Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

4 NÉPÚJSÁG 1991. február! Postai szolgáltatások anno ’91 A munkáltató anyagi felelősségéről I. N° 1. 1991. január 17.12 óra 21 perc. Kígyózó sor a szekszárdi posta va­donatúj, sok pénzért, a lakosság jobb kiszolgálása érdekében épí­tett új épületszárnyának postai ki­befizetések feliratú 4-es számú pénztára előtt. Márványkövezet, tölgyfa színű faburkolat, a fülkéken natúr színű szőttes függöny, a leg­több ablak előtt behúzva. Ahol mi állunk, ott nem. A sor mégsem ha­lad. Várunk. Mint homokórán a szemek, úgy fogy a türelmünk. Az előttem álló hölgy nem bírja tovább, elörefurakszik és érdeklő­dik miért nem halad a sor.- Nem látja mit csinálok - mutat az ablak mögött ülő 50 év körüli hölgy az előtte tornyosuló papírok­ra - ez eltart vagy fél óráig. A kérdező ideges, lejár az ebéd­ideje, 20 perce itt áll, öt percen belül vissza kell érnie a munkahe­lyére.- Mit panaszkodik, én egy órát vártam az OTP-nél, magának meg ez a fél óra is sok? - szól két stemp- lizés közben a postai tisztviselő. Hogy a saját negatív tapasztalatait mi okból hozza párhuzamba hiva­talbeli ténykedésével, nem tudni. Mindenesetre még mosolyog is a dologhoz, festett vörös haja vidá­man villog csak a haj tövénél látszik ujjnyi ősz csík. A reklamáló hölgyben viszont emberére akadt. Az ügyfél kiabál, a főnököt emlegeti.- Kérem a pénzemet, nem érde­kel, hogy magának mennyi a dolga - mondja indulattól remegő han­gon. A vörös hajú nem törődika do­loggal, úgy tesz mintha nem halla­ná. Végül valaki szól, hogy fáradjon az ügyfél a 2-es számú postai befi­zetések feliratú ablakhoz, ott kifize­tik a pénzesutalványra járó össze­get. Ennél az ablaknál egy férfi áll, takarékkönyvét benyújtva pénzt szeretne kivenni. Az ügyintéző ki­nyitja a takarékkönyvet, leteszi, fel­áll és elkezdi keresgélni a háta mögött lévő kartotékok között az ügyfélét. A betétkönyv közben ki­nyitva az asztalon marad. A sorban állók nem unatkoznak, nyugodtan tanulmányozhatják az illető hitel- képességét, hiszen éppen rálátnak a kis könyvre. Figyelemmel kísér­hetik, hogy mikor mennyi összeget fizettek be és vettek ki a takarék- könyvből. Nézhetik, ahogy a hiva­talnok leszámolja a bankókat és ahogy azt elrakják. Most kellene utánalépni és mu­tatóujjamat a bordái közé nyomva rekedt hangon a fülébe suttogni: pénzt vagy életet! - gondolom, mi­közben szemem a falon függő rek­lámra téved: Postabank, az ön bankja... N° 2. Ugyanaz nap délután 6 óra. A 09-et tárcsázom, egy fővárosi in­tézmény számát szeretném meg­tudni. A tudakozó először foglaltat jelez, később kicsöng. Egyszer- kétszer-háromszor, végül foglaltat jelez. Ismét tárcsázom, szükségem van a telefonszámra. Üde női hang jelentkezik, várjak mondja, előke­resi a számot. Miközben várako­zom, központunk jelzi, vidékről ke­resnek, rakjam le a kagylót, kap­csolják a hívót. Úgy cselekszem, ahogy mondják, tárgyalok az ügy­féllel. A beszélgetés után újra hí­vom a tudakozót, kérem még egy­szer ugyanazt a számot. Én nem is­merem meg a hölgy hangját, ő azonban az enyémet első hallásra.- Maga kérte az előbb is ezt a számot, aztán nem várta meg! - ok­tat ki az ismeretlen hang. - Mit gon­dol, ráérek én a filmet böngészni, maga meg lerakja a telefont, föltart, miközben mások keresnek ben­nünket. Mit gondol maga?! A támadás olyannyira meglep, hogy első meghökkenésemben magyarázkodni kezdek. Mondom, hogy vidékről kerestek, azért rak­tam le a kagylót. A telefonos kisasz- szonyt mindez egy cseppet sem hatja meg.- Maga itt össze-vissza telefo­nálgat, én meg csak keresgélhetek - mondja, majd az ismételt kérésre végre hajlandó megadni a kért szá­mot, ami ki tudja miért, miért nem tévesnek bizonyul. Gondoltam, hátha másnak jó számot adnak meg, megkértem egyik kollégámat, hívná fel a tuda­kozót. Megtette, a. szám ugyanaz. Mit volt mit tenni, kénytelen voltam a 09-et újból hívni.- Hiába hívatott föl azzal a férfi­val, tudom, hogy maga kérte azt a számot, mit szórakozik itt velem! - csap rikácsolásba át a hang. A számot végül megtudtam, de nem a fent említett hölgytől A posta februártól emeli díjtételeit. A szol­gáltatásokról, amit a régi áron nyúj­tottak, most ennyit... „ . Bizonytalanság az utazási irodák és az utazók körében Az utazási irodák többsége az újabb repülőjegy-áremelés miatt egyelőre nem emeli a tarifáit, de a hó elején bejelentett forintleértéke­lés már érezteti hatását mind az egyéni, mind a csoportos üdülé­sek, körutazások áraiban. Az IBUSZ-nál a leértékelést kö­vetően átlagban 8 százalékkal emelkedtek az árak. Legkisebb mértékben - 4-5 százalékkal - a görög és jugoszláv programok költségei nőnek. Azoknál az utak­nál viszont, ahol a szolgáltatások többségét devizáért kell megvásá­rolni, esetenként 10 százalékkal is drágulhatnak az egyes programok. A várható repülőjegy-áremelés szinte alig érinti ezt az irodát, az idei programok összeállításánál ugyanis .arra törekedtek, hogy ahova lehet, luxus autóbuszaikkal vigyék utasaikat. Csak a távol-ke­leti, USA-beli és dél-amerikai kör­utazásoknál - mely az összes aján­lat 4-5 százaléka - kell repülővel utazni. A Cooptourist közelmúltban megjelent programfüzetében sze­replő árak nem emelkednek, eze­ket ugyanis már a leértékelést kö­vetően állapították meg. A csopor­tos utak repülőjegy árainak válto­zásairól pedig még nem tudnak, de várható, hogy e kedvező árú tarifák is ebben a hónapban még emel­kednek. A Pegazus Toursnál ugyancsak árkorrekcióra volt szükség az utóbbi időben. Ennek hatására - tapasztalatuk szerint - az emberek elbizonytalanodtak, nem mernek utakat lefoglalni, mert félnek attól, hogy a most előjegyzett üdülése­ket az év közepén már nem tudják kifizetni. Ezért gondoltak arra, hogy azoknál, akik még az év elején je- letkeznek egy útra és befizetik a je­lenlegi ár 60-70 százalékát, a to­vábbi infláció miatti áremelést nem érvényesítik. A különbség az iroda kockázata maradna. A repülője­gyek árainak emelkedését pedig úgy próbálják enyhíteni, hogy az olcsóbb, charter járatokkal szállít­ják a turistákat. Az anyagi felelősség kérdése akkor merül fel, ha valamilyen jog­sértő magatartás foly­tán kár keletkezik. Ha a dolgozó okoz kárt a munkáltatónak, ez utóbbi termé­szetesen haladéktalanul intézke­dik a kár megtéríttetése iránt. Érhe­ti azonban kár munkaviszonya ke­retében a dolgozót is, aki - tapasz­talat szerint - esetenként bizonyta­lan abban a tekintetben, hogy munkáltatója mennyiben tartozik anyagi felelősséggel, azaz fellép- het-e és milyen igénnyel a munkál­tatóval szemben. A felelősségi szabályok ismerte­tése előtt röviden utalunk arra, hogy azok a leggyakoribb károk, amelyeknek a munkaviszonyban történt bekövetkezésére tekintettel a munkáltató anyagi felelősséggel tartozik, az alábbiak:- a dolgozó életében, egészsé­gében és testi épségében baleset, foglalkozási betegség vagy egyéb megbetegedés formájában előidé­zett károk;- a dolgozónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban, ruházati, sze­mélyi felszerelési tárgyaiban vagy egyéb, a munkahelyre bevitt dol­gaiban bekövetkezett károk;- a dolgozó munkához való jo­gainak megsértésével, pl. munka­könyvé visszatartásával, a munka- viszny jogellenes megszüntetésé­vel okozott károk. Ami mármost a felelősségi sza­bályokat illeti, kiemelendő, hogy a Munka Törvénykönyve a munkál­tatóra rendkívül szigorú felelőssé­get állapít meg, nevezetesen fő szabályként vétkességre tekintet nélkül teszi felelőssé a dolgozót munkaviszonyában ért károso­dásért, s csak szűkebb körben köti azt a vétkesség fennforgásához. Ez alkalommal a vétkességre te­kintet nélküli felelősség körét is­mertetjük, ennek feltételeiről pedig a jogszabály úgy rendelkezik, hog; a munkáltató vétkességére tekinte nélkül akkor felel, ha a dolgozót; kár:- a munkaviszonya keretéber érte, és azt- a munkáltató szerv működés körében eső ok idézte elő, vagy- a munkáltató szerv működés körén kívül eső ok idézte ugyar elő, amennyiben a munkáltató az el tudta volna hárítani, de nem tette vagy ha- a károsult saját maga okozta ugyan, amennyiben a munkáltató azt el tudta volna hárítani, de nenr tette. A munkáltató anyagi felelőssé­gének tehát lényegében kettős fel­tétele van: egyrészt minden eset­ben szükséges, hogy a dolgozót a kár a munkaviszony keretében ér­je, másrészt pedig emellett az is hogy a kárt közvetlenül a munkál­tató okozza (működési körébe eső ok idézze elő a kárt), vagy ezen kí­vüli esetekben az, hogy nem tetl meg minden lehetséges intézke­dést a kár elhárítására. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy egyes esetekre nézve külön jog­szabály annak ellenére munkajogi felelősségi szabályok alapján kö­telezi a munkáltatót anyagi felelős­ségre, hogy az érintett személy nem áll vele munkaviszonyban, ilyen pl. a javító-nevelő munkára ítélteknek a foglalkoztató munkál­tatónál bekövetkezett károsodása, hiszen ezek a személyek a munka­végzés körülményei, ezzel össze­függésben bekövetkezett káraik szempontjából hasonló helyzet­ben vannak, mint a munkajogvi­szonyban álló dolgozók. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben felel a munkáltató vét­kességi alapon, a következő alka­lommal térünk ki, tájékoztatást adunk arról is, hogy milyen mérték­ig terjed a munkáltató anyagi fele­lőssége. DR. DEÁK KONRAD Kísérletek allergiaellenes oltóanyaggal Brit orvosok szerint talán belátható időn belül valóság lesz az allergiás megbetegedések elleni védőoltás. A Birminghami Egye­tem immunológusai patkányokkal végzett kísérleteikre alapozzák reményüket. Rágcsálókat immunizáltak egy rövid, fehérjeszerü mo­lekulával. Az immunizált patkányok antitesteket termeltek, amelyek kísér­leti körülmények között erősen gátolták a hízósejtek aktivitását. További kísérletek megmutatták, hogy a kombinált fehérje nemcsak lombikban hatékony, hanem a patkányokat is megvédi az allergiá­tól. Ezután már csak azt kell megvizsgálni, hogy ez az eljárás embe­ren alkalmazva is hatékony-e. Fél narancs - féláron A Szekszárd Városi Rendőrkapitányság jelenti Félárbócra engedve lengenek az illúziók. Vágyálmainkból feléb­redtünk, mint aki álmában zuhan, és zuhantában a semmibe rúg, ami azonnal valósággá válik. Ilyen illú­zió volna az is, hogy igazi könyve­ket olvassunk, igazi újságokat, iga­zi filmeket tűzzenek a mozik műso­rára... meg hogy igazi narancsot vegyünk, mondjuk egy-két kilót. Ehelyett a standokon a könyvek túlnyomó többségének csak a kö­tése igazi, a tartalma félig vagy egészen szemét. A filmművészet­nek álcázott giccs, horror el nem fogy a vászonról. Csak egy remény pilácsa világol e komor világban: megjelent az igazi, őszinte áru, amit meg is tudunk venni. A fél narancs. Féláron. Erről legalább tudjuk, hogy a rot­hadó, eldobandó részt kivágták belőle. És azt sem nehéz kiszámí­tani, hogy míg az igazi, sértetlen narancsból ennyi befektetéssel csak negyedére futná, ha fél pénz­ből félnarancsot veszünk, mi jár­tunk jól. Ehhez a kalkulushoz fél eszünk is elég. d. e. Az elmúlt, tehát az 1990. évben kapitányságunkhoz összesen 2291 feljelentés érkezett. Ez az 1989. évhez viszonyítva 54%-os emelkedést jelent. A vagyon elleni bűncselekmények is emelkedtek, melyekben 1654 feljelentés érke­zett hatóságunkhoz. Az ismeretlen tettesek ellen indí­tott ügyekben kb. 50%-os ered­ményt értünk el, mely azt jelenti, hogy minden ilyen eljárás során 100 elkövetőből 50-et elfogtunk. 1991. január hónapban 217 fel­jelentés érkezett hozzánk. Ez az előző évi január hónapi 168 felje­lentéshez képest 49-cel több. Csak a vagyon elleni bűncselek­mények száma ebben az évben 169, ami meghaladja a tavalyi ja­nuár hónapi összfeljelentések szá­mát. A fenti, talán sokkoló adatok el­lenére örömmel számolhatunk be viszont arról, hogy a január hónapi ismeretlen tetteses ügyeket 62%- os eredményességgel derítettük fel, amely annyit tesz, hogy az el­múlt hónapban minden 100 isme­retlen elkövető közül 62-t elfog­tunk. * 1991. január hónapban össze­sen 1 halálos, 8 súlyos, 7 könnyű és 11 sérülés nélküli baleset tör­tént illetékességi területünkön. Az okok a „régiek”: így szabálytalan kanyarodás, bal oldalon való köz­lekedés, gyorshajtás, ittasság. Ez­zel kapcsolatban az igazgatásren­dészeti osztályunk tájékoztatja a tisztelt olvasókat, hogy a közúti bal­esetek megelőzése érdekében szi­gorítani fogja ebben az évben a bír­ságolást és a vezetői engedélyek bevonását ittas járművezetés, és gyorshajtás esetében. Kérjük önö­ket, ne üljenek be az autójukba és egyéb közlekedési eszközeikbe, ha szeszes italt fogyasztottak, tart­sák be a lakott területen és azon kí­vül az előírt menetsebességet. Éle­tünk függhet tőle. * Még a közelekedés területén maradva ismételten fel kívánjuk hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a gázüzemre átállított sze­mélygépkocsik rendkívül baleset- veszélyesek. A rizikó, mely egy esetleges felrobbanásból eredhet, nem éri meg, vitathatatlan olcsósá­ga mellett sem. Szeretnénk tájé­koztatni az autósokat, hogy mi tör­ténik, ha a rendőr tetten ér egy ilyen autóst: 1. A rendőr a helyszínen lesze­relteti és bevonja a személygépko­csi hatósági jelzését annak forgal­mi engedélyével együtt. 2. Közlekedési igazgatási intéz­kedésként a járművet maximum 1 évig kitiltja a forgalomból. 3. A kitiltás idejének lejárta után a személygépkocsit műszaki alkal­massági vizsgára kell vinni. 4. A gépjármű üzemben tartóját maximum 3000 Ft-ig terjedő pénz­bírsággal sújthatjuk. Kérjük önöket, ne használják ilyen célra a gázt. Az utóbbi időben azt tapasztal­juk, hogy a sértettek a helyszíni szemlére kiérkező nyomozók, bűnügyi technikusok előtt a betört lakásukban rendet tesznek, a fel­tört autóba beülnek és úgy hozzák azt be a kapitányságra, vagy végig­járják a helyszínt annak érdeké­ben, hogy megállapítsák, mit tulaj­donítottak el tőlük. Tájékoztatjuk önöket, hogy a helyszíni szemle a munkánk alapja. Ott rekonstruáljuk azt, hogy mit csi­nált az elkövető, milyen eszközöket használt, milyen nyomokat hagyott hátra. Szemmel nem látható mikro­nyomok rögzítésére is képesek va­gyunk sértetlen helyszín esetén. Ebből következtetünk az elkövető személyére, tárgyi bizonyítási esz­közeink 90%-át itt szerezzük be. Amennyiben ezt nem tudjuk végre­hajtani, úgy, hogy a helyszín úgy marad, ahogyan azt az elkövető hagyta, esélyünk a felderítésre és a sértettek kárának megtéríttetésére rendkívül csekély. Tisztában vagyunk azzal - hi­szen ez a korábban leírtakból is ki­tűnik -, hogy esetenként várni kell a technikusok, nyomozók kiérke­zésére, egy-egy esetben több helyszín van. Kérjük, legyenek tü­relemmel, adjanak esélyt a felderí­tésre. * Több bejelentés érkezett hoz­zánk, hogy Szekszárd városban egy férfi magát egy vagyonvédelmi kft. tagjának adja ki és a közbiztonság­ról kíván véleményeket gyűjteni. Az ismeretlen férfi kilétének a megálla­pítása céljából kérjük önöket, hogy lakásukba csak olyan személyt en­gedjenek be, aki magát személyi igazolványával vagy rendőrigazol­ványával hitelt érdemlően igazolni tudja. Előfordulhat, hogy ez a sze­mély egy későbbi lakásbetöréshez gyűjt információt. Ha igazolását megtagadja, kérjük, hogy személy­leírást, ruházatát, különös ismertető- jegyeit jegyezzék meg, és haladék­talanul értesítsék a Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályát, munkaidőn túl pedig a 07-es telefonon ügyeletünket. Ha ilyen tapasztalatuk van és azt koráb­ban még nem jelezték, keressék fel az előbbi alosztályt a Várköz u. 4. szám, I. emelet 29. ajtószám alatt, vagy a 11-199-es telefonszámon. * Újfent tapasztaljuk, hogy piaci napokon, vásári napokon megje­lennek az „Itt a piros, hol a piros?” játék művelői, szabad prédára va­dászva fosztják ki a gyanútlan ál­lampolgárokat. Nagyon sokan be­leesnek a trükkjükbe, mely egy ap­ró - az ügyes ujjak segítségével végrehajtott - csaláson alapul. A játék vezetője, amikor kérdezi, hogy hol van a piros golyócska vagy a papírfecni, valójában egyik doboz alatt sincs. A két ujja közé szorítva tárolja egészen addig, míg túl nem haladt azon a dobozon, melyre a gyanútlan balek rábök. Mikor túlhaladt azon, akkor egy ügyes mozdulattal ejti az alá, me­lyet kihagyott a játékból a játékos. Megfigyelték biztosan, hogy nem csak azt a dobozt fordítja fel, amelyre a játékos rábök, hanem mindet, hát ezért teszik ezt. Kezdet­ben reklámfogásként két-három barátja játszik, több ezer forintot nyer is saját pénzükből, majd a jó reklám hatására jöhet a szeren­csétlen balek, aki előbb-utóbb biz­tosan veszít, gyakran több ezer fo­rintot. Az előbbiek közben vigyázva a játék vezetőjének testi épségére, kihasználják a tömeget és zsebtol­vajlást hajtanak végre, ugyancsak tetemes haszonnal. Biztosan azt is megfigyelték, miért van a golyó pl. szivacsból, hát azért, hogy az ujja közé szorithatóvá váljék, észrevét­lenül. Kérjük, ne játsszanak velük! A bűnözés elleni hatékony fellé­pés feltételezi a társadalom legkü­lönfélébb erőinek széles körű ösz- szefogását, a rendelkezésre álló erők célirányos koncentrálását. E célok elérése érdekében a Szek­szárd Városi Kapitányság vezetése elhatározta, „Szekszárd és kör­nyéke közbiztonságáért” névvel alapítványt létesít. Ezen alapítvány bejegyeztetése most folyik, a ké­sőbbiekben erről az olvasókat tájé­koztatni fogjuk. VÁROSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG SZEKSZÁRD Félfogunkra... fotö: ótós Réka

Next

/
Thumbnails
Contents