Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. február 8. Kormányülés: Szabálytalanság a fegyvereladásnál - szabályozás a béreknél A kormány csütörtöki ülésén többek között szó volt a fegyverel­adási ügyletről, az ez évi bérszabá­lyozásról, valamint Magyarország környezetszennyezettségéről. László Balázs kormányszóvivő elmondotta, hogy a testület ülésén Antall József miniszterelnök tájé­koztatta a kormány tagjait az Or­szággyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának szerdai ülésén tör­téntekről. A kormányszóvivő az ügy­gyei kapcsolatban elzárkózott a részletes tájékoztatástól. Csupán annyit jegyzett meg, hogy az ülé­sen a fegyvereladással kapcsola­tosan további kormányzati lépések nem kerültek szóba. Ugyancsak ülést tartott a nap fo­lyamán a parlament Házbizottsága a fegyvereladási botránnyal kap­csolatban. Arról folyt a vita, hogy az Országgyűlés Külügyi és Honvé­delmi Bizottságának vezetői tájé­koztassák-e a házat plenáris ülé­sen a két bizottság zárt ülésén tör­téntekről valamint, hogy vizsgáló- bizottságot állítsanak-e fel az ügy­let tisztázására. A kormány döntött arról, hogy az idén is megmarad - legalábbis az állami vállalatok körében - a bér- szabályozás. Ennek megfelelően a vállalatok 18 százalékos mérték­ben adómentesen növelhetik a bé­reket. E felett, 18-tól 28 százalékig terjedő bérnövekedés esetén már vállalati nyereségadót kell fizet­niük. Az adó ebben az esetben csak a 18 és 20 százalék közötti bér- növekményt terheli. Azok a válla­latok, amelyeknél a béremelkedés az idén meghaladja a 28 száza­lékot, arra kényszerülnek, hogy a teljes bérnövekmény - tehát a 0-tól 18 százalékig terjedő rész - után is vállalati nyereségadót fizesse­nek. A kormány arra kívánja ösztö­nözni a cégeket, hogy csak óvato­san éljenek a létszámleépítés esz­közével, nehogy ugrásszerűen nö­vekedjék az idei esztendőben a munkanélküliek száma. Ennek megfelelően a létszámleépítésből származó bérmegtakarítást adó­mentesen csak 5 százalékos mér­tékig használhatják fel bérnövelés­re. A közszolgáltatást végző vagy ilyen tevékenységgel is foglalkozó vállalatok ilyen szolgáltatásaik mértékéig jelentős adókedvez­ményben részesülnek. Ezeknek a cégeknék csak akkor kell adót fi­zetniük, ha 28 százaléknál na­gyobb mértékben emelik a bére­ket. A kedvezményes adózási sáv is megemelkedik, 28-tól 34 százalé­kig terjed, nem pedig 18-tól 28 szá­zalékig, mint más vállalatok eseté­ben. Az idén az érintett cégeknek mérleghűen fel kell tüntetniük, hogy mekkora adót fizettek a költ­ségvetésbe a béremelések után. Ezt a pénzt ugyanis a kormány 1992-ben az ÉT állásfoglalásának megfelelően - bérpolitikai célokra kívánja felhasználni. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Magyarország környezeti ál­lapotáról. Három év óta ez volt az első átfogó felmérés, amelyet az érintett minisztérium szakemberei végeztek. Elnéptelenedik a volt NDK? (Folytatás az 1. oldalról.) 1989-ben, az emlékezetes nyári és őszi menekülthullám több mint 150 000 fővel csapolta meg a szo­cialista német állam lakosságát. Paradox helyzet, hogy az állami és piaci egység helyreállítása nem­hogy véget vetett volna a migráció­nak, hanem tovább növeli az elván­dorlók számát. A nürnbergi munkaügyi hivatal munkaerőpiac-kutató intézetének óvatos becslése szerint az idén várhatóan 180000 ember költözik át a keletiből a nyugati országrész­be. Rajtuk kívül mintegy 275 000 keletnémet lakos ingázik naponta- hetente munkahelye (nyugat) és otthona (kelet) között. A Der Morgen elemzése szerint az elvándorlók három nagy cso­portba oszthatók. Az egyikbe azok tartoznak, akiket a fenyegető mun­kanélküliség késztet távozásra. Jellegzetes példaként ragad ki a jelentés egy 39 éves berlini ve­gyésznőt (doktorátusi fokozattal). Bár munkahelye, a tudományos akadémia egyik intézete „még áll”, a létesítményt a felszámolás ve­szélye fenyegeti. Az új gazda pedig leginkább a fiatal munkaerőket fogja átvenni. A másik csoportot azok teszik ki, akik már hónapok óta rövidített munkaidőben (gyakran 0 órás beosztásban) tengődnek, illetve az állástalanok táborát gyarapítják. Nekik igazán nincs mit veszíte­niük. A harmadik kategóriát az ingá­zók alkotják, s jelentős hányadukat csak a nyugati országrészben uralkodó lakásínség akadályozza meg abban, hogy végleg lakóhe­lyet változtassanak. Egyikük talá­lóan foglalja össze a helyzetet: „Kelet és Nyugat között még sokáig nagy különbségek lesznek. Nyu­gaton ma két-háromszorosát kere­sem meg annak, amit keleten kap­tam. Kötelező szabály: csak az alapvető kérdésekben Készül az új Munka Törvénykönyve (Folytatás az 1. oldalról.) A tervezetben a minisztérium kísérletet tesz többek között arra, hogy megszűn­jön a szakszervezetek általános dolgozói érdekképviseleti jogosítványa, és erre a célra a szervezett és nem szervezett munkavállalókat egyaránt képviselő üze­mi tanácsokat válasszanak a vállalatok­nál. Mindez nem korlátozná a szakszer­vezetek beleszólási, érdekképviseleti jo­gosultságát tagságuk tekintetében, illet­ve a közép- és felsőszintű egyeztetések során. A javaslatok szerint megszűnne a munkakönyv intézménye is. Az új törvény egyébként elsősorban a munkaviszonnyal Összefüggő, az alkot­mányban deklarált és a ratifikált nemzet­közi egyezményeknek megfelelő emberi, szociális és kulturális jogokat garantálná. Kötelező szabályt az alapvető kérdések­ben, így például a szerződési, a szervez­kedési szabadságról, az egészségvéde­lemről, a nők, fiatalkorúak védelméről hozna. A törvényen kívül csak a tárgyalá­sok, az érdekegyeztetés és a különféle szintű szerveződések szabályoznák a munkavállalók és a munkaadók közötti A kisgazdák szerint: Elfogadhatatlan a kárpótlási törvénytervezet (Folytatás az 1. oldalról.) zetet elfogadhatatlannak tartják, mivel az megítélésük szerint szak­mailag megalapozatlan, sőt, több vonatkozásában törvényellenes is. Ütközik a polgári törvénykönyv ha­tályos rendelkezéseivel, például az örökösödési és az opciósjogban foglaltakkal. Elhibázottnak vélik emellett a kárpótlási jegy formát, amelynek bevezetése szerintük újabb veszé­lyek forrása lehet. Szándékuk, mint kifejtették, to­vábbra is az: erkölcsileg és anyagi­lag kárpótolják az elmúlt diktatúra jogsértettjeit, oly módon, hogy a kistulajdonosoknak - ahol csak le­hetséges -, az 1947-49-es idő­szak közötti állapotnak megfele­lően visszaadják eredeti tulajdonu­kat. Amennyiben pedig erre nincs mód, más javakkal kárpótolják őket. Ez viszont nem történhet egyik napról a másikra, hanem többéves folyamat eredménye kell, hogy legyen. Ómolnár Miklós szóvivő részle­tesen szólt arról, hogy a kárpótlás­sal összefüggő számításaik jelen­tősen eltérnek a pénzügyminiszter által közzétett adatoktól. Elöljáró­ban kijelentette, hogy a törvényelő­készítési munkálatok szerintük ép­pen fordítva történtek, mint kívána­tos lett volna: azaz elsőként kiszá­mították, mekkora összeget lehet a tulajdonrehabilitációra fordítani, majd a 60-70 milliárd forintos ke­rethez konstruáltak egy törvényt. Beszámolt arról is, hogy míg a pénzügyminiszter 1800 milliárd fo­rintra becsülte az állami vagyont, addig neves szakértőkkel végezte­tett számításaik szerint ez az ösz- szeg 7500-8000 milliárd forintra tehető. A teljes körű rehabilitáció pedig - amit egyébként a kisgaz­dák is lehetetlennek tartanak az el­múlt negyven évben bekövetkezett tulajdonváltozások miatt - 1800 milliárdba kerülne. Kifogásolják tehát, hogy nem ké­szült pontos felmérés és részletes elemzés az állami vagyonról. A szóvivő összességében úgy ítélte, hogy hiányzik a törvényter­vezet két fontos alapja a politikai közmegegyezés és a gazdasági racionalitás. A kárpótlás kérdésé­ben egyébként a német tulajdon- rendezést tekintik irányadónak. Vagyis első lépésként fel kellett volna mérni az igényeket, s azután kidolgozni a kárpótlás részleteit; elővételi jogot vagy cserevagyont biztosítva az eredeti tulajdonosok­nak. Éjszakai hajsza Újberekben Sátán betörőket fogott (Folytatás az 1. oldalról.) No, de menjünk a dolgok elébe. Csütörtökre virradó éjjel (február 6-án) a Szekszárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát újbereki kerületének irodaépületében az éjjeliőr fénye­ket észlelt. Az idős ember nem riadt meg, hanem odament, hogy a hí­vatlan éjszakai látogatókat meg­lepje. A két férfi az ablak betörésé­vel jutott be az épületbe, s ott ép­pen a páncélszekrény kinyitásával fáradoztak, amikor az élelmes éjje­liőr rajtakapta őket. Több sem kel­lett nekik: futva távoztak az éjsza­kába. Az éjjeliőr pedig - ritka kivétel - tudta a „dolgát”: a nyomokat válto­zatlanul hagyva azonnal értesítette a rendőrséget. A Szekszárdi Rend­őrkapitányság emberei pillanato­kon belül a helyszínre érkeztek - Sátán kíséretében. A rendőrkutya hamarosan elindult a szag után, s hóban, fagyban vezette gazdáját, Kovács Pál főtörzsőrmestert, vala­mint a másik járőrt. A többiek gép­kocsival próbáltak Sátán nyomába szegődni, azonban a kiválóra vizs­gázott négylábú jobban bírta a ló­erőknél a strapát. Nem kevesebb, mint hét kilomé­teren keresztül szaladtak a kutya után a rendőrök, míg az elvezette őket Hégel Béla (26 éves) Sárpilis, Nyéki utca 5. szám alatti házába. Ott pedig Sátán egyértelműen „beazonosította” Hégel Bélát, de hasonlóképpen haragudott a szin­tén abban a házban tartózkodó Rácz László 22 éves tolnai lakosra is. Hégelnek és Rácznak ezek után már nem volt mit tenni: beismerték, hogy ők jártak Újberekben. Mellé pedig még azt elismerték, hogy ők törték fel a közelmúltban két alka­lommal a várdombi iskolát, ahon­nan kisebb értékű tárgyakat tulaj­donítottak el. A fiatalembereket nemcsak a kutya ismerte fel hanem a rend­őrök is - hiszen mindkettőjüknek volt már összeütközése a törvény­nyel. Rácz László többszörös visz- szaesőként utoljára lopásért há­rom évet kapott, tavaly ősszel sza­badult. Hégel Béla is az elmúlt év­ben jött ki a börtönből, 2 év 8 hó­napra ítélték lopás és rablás miatt. GERGELICS ZSÓKA Diáksztrájk Albániában Albán diákok ezrei léptek tiltako­zó sztrájkba kedden, ezzel kíván­ván felhívni a figyelmet a gazdaság elmaradottságára s egyben a kor­mány lemondását követelve. Gene Polo, az ellenzéki Demok­rata Párt szóvivője a Reuter bécsi tudósítójával telefonon közölte, hogy a főváros egyik külső kerüle­tében lévő főiskolán a diákok boj- kottálják az órákat, a tiranai egye­tem hallgatói pedig békés tiltakozó demonstrációt szerveztek. A kora délután rendezett megmozduláson körülbelül 2500 diák vett részt, transzparenseiken ilyen jelszavak voltak olvashatók, mint „Lemon­dás!” és „Le a diktatúrával!". A Demokrata Párt hétfőn felhí­vással fordult az albán parlament elnökségéhez. Fő követelései: a hadsereg, a rendőrség és a bírósá­gok depolitizálása, valamennyi po­litikai fogoly szabadon bocsátása, szabad és objektiv tömegtájékoz­tatás, székház és a nélkülözhetet­len berendezések biztosítása az ellenzéki pártok számára. A TASZSZ-nak az albán hírügy­nökségre hivatkozó jelentése sze­rint kedden Tiranában találkoztak a parlament elnökségének és a Demokrata Pártnak a képviselői az utóbbi követeléseinek megvitatása céljából. A parlament elnöksége megalapozatlannak nevezte az el­ső albán ellenzéki pártnak a vá­lasztási törvény megváltoztatására irányuló igényét, a többi követelés­re pedig csupán általánosságban reflektált, hangsúlyozva, hogy a hatóságok ezután is az alkotmány és a törvények szellemében fog­nak eljárni. A Demokrata Párt a múlt hét végén indította meg vá­lasztási kampányát, széles körű privatizációt és szociális reformo­kat ígérve. A Kommunista Párt az elmúlt hónapban közzétett nyilat­kozatában szintén demokratikus reformokat és piacgazdasági nyi­tást ígért, de ellenlábasától elté­rően a termelőszövetkezeteket nem akarja felszámolni. viszonyt. A szerződéseket megköthetnék kollektiven, ágazati, szakmai, üzemi szin­ten, illetve egyénileg a munkavállalók és a munkaadók között. Az új Munka Törvénykönyve figyelem­be veszi, hogy más szabályozásra van szükség a verseny, illetve a közszolgálati szférában - mutatott rá ismertetésében Rábaközi András. A szakszervezeti tisztségviselők a be­szélgetésen megoldásokat javasoltak ar­ra, hogy miként lehetne hatékonnyá tenni a szervezett és nem szervezett dolgozó­kat majdan egyaránt képviselő üzemi ta­nácsok tevékenységét. Rámutattak, hogy a jelenlegi Munka Törvénykönyve telje­sen kiszolgáltatott helyzetet teremt á dol­gozóknak, s remélik az új szabályozás nagyobb védelmet ad. Felvetették példa­ként a végkielégítés intézményének szükségességét, mert ez arra kényszerí­tené a munkaadókat, hogy indokolatlanul senkit se bocsássanak el, s elbocsátások helyett inkább új munkahelyeket hozza­nak létre. Elfekvő erőforrások hasznosítása Az elfekvő anyagokat - építőgé­peket, üzemtechnológiái berende­zéseket, szerszámokat - kívánja tagvállalatai körében felmérni az Építési Vállalkozók Országos Szö­vetsége. Teszi ezt annak érdeké­ben, hogy ezek az elfekvő készle­tek belátható időn belül újra hasz­nosíthatók legyenek valamely más vállalkozásnál. A felkínált anyago­kat és berendezéseket az IPOSZ építőipari testületének közremű­ködésével szándékozik kiközvetí­teni az ÉVOSZ a kisiparosoknak és az új építkezési vállalkozásoknak. A hasznosítható készleteket feb­ruár 22-ig gyűjti össze, és összegzi az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, majd a felkínált erő­forrásokat közzéteszi a szakmai sajtóban, s úgynevezett partnerke­reső kiadványt is megjelentet. A BÁTASZÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEKSZÁRDI KIRENDELTSÉGE értesíti tisztelt tagjait, hogy részközgyűlését 1991. február 12-én (kedd) 18 órakor tartja a 4. Sz. Általános Iskolában (Kecskés F. u.) Tagjaink megjelenésére feltétlen számítunk. (20) Bárki által végezhető ügynöki­üzletkötői munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért MUNKATÁRSAKAT KERESÜNK. Megbeszélés és jelentkezés: 1991. február 9-én, szombaton 8 órakor Szekszárd, Várköz eszpresszóban (Széchenyi u. 19.) It órakor Bonyhád, Fortuna eszpresszóban (Perczel M. u. 8.) MEGNYITOTTAM BÁLÁS RUHA kis- és nagy- kereskedésemet. Első osztályú, belga importból származó felnőtt- és gyermekruházat kapható. Áruféleségenként 20-25 kg csomagolásban. Az áru vásárlás előtt megtekinthető. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17 óráig. Cím: Szekszárd, Rákóczi u. 11. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG PÁLYÁZATOT HIRDET meghatározott feltételekkel és műszaki adottságokkal rendelkező gazdálkodószervezetek számára BALATONFÖI ÖNTÖZŐFÜRT (Balatonkenese - Küngös) KISLÁNGI ÖNTÖZÖFÜRT (Soponya - Kisláng - Kiscsérí) SIÓ BALPARTI ÖNTÖZÖFÜRT (tolnai holtág fővízkivétel - mözsi nyomásközpont) elnevezésű mezőgazdasági vízhasznosítási főművek ÜZEMELTETÉSÉRE. A követelményrendszert és a meghatározott feltételeket tartalmazó részletes pályázati kiírás dokumentációja 1991. február 11-től átvehetők az igazgatóság vízkárelhárítási osztályán (8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. III. emelet, 310-es szoba, ügyintéző: Szabó Zoltán) A pályázat beadási határideje: 1991. február 28.13 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents