Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. február 11. Az Öböl-háború akár holnap is véget érhet, ha... Válságban a gaulle-ista alkotmány? Az amerikai védelmi miniszter és az egyesitett vezérkar főnöke szom­bat délelőtt a szaúd-arábiai főváros­ban megkezdte tanácskozását a helyszínre vezényelt amerikai alaku­latok főparancsnokával. Dick Che­ney és Colin Powell Rijádban Nor­man Schwarzkopffal vasárnapig tar­tó megbeszélésein az Irak-ellenes koalíció eddigi, döntően légi hadmű­veleteinek értékelése zajlik, amely­nek alapján az egyre biztosabbnak látszó szárazföldi offenzíva kezdési időpontját ki fogják jelölni. Szaddam Húszéin iraki elnök - mint szombatra virradóra jelentette a bagdadi rádió - előző nap országa első döntéshozó testületének, a for­radalmi parancsnokság tanácsának ülésén elnökölt. A tanácskozás té­májáról semmit sem közöltek. Az iraki vezetőnek az iráni államfő egy héttel ezelőtt küldött békejavas­latára adott válaszával szombaton Iránba érkezett Szaadun Hammadi miniszterelnök-helyettes. Ő volt az, aki egy hete Rafszandzsani elnöktől átvette a Szaddám Huszeinnek szó­ló üzenetet, amelyről Teheránban csak annyit mondtak, hogy ha Bag­dad elfogadná, akkor a javaslat „mindenki által elfogadható” béke­terv alapjául szolgálhatna. A válasz tartalma még kevésbé ismert, s megfigyelők nem is számitanakarra, hogy azonnal nyilvánosságra kerül. Az Öböl-háború kezdetétől sem­legességet hangsúlyozó Irán meg­bízhatóságát először vonta kétség­be a nyilvánosság előtt egy amerikai katonai vezető. A szövetségesek ha­ditengerészeti akcióinak parancs­noka, Stanley Arthur altengernagy pénteken azt mondta, hogy az Irán­ba menekült iraki harci repülőgépek adott esetben súlyos fenyegetést je­lenthetnek a szövetséges flottára nézve. Az Exocet rakétákkal felsze­relt iraki Mirage F-1-esek és a Su- per-Frelon helikopterek az iráni völ­gyek fölött haladva észrevétlenül elérhetik az Öbölt, és a koalíció hadi­hajóinak csak igen rövid riasztási ideje maradna. A vezető tiszt szerint az Iránban lévő iraki gépek a flottára nagyobb veszélyt jelentenek, mintáz otthon maradottak. A szövetségesek 147 iraki harci gép - közöttük 121 vadász, illetve va­dászbombázó - Iránba menekülé­séről tudnak, Teherán eddig csak ti­zenkilencnek az épségben történt földre szállását ismerte el. Maurice Schmitt tábornok, francia vezérkari főnök „néhány hétben” je­lölte meg a több mint valószínű szá­razföldi harcok várható időtartamát, a Kuvait felszabadításához szüksé­ges időt. A jelenleg zajló előkészítő szakaszt hathetesnek jósolta a Figa­ro című lapnak nyilatkozó francia katonai vezető. Nem tartotta valószí­nűnek Irak részéről sem az atom-, sem a biológiai fegyver bevetését, a vegyi támadást azonban igen. Kato­nailag szükségtelennek nevezte vi­szont azt, hogy erre a válaszcsapás is vegyi fegyverrel történjék. Tom Lantos amerikai kongresz- szusi képviselő szerint az izraeli kormányfő elvben nem ellenzi azt, hogy hazája és az Egyesült Álla­mok között a NATO-partnerséghez hasonló szerződéses katonai kap­csolat jöjjön létre. Jichak Samir pénteken fogadta a kaliforniai kép­viselőt, aki szerint a tárgyalások rö­videsen elkezdődnek e tárgykör­ben. Izrael akkor lépte át a Rubi- cont, amikor beengedte területére a Patriot rakétaelhárító rendszerek amerikai kezelőszemélyzetét - mondta Lantos a jeruzsálemi rá­diónak nyilatkozva. Az amerikai védelmi miniszter szerint a jelenlegi helyzetben nem lenne értelme a tűzszünetnek, de a háború akár holnap is véget érhet, ha Szaddám Húszéin kivonná csa­patait Kuvaitból. Richard Cheney vasárnap reg­geli rijádi sajtóértekezletén kijelen­tette: az iraki kivonuláson kívül semmilyen más módját nem látja a konfliktus lezárásának. A miniszter elégedetten szólt a harcok eddigi - szavai szerint rendkívül kedvező - menetéről, de közölte: megrázó ta­pasztalat volt számára az iraki ha­digépezet mérete. A miniszter elvetette azokat az állításokat, amelyek szerint jelen­tősek az iraki polgári lakosság veszteségei. Charles de Gaulle szava össze­forrt Franciaországgal. A tábornok azonban már több mint húsz éve halott, s néhány politikus úgy véli, hogy alkotmányos öröksége, az Ötödik Köztársaság elavult, a bírá­lók reformokat sürgetnek. Egyesek a brit parlamentáris kormányzás felé való elmozdulást szeretnék látni, ahol az államfőnek csak szertartásos szerep jut. Má­sok amerikai stílusú elnöki rend­szer kiépítését támogatnák. Neves politikai személyiségek a politikai színskála mindkét oldaláról azt mondják, hogy a francia alkot­mány, a brit és az amerikai rend­szer keveréke holtpontra jutott, s Francois Mitterrand elnök mono­polizálja a hatalmat. A közvéleménykutatások szerint a kormányba vetett bizalom mér­hetetlenül alacsonyra süllyedt; a választópolgárok cinikusan csak vállukat rándítják a politikai kor­rupciók feltárása kapcsán; elége­detlen csoportok rendszeresen vi­szik utcára sérelmeiket. Henri Em- manuelli, a hatalmon lévő Szocia­lista Párt kincstárnoka a válságról szóló jelenlegi vitát „álterhesség­nek” nevezte, ugyanakkor elismer­te, hogy „minél gyorsabban köze­ledünk az amerikai elnöki rendszer A Független Kisgazda- Föld­munkás és Polgári Párt a régi tradí­ciókat felújítva és a nevéhez híven - második nekifutásra - szomba­ton egész napos országos gyűlés keretében megalakította a párt pol­gári tagozatát. A 13 megye és Bu­dapest képviseletében részt vevő 38 küldött, megvitatta a szervezeti szabályzat és program tervezetét, valamint az ülés végén 13 tagú el­nökséget választott, amely rövide­sen megválasztja elnökét és elosztja feladatait. A most létreho­zott tagozat örökös tiszteletbeli díszelnökévé az Amerikában élő Varga Bélát, a Kisgazdapárt egy­kori alelnökét és a polgári tagozat volt elnökét választották. A polgári tagozat létrehozásá­nak indokaként a gyűlésen han­goztatták: a választások során be­bizonyosodott, hogy nem elég a parasztság támogatása. A polgár­ságot, ezen belül az értelmiséget, a vállalkozókat, az iparosokat és ke­reskedőket, valamint a végrehajtó hatalomban dolgozókat is meg akarják nyerni a párt céljainak, an­nál is inkább, mivel a kisgazdák felé, annál jobb”. A szocialista kép­viselők egy csoportja, akik maguk­nak a „Negyvenesek” nevet adták, hogy ezzel is kifejezzék fiatal koru­kat, már nyíltan a reform mellett szállnak síkra. De nemcsak a baloldal, hanem a jobboldal is elégedetlen. Michel Noir volt konzervatív képviselő sze­rint Franciaország „beteg”. A brit rendszer átvételére szólított fel, amely szerinte „de Gaulle eredeti elképzelése volt”. A jelenlegi két­fordulós általános választási rend­szer eltörlésével és az egyfordu­lós szavazás bevezetésével meg­szűnne a határozatképtelen parla­ment - mutatott rá Noir. Szerinte az elnöki periódust is csökkenteni kellene a jelenlegi 7 évről 5 évre. De Gaulle 1958-ban erős végre­hajtó hatalommal ruházta fel a kor­mányzást és véget vetett a politikai ingatagságnak, amelyet a II. világ­háborút követő évek során az egy­mást gyakran váltogató kabinetek okoztak. A gaulle-ista alkotmány rendszerében kormányzott tovább a tábornok elnök örököse, Geor­ges Pompidou, sőt Mitterrand sze­mélyében tíz évvel ezelőtt az első szocialista párti elnök is e rendszer keretei között jutott fel a hatalom csúcsára, holott ö maga „állandó nem mondtak le a reprivatizációról, de nincs módjuk a megvalósításá­ra. Nagy Ferenc József pártelnök az értelmiség megnyerésének fon­tosságára hívta fel a figyelmet, amely a „vezető feje” lehet a Kis­gazdapártnak. Dr. Virágh Ferenc, a tagozat programjának előadója kemény szavakkal ostorozta a jelenlegi kormánypolitikát, amely az adós­ságot „a nép vállára csúsztatja át", s általa „a rablás és a terror jogvé­delmet kap”, és amelyet az úgyne­vezett „lezárási tendencia”, vagyis az ellentétek lefojtása jellemez. A polgári tagozatnak - mondotta - a párt szellemi húzóerejének kell lennie, amely gondolataival akár meg is előzheti a párt testületéit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon még nincs igazi polgárság. Dr. Jankovics Tibor a szervezeti szabályzat előadója szerint a tago­zatba olyan személyeket várnak, akik bár nem feltétlenül tagjai a pártnak, szimpatizálnak vele, és hajlandók véleményükkel és ja­vaslataikkal támogatni. államcsiny”-ként ítélte el az Ötödik Köztársaságot. A brit kormányfőtől eltérően a francia elnököt hivatali ideje alatt nem lehet szavazással kibuktatni a hatalomból. Az amerikai elnök nem oszlathatja fel a parlamentet, ezzel szemben viszont a francia elnök igen. A 74 éves Mitterrand tíz éve van hatalmon, és májustól még négy év vár rá az elnöki székben. Kijelöli és lemondatja a miniszter- elnököt, kinevezi a tábornokokat, háborút indíthat, meghatározza a külpolitikát, népszavazást rendel­het el és az alkotmány 16. cikkelye értelmében vészhelyzet esetén az összes végrehajtó hatalmat gyako­rolhatja. Simone Veil centrista politikus szerint az alkotmány nem védi meg a nemzetet az elnök esetleges „megalomániájától”. A politikus asszony azzal vádolja Mitterrand-t, hogy egyre nagyobb mértékben szól bele a napi kormányzási ügyekbe. Az alkotmány 49. cikke­lyének 3. bekezdése értelmében a kormány sorsát elválaszthatatlanul hozzá lehet kötni egy törvényterve­zethez, ha annak elfogadása két­ségesnek tűnik. Az ellenzék ugyanis benyújthatja a bizalmat­lansági indítványt (vagy ijesztget­Ismét határsértőket fogtak el a határőrök Csongrádban. Az utóbbi napok harmadik határsértőcso­portja, Apátfalva közelében lépte át a zöldhatárt szombatra virradó éj­jel. A 26 pakisztáni, valamint 6 bangladesi állampolgárt még az éj­szaka lefülelték, majd reggel újabb 3 bangladesivel gyarapodott a csoport. A határsértőket a határőrség kiszombori gyűjtőállomására vit­ték. Elmondásuk szerint pénteken hét vele), s ha elfogadják, akkor megbuktathatja a kormányt és vél­hetően új választások kiírása kö­vetkezne. Ezt a lépést Michel Rocard jelen­legi kormányfő többször is kihasz­nálta, hogy áterőszakoljon egy tör­vényt a parlamenten keresztül, ha hiányzott a többség. Rocard három év alatt számtalan esetben került szembe bizalmatlansági inditvány- nyal, de mindegyiket túlélte a meg­osztott ellenzéknek köszönhetően. A közigazgatási tisztviselők és diákok legutóbbi tüntetései alap­ján, amelyek arra késztették Mitter­rand-t, hogy kapásból még több pénzt ajánljon, Noir rámutatott: a parlament használhatatlan. „A tün­tetések mögött kullogva csekkek­kel kormányzunk” - mondta. And­re Passeron politikai elemző a Le Monde-ban azt írta, hogy Fran­ciaország valóban beteg vagy a demokrácia került veszélybe. Sze­rinte az alkotmány 49. paragrafu­sának 3. bekezdésének állandó ki­használását és a hosszú elnöki mandátumot egyre jobban osto­rozzák. „Az új intézmények átvéte­lével azonban az a probléma, hogy azt csak brutális beavatkozással lehet végrehajtani” - fejtegette az elemző. este indultak taxikkal, két román férfi vezetésével hazánk felé. Te­mesváron fejenként 400 dollárt fi­zettek a szöktetésért. A taxik fény­szóróit a határ közelében lekap­csolták. Az autókból kiszállva gya­log érkeztek a magyar oldalra, ahol a megegyezés szerint egy buszra kellett várniuk. A busz azonban nem jött, így nyolcórányi fagyosko­dás után útnak indultak. A határőrök azonban felfigyeltek rájuk. Az AustriaLotto nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a6. játékhét eredményeia kővetkezők: A játékhét foga­dási dijainak megállapítása február 10-én a következő eredményt mutatja: 2 millió 331 ezer 996 leadott szelvény összesen 84 millió 698 ezer 23 osztrák schilling AustriaLotto fogadási díjat je­lent. A teljes AustriaLotto nyereményösszeg 42 millió 349 ezer 11 schilling. Ebből a 6-osra 12 millió 704 ezer 703 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 6,16,18,39,42,43, a pót- szám: 27. A teljes Joker fogadási dij 18661306 schilling, ez az első nyeröosztály, a Joker 2 799195 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Jokerszám a kővetkező: 231686. Megalakult a polgári tagozat Jugoszlávia — fegyver ügy A jugoszláv sajtóban továbbra is kiemelt témaként kezelik a fegyver­ügy magyarországi eseményeit, s főként az érintett miniszterek felelős­ségét és szerepét feszegetik. A Politika Ekspres szombaton címoldalán számol be arról, hogy „a magyar ellenzék és nyilvánosság szankciókat követel azokkal szem­ben, akik belekeveredtek ebbe az ügybe”. Vastag betűs kiemelésben számolnak be a Magyar Nemzet híréről, amely szerint Jeszenszky Gé­za állítólag már beterjesztette igényét a washingtoni nagyköveti tiszt­ségre. A politikai napló rovatban hatalmas címmel és fényképpel ismer­tetik Horn Gyulának a Népszabadságban közölt nyilatkozatát, ezzel a címmel: „Diplomácia több vágányon”. Az ellenzék álláspontjáról hírt ad a szombati Borba és a Politika is, a Tanjug jelentéseit idézve. A Borba címében azt emelte ki, hogy Je­szenszky és Boross távozását jósolják, s hogy Budapesten mind több szó esik arról az eshetőségről, hogy a közvélemény nyomására a kü- lügy- és belügyminiszter rövidesen visszavonul. Újabb határsértőket fogtak el Wartburg - egy legenda vége (Folytatás az 1. oldalról.) A türingiai üzemben csaknem száz évvel ezelőtt kezd­tek gépjárműveket gyártani. Az első Wartburg névre ke­resztelt négykerekű 1899-ben gördült ki a kapun, négy­ütemű motorja kereken 5 lóerő teljesítményű volt. A negyvenes-ötvenes években a BMW egy akkor kedvelt típusával teljesen megegyező jármüvek készültek Eise- nachban - EMW (Eisenacher Motoren Werke) márka­névvel. A gyárat Nyugat-Németországhoz, az ottani konstruktőrökhöz kötő köldökzsinór 1956-ban szakadt el végleg. Ebben az évben született meg az első, kétüte­mű motorral ellátott Wartburg, a 311 -es típus, amely Ma­gyarországon is hamar népszerű lett. 1956 és 1991 között csupán egyszer történt jelentő­sebb változás a Wartburg külső formájában. 1966-ban az addig gyártott legömbölyített, hullámos vonalvezeté­sű karosszériát magasabb építésű, szögletesebb konst­rukció váltotta fel. A motor viszont még 22 éven át ugyan­az a kétütemű, háromhengeres, 1000 köbcentis erőfor­rás maradt, amelyet csak 1988 őszén tudott „detronizál- ni" a Volkswagen licenc alapján gyártott új motor. A Wartburg-gyár magán viseli a szocialistának neve­zett iparvállalatok fő ismérveit: elavult technológiával, magas létszámmal állít elő korszerűtlen, drága terméket. Igaz, az eisenachi konstruktőrök - akárcsak zwickaui kollégáik a Trabant-gyárban - az elmúlt évtizedekben több korszerűsítési javaslatot is előterjesztettek. Csak­hogy a végső szót kimondó NSZEP KB-titkár, Günter Mit­tag minden esetben nemet mondott - neki megfelelt a huszonéves konstrukció. (Persze ő maga Volvóval köz­lekedett.) így azután Eisenachban változatlanul ugyanolyan au­tók készültek, mint 1966-ban. Az értékesítés ennek da­cára remekül ment, a gyárnak nem kellett félnie, hogy a nyakán maradnak termékei. A hiánygazdálkodás kor­szakában még a 4-5 éves kocsikat is az új Wartburg árán lehetett értékesíteni a maszek piacon. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott 1989 vé­gén. A nyugati határok megnyitása nyomán az NSZK- ból, illetve Nyugat-Berlinből beáramló használt autók dömpingje megrendítő csapást mért a 30-34 ezer keleti márkába kerülő Wartburgokra. Az előjegyzések száma viharosan apadni kezdett, tavasszal pedig -aValutaunió meghirdetésének hatására - a gyárban illetve a na­gyobb városok autószalonjaiban várakozás nélkül, azonnal hozzá lehetett jutni a Wartburghoz. A Valutaunió nyomán a kiskereskedelmi ár 14 700 márkára (DEM) csökkent. Ennyiért - vagy egy picit több pénzért - azonban már nyugati autót is vehet az évtize­deken át kétütemű pöfögőkre kárhoztatott keletnémet polgár, s teszi ezt habozás nélkül. 1990 második félévé­ben gyakorlatilag megszűnt a belföldi értékesítés, a ta­valy gyártott Wartburg-mennyiség a KGST-országokba került Nemrég helyezték el ünnepélyes külsőségek között Eisenachban annak a jövendő autógyárnak az alapkö­vét, amely 1992-től kezdve évente 150000 Opel Vectra és Corsa autót fog készíteni. Az Opel-gyár a Wartburg- művek területén jön létre, korszerű gyártástechnológiát, jól értékesíthető autót hozva Eisenachba. Hogy az aktus kapcsán a Wartburg-gyáriak többségének még inkább sírni, semmint mosolyogni volt kedve, az nem csupán nosztalgiával magyarázható. Az új Opel-csarnokokban alig 2600-an kapnak állást - mintegy ötezer autóipari szakmunkásra átképzés, rosszabb esetben munkanél­küliség vár. DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) A kárpótlási törvénytervezet „külső” ellentmondásai (Folytatás az 1. oldalról.) Az utóbbi napokban ezzel kap­csolatosan nagyon sok szakmai­lag alapvetően hibás, téves infor­máción és téves értelmezésen ala­puló tájékoztatás került a közvéle­mény elé, így ez természetesen fél­reérthető vagy megtévesztő lehet. Ez indokolatlanul további indulato­kat gerjeszt. Elismerem, hogy a földjog intézményét 40 évre vissza­menőleg nem könnyű ismerni vala­mennyi változásával együtt, de egy ilyen horderejű törvény meghozá­sánál mégis erre van szükség. A megnyilatkozók sajátos mó­don a témakör egy-egy részletét igen jól ismerik, de ezt össze kelle­ne rakni. Állításomat alább igazo­lom is, amely döntően befolyásol­hatná egy nem mindenki számára jó, de elfogadható kárpótlási tör­vény meghozatalát. Van fedezet Mesterkélt és nem valóságos el­mélet az, hogy az államnak nincs vagyonfedezete a föld kárpótlásá­ra, mivel jelenleg is a tulajdonában van kétmillió hektár föld természet­ben, és még X Ft kárpótlási jegy­ben. Akinek föld kell, kaphassa meg aranykorona értékben, aki­nek nem, az kárpótlási jegyben, (így a szükséges kárpótlási jegy is a felére csökkenne.) E vonatko­zásban téves az az elmélet, és ma­gyarázat is, hogy a nagyüzemek zetni. A kisajátítási eljárások során az állam eddig sem fizetett annak, aki­nek állami tartalék földingatlan volt a használatában (pl. tsz-ek). Valamennyi tsz használatában levő állami tartalék terület ma is a magyar állam tulajdona és ren­delkezhet is vele. Eddig is rendel­kezett, ugyanis kötelezte a tsz-eket a hasznosítására, ugyanakkor szükség esetén máshol kisajátítot­ta térítés nélkül, de ezt a területet csökkentette. E földek művelésére a tsz-ek is ráfizettek, mivel a leg­gyengébb minőségű és gazdasá­gosan kevésbé hasznosítható föl­deket hagyták el, illetve ajánlották fel az állam javára. (A föld kárpótlása minőségi osz­tálya szerint lenne indokolt!) Tehát az állam jelenleg is közvetlenül rendelkezhet a tulajdonát képező földdel (nincs szükség arra, hogy előbb az önkormányzatnak átad­ja), de átadhatja károsultnak is, ön- kormányzatnak is a tulajdonjogot vagy csak a használati jogot. Mód­jában van jelenleg is az államnak a tsz-ek vonatkozásában a haszná­lati jog megvonásáért is kártérítést fizetni, ha van rá fedezete. Meg­jegyzem, hogy azt tartanám igaz­ságosnak, ha a közös tulajdoni részarányból kárpótolnák a jogo­sultakat az alábbi módon:- föld igénybevétele esetén Ak- ban elszámolva és a földmegváltá­si összeg erejéig maradjon a tsz használatában a földterület,- kárpótlási jegy elszámolása

Next

/
Thumbnails
Contents