Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6. NÉPÚJSÁG 3 Miszla: Egy kis falu sorsa (3.) Mit rejt a jövő? Nostradamus a maga idején vállalkozhatott jóslásra. Egyrészt nagyhírű volt, másrészt senki nem vonta felelősségre. E sorok írója nem nagyhírű és cseppet se biztos abban, hogy - ami már előfordult vele - netáni elhamarkodott, jóslásait később nem kéri-e számon rajta valamelyik éber olvasó. Jelen esetben természetesen miszlai. Amikor két évvel ezelőtt Kispál Mária fényképeivel egyetemben - Miszla szinte biztosnak ígérkező pusztulását véltük dokumentálni, mindkettőnknek igazunk volt. Azóta? Kétszer 365 nap történelmileg igazán nem nagy idő, de azóta Miszlán 21 fővárosi lakos vett-akkor még olcsó, ma már egyáltalán nem olcsó pénzen - hétvégi házat. Egy budapesti (Stobenvoll Péter) már állandó lakosként is bejelentkezett, mert abban a gazdaszövetkezetben véli megtalálni a boldogulása útját, melynek létére sorozatunknak ebben az utolsó és befejező részében majd sort kerítünk. Sőt, amelynek kedvéért tulajdonképpen mind a három folytatás íródott, voksot letéve a régi igazság mellett, mely szerint „Magad uram, ha szolgád nincs!” A szerző sose tudja pontosan, hogy írása mikor lát napvilágot, kap nyomdafestéket. Azt viszont igen, hogy március 6-án átadják az új tör- pevízművet, mely 152 lakóháznak és 6 közületnek ad majd egészséges ivóvizet. Pár éve a miszlaiak ebbéli vágyát az „illetékesek” még azzal a kézlegyintéssel intézték el, hogy „Mit akartok? Hiszen Miszla sorvasztásra van ítélve!” Jó lenne tudni, hogy ki ítélte arra és Lesz itt falusi turizmus? van-e napjainkban akár egyetlen karakán ember is, aki ezért vállalná a felelősséget... Még az idén újjáépítik a strandot, ahová talán majd a gyönki(l) iskolások is eljárhatnak úszni tanulni. Miszlát elparentáló cikkünkben halvány célzást tettünk arra, hogy talán a falusi turizmusba való bekapcsolódásban rejlik a község megmentésének egyik lehetősége. A jelek szerint erre nálunk okosabb, főleg pedig helyi emberek is gondoltak. A gazdaszövetkezetre azonban akkor még egyikünk se. Egy cégbélyegzőt idézünk: FENYKEPEZTE: OFOS RÉKA Amikor egy szövetkezetei bottal (gumibottal), vagy csizmaszárral (hiteles adat!) vernek össze és egybe, az gazemberség és egy gyönyörű elképzelés lejáratása. Aki már a 30-as években olvasta Kerék Mihály, Szabó Zoltán, Kovács Imre, Erdei Ferenc és a többiek műveit, annak van erről valamelyes sejtelme. Ha néhány ember összefog és 46 hektár bérelt és saját földön, a nagyüzemeknél 0-ra irt gépeket felújítva, elkezd dolgozni, őket csak hódolat illeti, nem bírálat. Első félévi szerény tiszta hasznuk 58 ezer forint. A nevek mögött az életkorok: id. Baksa János (51), ifj. Baksa János (26), Fodor István (25), Vizi László (32), Kecskeméti Gyula (22), Vaszari János (40), Tücsök László (27) és Zakariás Imréné szerződéses főkönyvelő. Ebben a pillanatban 36(!) munkanélküli miszlai kíván belépni. Káderezés természetesen nincs, mert ennek még a gondolata is rossz szájízt kelt. De a kis faluban mindenki ismer mindenkit és ahogy id. Baksa János (civilben szikvízké- szítő és polgármester) mondja:- Ez olyan, mint a szerelem! Azt vesszük el (fel), aki nekünk tetszik, akit megkívántunk! Később majd állattenyésztéssel is szeretnének foglalkozni, fafeldolgozással - az újsütetű miszlaivá vált volt budapesti polgár segítségével - és talán kisgépjavítással is. A korábban árverésre szánt épületek tulajdona, számukra létszükséglet. Mindenesetre akármelyik párt akármelyik bizottságának segítsége nélkül, mert ebből már kissé elegük volt... GAZDA Mezőgazdasági Kistermelői Szövetkezet 7065 Miszla, Bikádi u. 4. Egy épület, amire a gazdaszövetkezetnek szüksége lenne... ORDAS IVÁN deklik: azokat sem fogja betartani. Javaslom tehát a fentiek miatt egy teljesen új, európai szemléletű KRESZ megalkotását, amely nincs átitatva kommunista szemlélettel. Tessék? Hogy tetszik mondani? Jól értem? Hogy a magyar közlekedési szabályok szinte nem különböznek a nyugatiaktól? És nem is kommunistábbak azoknál? S hogy a világnézetnek nincs is köze a közlekedéshez? Akkor mi lehet a probléma, mert valóban aggasztóan szaporodnak a balesetek? Lehet, hogy egyszerűen csak be kellene tartani a szabályokat? Hogyan kellene vagy lehetne ezt beleverni a kemény magyar fejekbe? Milyen hangerővel kellene beleordítani minden magyar közlekedő fülébe, hogy ha nem vesszük komolyan, egyformán komolyan a közlekedési szabályokat - valamennyien potenciális országúti hullák vagyunk? A leghatározottabban állítom, hogy nem a KRESZ szabályaival vagy éppen a vizsgáztatással van baj, hanem azzal, hogy a mai magyar autósok egy része nem tartja be a szabályokat, mert úgy érzi, hogy nem kell betartania. Ilyen a mi közép-kelet-európai közlekedési kultúránk. Valóban egyre több a közlekedési baleset, növekszik a halottak, sérültek, árvák és rokkantak, valamint a horpadt kocsik száma. S a mai árak mellett ez utóbbi sem mellékes. Nem kellene visszatérni a közúti ellenőrzések és a rendőri intézke- désekjól bevált módszeréhez? Határozottan, keményen, de persze kulturáltan és a szabályok tökéletes ismeretében. Legyenek kemények a helyszíni bírságok és a szabálysértési ügyintézők is vastagon bírságoljanak. Ne sajnálják a szabályszegőket, mert azok valamennyiünk életét, testi épségét veszélyeztetik. Tehát ki kell kényszeríteni a szabályok betartását. Egész Európában ezt teszik. És - a többség érdekében - a szabály- szegő igenis féljen, sőt rettegjen a következményektől, ha nem normális annyira, hogy a köz érdekében minden szabályt betartson. Igen, minden szabályt. Ennek is adjunk nyomatékot. Ne meditáljunk azon, hogy pl. az elsőbbség megadása fontosabb szabály, mint a parkolás vagy a megállás tilalma, mert ez a súlyozás vezetett a mai káoszhoz. Minden előírást be kell tartani. És végül még valamin kellene elgondolkodnia a jogalkotónak. Van egyszer a gépjárművek időszakos műszaki ellenőrzése, hogy a műszaki körülmények ne okozzanak balesetet. Van aztán a vezetők időszakos orvosi vizsgálata, hogy ilyen okok se vezessenek balesethez. És tény, hogy a baleseti okok között a fentiek igen kis százalékokkal szerepelnek. Az okok között a legnagyobb arányban a közlekedési szabályok be nem tartása található. S bár tény, hogy statisztikailag kimutathatatlan (vagy legalábbis nem bizonyítható), hogy milyen arányban dominál a szabályok figyelmen kívül hagyása és milyen arányban azok nem tudása - a szabályismerettel, annak „karbantartásával" a kutya sem törődik. Egészen biztosan hasznos lenne - és megítélésem szerint haszna a baleseti statisztika alakulásában is megmutatkozna -, ha a fenti kettőhöz hasonlóan kötelezően előírnák az időszakos KRESZ- vizsgát is, minden gépjárművezető számára, mondjuk háromévenként. S ahogy egészségügyi alkalmatlanság esetén automatikusan bevonják a jogosítványt, ugyanúgy bevonnák akkor is, ha valaki nem tudja a KRESZ-t. S ne vezethessen addig, amíg meg nem tanulja, vagyis eredményes KRESZ-vizs- gát nem tesz. Igaz, más dolog a szabályok tudása vagy nem tudása és megint más azok betartása vagy be nem tartása. Kétségtelen viszont, hogy aki nem ismeri az előírásokat, az eleve nem tudja betartani, tehát a tudás - alapkövetelmény. Kedves illetékesek! A többség, az élni akarók érdekében kérem: tegyenek már valami hatásosat!- bor Nagy az érdeklődés az Európai Beruházási Bank hitelkerete iránt A vállalkozók részéről nagy az érdeklődés az Európai Beruházási Bank 25 millió ECU-s (mintegy 30 millió dolláros) hitelkerete iránt, amelynek kiközvetítésével a budapesti székhelyű Inter-Európa Bank Rt-t bízták meg. Eddig mintegy 500 millió forint nagyságú beruházási tervet nyújtottak be az Inter-Európa Bankhoz. A 25 millió ECU-s hitelkeret nyújtásáról az Európai Beruházási Bankkal (EIB) tavaly októberben született megállapodás. A pályázatok legtöbbje azonban inkább ötleteket vázol, kevés közöttük a teljes, átfogó beruházási terv, kidolgozott pénzügyi programmal, emiatt az igénylések nagy részét a banknak el kell utasítania - mondta az MTI munkatársának Felkai András, az Inter-Európa Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Az Inter-Európa Bank tervei szerint a hitelkeret 60 százalékából 3-5 nagy beruházási tervet finanszíroznának, a maradék 40 százalékot pedig kisebb fejlesztési programok között osztanák szét. Mint ismeretes, az Európai Beruházási Bank az Inter-Európa Bankot bízta meg az elsősorban magánvállalkozások számára biztosított, nagy összegű hitelkeretre vonatkozó pályázatok összegyűjtésével és előzetes értékelésével. Az igénylők főleg modern technológiai fejlesztésekre, exportösztönző beruházásokra vehetnek igénybe nagyobb összegeket az EIB kölcsönéből. A hitelkeretből az egyes fejlesztésekhez igényelhető legnagyobb összeg ötmillió ECU-nak felel meg, minimálisan pedig kétszázezer ECU-nak megfelelő kölcsön vehető igénybe. A hitelek futamideje egy, illetve két év türelmi idővel minimum négy, maximum hét év. A kölcsönök forintban, illetve devizában egyaránt felvehetők. A kölcsönkért pályázó cégeknek, magánvállalkozóknak a fejlesztésekhez szükséges pénzeszközök 50 százalékával saját forrásként rendelkezniük kell. Koszos (?) szoba... A kislány megállt a parányi színpad szélén, szégyenlősen lehajtotta a fejét, s miközben mereven lakkcipője orrát nézte, halkan, hogy még az első sorokban ülők is alig hallották, elkezdte a versét: „Én vagyok a Kulcsár Julcsa Nálam van a kamra kulcsa..." Mikor szerepe szerint meg kellett volna csörgetnie a kulcscsomót, épp hogy csak megrázintotta kicsit, mégis óriási tapsot kapott. Fiúk, lányok, nagymamák és nagypapák egyforma lelkesedéssel jutalmazták a bátortalan produkcióját, barátságos, meleg hangulat volt aznap este a kul- túrházban. A régi farsang óta húsz év is eltelt már. A kislányból felnőtt, a kultúrház- ból düledezö romhalmaz lett. Teteje beázik, padlóján pikkelyesre repedezett iszap áll, sehol a színpad, sehol a mozivászon. Az új gazda, akinek pár éve a városi tanács eladta, nemigen költött rá. Hogy mit akar vele, ki tudja? Egy biztos, nem szakkörösöket, néptáncosokat, irodalom- kedvelő gyerekeket, recepteket, szabásmintákat cserélgető asszonyokat vár majd a falak közé. ■ Talán nem is mennének. A településen, ami közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozik, de ahhoz túl messze van, hogy városrész legyen, ahhoz meg túl közel, hogy önálló falu, rég nincsenek már összetartó közösségek. Egyre több a megye, sőt az ország távoli részeiből idevetődő „telepes”, de hiába mérik nekik a telkeket, hiába szaporodnak az új utcák, az emberek egyre kevésbé ismerik a környezetükben élőket. S mivel az iskolát innen is elvitték, nincsenek már tanárok, akik színdarabot tanítsanak be, népi táncot oktassanak, bálokat szervezzenek, egyleteket verbuváljanak. Pedig valaha önkéntes tűzoltók gyakorlatoztak a főutcán, szüretkor szőlőfürtök lógtak a kultúrház udvarán, és bírót, birónét választottak a fiatalok. Később volt ifjúsági klub is, de aki felelt érte, nem törődött vele, néhány oda nem való látogató unalmában kibelezte a tévét, szétszedte a lemezjátszót, összetörte a magnót. A minap egy tanácskozáson népművelők között ültem. Vártak. Valami biztató, reményt adót. De a minisztérium felelős embere csak milliárdok- ról, százalékokról szónokolt, vészhelyzetről, amit szerinte a „baloldal” tízszer ilyen rosszul oldana meg, piszkos, de átmosott alapítványi pénzekről, alattomos lehallgatásokról, melyek az új hatalom részeseit zaklatják. Meg arról, hogyan finanszírozzák a közművelődést a világ azon országaiban, ahol mostanában épp megfordult. S hogy idehaza nincs mit tenni, mint spórolni, aki ma a színház, képzőművészet, film, zene, tánc területén fejlesztésre költ, az saját létét ássa alá. Aztán ecsetelte, milyen egyszerűen megoldhatná anyagi gondjait például egy fővárosi önkormányzat, hiszen a Váci utcában csillagászati összegeket el lehet kérni mondjuk egy cukorkaboltnyi kis lyukért, ha bérbe adják, s hogy hasznosítani lehet iskolák, vegetáló mamutintézmények helyiségeit is. Igen ám, de mit csináljunk mi, kérdezte az egyik népművelő, nálunk ugyanis egyetlen szoba jelentette a művelődési házat, s most azt is be kell zárni cserébe azért, hogy az alsó tagozató újra otthon járhasson iskolába. A minisztériumi ember- hozzátéve bár, hogy a konkrét esetet nem ismeri - erősen feddő hangsúllyal így felelt: Szégyellheti magát az a falu, amelyik nem tud fenntartani egy koszos szobát. Döbbenet, sértettség, felháborodás futott végig a körben ülők arcán. Koszos szoba. Csak így durván odalökve egy olyan felelős főember szájából, aki állítólag ugyanazt az ügyet szolgálja, amit ők, s szavától, döntéseitől - a következő választásokig legalábbis - nagyon is függ, hogyan alakul majd a közművelődési intézmények sorsa. Melyeket, ha pusztán ilyen technokrata szempontokat néznénk, minden egyes városban, községben be kellene zárni. Hisz legyen apró szoba vagy ragyogó palota, a kultúra háza pénzt mindig többet visz, mint amennyit hoz. S az, hogy összetartó erőt jelent-e, nem is csak a ráfordított anyagiaktól függ, hanem a népművelők ötletgazdagságától, kitartásától, tenni akarásától. Félő, hogy egy ilyen beszélgetés után ebből is valamivel kevesebb marad. CSER ILDIKÓ Mözsi ülés Hétfőn este településrészi önkormányzati ülést tartottak Mözsön. A testület elfogadta a szervezeti és működési szabályzatot, s tárgyalt a városrészt érintő aktuális kérdésekről. Megbeszélték többek között a gáz- és szennyvízhálózat bővítésével kapcsolatos teendőket, valamint azt, hogyan tudják segíteni az érintetteket az úgynevezett kamatadó megfizetésében. Üvegfestmények a könyvtárban Szekszárdon a megyei könyvtár régi elképzelését valósította meg, amikor helyet kínál és ad amatőr képzőművészeknek. Jelenleg Szakcsi Gizella üvegfestményei tekinthetők meg a könyvtár előcsarnokában. A hagyományostól eltérő technika tematikában széles körű ívet rajzolva, mutatja be az alkotásokat, amelyek március 20-ig tekinthetők meg. Hangverseny Pakson Perényi Eszter és Kiss Gyula kamarahangversenyére kerül sor március 6- án - ma este - 19 órakor a zeneiskolában. Ez a felnőtt hangversenybérlet harmadik előadása. Műsorukban Mozart-, Bach-, Liszt-, Bartók- és Beetho- ven-művek szerepelnek. A zene mint látvány Szekszárdon a Művészetek Házában március 7-én nyílik az a képzőművészeti kiállítás, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből dr. Benedek Katalin művészettörténész válogatta és rendezte. A csütörtök délután négy órakor nyíló kiállításon köszöntőt mond Koós Judith művészet- történész, közreműködik Lányi Péter zongoraművész. Kistermelők, figyelem! Az AGROFORG Kft-nél TETRA naposcsibék MEGRENDELHETŐK: TETRA-82 húshibrid naposcsibe 20 Ft/db TETRA-SL tojóhibrid naposjérce 43 Ft/db TETRA-SL naposkakas 11 Ft/db TETRA-H kettős hasznosítású naposcsibe 20 Ft/db Érdeklődni, előjegyezni Szekszárd, Rákóczi u. 132. (Borkombinát) Farkas Éva ügyintézőnél lehet. Telefon: 74-12-322/26/29 (38/0) Decs Nagyközség Önkormányzata ÁRVERÉST HIRDET:- állóeszközökre, gépekre,- használt és új fogyóeszközökre,- valamint anyagokra. Az árverés ideje: 1991. március 9., 8-13 óráig. Helye: Decs, Béke u. 12. Érdeklődni lehet Polgármesteri Hivatal Decs, Fő u. 23. Tel.: 1,17.(55) A KONZUM-RENOVA Kft. Bonyhád műszaki boltjába ÜZLETVEZETŐT KERESÜNK. Jelentkezni személyesen a Renova Kft. ügyvezetőjénél, Bonyhád, Vörösmarty tér 19. vagy az 51-518-as telefonon. Bérezés megegyezés szerint. (2/18)
