Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

1991. február 23. Képújság 3 t Szűcs László is felszólal a kongresszuson Kinek a nevében? Az Agrárszövetségnek önálló arculatra van szüksége Országos kongresszust tart a fő­városban az Agrárszövetség. A ma kezdődő rendezvényen megyén­ket huszonhatan képviselik, köztük Szűcs László, az Agrárszövetség megyei szervezetének elnöke.- A nemrég lezajlott megyei ülé­sen megbíztak azzal, hogy készül­jek egy felszólalással - adott tájé­koztatást Szűcs László. - Főkép­pen két témakörre helyeztem a hangsúlyt. Először is el kell fogadni az Agrárszövetség új alapszabá­lyát. A rendelkezésünkre álló tervezet néhány részletével nem értünk egyet, többek közt erre fogok rá­mutatni hozzászólásomban. Ugyanakkor sürget bennünket az idő, minél előbb meg kell határoz­nunk a párt önálló arculatát, annál is inkább, mivel nincs kész prog­ram, illetve ami van, az nem teljes.- Ön pártként említette az Agrár- szövetséget. Ezzel mindenki egyetért?- Azt hiszem, ebbe felesleges belemerülni, mivel az Agrárszövet­ség indult a választásokon, ame­lyen csak pártok vehettek részt. Az alapszabály-tervezetünk is ennek megfelelően készült. A Magyar Demokrata Fórum esetében is nyilvánvaló, hogy egy pártról van szó. Ez ránk is érvé­nyes, még ha szégyenlősek va­gyunk, akkor is.- Kézzelfogható eredményre le­het számítani a kongresszuson?- Nekem az a markáns vélemé­nyem, hogy ha nem áll össze egy tisztességes országos szervezet megyei irodákkal, akkor nem sza­bad tovább így folytatni. Vagy ko­molyan vesszük magunkat, vagy sehogyan sem. Az Agrárszövetség nem enged­heti meg magának azt, ami sajnos általános jelenség a pártok életé­ben, azaz nem lehet kizárólagosan Budapest-centrikus. Ez magában rejti a tömegektől való elszakadás veszélyét, ami viszont újabb kudar­cot jelentene az elkövetkező vá­lasztásokon.- szá ­Mielőtt e vallomás megírásába fogtam volna, elképzeltem, vajon mit gondolnak azok, akik megpil­lantják ezt az ismeretlen fényképet. Egyesek, akik szimpatikusnak talál­ják ezt az arcot — remélem lesznek ilyenek —- biztosan azt mondják magukban: ez a nő az Üdvhadsereg egy lelkes tagja.-aki szabadidejében betegeket ápol... Mások talán egy későn érő sakktehetséget vélnek felfedezni a képen. Megpróbáltam azt is elképzelni, hogy mit gondolnak rólam azok. akiknek a fényképről visszanéző arc közömbös. Természetesen sze­retném. ha ez a vallomás nekik is szólna: de gondolom, ők úgysem olvassák el a cikket. Ezért most Ön­nek. aki velem maradt, elárulom: nem vagyok sem jótékonysági szer­vezet képviselője, sem szépremé- nyű sakktehetség. Sokkal prózaibb foglalkozás az enyém: marketing igazgató vagyok. Ez azt jelenti, hogy munkám legszebb részében, lapom, a Magyar Hírlap olvasói tá­borának megismerésével, és ha ügyes vagyok, meghódításával fog­lalkozom. Hiszem, hogy amit nap mint nap csinálok, nem fölösleges, hiszen a Magyar Hírlap fennállása óta több­ször bizonyította, hogy megújulni képes, tárgyilagos, jólinformált lap. Ezzel nem az a szándékom, hogy szembedícsérjem munkaadó gazdá­mat — nálunk ez a stílus nem divat. Csupán örömömet próbáltam megfogalmazni, hiszen a Magyar Hírlap hamarosan, talán már febru­ár 25-től a legnagyobb magyar na­pilap lesz, akkora, mint nívós tár­sai: a Times, a Le Monde, a La Stantpa... Természetesen ez nemcsak büszkeséggel tölt el. hanem mun­kámat is megkönnyíti, hisz egy ilyen lapot, úgy érzem, sokkal könnyebb lesz megszerettetni az olvasókkal. Egy színvonalas politi­kai elemzéseket, igényes képanya­got tartalmazó országos lap jól kie­gészíti a szőkébb pátria eseményeiről tudósító városi-me­gyei lapokul. És most, e vallomás végén, úgy érzem, sokkal közelebb kerültem Önhöz, illendő tehát, hogy bemutat­kozzam: ü'üuo Józsii Ernő A bátaszéki igazságosztó A testület nagylelkű (Folytatás az 1. oldalról.) Kritikája főleg a terjengős szónokla­tokra emlékeztető hozzászólásokat, a testületi ülést propagandagyűlésnek tekintöket marasztalta el, de hozzátette azt is, jobbitó szándékkal ragadott tol­lat. Jókora megdöbbenést okozott hát neki, mikor néhány nappal azután, hogy a Cikádorban megjelent a jegyze­te, fenyegető hangú, visszataszító stí­lusban fogalmazott levelet kézbesített neki a postás. A magát nyílt levélnek ti­tuláló írás egyebek között megállapí­tott: „A helyi pedagógustársadalomnál a rendszerváltás úgy suhant el, hogy észre sem vették (vagy nem is akar­ták)... A volt állampárt tagjai szép szám­mal tevődtek a pedagógusokból kis fa­lunkba, amikor pedig a demokratikus pártok megalakultak, 2-3 fö kivételével teljes passzivitásba vonultak és ez még ma is úl...” Aztán a testületi ülésen szó­ba került iskolaszékről - bár Schultzné azt egy szóval sem kifogásolta - leszö­gezte: „Pedig nyugodjon meg és élje bele magát, meglesz az iskolaszék előbb-utóbb”. Ezután még közölte a ta­nárnővel, hogy jobbító szándékát tartsa meg magának, MSZMP-s korában kel­lett volna hangsúlyoznia a demokrá­ciát, majd bravúros fordulattal igy feje­ződött be a levél: „Már az önkormány­zati választáskor megvolt a vélemé­nyünk az úgynevezett független jelöl­tekről, és ezt nem is tagadtuk, és ez- máig sem változott. Bocsánat, ön is kö­zöttük volt a nemzetközi munkásmoz­galom vörös blúzában”. Aláirás: az ön- kormányzati képviselők nevében. A gyesen lévő fiatalasszony szinte levegőt se kapott, mikor elolvasta a le­velet, először nem is tudta, mihez kezd­jen vele. Aztán úgy döntött, rögtön egy illetékeshez, az egyik képviselőhöz for­dul, megkérdezi, mit tud a dologról. Mit ad isten, Egle Károly, a felkeresett MDF- es képviselő ott helyben elismerte, „részt vett” a levél megfogalmazásá­ban. „Én vagyok Bednai Nándor” Schultzné Pem Erzsébet megint el­ment az önkormányzati ülésre. Nem azért, hogy elmondja, soha nem volt párttag, nincs kifogása az iskolaszék ellen, amúgy pedig kedvencei az élénk színek, hanem, hogy megtudja valóban több képviselő igy vélekedik-e róla, s ha igen, mért ebben a formában hoz­ták a tudomására. Mielőtt azonban szót kért volna, kiderült, hogy egy másik bá­taszéki polgárt is meglepett valaki egy hasonló Írásművei. Krix Lőrinc a gazda­sági bizottság külső tagja volt a cimzett, de mivel a szöveg Topor István képvise­lő nevét is említette, ő olvasta fel. Ez a „nyílt levél” még az előbbinél is dur­vább. Közli például, hogy Krix úrnak semmi keresnivalója nincs a bizottság­ban, már a választási bizottságba is csak a volt vb-titkár „szorította be” a pártok tiltakozása ellenére. Akadályoz­za a kibontakozást, egyébként pedig inkább emelgesse tovább a söröskor­sót az ivócimboráival, akik már mind megvetik”. Itt már név is szerepelt alá­írásként, bizonyos Bednai Nándor és Tsa, a MÁV fékező clubjából. Csakhogy az illető úriembert senki sem ismerte a jelenlévők közül. Hama­rosan meg is állapodtak abban, hogy kitalált személyről lehet szó. Vagyis az iromány névtelen levélnek tekinthető, annak pedig szemétben a helye. Wer­ner Mihály polgármester szólalt meg el­sőként. Megrökönyödésének adott hangot, aljas rágalomnak minősítette az elhangzottakat, elitélte a módszert és vezette volna tovább az ülést. Ekkor azonban szót kért a tanárnő és ő is fel­olvasta a maga levelét. Ahogy haladt sorról sorra, egyre nagyobb lett a csend a teremben. A két szöveg ugyan­is kísértetiesen hasonlított egymásra. Mikor Schultzné előadta, hogy Egle Ká­roly elismerte, neki ö Irt, az illető képvi­selő felállt, kihúzta magát és mintha ő vette volna be Eger várát, kijelentette: én vagyok Bednai Nándor. Többen elsápadtak. Nem a légyzüm­mögést, szinte még azt is hallani lehe­tett, ahogy a pók hálót font a sarokban. Erre a fordulatra senki sem számított. Nem elég, hogy egy választott testület tagja a többiek megkérdezése nélkül, de rájuk hivatkozva levelet ir egy állam­polgárnak, ugyanezt még egyszer álné­ven is megteszi... Hosszú tépelődésre azonban nem volt idő. Mert a képviselő, mint akit meg­sértettek, összeszedelőzködött és ki­vonult a teremből. Mondván, hogy le­mond a mandátumáról. A képviselők csak ültek leforrázva. Néhányan vi­szont a teremben tartózkodó érdeklő­dők közül az írások tartalmait illetően egyetértésüket fejezték ki. Ezért két képviselő tiltakozása jeléül szó nélkül távozott. Az ügy azonban nem maradt ennyi­ben. A következő testületi ülésen ez volt az első napirendi pont. A polgármester azonban megrótta a távozott képviselő­ket az ülés méltóságának megsérté­séért, majd Egle Károly bejelentette, hogy meggondolta magát és nem mond le. Az alkalmazott módszerekért elné­zést kért, de újfent azt hajtogatta, hogy levelei állítását fenntartja. A testület elő­ször úgy döntött, összehívják pár nap­pal későbbre a választási bizottságot. Döntse el, mi a következő lépés ha Egle Károly lemond. De mivel többen úgy vélték, nem lehet a dolgot ilyen egysze­rűen elintézni, a többi téma tárgyalása után visszatértek rá. \ Megoldás? Az estébe nyúló zárt ülés közben néhány érintettet beszélgetésre kértem a polgármesteri hivatal egyik szobájá­ban. Krix Lőrinc úgy vélte, nem sok hoz­záfűznivaló van a történtekhez. Az őt ért vádakat alaptalannak tartja, s sejti, poli­tikai okok munkálkodnak a háttérben. Néhányan valaki másnak szemelték ki a helyét a bizottságban, de mivel őt úgy választották be oda, nem mond le. A le­velekről csak annyit mondott, klinikai esettel állunk szemben. Egle Károly nem volt hajlandó nyilat­kozni tettéről. Topor István ezért úgy határozott, gentlemanként viselkedik, s ő sem nyilvánít véleményt. A testület ezalatt odabent vitázott. Járták az ügyet körbe-körbe. Egyre élesebb összetűzésbe kerül­tek egymással azok, akik morálisan el­ítélték, s ha jogukban állna, lemondat­ták volna a levelezgető képviselőt, s azok, akik érdemei elismerése mellett felmentették őt „botlása” következmé­nyei alól. Végül odáig fajult a dolog, hogy a polgármesternek meg kellett kérdeznie a testület tagjait arról, hajlandóak-e to­vábbra is együtt tevékenykedni Egle Károllyal. Az eredmény 13 IGEN. Száz száza­lék. Mondhatni happy end. Hiszen leg­szebb dolog a békesség. Kinek hiány­zik a botrány? Különben is mit monda­na a falu, ha kiderülne, hogy az „önkor­mányosok” csapata nem meghitt, min­denben egyetértő nagy család, hanem saját meggyőződéssel bíró egyénisé­gek gyülekezete? Meg kell védeni a mundér becsületét. Majdnem maradtak is ennyiben. De a következő ülésen a képviselők radikáli­sabb csoportjának mégis sikerült elfo­gadtatnia a többiekkel egy rövid állás- foglalást. Ebben elítélik társukat, elhatárolják magukat a rágalmazó levelektől, és fel­szólítják Egle Károlyt arra, hogy a jövő­ben ne éljen hasonló, a közéletet elmér­gesítő eszközökkel. Mit lehet ehhez hozzátenni? Kérdé­seket. Vajon lesz-e ezentúl egyetlen báta­széki is, aki nyíltan kritizálni meri a kép­viselőket? Nem kellene-e néhány alkalmazható szankció ilyen képviselők ellen a vá­lasztási törvényben? Mit tehet az állam­polgár, ha rájön, hogy tévedett szava­záskor? Négy év múlva hátha jobban dönt? CSER ILDIKÓ Gyönkön megszűnik a bölcsőde Diploma­hangverseny Deák László, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola egykori diákja, tanulmányai befejezéseként tartja orgonaművész-tanári diploma- hangversenyét Budapesten, a Ze­neakadémia nagytermében. Taná­ra Gergely Ferenc, Műsorán: J. S. Bach-, Cesar Franck, Louis Vierne, Koloss István, Liszt Ferenc művei szerepelnek. A koncert február 28- án este fél nyolc órakor kezdődik. Közmeghallgatást tartottak feb­ruár 18-án Gyönkön. Először a te­lepülés vezetői számoltak be a megjelenteknek az elmúlt időszak­ban végzett munkáról, majd tájkoz- tatást adtak az 1991 -es év költség- vetésének előkészítéséről. Ezt kö­vetően állást foglaltak a bölcsőde megszüntetéséről, aminek oka részben az anyagi nehézségekben keresendő, de a döntő tényező a kihasználatlanság, hiszen két gyermek ellátása nem indokolja fenntartását. A jelenlevők felvetet­ték egy új piacterület kialakításá­nak szükségességét, valamint a helyben termelt tej helyi értékesíté­se feltételeinek megvalósítását. A helyi adókkal kapcsolatban olyan állásfoglalás született, hogy azt az illetékesek a gazdálkodási egységeket érintő kommunális és iparűzési adóra vonatkozóan dol­gozzák ki. Bérleti díjakról tárgyal a Kisosz elnöksége A Kisosz szekszárdi elnöksége február 26-án - kedden - délelőtt kilenc órai kezdettel tartja soron következő ülését székházában (Szekszárd, Kecskés F. u. 7.), me­lyen megvitatják a Szekszárdi Vá­rosgazdálkodási Vállalat kezelé­sében lévő, nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérleti díját. A költségvetés vitája Sióagárdon Sióagárdon február 21-én az önkormányzati pénzügyi ellenőr­zési bizottság megvitatta az 1991. évi költségvetési tervezetet. Ezt kö­vetően elképzelésüket a február 26-án - kedden - sorra kerülő képviselő-testületi ülés elé terjesz­tik. Filmvetítés , Pakson a málenkij robotról A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége Paks város és környéki szervezete és a helyi MDF február 26-án és 27-én - kedden, szerdán - 17 órai kezdettel filmvetítést tart a Duna moziban (Paks, Szent Ist­ván tér). Bemutatják a Csonka Bereg cí­mű filmet, amely a Szovjetunióba ártatlanul elhurcolt magyarok szenvedéseiről szól. A vetítés má­sodik napjára várják Stark Tamást, az MTA Történettudományi Intéze­tének tudományos főmu’nkatársát. Könyvek - féláron Hétfőtől Szekszárd mindkét könyvesboltjában, a Babits Mihály- ban, a 160-as alatt és az Arany Já­nos utcaiban, 50 százalékos könyvvásár kezdődik. A felkínált többmilliós nagyságrendű készlet­ben megtalálhatóak tavaly kiadott kötetek is, de nem érinti a kedvez­mény a lexikonokat, meg az újdon­ságokat. Mit akarnak a decsiek? A kérdésre minden bizonnyal választ kaphat mindenki, aki meg­jelenik a decsi faluházban február 25-én 18 órakor. Ekkor kezdődik az a közmeghallgatás - korábbi nevén falugyűlés -, ahol a közsé­get érintő gondokról, problémákról beszélhetnek, vitatkozhatnak a képviselő-testület tagjai és a pol­gárok. Gyermekszépségverseny, 1991. Fehér Ferenc, Imre Gabriella, Tóth Orsolya, Varga Meliton, Várszegi Barbara, Szekszárd, Otthon út 34. Sióagárd, Deák F. u. 13. Decs, óvoda Tolna, Fáy A. tér 1. Bonyhád, Fáy Itp. 8. Még mindig érkeznek a fény­képek a gyermekszépségver­senyre. Mi, szerkesztési és egyéb szempontokat is figye­lembe véve, arra törekszünk, hogy a közzétételnél lehetőleg a beérkezés időpontjához iga­zodjunk. Szavazni úgy lehet, hogy kivágják az újságból a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és eljuttatják szer­kesztőségünkbe. Címünk: Tol­nai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. A borítékra írják rá: Gyer­mekszépségverseny. Legközelebb, február 26-án, kedden a dunaföldvári Feren- czi Éva, a madocsai Makai Ka­talin, a szekszárdi Rupa Izabel­la, a hőgyészi Miklós Alexandra és a decsi Portheiser Zsófia fo­tóját közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents