Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-18 / 64. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. március 18. Sze kszárd ■ i 1 * Szem le Egy hivatal... Ahol mindenki igent mond A szerkesztő levele Elnézést kell kérnünk olvasóinktól, s mindenekelőtt Bencze Sándor önkormányzati képviselőtől. Bencze Sándorhoz a legutóbbi Szekszárdi Szemlében látogattunk el, s a bemutatás annak rendje és módja szerint meg is jelent az oldalon. Ám a képviselőt ábrázoló fotó sajnálatos módon elmaradt, s ezt a hiányosságot - igaz, megkésve - ez alkalommal pótoljuk. Szerkesztőbizottságunk létszáma örvendetesen bővül. Már az ezt megelőző Szekszárdi Szemlében is olvashatták az SZ monogramot, ami Süveges Zoltán levéltáros nevét takarja. Szándéka szerint a Híres szekszárdiak elnevezésű rovat további megjelenésében, illetve helytörténeti anyagok közlésében nyújtana segítséget Fazekas László, a tűzoltóság munkatársa egy valós problémát felvető írással jelentkezett, melyet a Különvélemény rovatban jelentettünk meg. A Szekszárdi Szemle természetesen más előtt is nyitva áll, várjuk olvasóink közlésre érdemes írásait, leveleit, ötleteit. SZERI ÁRPÁD A felnőtté válás, a családalapítás nagy eseményével, a házasságkötéssel folytatjuk a kedves olvasók tájékoztatását. Ebben a részben a magyar állampolgárok házasság- kötéséről, a következőben pedig a külföldi állampolgárok Magyarországon történő, illetve a magyar állampolgárok külföldön történő házasságkötéséről lesz szó. Nézzük tehát, hogy a magyar állampolgárok házasságkötéséhez mi szükségeltetik. Legelsőként is két ember elhatározása, miszerint ők frigyre lépnek. Ebbéli szándékukat annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteniük, ahol a házasságot kívánják kötni, függetlenül állandó lakóhelyüktől. Mi szükséges a bejelentkezéshez? Egy menyasz- szony, egy vőlegény, betöltött tizennyolc esztendő, két érvényes személyi igazolvány. Amennyiben a menyasszony nem töltötte be a 18. évét, gyámhatósági engedély. Ennek intézése viszont a lakhely szerint illetékes gyámhatóságra tartozik. A házasságkötést megelőző várakozási időt a CSJT. (Családjogi törvény) három hónapról egy hónapra módosította. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a várakozási idő ideális, nem túl hosz- szú, mégis van idő a felkészülésre, szervezésre, a lakodalom előkészületeire. Amennyiben az egy hónap várakozási idő is hosszúnak bizonyul - terhesség, katonai behívó, közös lakásvásárlás, stb. miatt - ez alól felmentést lehet kérni, amely kérelmet minden esetben egyéni és méltányos elbírálásban részesít az ügyintéző anyakönyvvezető. A házasulók az anyakönyvi hivatalban történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatnak, hogy hol kívánnak házasságot kötni. Általában az ország településeinek nagy részében, ideértve a nagyvárosokat is, egy helyen történnek a házasságkötések. Szekszárd városban két lehetőség közül választhatnak. A polgármesteri hivatalban a városháza épületében lévő házasságkötő teremben, amelynek befogadóképessége 30-50 fő, gépzenével, szülőköszöntő hozott virággal, koccintás hozott pezsgővel, teljesen ingyen áll a házasuló szolgálatára, szombatonként délelőtt 10-től délután 15 óráig. Amennyiben nagyobb, ünnepélyesebb esküvőt kívánnak a házasulók, illetve a násznép létszáma ezt kívánja meg, úgy házasságukat a Művészetek Házában rendezhetik meg, ahol a ház dolgozói, a házasulók igényeit, az épület csodálatos adottságaival és egyéb szolgáltatásaival igyekeznek kielégíteni, szombatonként délután 15 órától. A házasságkötések 80 százaléka a nyári hónapokra esik. Ezért kedves fiatalok, ha eldöntötték, hogy melyik szombaton kívánnak házasságot kötni, jó ha azt minél előbb bejelentik az anyakönyvi hivatalban. Kéréseiket az anyakönyvvezetők és a Művészetek Háza dolgozói igyekeznek maximálisan figyelembe venni. Ne feledjék az igent azonban önöknek kell kimondani. - sas Rejtett értékeink A Benczelits-ház A ma Marx Károly utca 11. szám alatt található házról szinte senkinek nem jut eszébe, hogy hajdani tulajdonosáról megemlékezzék. Benczelits Ignác azonban a maga idején minden bizonnyal közismert ember lehetett, hiszen királyi törvényszéki bíró volt. Leánya, Erzsébet itt ülte lakodalmát 1878 szeptemberében egy ifjú törvényszéki jegyzővel, Geiger Gyulával s frigyükből született Dienes Valéria, a jeles filozófusnő. Ha Benczelits alakja el is homá- lyosodott az idők folyamán, az épület - rendeltetése révén - ma is sokak emlékezetében él. Itt, az egykori Séd patak utca 1113-ban nyílott meg 1890 őszén a római katolikus óvoda, amelybe már az első esztendőben közel háromszázan jártak. Manapság, amikor ismét felvetődött egy hasonló intézmény létesítésének kérdése, talán nem árt felidéznünk a hősi kezdetet. A legszegényebbeknek és a tehetősebbeknek már rendelkezésre állott egy-egy gyermekkert, de a Szek- szárdon legnagyobb számban élő középrétegek számára nem. Ezt ismerte föl Simontsits Béláné, az akkori alispán felesége, aki nagyszabású gyűjtést indított egy ilyen intézmény létesítésére. A fő szervező és támogató az Egyesült Szeg- zárd-Tolnamegyei Nőegylet volt, amely a későbbiekben többször tartotta e házban gyűléseit, adakoztak magánszemélyek és intézmények (köztük a Szegzárdi Takarékpénztár, amely évente adott 90 forintot), ám a legfőbb pénzforrást a jótékonysági bálok jelentették. Ezek a rendezvények részben a létesítés, részben a fenntartás költségeit fedezték, s nem túlzás azt állítanunk, hogy messze vidékről ide vonzották a közönséget. A siker és a színvonal együtt jártak, 1893-ban például Jászai Mari, Hilgermann Laura operaénekesnő és Polonyi Elemér zongoraművész jött el vendégszereplésre, amely a jó ügynek 2400 korona tiszta jövedelmet hozott, 1909-ben Molnár Ferenc, Jacobi Viktor és Medgyaszay Vilma fellépése eredményezett 1100 koronát. Az említett két esetben azonban már nemcsak az óvoda fenntartására gyűjtöttek, hanem az 1892-1893-tól ugyanitt működö szekszárdi népkonyha javára is. Ennek létrehozását az tette szükségessé, hogy az1890-es években a filoxéra és számos természeti csapás szegényítette el a megye- székhely számos családját, akik sem munkát, sem betevő falatot nem találtak a zord teleken. A sokszor naponta 200-300 embernek meleg ételt nyújtó inségkonyha fél évszázadon át emlékezhetett alapítójára, Simontsits Bélánéra, akit nem sokkal halála előtt a pápai áldás megtisztelése is ért. A helyi újság 1911. február 21-ikén bekövetkezett halála után irta róla: „Itt hagyott bennünket egy szelíd, jóságos urinő, aki nemes szivével, fennkölt leikével évtizedeken át előljárt a munkában, a női szív nemes erényének, az igazi emberszeretetnek, az irgalmasságnak és könyörületességnek gyakorlásában. Maradandó alkotások hirdetik emlékét, elévülhetetlen érdemeit. Szívós, kitartó, erős lélek lakott benne, igazi szervező talentum, amely a társadalom széthúzó erőit tapintatos, okszerű vezetéssel mindenkor egyesíteni tudta a nemes célok elérésére. Az egész társadalom könnyének hullása kíséri végső útjára őt, aki lelkében nagy, szívében nemes, emberszereteté- ben ritka volt”. A mondott szavak igazát Szekszárd azzal ismerte el, hogy a Sédpatak utcát róla nevezték el - hálából. Ez az érzés azonban, úgy látszik, nem terjedt egy emberöltőn túl... A mindössze három apácával fenntartott intézmény az államosítás sorsára jutott, az utca Marx nevét kapta, Simontsitsnéra pedig senki nem óhajt emlékezni, pedig talán ma is, holtában is eleven példa lehetne DR. TÖTTÖS GÁBOR E heti kérdésünk: A felsorolt hat művész közül kinek ajánlotta Babits Mihály Gáláns ünnepség című versét? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. Még egyszer a kínai természetgyógyászról Jóindulatú, a betegek tájékoztatása érdekében írt cikkemre számos visszhang érkezett. Egyrészt rengeteg az érdeklődő a kínai természetgyógyász szekszárdi rendelési idejét illetően, másrészt a dombóvári dr. Molnár Lajos főorvos úr is tollat ragadott, harmadszor pedig ugyanezen város vöröskeresztes szervezetének képviselője is hívott telefonon. Ezek alapján úgy érzem, hogy a cikkemben foglaltakat néhány újabb, helyreigazítást is tartalmazó információval kell kiegészítenem. A természetgyógyász szekszárdi rendelési ideje esetleges. Elfoglaltságától függően jön hétvégeken és a volt oktatási igazgatóságon fogad betegeket. Jelen sorok íróját úgy tájékoztatta, hogy az ottani portásnál minden esetben hagy üzenetet a következő rendelés időpontjáról. A dombóvári Vöröskereszt képviselőjének a kérésére a következőkről tájékoztathatom az olvasókat. A természetgyógyász nem az önkormányzattól kapott, hanem egy magánszemélytől bérelt lakásban lakik, annak bérleti diját maga fizeti. A Vöröskereszt csak a rendelőt biztosítja számára, azt is olyan formában, hogy a rendelkezésre bocsátott helyiséget Dombóvár bármelyik természetgyógyásza igénybe veheti. Végezetül dr. Molnár Lajos főorvos úr Virágot a gyógyítónak című írását olvasva tisztelettel azt válaszolom, hogy amennyiben a fenti téves információk miatt rossz napokat szereztem neki és kollégáinak, úgy elnézésüket kérem. Egyébként nem vagyok a természetgyógyászat elkötelezett, kriti- kátlan híve, annál inkább az orvos- tudomány, az egészségügyi munka mély tisztelője. - sas Híres szekszárdiak Déry (Mráz) István A magyar színjátszás egyik úttörője Szekszárdon született 1792-ben. Tanár apja papnak szánta, kolostorban neveltette, de megszökött és színésznek állt. 1813-ban megnősült; feleségül vette Széppataki Rózát. Bár házasságuk csakhamar felbomlott, felesége asszonyneve révén (Déryné Széppataki Róza) az ő neve is bevonult a köztudatba. 1817-ben uradalmi tiszt lett, majd 1821-től ismét színpadra lépett; Miskolcon, Egerben és Budán játszott. Több francia és német színdarabot fordított és alkalmazott a magyar színpadra. Déry (Mráz) István Diósgyőrött hunyt el 1862-ben. (SZ) A mindent gyűjtő képviselő Bencze Sándor egy rézdíszítésü lámpával Különvélemény Szükség van-e még egy rendőrlámpára? Ha engem kérdeznek, azt mondom - igen. Hogy miért? Azt mondom, mert megéri. Hogy hová és mikor? - azt mondom, minél hamarabb az ékszerbolt (Várköz bejáró) előtti zebrához. Hogy nincs rá pénz? Tudom, hogy most semmire sincs pénz, és az állásával játszik, aki könnyelműen ad a közös pénzből valamire. Valamire, amiről később kiderül, hogy nem érte meg. Most nem árt az óvatosság. Sajnos, az az iskolás lány, akit a közelmúltban elgázoltak a kereszteződésben, nem tudott elég óvatos lenni. De az óvatosak kérdezzék meg az anyát, akinek a gyermekét elgázolták, hogy megérti-e, hogy kell-e rendőrlámpa a kereszteződésbe! Engedjék meg, hogy a lámpa megépítése mellett annyagi szempontból érveljek. A zöldhullám kiépítése gyorsíthatná a forgalmat, ezért kevesebb üzemanyag fogyna - kevesebb kipufogógáz szennyezné a levegőt. A kevesebb megállás kevésbé rongálná az útfelületet és persze a dobhártyánkat is. Az óvatosak kérdezzék meg a rendőröktől, hogy hány balesettörtént már ennél a zebránál és azt is, hogy miért kell nekik most is ott állni reggelente a csúcsforgalomban. Tudom, hogy kevés a pénz, azt is tudom, hogy tervezik a Szekszárdot elkerülő útszakaszt, de amíg elkészül, addig mi lesz? FL Látogatóban Hajózni pedig keil! Az egyik hobbi: régi fényképezőgépek gyűjtése FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A fenti bölcs mondást idézi Csikós Mihály képviselő válaszként arra a kérdésre, hogy mi indította el politikai pályafutását.- A Patyolatnál dolgozom mint műszerész már tizenhét éve. Az édesanyám családjában szinte mindenki a vasasszakmát tanulta. Olyan munkás vagyok, akit minden érdekel. Mindig volt valamilyen tanfolyam vagy iskola, amit kifejezetten érdeklődésből, kíváncsiságból elvégeztem.- Felsorolna néhányat?- Idegenvezetés, népművelés, újságírás. Sokat tanultam ezeken a tanfolyamokon, rálátásom lett sok mindenre. Most mint képviselő, úgy érzem, hasznát tudom venni ezeknek a szerteágazó ismereteknek. Ettől függetlenül szeretem a szakmámat, megmaradtam munkásnak és továbbra is az kívánok maradni.- Ebből a sokféle tevékenységből a kívülálló nehezen tudná kiválasztani az igazi hobbit. Kérem, válasszon egyet élményei közül és mesélje el az olvasóknak.- Mivel imádon az utazást és a biológiát, így egyszerre két gyermekkori álmom valósult meg tavaly nyáron. Egy társasutazással eljutottam a bolgár tengerpartra. A tenger élővilága mindig is érdekelt. Felejthetetlen élmény volt számomra.- Mit szólt az egyedüli utazáshoz a felesége, aki - mint az előbb mesélte - nem nagyon örül a képviselőségnek, hisz most még kevesebb időt tölthet idehaza a családdal?- A fiaim már nagyok. Csaba gimnazista, Attila hetedikes, megvan a saját érdeklődési körük. Az utazásról pedig nagy örömmel mondom el azt, hogy a feleségem, ismerve ezt a gyermekkori vágyamat, egy váratlanul jött jutalmából fizette be azt nekem.- Képviselő úr! A testületi üléseken kiket képvisel Ön? Mi az, amit megválasztásakor célul tűzött ki, hiszen aki magánéletében ennyi célt megvalósított, biztos nem „nyugszik” egy választott pozícióban sem.- A munkásságot kívánom képviselni. Úgy érzem ők azok, akik a legkevesebb odafigyelést, képviseletet kapják. A munkanélküliség is ezt a réteget sújtja a legjobban. Mivel közöttük élek, ismerem és érzem gondjaikat, problémáikat.- Mennyire változtatta meg életét a képviselőség?- Eddig is voltak elérendő célok az életemben. Most egy kicsit nagyobb célért és nemcsak maga- mért, a családomért, hanem egy nagyobb közösségért kell dolgoznom. Csikós Mihály képviselő sokoldalúságát e rövid beszélgetést követő hosszabb eszmecsere alatt sikerült igazán megismernem. Ebbe a beszélgetésbe már felesége, Marika is szívesen bekapcsolódott. Volt szó a fiumei hajógyárban dolgozó dédapáról, láttam az általa gyűjtött régi fényképezőgépeket, megvitattuk a bérházi lakások zsúfoltságát, a természetgyógyászat terjedését, a város lakóinak gondjait, bajait. Csikós Mihályék otthon vannak otthonukban. Sőt, a vendég is otthon érezheti magát náluk. Már kezdem érteni, hogy miért marad meg a képviselő munkásnak a Patyolatnál. Mert ott is otthon van. Márpedig ahol otthon vagyunk, ott ugye jól érezzük magunkat? SAS ERZSÉBET
