Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

1991. február 27. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Vass Tibor a vasasszakmából „Persze, hogy nem vagyok elégedett’ Az az átkozott telefonhiány Vass Tibor, nevéhez méltóan vassal foglalkozik, de nemcsak az­zal. Dombóváron komoly vállalko­zónak számít szerszámkészítő és szinesfémöntő iparos. 1982-ben kezdte a vállalkozást és ma már három telephelyen, korszerű szer­számgépekkel tizenketten dolgoz­nak. Ó azonban korántsem elége­dett a fejlődéssel.- Persze, hogy nem vagyok elé­gedett! Annyi akadály tornyosul a vállalkozás előtt, hogy ezzel senki sem lehet elégedett. Kezdhetném a korábbi tanácsi iparpolitikával, a vállalkozásellenes közgazdasági Vass Tibor nem öltönyös vállalko­zó - együtt dolgozik az embereivel környezettel a rengeteg problémát okozó infrastruktúrával. Ez a mű­hely például egy évig állt amiatt, mert nem volt áram, nem tudták a vezeték nyomvonalát kijelölni. A most épülő új, 1500 négyzetméte­res üzemcsarnok második lépcső­jére nem akarták megadni az építé­si engedélyt azzal, hogy rontja a városképet. Pedig a városon kívül van. No, végül megadták, de ren­geteg idő elment ezzel. Mindennek a teteje azonban a telefon. Mármint az, hogy nincs. Tizennégy külföldi céggel állok kapcsolatban, nagy lehetőségek lennének ebben a szakmában a fejlődésre, az export bővítésére. A partnereim pedig nem értik, hogy miért nincs telefonom, telefaxom. Komoly üzleteim hiúsulnak meg emiatt, és egyszerűen tehetetlen vagyok. Pedig higgyék el, nem a pénzen múlik, én hajlandó lennék megfizetni, amennyit a távközlés kér. Azért vagyok tehát elégedet­len, mert ezek nélkül az akadályok nélkül sokkal gyorsabb lehetne a fejlődés. Egyre több a munkanélküli Dom­bóváron és én sok embernek tud­nék munkát adni. De nincs hitel a munkahelyteremtő beruházások­ra. Csak akkor tudok így előrébb lépni, ha megtermelem a rávalót, A tömbelektródás szikraforgá­csoló gépet Muskotály Zoltán ke­zeli de ráadásul még meg is adóztatják a beruházást. Pedig nagy terveim vannak. A legkorszerűbb gépekkel új műanyagfeldolgozó szerszámokat készítünk, bevezetjük a kokillaön- tés mellett a nyomásos öntést is és megkezdjük a hazai autóparkhoz szükséges alkatrészek gyártását. Nagy lehetőségek vannak ebben a szakmában és jelentős a külföldi érdeklődés is. Csak sajnos gyak­ran az alapfeltételek is hiányoz­nak.- áa ­Bosnyák József szerszámkészítő fotó: gottvald károly Jogszabályok- Az ipari és kereskedelmi mi­niszter 4/1991. (II. 11.) IKM rende­leté a hazai gyártású brikettek ter­melői áráról rendelkezik.- A 2/1991. (II. 11.) NGKM-PM együttes rendelet a kereskedelmi vámtarifa módosításáról szól.- A 24/1991. (II. 9.) Kormányren­delet az élelmezési és nyersanyag- normákról és a térítési díjakról szól. A jogszabály tartalmazza a munka­helyi étkezdék nyersanyagnor­máit.- A 3/1991. (II. 9.) PM. rendelet a mérleg és vagyonkimutatás készí­tését módosította.- Az 1991. évi személygépkocsi­behozatal rendjéről szóló 112/ 1990. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint a 41-32-200 dízelüzemű személygépkocsi behozatalához engedélyre van szükség. Nem kell behozatali engedély a bérlet, ha­szonbérlet, lízing, haszonkölcsön és kölcsönszerződések alapján, továbbá javítás vagy ideiglenes használat, bemutatás, kiállítás, stb. céljából, ideiglenesen vámelőjegy­zésben való vámkezelés mellett behozott gépkocsikra. Ha az így előjegyzésben vámke­zelt gépkocsit mégis véglegesen belföldön kívánják használni, illet­ve nem akarják külföldre visszavin­ni, akkor ehhez a behozatali enge­délyt meg kell szerezni.- A 8003/1991. (AEÉ 1.) APEH- tájékoztató a vállalkozási nyere­ségadó és az állami vagyon utáni részesedés 1991. évi előlegének fizetési meghagyásához szüksé­ges adatlapról szól.- Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCL. tv. a késedelmi és önellenőrzési pótlék mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat alapján határozza meg. MNB sze­rint ez 1990. október 15-től évi 22 százalék. Találkozó Szekszárdon a polgármesterrel Szekszárd polgármestere vállalkozókkal találkozik ma délután 5 órakor a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Mikes utcai székházában. A megbeszélésen szó lesz az önkormányzat és a vál­lalkozók kapcsolatának alakításáról, az üzletbérleti díjakról, a helyi adókról és egyéb, a vállalkozói réteget érintő témákról. Hogyan kellene privatizálni? Palotás János a magánvállalkozások talpon maradásáról Újra a pénztárgépekről Gépi gondok Használhatatlan, mégis kötelező? A vállalkozást segítő gazdaság- politika három pilléren: a fizetőké­pes kereslet bővülésén, a vállalko­zások pénzügyi-befektetési lehe­tőségeit gyarapító gazdasági nö­vekedésen, és az ezt segítő adó­kon nyugszik. Ezekről a feltételek­ről, a kisvállalkozások idei esélyei­ről beszélgetett a Tőzsde Kurír munkatársa Palotás Jánossal, a Vállalkozók Országos Szövetsé­gének elnökével.- A vállalkozók gyakori panasza, hogy a magánszféra anyagi kondí­ciói semmivel sem jobbak az állami vállalatokénál, pedig ők elesnek egy sor olyan előnytől, amellyel az államiak élhetnek.- A magánszférának szerencsé­re nincs akkora adóssága, mint az állami vállalatoknak, mert sohasem tudott úgy eladósodni, mint az álla­mi szektor. Soha nem részesült ugyanis kényszerhitelezésben. A bankok százszor megfontolják, hogy mennyit, hány százalékos ka­mattal adnak a magánvállalkozók­nak. Az állami szektor ugyanakkor már jól megszokta - bármennyire hihetetlen, amit mondok - ezt a kü­lönleges állapotot: ha egyszer rossz a pénzpolitika, és mestersé­ges pénzhiányt csinálnak, akkor elkerüli a pénzügyi rendszert. A jól ismert sorban állásban szépen fi- nanszirozgatják egymást a vállala­tok. Persze a magánszférát ebbe a körbe nem engedik be. A magán- vállalkozások 90 százalékának pénzforgalma - pénztárkönyveik­ből ez egyértelműen kiderül - szin­te teljes egészében készpénzfor­galom.- Ha ez igaz, akkor a magánszfé­ra adómorálja sem lehet olyan rossz.- Nem, mert csak fordított eset­ben lehetne igazán kijátszani az adóhatóságot. Akkor, ha a vállal­kozó bevételei jelentkeznének készpénzben, és a kiadásai bo­nyolódnának másképpen. A vásár­lások azonban többnyire kész­pénzben történnek, és a bevétel nagy része átutalással érkezik a magánvállalkozóhoz. A költségve­tés, az államigazgatás, az állami vállalatok zöme átutalással fizet.- Váltsunk témát. Nemrég két vi­déki vállalatnál megkezdődött az előprivatizáció. Az első tapasztalatok szerint az árveréseken csak az egymillió fo­rint alatti boltokért volt tülekedés. A nagy értékű üzleteket alig lehet eladni. A VOSZ másféle előprivati­zációt akart.- Szerintünk a pénzügyi konst­rukción változtatni kell. Egy-egy befektetés hitelezésekor nem sza­badna elvárni az 50 százalékos sa­ját erőt. Ez képtelenség. El kell fo­gadni: ha ma egy magyar magán- vállalkozó, mondjuk, egymillió fo­rintot befektet, az állam pedig a pri­vatizáció révén kilencet kockáztat, akkor is valószínű, hogy a magán- vállalkozónak sokkal drágább lesz az az egymillió forint, mint az állam­nak a kilencmillió. Nem jó az a rendszer, amelyikben bukás ese­tén az első vesztes a magánbefek­tető. Meg kell találni a módját an­nak, hogy a privatizálásra szánt eszközök, állami vagyonrészek versenysemlegesen, a tulajdonfor­mától függetlenül, piaci áron kerül­jenek megvételre. Ha a nyeresége­sen dolgozó nagy állami vállalato­kat külföldi veszi meg, mert csak ő képes készpénzzel fizetni, ám te­gye. A kiskereskedelmi egységek megvásárlásakor azonban már nem biztos, hogy a külföldi vállal­kozónak kell megjelennie. Ezek szinte a világon mindenütt hazai tu­lajdonban vannak. Itt, ha úgy tet­szik, nemzeti érdekből kell diszkri- minálni.- Mit vár a VOSZ elnöke az idei esztendőtől?- Fordulatot a gazdasági szabá­lyozásban, valódi támogatást a magángazdaságok számára. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a ma­gánszféra terhei csökkennek, mozgástere pedig nő. Számunkra ma az is hátrány, hogy az állami vállalatnak a pénz puha, könnyebb az eladósodás. Az állami szektorban olcsóbban lehet termelőeszközöket vásárolni, ezért fordul mind a hazai, mind a külföldi működő tőke üzleti érdek­ből az állami nagyvállalatok felé. Viszont ha felismernék a kormány­zat új szabályozási szemléletét, azt, hogy Magyarországon hosszú tá­von a magánszféra valódi előnyö­ket élvez, akkor figyelmük felénk fordulna. G. R. Visszatérő téma a kisvállal­kozókra - elsősorban magán- kereskedőkre - vonatkozó nyugtaadási kötelezettség. Er­ről a témáról még tavaly de­cember végén, a Magyar Köz­löny 136. számában újabb pénzügyminiszteri rendelet lá­tott napvilágot, „A számla -, egyszerűsített számla -, nyug­taadási kötelezettség részletes szabályairól, valamint a pénz­tárgép beszerzési ára előzete­sen felszámított forgalmi adó­ként történő elszámolásáról" címmel, mintegy megerősítve, hogy a pénzügyi kormányzat igenis ragaszkodik ennek ke­resztülviteléhez. A legtöbb boltban - például ruházati üzletekben, vegyesbol­tokban - naponta többször elő­fordul visszáru, stornó, üvegvisz- szaváltás, vagy más olyan tétel, amelyet negatív előjellel kellene beütni a pénztárgépbe. Ahol pénztárgép van és azt használ­ják is, ott - például egy élelmi­szerüzletben - a nagy forgalom mellett a legnagyobb figyelem ellenére gyakran előfordul a té­vedés, melléütés. A fenti jogsza­bály azonban előírja, hogy a be­tárolt adatok nem módosítha­tók... * Kubik Jánosnéj akinek Mö- zsön, a Tolnai úton van vegyes­boltja, már tavaly megvette a pénztárgépet.- Milyenek a tapasztalatai?- Ne is kérdezze! Megvettem, bejelentettem és azóta hasz­nálnom is kötelező, de csak a baj volt vele eddig. Az adósok szerint negativ tételt egyáltalán nem szabad beütni, pedig a gép tudná ezt. Múltkor a kollé­ganőm egy kisebb összeg he­lyett véletlenül 14 600 forintot ütött be és ezt nem lehet kor­rigálni. Én korábban évekig dolgoztam pénztárgéppel, de velem is nem egyszer előfordul, hogy mást ütök be, mint amit szeretnék. Külön gond az áfa, mert azt is be kell ütni, hogy az adott termék a nulla, vagy a 25 százalékos kulcs alá tarto­zik. Ezt is gyakran eltévesztjük. Aztán itt az üvegvisszaváltás. Ez nem szerepelhet a gépben, így erről kézzel jegyzéket kell Írnunk. Akkor viszont minek a gép? Nem tudom elhinni, hogy ez be fog válni. Csak a nagy keveredés lesz belőle.- A gépben levő fekete do­bozban gyűlnek az adatok, és az áfakulcs szerint kerülnek összesítésre. Ezek az adatok azonban a gyakori téves beüté­sek miatt távol állnak a valóság­tól. Lehet, hogy az adóhivatal a fekete doboz tartalmát össze­veti majd a számláimmal, ame­lyek alapján korábban történt az adókivetés. Hát az egész biztos, hogy a kettő nem fog egyezni. Kérdés, hogy majd melyik alapján állapítják meg az adómat. Ha a fekete doboz alapján, akkor nagyon rosszul járok. Ha viszont nem, akkor meg minek a gép? Én ráadásul kettőt vettem - egyenként 75 ezer forintért - mert úgy gon­doltam, hogy nagy forgalomnál nem győzzük eggyel. De csak az egyiknek az érté­két vonhatom le az áfából. És eddig még annak az egynek az árát sem kaptam vissza. Pakett: részvényköteg; gyakran egy részvénytár­saság alaptőkéjének nagyobb vagy meghatározó be­folyást biztosító részét nevezik így. Párhuzamos kötvények: több országban, azonos névleges kamattal és futamidővel, de az eltérő kamat- színvonal miatt különböző árfolyamon kibocsátott kötvények. Párhuzamos piac: olyan értékpapírok adásvételé­nek a piaca, amelyek még nem felelnek meg a hivata­los tőzsdei jegyzés feltételeinek. Az itteni jegyzés fel­tételei kevésbé szigorúak, mint a hivatalos tőzsdén. Pari: jelentése: a névértéknek megfelelő. Pari árfolyam: a névértékkel egyező árfolyam. Parin aluli kibocsátás: névérték alatti kibocsátás. Parin felüli kibocsátás: a névértéket meghaladó ár­folyamon történő kibocsátás. Paritás: váltóárfolyam; aranyvaluta esetében egy valutaegység törvényben rögzített aranyértéke. Participációs jegy: részesedési jegy; általában ugyanolyan tulajdonjogot képvisel, mint a részvény, a közgyűlésen való szavazás joga nélkül. Passzíva: egy vállalat saját tőkéje és adósságai, amelyeket a mérleg jobb oldalán tüntetnek fel. Piacszűke: az a piaci helyzet, amikor a kínálathoz képest kicsi a kereslet vagy a kereslethez képest cse­kély a kínálat. Portfolió: egy személy, bank vagy befektetési alap értékpapirállománya. Portfólió-menedzser: az a személy, aki egy portfólió számára meghatározott irányelvek alapján saját fele­lősségre döntéseket hoz értékpapírok eladásáról, il­letve megvételéről. ,, (Folytatjuk) Kubik Jánosné a pénztárgéppel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents