Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

A bonyhádi képviselő függetlenné válása II. évfolyam, 48. szám 1991. február 26., KEDD ÁRA: 7,90 Ft Barcza Imre búcsút intett az SZDSZ- frakciónak VSZ-tanácskozás Budapesten Döntöttek a katonai szervezet feloszlatásáról A paksi atomerőmű a mecseki érc felvásárlója A Paksi Atomerőmű Vállalat lesz a hazai uránérc új vevője; erről írtak alá szerződést a na­pokban az ország legnagyobb energiatermelő cégének és a mecseki ércbányászati válla­latnak a vezetői. A Pécs kör­nyéki uránbányák ércéből előállított dúsítmányt eddig a magyar-szovjet államközi uránegyezmény értelmében a szovjet partner vette át, s a pak­si atomerőmű számára fűtőele­meket szállított. A dúsított urán­ércért - amelyet változatlanul a Szovjetunióban dolgoztatnak fel - ezentúl a Paksi Atomerő­mű Vállalat fizet. Varga Mihály, a MÉV vezérigazgatója el­mondta, hogy az új szerződés a bányavállalat számára azért előnyös, mert a paksiak meg­rendelése biztosabb piacot je­lent a hazai uránércnek, mint a megrendült fizetőképességű szovjet partneré. A hét közepén már új szerző­dés alapján indulnaka mecseki uránércszállitmányok a Szov­jetunióba. Tegnap délelőtt Budapesten az Intercontinental Szállóban megnyílt aVarsói Szerződés PolitikaiTanács- kozóTestületének soron kívüli ülése. A hat VSZ-tagállam külügy- és hon­védelmi miniszterei azzal a céllal gyűltek össze a magyar fővárosban, hogy hivatalosan is kimondják a po­litikai-katonai tömb katonai struktú­rájának felszámolását. A délelőtt 9 órakor megkezdődött tanácskozás magyar küldöttségét Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter vezette. A ta­nácskozáson részt vettek a VSZ Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Parancsnokságának vezetői. A tanácskozás délelőtti esemé­nyeiről Körmendi István a magyar tárgyalóküldöttség szakértője tájé­koztatta a világ minden tájáról ösz- szegyűlt újságírókat a Pesti Viga­dóban berendezett nemzetközi saj­tóközpontban. A diplomata elmond­ta, hogy mindenféle feszültségtől mentes, konstruktív eszmecsere fo­lyik a tagállamok küldöttei között. Teljes az egyetértés abban, hogy olyan történelmi jelentőségű átala­kulások zajlanak - s a Varsói Szer­ződéssel kapcsolatos döntések is e folyamatokba illenek - amelyekkel úgymond senki sem kíván szembe­helyezkedni. Ugyanakkor érthetően minden felszólaló külügyminiszter saját álla­mának nézőpontjából, a sajátos ér­dekeknek megfelelően közelíti meg a kérdéseket. (Folytatás a 2. oldalon.) Útköznek a vélemények a kárpótlásról Dr. Jánosi György a képviselők sorában - Pálos Miklós felszólalása Tegnap délután a 80 éves Vörös Vince köszöntésével, va­lamint napirend előtti felszóla­lásokkal kezdődött az Ország- gyűlés soros plenáris ülése. Szabad György házelnök mél­tatta az Országgyűlés alelnöke, a független kisgazdapárt tiszte­letbeli elnökének életpályáját. Napirend előtt a megürese­dett képviselői helyekre az SZDSZ soraiba ült Halda Aliz, míg az MSZP képviselői között dr. Jánosi György foglalt helyet. Ezt követően Barcza Imre kért szót, aki bejelentette, hogy ezentúl független képviselő­ként kíván dolgozni, ezért el­hagyja az SZDSZ sorait. Ugyancsak napirend előtt Fa­zekas Zoltán (SZDSZ) javasla­tot tett március 15-e pártérde­kektől mentes közös megün­neplésére. Az Országgyűlés elfogadta a megyei (fővárosi) földművelés­ügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések mó­dosításáról szóló törvényjavas­latot. A képviselők a szavazást kö­vetően folytatták a kárpótlásról szóló törvényjavaslat vitáját. Kállay Kristóf független képvi­selő annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi tisztázatlan tulajdonviszonyok elbizonytalanítják a hazai és külfüldi vállalkozókat. Zsupos Lajos (MDF) a kisgazdapárt, a Fidesz és az SZDSZ nézetét ve­tette egybe. Az FKgP álláspont­ját igazságosnak nevezte, de azt nem tartotta kivitelezhető­nek, a Fidesz véleményét meg­valósíthatónak, de nem igazsá­gosnak ítélte, az SZDSZ indít­ványa pedig szerinte se nem igazságos, se nem kivitelezhe­tő. (Folytatás a 2. oldalon.) Minden hétfőn megszólalnak a harangok Erdélyben Tiltakozásul a román kormány döntése ellen, melynek értelmé­ben a felére csökkentik a bukaresti tv magyar adásának idejét, szé­kelyföldi kezdeményezésre, Er­délyben február 25-ével kezdő­dően minden hétfőn délután 4 óra­kor megszólalnak a harangok - közölte a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség marosvásár­helyi-szervezete. A felhíváshoz elsőként csatlako­zott a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület Püspöksége és felszólította gyülekezeteit, hogy mindaddig szólaltassák meg a ha­rangokat, amíg a kormány vissza nem vonja a magyar kisebbség­gel szembeni diszkriminatív hatá­rozatát. „A romániai magyarság a kor­mány jelenlegi intézkedését úgy fogja fel, mint az elszigeteltetés té­nyét, az információ szabad áramol­tatásának gátját, vagyis újból épül a már egyszer - oly sok véráldozat árán - lerombolt hallgatás fala” - állapítja meg a tiltakozás új formá­ját bejelentő közlemény. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete arra számit, hogy felhí­vásához valamennyi romániai ke­resztyén egyház csatlakozik. Ezzel egy időben hangsúlyozzák: a ro­mániai magyarok megértik az or­szág nehéz gazdasági helyzetét, de azt nem tudják elfogadni, hogy a felemelkedés és a demokrácia ki­fejlődésének útja éppen a tiltás le­gyen és a 2,5 milliós magyar ki­sebbség újra az elszigeteltség ho­mályába sodródjon. Polgármesterek tanácskozása Tamásiban Két fontos dolog miatt is ösz- szeültek tegnap délután a Kop­pány menti településen a város- környék polgármesterei. Az egyik a Balatonszabadi-Sóstón lévő gyer­mektábor ügye volt - ezt már má­sodik alkalommal vették górcső alá. A megbeszélés első része si­mán ment, hiszen a számok tény­nek bizonyultak, s részben már előzőleg megállapodtak. Ezek sze­rint az idei évre készített költségve­tési tervezet szerint 250 ezer forint a fenntartási költség, amit a lakos­ság számarányának megfelelően adnának össze az önkormányza­tok. Ezután következtek a kérdések. Kié a tábor, a tulajdon? Üdülő­jogot kaphatnak-e az önkormány­zatok vagy tulajdonjogot? Természetesnek tűnt, hogy az utóbbihoz ragaszkodtak a város- környék polgármesterei, hiszen - mint elhangzott - a járás tulajdona nem lehet a városé. Egyébként pe­dig a települések építették az „ob­jektumot”. Végül is egyezségre ju­tottak. (Folytatás a 2. oldalon.) Kerneni delegáció Dombóváron Ismerkedés, tapasztalatcsere (írásunk a 2. oldalon olvasható.) Aprót lépnek Kisszékelyben Igáslovaknak is becézik Helikopterek újsághirdetésre Port Angelesből Öcsénybe Az őcsényi repülőtérre megér­kezett az első HILLER UH 12-E tí­pusú helikopter. S hogy mindez hogy jöhetett létre? A válasz kissé meglepő: újsághirdetés útján, melyben tűtől a helikopterig min­dent eladásra kínáltak. Ezen ke­resztül vették fel az őcsényiek a kapcsolatot Rogerson úrral, a RO- GERSON AIRCRAFT CORPORA­TION elnökével, akik a HILLER típu­sú gépeket gyártják. November­ben már itt, Öcsényben találkoztak, és meg is állapodtak három - két vadonatúj és egy nagyjavított - gép behozatalában. Ezzel az AGROAIR Kft. megalakult, tagjai: 11 téesz és állami gazdaság, a budapesti Komplex Külkereskedelmi Vállalat, a ROGERSON AC és nyolc üze­meltető, akik már felmondási idejü­ket töltik a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál. Januárban ők nyolcán és a lég­ügyi igazgatóságtól két hatósági személy kint járt Port Angelesben, ahol úgynevezett tipustanfolya- mon vettek részt, megismerkedtek a helikopterek műszaki leírásával, és megtanulták kezelni azokat. S hogy a választás miért épp ezekre a gépekre esétt? Budaör­sön 1986-ban bemutatót szervez­tek, s a „HILLER” a maga 226 ezer dolláros árával a legolcsóbbnak és legegyszerűbbnek számított. Üzembiztos, fürge és alacsony fo­gyasztású, igáslovaknak is becé­zik. Pillanatnyilag az első gép össze­szerelését végzik. Ha majd levegőbe emelkedik, mezőgazdasági munkát, áru- és teherfuvarozást, légifilmezést, röp­cédulaszórást, utasrepültetést vé­gezhet. Ótós Réka Tamási és környéke A Kapos-Koppány mentét és a Tolnai-Hegyhátat járva az ember­nek önkéntelenül is a régi sláger jut eszébe: Az egyiknek sikerül, a má­siknak nem... Nem véletlen ez, hi­szen nem egyforma örökséget vet­tek át az önkormányzatok, így nem is egyforma nehézségekkel küsz­ködnek. Képeink és a 4. oldalon lévő írásaink most Tamási mellett Simontornyáról, Kisszékelyről, Nagyszékelyről, Felsőnyékről szólnak többek között. Ajánljuk szí­ves figyelmükbe a Tamási és kör­nyéke című összeállításunkat. A regölyiek egészségéért A Budapest Bank az egészséges Magyarországért pályázatán az 500 ezer forinttal járó díjat Regöly község kapta. A Nemzeti Egészségvédelmi In­tézetben dr. Surján László népjólé­ti miniszter és Sipos László a Bu­dapest Bank vezérigazgató-he­lyettese tegnap adta át a dijat a re- gölyieket képviselő dr. Farkas Ti­bor orvosnak, Ágoston Zoltánné is­kolaigazgatónak és Szabados Éva tanárnőnek. A Budapest Bank a két évvel ezelőtti országos kezdeményezé­sét azzal a céllal hirdette meg, hogy elősegítse hazánk városaiban, községeiben folyó egészségmeg­őrző tevékenységet. A pályázatra 134 helység nevezett, munkáikat először a megyei, fővárosi egész­ségvédelmi tanácsok értékelték. Végül öt város és kilenc község pá­lyázata jutott a Nemzeti Egészség- védelmi Intézethez. Az egészségvédő program sze­rint Regölyben a község lakóinak mindenre kiterjedő szűrővizsgála­tait tették folyamatossá, ezzel is se­gítve a betegségek korai felismeré­sét. A pályázaton kapott díjat egészségügyi berendezésekre, szakmai bemutatókra használják fel. Települések közötti igazgatási társulás Február 22-én Sióagárd község polgármestere, jegyzője és egyik képviselő-testületi tagja - Zomba község meghívására - részt vett azon a megbeszélésen, amelyen Harc, Kéty, Felsőnána, Murga és Medina községekkel együtt az el­sőfokú építési hatósági feladatok ellátására igazgatási társulás létre­hozásáról született megállapo­dás. Ezután került sor a Harc, Sióa­gárd, és Zombá községek részvé­telével megvalósuló gázprogram kivitelezésével kapcsolatos együttműködési tárgyalásra. Mindig eseményszámba megy, ha a parlamentben szólásra emelke­dik egy képviselő, s bejelenti: ezen­nel megválik pártfrakciójától, s a to­vábbiakban a függetlenek padsorá­ban kívánja tovább folytatni tevé­kenységét. Ezt tette tegnap Barcza Imre szabaddemokrata honatya is, akinek személye azért különösen érdekes számunkra, mert Tolna me­gyei, még pontosabban a bonyhádi egyéni választókerület képviselőjé­ről van szó. Elhatározásának kiváltó okát egy telefoninterjúban részletez­te lapunk számára. (Folytatás a 3. oldalón.) Májer József polgármester és Pály Dezső jegyző nem tartozik az I irigylésre méltó vezetők közé, hi- t szén - szó szerint - szinte a sem­miből indították el az önkormány­zai munKajai.« nivaiaiDan, a szom­széd szobában, még * üzemel a posta, hiányoztak a közlönyök, író­gépet, számológépet, szekrényt a közös tanácstól hoztak - egy még hiányzik is -, anyakonyvek pedic még most sincsenek. Érvényesü ezért, ha lehet, a segíts magadon az Isten is megsegít elv. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents