Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 11. Az Öböl-háború akár holnap is véget érhet, ha... Válságban a gaulle-ista alkotmány? Az amerikai védelmi miniszter és az egyesitett vezérkar főnöke szombat délelőtt a szaúd-arábiai fővárosban megkezdte tanácskozását a helyszínre vezényelt amerikai alakulatok főparancsnokával. Dick Cheney és Colin Powell Rijádban Norman Schwarzkopffal vasárnapig tartó megbeszélésein az Irak-ellenes koalíció eddigi, döntően légi hadműveleteinek értékelése zajlik, amelynek alapján az egyre biztosabbnak látszó szárazföldi offenzíva kezdési időpontját ki fogják jelölni. Szaddam Húszéin iraki elnök - mint szombatra virradóra jelentette a bagdadi rádió - előző nap országa első döntéshozó testületének, a forradalmi parancsnokság tanácsának ülésén elnökölt. A tanácskozás témájáról semmit sem közöltek. Az iraki vezetőnek az iráni államfő egy héttel ezelőtt küldött békejavaslatára adott válaszával szombaton Iránba érkezett Szaadun Hammadi miniszterelnök-helyettes. Ő volt az, aki egy hete Rafszandzsani elnöktől átvette a Szaddám Huszeinnek szóló üzenetet, amelyről Teheránban csak annyit mondtak, hogy ha Bagdad elfogadná, akkor a javaslat „mindenki által elfogadható” béketerv alapjául szolgálhatna. A válasz tartalma még kevésbé ismert, s megfigyelők nem is számitanakarra, hogy azonnal nyilvánosságra kerül. Az Öböl-háború kezdetétől semlegességet hangsúlyozó Irán megbízhatóságát először vonta kétségbe a nyilvánosság előtt egy amerikai katonai vezető. A szövetségesek haditengerészeti akcióinak parancsnoka, Stanley Arthur altengernagy pénteken azt mondta, hogy az Iránba menekült iraki harci repülőgépek adott esetben súlyos fenyegetést jelenthetnek a szövetséges flottára nézve. Az Exocet rakétákkal felszerelt iraki Mirage F-1-esek és a Su- per-Frelon helikopterek az iráni völgyek fölött haladva észrevétlenül elérhetik az Öbölt, és a koalíció hadihajóinak csak igen rövid riasztási ideje maradna. A vezető tiszt szerint az Iránban lévő iraki gépek a flottára nagyobb veszélyt jelentenek, mintáz otthon maradottak. A szövetségesek 147 iraki harci gép - közöttük 121 vadász, illetve vadászbombázó - Iránba meneküléséről tudnak, Teherán eddig csak tizenkilencnek az épségben történt földre szállását ismerte el. Maurice Schmitt tábornok, francia vezérkari főnök „néhány hétben” jelölte meg a több mint valószínű szárazföldi harcok várható időtartamát, a Kuvait felszabadításához szükséges időt. A jelenleg zajló előkészítő szakaszt hathetesnek jósolta a Figaro című lapnak nyilatkozó francia katonai vezető. Nem tartotta valószínűnek Irak részéről sem az atom-, sem a biológiai fegyver bevetését, a vegyi támadást azonban igen. Katonailag szükségtelennek nevezte viszont azt, hogy erre a válaszcsapás is vegyi fegyverrel történjék. Tom Lantos amerikai kongresz- szusi képviselő szerint az izraeli kormányfő elvben nem ellenzi azt, hogy hazája és az Egyesült Államok között a NATO-partnerséghez hasonló szerződéses katonai kapcsolat jöjjön létre. Jichak Samir pénteken fogadta a kaliforniai képviselőt, aki szerint a tárgyalások rövidesen elkezdődnek e tárgykörben. Izrael akkor lépte át a Rubi- cont, amikor beengedte területére a Patriot rakétaelhárító rendszerek amerikai kezelőszemélyzetét - mondta Lantos a jeruzsálemi rádiónak nyilatkozva. Az amerikai védelmi miniszter szerint a jelenlegi helyzetben nem lenne értelme a tűzszünetnek, de a háború akár holnap is véget érhet, ha Szaddám Húszéin kivonná csapatait Kuvaitból. Richard Cheney vasárnap reggeli rijádi sajtóértekezletén kijelentette: az iraki kivonuláson kívül semmilyen más módját nem látja a konfliktus lezárásának. A miniszter elégedetten szólt a harcok eddigi - szavai szerint rendkívül kedvező - menetéről, de közölte: megrázó tapasztalat volt számára az iraki hadigépezet mérete. A miniszter elvetette azokat az állításokat, amelyek szerint jelentősek az iraki polgári lakosság veszteségei. Charles de Gaulle szava összeforrt Franciaországgal. A tábornok azonban már több mint húsz éve halott, s néhány politikus úgy véli, hogy alkotmányos öröksége, az Ötödik Köztársaság elavult, a bírálók reformokat sürgetnek. Egyesek a brit parlamentáris kormányzás felé való elmozdulást szeretnék látni, ahol az államfőnek csak szertartásos szerep jut. Mások amerikai stílusú elnöki rendszer kiépítését támogatnák. Neves politikai személyiségek a politikai színskála mindkét oldaláról azt mondják, hogy a francia alkotmány, a brit és az amerikai rendszer keveréke holtpontra jutott, s Francois Mitterrand elnök monopolizálja a hatalmat. A közvéleménykutatások szerint a kormányba vetett bizalom mérhetetlenül alacsonyra süllyedt; a választópolgárok cinikusan csak vállukat rándítják a politikai korrupciók feltárása kapcsán; elégedetlen csoportok rendszeresen viszik utcára sérelmeiket. Henri Em- manuelli, a hatalmon lévő Szocialista Párt kincstárnoka a válságról szóló jelenlegi vitát „álterhességnek” nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy „minél gyorsabban közeledünk az amerikai elnöki rendszer A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt a régi tradíciókat felújítva és a nevéhez híven - második nekifutásra - szombaton egész napos országos gyűlés keretében megalakította a párt polgári tagozatát. A 13 megye és Budapest képviseletében részt vevő 38 küldött, megvitatta a szervezeti szabályzat és program tervezetét, valamint az ülés végén 13 tagú elnökséget választott, amely rövidesen megválasztja elnökét és elosztja feladatait. A most létrehozott tagozat örökös tiszteletbeli díszelnökévé az Amerikában élő Varga Bélát, a Kisgazdapárt egykori alelnökét és a polgári tagozat volt elnökét választották. A polgári tagozat létrehozásának indokaként a gyűlésen hangoztatták: a választások során bebizonyosodott, hogy nem elég a parasztság támogatása. A polgárságot, ezen belül az értelmiséget, a vállalkozókat, az iparosokat és kereskedőket, valamint a végrehajtó hatalomban dolgozókat is meg akarják nyerni a párt céljainak, annál is inkább, mivel a kisgazdák felé, annál jobb”. A szocialista képviselők egy csoportja, akik maguknak a „Negyvenesek” nevet adták, hogy ezzel is kifejezzék fiatal korukat, már nyíltan a reform mellett szállnak síkra. De nemcsak a baloldal, hanem a jobboldal is elégedetlen. Michel Noir volt konzervatív képviselő szerint Franciaország „beteg”. A brit rendszer átvételére szólított fel, amely szerinte „de Gaulle eredeti elképzelése volt”. A jelenlegi kétfordulós általános választási rendszer eltörlésével és az egyfordulós szavazás bevezetésével megszűnne a határozatképtelen parlament - mutatott rá Noir. Szerinte az elnöki periódust is csökkenteni kellene a jelenlegi 7 évről 5 évre. De Gaulle 1958-ban erős végrehajtó hatalommal ruházta fel a kormányzást és véget vetett a politikai ingatagságnak, amelyet a II. világháborút követő évek során az egymást gyakran váltogató kabinetek okoztak. A gaulle-ista alkotmány rendszerében kormányzott tovább a tábornok elnök örököse, Georges Pompidou, sőt Mitterrand személyében tíz évvel ezelőtt az első szocialista párti elnök is e rendszer keretei között jutott fel a hatalom csúcsára, holott ö maga „állandó nem mondtak le a reprivatizációról, de nincs módjuk a megvalósítására. Nagy Ferenc József pártelnök az értelmiség megnyerésének fontosságára hívta fel a figyelmet, amely a „vezető feje” lehet a Kisgazdapártnak. Dr. Virágh Ferenc, a tagozat programjának előadója kemény szavakkal ostorozta a jelenlegi kormánypolitikát, amely az adósságot „a nép vállára csúsztatja át", s általa „a rablás és a terror jogvédelmet kap”, és amelyet az úgynevezett „lezárási tendencia”, vagyis az ellentétek lefojtása jellemez. A polgári tagozatnak - mondotta - a párt szellemi húzóerejének kell lennie, amely gondolataival akár meg is előzheti a párt testületéit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon még nincs igazi polgárság. Dr. Jankovics Tibor a szervezeti szabályzat előadója szerint a tagozatba olyan személyeket várnak, akik bár nem feltétlenül tagjai a pártnak, szimpatizálnak vele, és hajlandók véleményükkel és javaslataikkal támogatni. államcsiny”-ként ítélte el az Ötödik Köztársaságot. A brit kormányfőtől eltérően a francia elnököt hivatali ideje alatt nem lehet szavazással kibuktatni a hatalomból. Az amerikai elnök nem oszlathatja fel a parlamentet, ezzel szemben viszont a francia elnök igen. A 74 éves Mitterrand tíz éve van hatalmon, és májustól még négy év vár rá az elnöki székben. Kijelöli és lemondatja a miniszter- elnököt, kinevezi a tábornokokat, háborút indíthat, meghatározza a külpolitikát, népszavazást rendelhet el és az alkotmány 16. cikkelye értelmében vészhelyzet esetén az összes végrehajtó hatalmat gyakorolhatja. Simone Veil centrista politikus szerint az alkotmány nem védi meg a nemzetet az elnök esetleges „megalomániájától”. A politikus asszony azzal vádolja Mitterrand-t, hogy egyre nagyobb mértékben szól bele a napi kormányzási ügyekbe. Az alkotmány 49. cikkelyének 3. bekezdése értelmében a kormány sorsát elválaszthatatlanul hozzá lehet kötni egy törvénytervezethez, ha annak elfogadása kétségesnek tűnik. Az ellenzék ugyanis benyújthatja a bizalmatlansági indítványt (vagy ijesztgetIsmét határsértőket fogtak el a határőrök Csongrádban. Az utóbbi napok harmadik határsértőcsoportja, Apátfalva közelében lépte át a zöldhatárt szombatra virradó éjjel. A 26 pakisztáni, valamint 6 bangladesi állampolgárt még az éjszaka lefülelték, majd reggel újabb 3 bangladesivel gyarapodott a csoport. A határsértőket a határőrség kiszombori gyűjtőállomására vitték. Elmondásuk szerint pénteken hét vele), s ha elfogadják, akkor megbuktathatja a kormányt és vélhetően új választások kiírása következne. Ezt a lépést Michel Rocard jelenlegi kormányfő többször is kihasználta, hogy áterőszakoljon egy törvényt a parlamenten keresztül, ha hiányzott a többség. Rocard három év alatt számtalan esetben került szembe bizalmatlansági inditvány- nyal, de mindegyiket túlélte a megosztott ellenzéknek köszönhetően. A közigazgatási tisztviselők és diákok legutóbbi tüntetései alapján, amelyek arra késztették Mitterrand-t, hogy kapásból még több pénzt ajánljon, Noir rámutatott: a parlament használhatatlan. „A tüntetések mögött kullogva csekkekkel kormányzunk” - mondta. Andre Passeron politikai elemző a Le Monde-ban azt írta, hogy Franciaország valóban beteg vagy a demokrácia került veszélybe. Szerinte az alkotmány 49. paragrafusának 3. bekezdésének állandó kihasználását és a hosszú elnöki mandátumot egyre jobban ostorozzák. „Az új intézmények átvételével azonban az a probléma, hogy azt csak brutális beavatkozással lehet végrehajtani” - fejtegette az elemző. este indultak taxikkal, két román férfi vezetésével hazánk felé. Temesváron fejenként 400 dollárt fizettek a szöktetésért. A taxik fényszóróit a határ közelében lekapcsolták. Az autókból kiszállva gyalog érkeztek a magyar oldalra, ahol a megegyezés szerint egy buszra kellett várniuk. A busz azonban nem jött, így nyolcórányi fagyoskodás után útnak indultak. A határőrök azonban felfigyeltek rájuk. Az AustriaLotto nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a6. játékhét eredményeia kővetkezők: A játékhét fogadási dijainak megállapítása február 10-én a következő eredményt mutatja: 2 millió 331 ezer 996 leadott szelvény összesen 84 millió 698 ezer 23 osztrák schilling AustriaLotto fogadási díjat jelent. A teljes AustriaLotto nyereményösszeg 42 millió 349 ezer 11 schilling. Ebből a 6-osra 12 millió 704 ezer 703 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 6,16,18,39,42,43, a pót- szám: 27. A teljes Joker fogadási dij 18661306 schilling, ez az első nyeröosztály, a Joker 2 799195 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Jokerszám a kővetkező: 231686. Megalakult a polgári tagozat Jugoszlávia — fegyver ügy A jugoszláv sajtóban továbbra is kiemelt témaként kezelik a fegyverügy magyarországi eseményeit, s főként az érintett miniszterek felelősségét és szerepét feszegetik. A Politika Ekspres szombaton címoldalán számol be arról, hogy „a magyar ellenzék és nyilvánosság szankciókat követel azokkal szemben, akik belekeveredtek ebbe az ügybe”. Vastag betűs kiemelésben számolnak be a Magyar Nemzet híréről, amely szerint Jeszenszky Géza állítólag már beterjesztette igényét a washingtoni nagyköveti tisztségre. A politikai napló rovatban hatalmas címmel és fényképpel ismertetik Horn Gyulának a Népszabadságban közölt nyilatkozatát, ezzel a címmel: „Diplomácia több vágányon”. Az ellenzék álláspontjáról hírt ad a szombati Borba és a Politika is, a Tanjug jelentéseit idézve. A Borba címében azt emelte ki, hogy Jeszenszky és Boross távozását jósolják, s hogy Budapesten mind több szó esik arról az eshetőségről, hogy a közvélemény nyomására a kü- lügy- és belügyminiszter rövidesen visszavonul. Újabb határsértőket fogtak el Wartburg - egy legenda vége (Folytatás az 1. oldalról.) A türingiai üzemben csaknem száz évvel ezelőtt kezdtek gépjárműveket gyártani. Az első Wartburg névre keresztelt négykerekű 1899-ben gördült ki a kapun, négyütemű motorja kereken 5 lóerő teljesítményű volt. A negyvenes-ötvenes években a BMW egy akkor kedvelt típusával teljesen megegyező jármüvek készültek Eise- nachban - EMW (Eisenacher Motoren Werke) márkanévvel. A gyárat Nyugat-Németországhoz, az ottani konstruktőrökhöz kötő köldökzsinór 1956-ban szakadt el végleg. Ebben az évben született meg az első, kétütemű motorral ellátott Wartburg, a 311 -es típus, amely Magyarországon is hamar népszerű lett. 1956 és 1991 között csupán egyszer történt jelentősebb változás a Wartburg külső formájában. 1966-ban az addig gyártott legömbölyített, hullámos vonalvezetésű karosszériát magasabb építésű, szögletesebb konstrukció váltotta fel. A motor viszont még 22 éven át ugyanaz a kétütemű, háromhengeres, 1000 köbcentis erőforrás maradt, amelyet csak 1988 őszén tudott „detronizál- ni" a Volkswagen licenc alapján gyártott új motor. A Wartburg-gyár magán viseli a szocialistának nevezett iparvállalatok fő ismérveit: elavult technológiával, magas létszámmal állít elő korszerűtlen, drága terméket. Igaz, az eisenachi konstruktőrök - akárcsak zwickaui kollégáik a Trabant-gyárban - az elmúlt évtizedekben több korszerűsítési javaslatot is előterjesztettek. Csakhogy a végső szót kimondó NSZEP KB-titkár, Günter Mittag minden esetben nemet mondott - neki megfelelt a huszonéves konstrukció. (Persze ő maga Volvóval közlekedett.) így azután Eisenachban változatlanul ugyanolyan autók készültek, mint 1966-ban. Az értékesítés ennek dacára remekül ment, a gyárnak nem kellett félnie, hogy a nyakán maradnak termékei. A hiánygazdálkodás korszakában még a 4-5 éves kocsikat is az új Wartburg árán lehetett értékesíteni a maszek piacon. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott 1989 végén. A nyugati határok megnyitása nyomán az NSZK- ból, illetve Nyugat-Berlinből beáramló használt autók dömpingje megrendítő csapást mért a 30-34 ezer keleti márkába kerülő Wartburgokra. Az előjegyzések száma viharosan apadni kezdett, tavasszal pedig -aValutaunió meghirdetésének hatására - a gyárban illetve a nagyobb városok autószalonjaiban várakozás nélkül, azonnal hozzá lehetett jutni a Wartburghoz. A Valutaunió nyomán a kiskereskedelmi ár 14 700 márkára (DEM) csökkent. Ennyiért - vagy egy picit több pénzért - azonban már nyugati autót is vehet az évtizedeken át kétütemű pöfögőkre kárhoztatott keletnémet polgár, s teszi ezt habozás nélkül. 1990 második félévében gyakorlatilag megszűnt a belföldi értékesítés, a tavaly gyártott Wartburg-mennyiség a KGST-országokba került Nemrég helyezték el ünnepélyes külsőségek között Eisenachban annak a jövendő autógyárnak az alapkövét, amely 1992-től kezdve évente 150000 Opel Vectra és Corsa autót fog készíteni. Az Opel-gyár a Wartburg- művek területén jön létre, korszerű gyártástechnológiát, jól értékesíthető autót hozva Eisenachba. Hogy az aktus kapcsán a Wartburg-gyáriak többségének még inkább sírni, semmint mosolyogni volt kedve, az nem csupán nosztalgiával magyarázható. Az új Opel-csarnokokban alig 2600-an kapnak állást - mintegy ötezer autóipari szakmunkásra átképzés, rosszabb esetben munkanélküliség vár. DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) A kárpótlási törvénytervezet „külső” ellentmondásai (Folytatás az 1. oldalról.) Az utóbbi napokban ezzel kapcsolatosan nagyon sok szakmailag alapvetően hibás, téves információn és téves értelmezésen alapuló tájékoztatás került a közvélemény elé, így ez természetesen félreérthető vagy megtévesztő lehet. Ez indokolatlanul további indulatokat gerjeszt. Elismerem, hogy a földjog intézményét 40 évre visszamenőleg nem könnyű ismerni valamennyi változásával együtt, de egy ilyen horderejű törvény meghozásánál mégis erre van szükség. A megnyilatkozók sajátos módon a témakör egy-egy részletét igen jól ismerik, de ezt össze kellene rakni. Állításomat alább igazolom is, amely döntően befolyásolhatná egy nem mindenki számára jó, de elfogadható kárpótlási törvény meghozatalát. Van fedezet Mesterkélt és nem valóságos elmélet az, hogy az államnak nincs vagyonfedezete a föld kárpótlására, mivel jelenleg is a tulajdonában van kétmillió hektár föld természetben, és még X Ft kárpótlási jegyben. Akinek föld kell, kaphassa meg aranykorona értékben, akinek nem, az kárpótlási jegyben, (így a szükséges kárpótlási jegy is a felére csökkenne.) E vonatkozásban téves az az elmélet, és magyarázat is, hogy a nagyüzemek zetni. A kisajátítási eljárások során az állam eddig sem fizetett annak, akinek állami tartalék földingatlan volt a használatában (pl. tsz-ek). Valamennyi tsz használatában levő állami tartalék terület ma is a magyar állam tulajdona és rendelkezhet is vele. Eddig is rendelkezett, ugyanis kötelezte a tsz-eket a hasznosítására, ugyanakkor szükség esetén máshol kisajátította térítés nélkül, de ezt a területet csökkentette. E földek művelésére a tsz-ek is ráfizettek, mivel a leggyengébb minőségű és gazdaságosan kevésbé hasznosítható földeket hagyták el, illetve ajánlották fel az állam javára. (A föld kárpótlása minőségi osztálya szerint lenne indokolt!) Tehát az állam jelenleg is közvetlenül rendelkezhet a tulajdonát képező földdel (nincs szükség arra, hogy előbb az önkormányzatnak átadja), de átadhatja károsultnak is, ön- kormányzatnak is a tulajdonjogot vagy csak a használati jogot. Módjában van jelenleg is az államnak a tsz-ek vonatkozásában a használati jog megvonásáért is kártérítést fizetni, ha van rá fedezete. Megjegyzem, hogy azt tartanám igazságosnak, ha a közös tulajdoni részarányból kárpótolnák a jogosultakat az alábbi módon:- föld igénybevétele esetén Ak- ban elszámolva és a földmegváltási összeg erejéig maradjon a tsz használatában a földterület,- kárpótlási jegy elszámolása
