Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 7. Újabb részletek a fegyvereladási botrányról Az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottságának együttes ülése Este öt órakor még javában tartott az Országgyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának együttes ülése, amely azzal a céllal ült össze délután egy órakor, hogy meghallgassa a kormány illetékeseinek részletes tájékoztatását a fegyvereladási botrányról. Az ülésről távozóban Laborczi Géza (SZDSZ) képviselő a mind nagyobb számban várakozó újságírók gyűrűjében elmonta: az ügy vizsgálatával megbízott két tárca, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium tájékoztatta a testület tagjait az eddigi fejleményekről. Személyi konzekvenciákról egyelőre nem esett szó, ám a képviselő személyes álláspontja szerint a kormány komoly baklövést követett el azzal, hogy nem adott azonnal egyértelmű választ a felmerült kérdésekre az ügy kipattanásakor. A probléma tehát nem magában a fegyverszállítás tényében, hanem abban van, hogy a kormány a botrány kirobbanásakor nem merte felvállalni saját álláspontját. Ami az ügylet engedélyezésével kapcsolatos kérdéseket illeti a képviselő közölte: az engedélyezési eljárásokban illetékes államtitkári bizottság több tagja is tudott az eladásról. Igaz ugyan, hogy külföldi utak és egyéb „technikai jellegű” problémák miatt nem minden államtitkár vett részt a döntési folyamatban. Szerdán jugoszláv forrásokból olyan hír látott napvilágot, hogy a magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány nem tudott a fegyvereladásról. A képviselő szerint ezzel szemben az igazság az, hogy a külügyminiszter is tudott a döntésről. Úgy tűnik tehát, hogy ebben az esetben valótlan állításról van szó, ami azt bizonyítja: a kormány súlyos baklövést követett el, amikor a nemzeetközi jogi normáknak megfelelő „rutinügyletről” nem adott gyors, pontos tájékoztatást. A képviselő közölte azt is, hogy a közelebbről meg nem nevezett vevő Szokai Imre külügyi helyettes államtitkárral tárgyalt az ügyletről. Az újságírók érdeklődtek arról is, milyen fegyveres testület felszerelésére kívánták használni a 10 ezer géppisztolyt. A képviselő szerint a fegyverek rendőri erők felszereléséül szolgáltak volna. Laborczi Géza elmondta azt is, hogy a testület ülésén egyelőre nem került szóba az üggyel kapcsolatos országgyűlési vizsgálóbizottság felállításának kérdése. KÖZLEMÉNY Szerdán az esti órákban, csaknem hatórás tanácskozás eredményeként közleményt szövegezett meg az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága. A közlemény hangoztatja: az Országgyűlés Külügyi Bizottsága és Honvédelmi Bizottsága Göncz Árpád köz- társasági elnök és Antall József miniszterelnökjelenlétében meghallgatta a kormány illetékes minisztereinek tájékoztatását a jugoszláviai fegyvereladásról, illetve annak következményeiről. A két bizottság tudomásul vette, hogy a kormány elismerte: az illetékesek által szokásosnak tekintett fegyver- üzlet engedélyezése során eljárási mulasztás történt, majd az ügy nyilvánosságra kerülése után annak kezelésében hibák fordultak elő. Felkérte a kormányt, hogy a jövőben fokozott gondossággal igyekezzen elkerülni az ilyen eseteket. A Külügyi Bizottság és a Honvédelmi Bizottság egyetértését fejezte ki a kormánynak azzal a szándékával, hogy diplomáciai úton tesz erőfeszítéseket az üggyel és annak jugoszláviai megítélésével kapcsolatos problémák rendezése, Magyarország és Jugoszlávia, illetve Magyarország és Jugoszlávia tagköztársaságai közötti kapcsolatok erősítése érdekében. Rendőrségi sajtótájékoztató Bonyhádon Bonyhádon és körzetében 1982 óta nem volt példa rendőri fegyver használatra, - hallottuk tegnap í Bonyhád Városi Rendőrkapitány Ságon tartott sajtótájékoztatón ahol a hagyományoknak megfelelően ezúttal is a házigazdák mutatkoztak be. Mindez persze csak ar ra utal, hogy a környezetet súlyosan megzavaró bűncselekmény £ károsban évek óta nem volt, ám £ rendőrségnek természetesen £ Völgység fővárosában is akac munkája bőven. Elég, ha csak £ riasztó statisztikára pillantunk: £ körzetben tavaly 82 százalékka emelkedett a közlekedési balese- ;ek száma és a vagyon elleni bűncselekmények is jelentősen megszaporodtak, az így okozott kái ósszesen 5,3 millió forint. Dr. Horgos Ferenc rendőr ezredes, a Tolna Megyei Rendör-főka- citányság vezetője elismeréssé szólt a bonyhádiak munkájáról, hiszen megyénkben a városok közű 5k büszkélkedhetnek a legjobb felderítési eredményességgel. (Köze 75 százalék). Szabó László alezredes, bonyhádi rendőrkapitánv Hozzátette, hogy a felderítési muta- ók elsősorban a szolgálati ágak közötti jó együttműködésnek és a akossággal kialakított élő kapcso- atnak köszönhetők. A rendőrségiek hamarosan újabb feladatokkal <ell megbirkózni: mivel a városban smét van bíróság, alkalmazkodni <ell az igazságügyi szervek illetékességéhez, Így nyolc új községei ssatolnak majd a körzethez. Szóba kerültek az önkormányzati rendőrségek is, Hőgyészen merült fel ónálló rendőrőrs igénye. Dr. Horgos Ferenc rendőr ezredes a továbbiakban megyei gondokról szólt. Megtudtuk, hogy a szekszárdi vásárban rendszeresen feltűnnek székesfehérvári lakosok, akik az „itt a piros, hol a pi- os” játékból igyekeznek meggazdagodni. Ám elképzelhető, hogy övidesen máshová teszik át a székhelyüket, hiszen a járőrök endszeresén bírságolják a hiszékenység vámszedőit. Különösen irvendetes, hogy a főkapitánysá- jok közti összehasonlításban a nyomozati eredményesség tekin- etében Tolna megye tavaly az első Helyen végzett. A belügyi szervek igyekeznek jlapítványokat létrehozni a közbiz- onság fokozása érdekében, a me- jyei rendőr-főkapitányság bün- negelőzési alapítványának szármáján eddig 200 ezer forint gyűli issze. A szekszárdi kapitányság és a Helyi önkormányzat között is tárgyalásokat folytatnak a „Biztonságos Szekszárdért” alapítvány jgyében. - km Döntés a bős-nagymarosi beruházásról A 16. alkalommal foglalkozott szerdai ülésén a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a bős- nagymarosi beruházással, s a sokadik átdolgozás után csak most fogadták el e témakörben a kormány feladatait megjelölő ország- gyűlési határozat javasolt szövegét. Az indítványozott szöveg ezek szerint: mivel a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése mindkét országban súlyos ökológiai következményekkel járna, az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányával haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről aláírt államközi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Egyben kezdeményezze a vízlépcsőrendszer elhagyásából származó következmények rendezésére új államközi szerződés megkötését az alábbi értéksorrend figyelembevételével: a térség ökológiai-természeti értékeinek, mindenekelőtt az ivóvízbázis megőrzése, az ökológiai rendszerek fenntartása és helyreállítása; az árvízvédelem biztosítása; a hajózás biztosítása. A határozat szükségesnek tartja, hogy a kormány dolgozzon ki tervezetet a szerződésben szereplő területek rekonstrukciójára. Az indítvány szerint a kormány e határozatban foglaltak végrehajtásáról havonta számoljon be a Környezetvédelmi Bizottságnak. A testület döntött arról is, hogy a bizottság törvényjavaslatot terjeszt elő az 1978. 17. számú törvény- erejű rendelet módosítására, miszerint a vízlépcsőrendszer megvalósítására irányuló munkák határozatlan ideig nem folytathatók. Határoztak egy másik, részben ugyancsak a bős-nagymarosi beruházás térségére vonatkozó országgyűlési határozattervezet szövegéről is. Ebben az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy az érintett országok kormányaival kezdeményezze egy új Duna-egyezmény megalkotását, valamint az érintett országokkal közösen vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az új Duna-egyezmény központjának Budapest adjon otthont. A javaslat szerint az Országgyűlés kezdeményezze, hogy a Duna Bécs-Gönyü szakaszán Ausztria a Cseh és Szlovák Köztársaság és Magyar- ország hozza létre a közös dunai nemzeti parkot vagy tájvédelmi körzetet. A Duna Esztergom-Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Magyarország hozza létre a közös Duna-lpoly Nemzeti Parkot vagy tájvédelmi körzetet. A Duna Baja és a Dráva-torkolat közötti szakaszán, illetve a Dráván Magyarország és Jugoszlávia hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Nemzetközi védelmet igényel e folyók árterülete, a felszín alatti vízkészlet, illetve e területek termőtalaja és más természeti erőforrásai. A határozattervezet szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy a fenti közös nemzeti parkok vagy tájvédelmi körzetek létrehozásához a szükséges két- és többoldalú tárgyalásokat az említett országok kormányainál kezdeményezze. A tervezet szerint az Országgyűlés felhatalmazná elnökét, hogy a közös természetvédelmi területek létrehozását célzó kezdeményezésről tájékoztassa a helsinki folyamatban résztvevő országok parlamentjeit. Ursus okkupációs sztrájk A pápalátogatás előkészületei (Folytatás az 1. oldalról.) Az iroda hangolja össze a különböző helyszínek rendezvényeit, és adatokat gyűjt az állami és az egyházi szervek számára -, például a résztvevők várható számáról. Az előzetes becslések szerint minden liturgikus rendezvényre több százezer hívőt és érdeklődőt várnak, a budapesti és a máriapócsi szentmiséken azonban lehetséges az 500-600 ezres részvétel is. A szentatya immár végleges - és a vatikáni előírások szerint meg nem változtatható - programja szerint augusztus 16-án, érkezése napján Esztergomban, 17-én Pécsett, 18-án Máriapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án a budapesti Hősök terén mutat be szentmisét. A látogatás részletes programja a jövő hét közepétől kapható lesz a postahivatalokban. Diós atya közölte, hogy a rendezvények csak belépővel látogathatók. Az ingyenes belépőket a helyi plébániákon lehet igényelni. A szervezők szeretnék, ha a televízió a szentmiséket élőben közvetítené, erről azonban ez idáig még nem született döntés. Elhangzott, hogy a közelmúltban kiírt emlék- és kegytárgypályázatra mintegy 600 tárgy érkezett. Amelyeket egyházi és esztétikai szempontból megfelelőnek találnak, védjeggyel látják el és kaphatóak lesznek. A bevételből a látogatás kapcsán az egyházra háruló anyagi terheket enyhítik. A vizitre a költségvetésből elkülönített 500 millió forinthoz a magyar katolikus egyház a tervek szerint 150-200 millió forinttal járul hozzá. Az MTI kérdésére, szó esett a pápai látogatás és az esetleges Horthy-temetés tervezett időpontjának egybeeséséről is. Diós István reméli, hogy a temetés szervezőiben lesz annyi jóérzés, hogy ezt elkerülik. Az egyidejűség nagy leckét adna az egyháznak is és a kormánynak is. Kárpótlás, kártérítés, reprivatizáció VOSZ-elnökségi ülés A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) továbbra is úgy véli, hogy a vitathatatlan jogsértés deklarálásán túl nincs lehetőség kárpótlásra, kártérítésre, reprivatizálásra, illetőleg csereprivatizációra teljes- körűen, de még részlegesen sem. Határozott véleményét továbbra is fenntartja, ugyanakkor kénytelen tudomásul venni, hogy ebben a kérdésben a pártok most politikai alkut készülnek kötni. Az új helyzethez a vállalkozók érdekvédelmi szervezete alkalmazkodni fog, kihasználva a számára nyitva álló valamennyi törvényes lehetőséget - foglalt állást a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége szerdai ülésén. A testület e témával kapcsolatban úgy véli, a politikai alku általában ugyan szokásos intézmény a demokratikus országokban, ám vannak olyan alapvető társadalmi kérdések, amelyek esetében kompromisszumról szó sem lehet. Ilyen jelen esetben az egész magyar gazdaságot alapvetően érintő vagyon kérdése. Korábban a szabaddemokraták, a szocialisták és a demokrata fórum képviselői egyaránt úgy vélték, hogy a kártérítés, kárpótlás - annak ellenére, hogy volna erkölcsi alapja - tönkretenné, szétverné a magyar gazdaságot. Most egy politikai alku körvonala rajzolódik, s ez igen veszélyes, mert a már említett pártok képviselői szakmai meggyőződésükkel ellentétes tartalmú megállapodást készülnek elfogadni - hangzik a VOSZ-elnökség véleménye. Ilyen körülmények között a vállalkozók érdekképviseleti szervezete nem tehet mást, mint tagságának, és az egész lakosságnak olyan tanácsokat ad, amely minimalizálja a hibás döntésből eredő károkat. így például felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban szereplő kárpótlási jegy névértékének csupán 10-20 százaléka a valós érték. Kor-kör-kép A balti helyzet (A Le Monde karikatúrája) Tétmérkőzés (A La'Repubblica rajza á háborúról) Okkupációs sztrájkba lépett £ lengyelországi Ursus traktorgyá gorzówi leányvállalatának töbt mint kétezer dolgozója. Az üzemüket megszállva tartí munkások tiltakoznak az ellen hogy a nagyobb számú munkanaf i ellenére januárra kevesebb fize- r tést kaptak, mint decemberre, és > követelik a fizetések folyamatos, rendszeres emelését. ) A Szolidaritás körzeti bizottsága , kész közvetíteni, de a sztrájkolók > egyelőre nem kértek segítséget.
