoltán az alpolgármester A legérintettebb, Ezer János, aki a költségvetési üzemet vezeti, igy nyilatkozott:- Több mint 300, a mienkhez ha­sonló cég alakult 69-ben az or­szágban. De ez a felállás, hogy „költségvetési üzem, mint gazda­sági formáció” mára tarthatatlanná vált. Előkészületek folynak, hogy ez év második félévétől gazdasági társaságként működjünk. Szeret­ném kihangsúlyozni, hogy a kom­munális munka (szemétszállítás, parkgondozás, állami lakóhá­zak kezelése), össztevékenysé- günknek mindössze 3-4 százalé­kát teszi ki. Fő profilunk építőipari. Arról, hogy kit és milyen város- szépítészeti feladatokkal bíz meg, az önkormányzat dönt. Mi, amit vál­laltunk, azt megcsináltuk. Kije­lenthetem, hogy el nem vég­zett munkáért soha nem vettünk fel pénzt. A Duna-parti szennyvíz, meg döglött halak ügye nem hozzánk tartozik. A hatóság keres­se meg a vétkeseket, és intéz­kedjen. Sajnos most laikusok is bekerültek a testületbe. Mindenki szeretne mindenbe beleszólni, szeretnék, ha rend, fegyelem, tisztaság lenne Tolnán - mégpedig úgy, hogy ne kelljen belenyúlni a zsebbe.- Wy ­(Folytatás az 1. oldalról.) Elmondta, rajtuk kívül álló okok miatt tárgyalják ilyen késön - is­mert, későn bizonyosodtak meg az állami támogatás mértékéről -, ám a tervezet megvitatásakor elfoga­dott koncepciót érvényesíti a jelenlegi költségvetési terv. Ma­gyarán: a pénzügyi ellenőrzési bi­zottság számszerűsítette a város­atyák előző ülésén tett javaslatait. A költségvetés bevételorientált a vá­ros működőképesnek látszik egész évben abban az esetben, ha nem következik be földcsuszamlás jellegű infláció. Beépítették az úgy­nevezett „talált pénzeket”, és leg­főbb feladatnak az intézmények, az önkormányzat működtetését tart­ják. Ezt követi az adósságtörlesz­tés, a felújítás, a tartalék és a fej­lesztés. A város összes bevétele 238 millió 123 ezer forint és ugyan­ennyi a tervezett kiadás is. A rövid bevezető után megkez­dődött a vita. Árvái Ferenc, a pénz­ügyi ellenőrzőbizottság vezetője elmondta - figyelembe véve a tes­tület korábbi határozatát - 2,3 mil­lióval csökkentették az Egyesült Közművelődési Intézmény költ­ségvetését -1,8 millióval csökken­tek a kiadások és 450 ezerrel emelni kell saját bevételeiket. Ezt követően úgy tűnt, egy pilla­natra, minden simán megy, ám nem így történt. Tisztázni kellett, hogy azért fordítják a tamási ön- kormányzat pénzét a pincehelyi kórház tatarozására, mert azt a vá­ros működteti. A társadalombizto­sítás csak a működést finanszíroz­za meg. Volt, aki a rácvölgyi kisbolt mellé nyilvános telefont kért - megoldható -, más pedig Tuskós bevonását kívánta az intézményes szemétszállításba. A legtöbb időt az a győzködés váltotta ki, ami, „egy baráti társaság véleményét" hangoztató lakossági hozzászólás után alakult ki. Ugyanis ennek egyik részére, pontosan a Családi Iroda és a sportlétesítmények mű­ködtetésével kapcsolatos kiadá­sokra „harapott” rá Khiesz Sándor képviselő és javasolta, ezek műkö­dését konkrét dátumhoz kössék. Úgy tűnt, átszerveztetést, tételes szavazást akar, s figyelmen kívül hagyta a határozati javaslatokban szereplő garanciákat. Indítványát végül a képviselő-testület lesza­vazta, majd két ellenszavazattal, egy tartózkodással elfogadták a város költségvetését. Ezután következett - immár har­madszor - az alpolgármester-vá­lasztás, ami előtt egy kis intermez­zó adódott. Árvái Ferenc, az egyik jelölt úgy értette a polgármester bevezető szavait, hogy azok rá nézve nem helytállóak. Elmondta, ő nem konzervatív, nem törekszik konszolidációra. Javasolta - visz- szatérve a Családi Iroda munkájá­ra -, adjanak időt, lehetőséget min­denkinek arra, hogy bizonyíthassa alkalmasságát. így megkérdője­lezhető a képviselők munkája is - hangsúlyozta. A „félreértést” kul- túremberekhez méltóan tisztázták. Majd a jelölés után Árvái Ferenc és Balassa Zoltán neve került fel a szavazólapra. A titkos szavazás eredményeként Balassa Zoltán 12, Árvái Ferenc 6 szavazatot kapott, egy voks érvénytelen volt. Az alpol­gármester ezután letette az esküt. (Itt jegyezzük meg: az előző képvi­selő-testületi ülésen 10 ezer forint­ban állapították meg a tiszteletdi­ját.) Gyorsan haladt ezután a munka. Megalkották a lakáscélú kölcsö­nök kamatváltozásának átvállalá­sáról szóló önkormányzati rende­letet, felmentették a Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatóját és megállapították az élelmezési nyersanyagköltséget. (él-) Egy állomás az flfész-átalakulásban A részjegyemelés háttere Érdemes fizetni- Egy hosszú és bonyolult fo­lyamat jelentős állomásához ér­keztünk - kezdte beszélgetésün­ket Béres Vilmos, a Sárköz és Vidé­ke Áfész elnöke, amikor a lapunk­ban is többször meghirdetett rész­jegyemelés kapcsán megkeres­tük.- Éppen a bonyolultsága miatt igyekszünk a szövetkezet tagságát minden lehető eszközzel tájékoz­tatni, hogy döntésüket megköny- nyítsük.- Önök most a részjegyek érté­két az eddigi 500 forintról 3000 fo­rintra emelik, teháf a tagoknak be kell fizetniük a különbözeiét. Mi eb­ben a jó a tagságnak?- A szövetkezet egészének ér­dekei kívánják így. Azt kell mond­jam, hogy a jelenlegi helyzetben szinte működésképtelen az Áfész, pedig a gazdasági változások, a piacosodás megköveteli egy ilyen nagy vagyonnak a működtetését. A jelenlegi szabályozás szerint min­den fontos kérdésben - üzletré­szek eladásában, társaság alapítá­sában - csak a közgyűlés dönthet. December 31-én 6400 tagunk volt, egyenként igen csekély anyagi ér­dekeltséggel. Egyszerűen képte­lenség volt határozatképes köz­gyűlést összehívni, ha próbálkoz­tunk is ezzel, legfeljebb százegy- néhány tag jött el. Ilyen felállásban tehát lehetetlen gyors gazdasági döntéseket hozni, ami pedig elen­gedhetetlen a mai változó világban. Ha egy kft. vezetőjével, vagy egy külföldi üzletemberrel tárgyalunk, ő korlátlanul döntésképes helyzet­ben van, mi viszont nem. Számta­lan jó üzlettől estünk így el, hiszen a partnerek érthető módon nem tud­nak hónapokig várni. Nos, e megfontolások alapján döntöttünk a részjegyek értékének felemeléséről, arra gondoltunk, hogy a nagyobb anyagi érdekelt­ség miatt megváltozhat a tagok magatartása, közreműködése a szövetkezet sorsának alakításá­ban. Számukra pedig mindez azért előnyös, mert - a közeljövőben el­fogadásra kerülő szövetkezeti tör­vény lehetőségeitől függően - ter­vezzük a vagyon egy kisebb részé­nek nevesítését tízezer forintos üz­letrészek formájában. Mi tehát arra szeretnénk buzdítani a tagokat, hogy saját érdekükben fizessék be a különbözetet, mert ellenkező esetben elesnek egy későbbi je­lentősebb vagyonrésztől és oszta­léktól.- Meddig tehetik meg ezt a tagok és hányán éltek eddig ezzel a lehe­tőséggel?- Sajnos kétezren már levásá­rolták az eddigi részjegyüket, vagyis ők nem kívánnak tagok ma­radni. A megemelt összeget 440- en fizették be, de biztos vagyok ab­ban, hogy az utolsó két hétben - mert március 31 -e a határidő - fog­ják a legtöbben befizetni.- Ön egy hosszú folyamatot és annak egy közbülső állomását em­lítette. Hová vezet ez a íolyamat?- Természetesen a privatizáció­ról van szó, amely az egész ország­ban, minden gazdasági területen folyik. A gazdasági célszerűség azt diktálja, hogy a szövetkezet átala­kuljon részvénytársasággá. A ve­zetőség ezt javasolni fogja és, ha lezajlik ez a részjegyemelés, akkor a tagság közgyűlésen dönt majd erről. Bízunk abban, hogy a döntés pozitív lesz, így később lehetővé válik az alaptőke emelése rész­vénykibocsátással. A mai hitelszű­ke és magas kamat mellett az lát­szik a legcélszerűbb megoldás­nak, hogy pénzhez jusson a szö­vetkezet, illetve akkor már rész­vénytársaság.- Ezzel az úgynevezett spontán privatizációval kapcsolatban nagy a lakossági ellenérzés. Itt, a tagság körében Is igy van ez?- Tapasztaltunk mi is bizalmat­lanságot, sokan félnek attól, hogy kevesek kezébe kerül a vagyon. Erre csak azt tudom mondani, hogy éppen a. tagság tehet róla, hogy ez ne így történjék, hiszen minden lényeges, a vagyont érintő kérdésben ők fognak dönteni. Többek között arról is, hogy a maj­dani átalakulás során a vagyonne­vesítés milyen elvek szerint történ­jék. A jelenlegi elképzelések sze­rint a felosztás funkciótól függetle­nül, a tagsági, illetve munkaviszony időtartama alapján mehet végbe. A spekuláció elkerülése érdekében arról te döntöttünk, hogy egy tag­nak csak egy részjegye lehet. Még egyszer szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy akik most meg­válnak a szövetkezettől, azok ké­sőbb elesnek a részvénytársaság­ból való részesedéstől is. Pedig ez - úgy gondolom - megér 2500 fo­rintot.- árki ­Tv-jegyzet Horváth Teri álmai- Mindig azt képzeltem, a színészet olyan, mint az apácaélet, mind­kettőt szivvel-lélekkel kell csinálni, ez a hivatás teljes feláldozást kivan - mondta hétfőn Bogyai Katalin szerkesztő riporternek a televízió 1 -es adásában a Visszatérés című portréfilm interjúalanya, Horváth Teri, Kossuth-dijas, érdemes művész.- Soha életemben, míg Pestre nem kerültem, nem láttam mozit, mégis gyerekkoromtól színésznek készültem - vallotta a kamera előtt az ötgyerekes parasztcsaládból szárzamó, kiálló járomcsontú, szoro­san hátra, kontyba fésült hajú, Horváth Tériké, aki oly ízesen, szépen ejti ennyi évi szinészmesterség után is a szavakat, hogy hallgatói nyi­tott szemmel is vele álmodják rég tovatűnt gyermekkorát.- Suhant a kis fiók, ahogy Marosa néném a sublótból a szoknyát ki­vette, aztán rám adta - meséli első színészi szereplését Horváth Teri, mely annyira jól sikerült, hogy tulajdon édesanyja is alig ismert rá. Jé­zusom, hát te vagy az te leány! - neveti el magát a színésznő édesanyja meghökkenésén mulatva. - Aztán mondta édesapámnak, nézd csak, nem bolond ez a lány egy kicsit! És valóban; a magam módján egy ki­csit bolond voltam. Terikéből ömlik a szó, mondja hogyan jött Budapestre, miként került a Népfőiskolára.- Valakik jöttek, de hogy kik arra már nem emlékszem. Úgy 15-16 éves lehettem és megkérdezték, te kislány, nem akarsz színész lenni? Felértem a Keletibe, mondtam a rendőrnek, kérem éngem tanul­ni hívtak. Elkísért egyenesen a Népfőiskolára. Hogy ott mi volt! Egyik szobából éneklés, a másikból nevetés, a harmadikból sírás hallatszott. Mondtam rögtön, jaj de jó, minket vigasságba hívtak. De igy is volt, azért jöttünk, hogy mi is vigadalmat adjunk az emberek­nek. Nem akármilyen évfolyam volt az a bizonyos 47-es osztály, hiszen olyan nevek fémjelezték, mint Soós Imréé, Szemes Marié, Berek Katié, Váradi Hédié, Bús Gyuláé, hogy csak néhányat említsünk közülük. A végzős tablón 14 ember, 14 színész, akik közül 10 tragikus szörnyű vé­get ért. Kit megöltek, ki önmagát emésztette el, mint Soós Imre. Összesen két színházi társulat tagja volt Horváth Teri, a Madách Színházé és a Tháliáé. Aztán hosszú ideig csend, munka nélküli esték.- Rettenetesen el tud keseríteni ma is, ha este nem kell munkába mennem - jelenti ki utalva arra, hogy oly sok nagyszerű szerep után évekig nem gondolt rá senki.. F. KOVÁTS ÉVA Német kórus Szekszárdon A wolfskehleni asszonykórus és férfikar fellépését és műsorát hall­gathatják, illetve láthatják március 24-én, vasárnap este hét órakor Szekszárdon, a Babits Mihály mű­velődési központ márványtermé­ben az érdeklődők. A műsorban fellép még a szekszárdi német nemzetiségi kórus, valamint a IV. Sz. Általános Iskola tánccsoportja. Mozart­hangverseny Szekszárdon, a Művészetek Há­zában március 21 -én, csütörtökön este fél nyolckor Mozart-estre ke­rül sor, a Magyar Virtuózok tarta­nak hangversenyt. Közreműködik Berkes Kálmán klarinéton, Lendvai József hegedűn és Szenthelyi Mik­lós hegedűn. A művészeti vezető Szenthelyi Miklós. A hangverse­nyen Berkes Kálmán vezényel „É” kategóriás ipari vállalat pályázatot hirdet m wm ar mm u m főmérnöki munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: • nyomdaipari felsőfokú szakmai végzettség; • legalább 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat; • részletes szakmai önéletrajz - kézzel írott; • szakmai képzettséget igazoló bizonyítványok másolatai. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat 1991. március 31-ig „Iparvállalat ’91” jeligére lehet leadni a pécsi Hunyadi úti hirdetőbe. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A döntésekről személyre szóló értesítést küldünk. (157) Idén hatodszor: történésztábor Augusztus 18-23. között ez év­ben is találkozhatnak a Dél-Dunán- túl szakemberei, a történelem iránt érdeklődők az immár hagyomá­nyos balatonfenyvesi táborozáson, amelyet a Magyar Történelmi Társu­lat Dél-dunántúli Csoportja, a Janus Pannonius Tudományegyetem ésa Tolna Megyei TIT Egyesület szervez. Idén különösen aktuális kérdéseket kívánnak elemezni: a társadalom Önszerveződését, az önigazgatás hagyományait, történeti tapasztala­tait. A szervezők bíznak abban, hogy e téma az újonnan megválasztott önkormányzati testületek tagjainak az érdeklődését is felkelti, a történé­szek, diákok mellett az ő jelentkezé­sükre is számítanak. A részvételi díj - teljes ellátással - 3000 forint. A je­lentkezéseket 1991 április 30-ig le­het benyújtani a következő címre: Tolna Megyei Ismeretterjesztő Egyesület, Kovács Ferenc 7100 Szekszárd. Beloiannisz u. 1-3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents