Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

991. február 1. NÉPÚJSÁG 3 Mindennapjaink Üzenet Nem tartozom az üzengetős fajta tőzé - ki nem állhatom talán ízért lepődtem meg, amikor nem- égiben üzenetet kaptam egy tisz- es kort megért embertársamtól. Az igynevezett jó tanácsot úgy juttatta il hozzám, a húg mondja meg a nő- 'érének, szóljon e sorok írójának, nagyja békén a jegyzőket. Nos, mint ahogy ez a kis írás is jel­zi, az üzenetet megkaptam, és azt a következtetést vontam le belőle, rogy dolgozatom, ami a Jegyzővá- asztás címet viselte, eljutott a cím­zettek egyikéhez. Mert mi másért ött volna a szöveg akkor?! Emlé- (eztetőül csupán annyit: az említett egyzetben azt tettem szóvá - jelen­ség volt (!) -, hogy akadt megyénk­ben olyan, aki élve az önkormány­zati képviselő-testület tapasztalat- ánságával, négy-öt helyre is bead­'s pályázatát a jegyzői állás betölté­sére úgy, hogy azért a régi helyén is biztosítani akarta magának a pozí- :iót... Kérem, tessenek visszaemlékez­ni arra az Országgyűlésre, amikor Király Zoltán képviselő azt mondta - artalmilag idézem -, itt nekünk negyven évig csak hazudtak... Eb­ben a kijelentésben biztos sok igaz­ság van, ám nem akarok akadémiai /itát nyitni felette. Helyette inkább a Szentírást idézném: a múlt hazug­ságait - bármily fájdalmas is ez - be Kell vallani, hiszen az elhallgatás jjabb hazugság lenne. Hogy mind­ezzel hogyan állunk, azt mindenki udja, de azt is, hogy a hazugság ma sem szünetel. Melepően jól rajtol- ak egyes új vezetők. Már lepipálták slődeiket! Csak nehogy ezt is a múlt -endszer bűnéül róják fel... Egyébként az idézetet csak azért noztam, hogy példaként említsem, vert a mai hibákat sem szabad el­hallgatni, mivel az is hazugság len­ne. Erre pedig senkinek nincs szük­séges. Térjünk vissza azonban az üze­netre! Megszegem a jól bevált szó­rásomat, és üzenek én is a jegyző írnak. Szólok majd a bevezetőben imlített nővérnek, mondja meg a húgának, említse meg a jegyzőnek: síig várom már azt a hírt tőle, hogy ítadta helyét egy rugalmasan dol­gozó, fiatal szakembernek, és élve­zi a néhány éve már kiérdemelt nyugdíjat. Ehhez azonban önkritika s kell(ene)... (ékes) Díszpolgárok - Szekszárdit)! és önmagukról Emberi teljesség Mészöly Miklós fotó: ötös Réka Mészöly Miklós Író nemrég ün­nepelte hetvenedik születésnapját, ám nyugodtan letagadhatna élet­korából legalább tíz-tizenöt évet. A húszas-harmincas évek Szek- szárdja, szülővárosa - amely most Husek Rezsővel együtt díszpolgá­rává választotta - ma is elevenen él emlékezetében.- A főtéren, azaz a Béla király té­ren születtem, á Szentháromság szoborral szembeni saroképület­ben - tekintett vissza Mészöly Mik­lós gyermekkora színterére. - A Bezerédj utcának, ahol laktam, már akkor is hangulata volt, s örömmel tapasztalom, hogy még ma is pati­nája van ennek a résznek. Szek- szárd egyébként nemcsak az em­beri teljességet adta számomra, hanem egész munkásságomat meghatározta. Ahogy az idő múlik, egyre többször térek vissza írá­saimban ehhez a kincsesbányá­hoz. Sőt, egyfajta magánlegendá­vá válik ez a tájék, ez a Pannónia, amit itt megismertem.- A díszpolgárrá avatásán Szek- szárdon kívül Babits Mihályt is pél­daként említette... \- Nekünk, íróembereknek, le kell rónunk hálánkat, s abból a megbe­csülésből, amit kapunk, vissza kell adnunk valamit szellemi elődeink­nek. Babits számomra különösen fontos szellemi iskolát jelent. Ezt a Dunántúlt, ezt a dunántúliságot Ba­bits jelenítette meg igazán, például a Halálfiai című művében, a vidéki, a nemzet érdekében dolgozó, munkás polgárság bemutatásával. Ezért tartottam fontosnak Szek- szárd nagy szülöttére utalni köszö­nőbeszédemben.- Ön író, s mint ilyen, óhatatlanul politizált is, ezt jelzi egyebek mellett a rendszeres tiltás is, ami műveit érte. Véleménye szerint a megvál­tozott körülmények lehetővé teszik azt, hogy az író csak az írással fog­lalkozzon?- Ebben az átmeneti időszakban valószínűleg változatlanul érvé­nyes lesz az a furcsa morális több­letmunka és kötelezettség, ami ná­lunk tradicionálisan jellemezte az írókat. Ez azért volt így, mert a poli­tika jórészt rosszul teljesítette fel­adatait. Ilyenkor mindig csatasor­ba álltak az írószellem képviselői. Persze, nagyon sokszor a hallga­tás és a nem szólalás jelentette az aktivitást, a politikai állásfoglalást. Most, amikor a ránk szakadt sza­badság nehézségeivel nézünk szembe, ami nem kisebb dolog, minta rabszolgaságot elviselni, va­lószínűleg ki-ki talentuma vagy belső alkata szerint továbbra is szükségét érzi majd a szólásnak. Azért, hogy a közös építkezéshez a maga tégláját is hozzátegye. A zenei élet központja Husek Rezső- Rendkívül szerencsés ember­nek tartom magam - mondta Hu­sek Rezső. - Először is azért, mert olyan professzoraim, mestereim voltak, akik életre szóló hivatássze- retetet adtak útravalóul. Kamara­zenét Weiner Leótól tanultam, aki igényesség tekintetében egész Európában egyedülálló elismert­séggel rendelkezett. Stílustörténe­tet Szabolcsi Bencénél hallgattam, majd két éven át Molnár Antal uni­verzális sokoldalúsága vont bűv­körébe. Jómagam éppen akkor kezdtem el tanítani, amikor a zene- pedagógiában korszakváltás kö­vetkezett be. Ekkor tértünk át az azóta is számos ország számára mintaként szolgáló Kodály-mód- szerre. A Művelődési Miniszté­riumban 1955-ben kaptam azt a feladatot, hogy szervezzem meg Tolna megye, illetve Szekszárd ze­nei életét a zeneiskola létrehozá­sával. Tehát nemcsak egy intéz­mény kialakítása, hanem az új szel­lem bevezetése is rám várt. Az ötve­nes években nem sokan vállalták a vidékre költözést, a zenei élet ugya­nis egyoldalúan Budapest centrikus volt. Emlékszem, ösztönzésként a fi­zetésen kívül havi hatszáz forint mű­vész tanári pótdíjat is felajánlottak számomra. Ez az összeg akkoriban szép pénznek számított... Úgy véltem - s ez az elgondolás később helyesnek bizonyult -, hogy egy vidéki zeneiskola nem­csak zenepedagógiai műhely, de a város zenei életének a központja is kell, hogy legyen. Már az első évek­ben rendszeresen adtunk műsoro­kat üzemekben és intézmények­ben, lelkes zenebarátok közremű­ködésével. Beindítottuk a bérleti hangversenyek formáját, később ebbe az Országos Filharmónia is bekapcsolódott. Az egész megyé­ben megszerveztük az ifjúsági bér­leti hangversenyeket is. Szóval, vi­rágzó zenei élet alakult ki Szek- szárdon, ezt az is bizonyítja, hogy a statisztikai évkönyv szerint ezen a területen csak Pécs előzte meg... A nyugdíjasévek számomra azt jelentik, hogy jelenleg is tanítok a Liszt Ferenc Zeneiskolán, teljes óraszámban, hetvenéves korom­ban. Szerződés köt az intézmény­hez, a kollégák elfoglaltsága követ­keztében kaptam lehetőséget az oktatásra. Örömmel látom, hogy számos tehetséges növendéke van az iskolának. Sokan választják közülük a zenei pályát, akárcsak a régebbi időkben. Akiknek pedig si­kerül, azok persze nem mind itt te­lepednek le, hiszen az ország min­den részében lehet találkozni volt szekszárdi zeneiskolással. S van, aki jelenleg is külföldön tanít. SZERI ÁRPÁD Maratoni ülés Tolnán Mégis lesz alpolgármester Személycsere a testületben A szervezeti és működési szabályzat taglalá­sát már két héttel ezelőtt elkezdte a tolnai képvi­selő-testület. Akkor elnapolták, s most - látva a feladat nagyságát - úgy döntöttek, hogy két estét is rászánnak a paragrafusonkénti tárgya­lásra. Mégsem végeztek: az i-ről még hiányzik a pont, 8-án folytatják. Akkor - a korábbi elképze­lésekkel ellentétben - alpolgármestert válasz-, tanak, s remélhetőleg elfogadjáka már végigrá­gott -, talán meg is emésztett - 47 paragrafust. Keszthelyi Márton polgármester a történte­ket így összegezte:- A szervezeti és működési szabályzat pont­jainak körülbelül 70 százalékához érkezett va­lamilyen módosító javaslat. Ezek mérlegelése, megvitatása hosszú időt igényelt. Más témák közül csak a legfontosabbakat vettük elő a ked­di és szerdai estén. Határozatot hoztunk a mö- zsi bölcsőde megszüntetéséről, s ezzel párhu­zamosan egy óvodai mini csoport kialakítá­sáról, ahol a 2-3 éves gyermekek elhelyezhe­tők. Döntöttünk a tolnai bölcsőde személyzeté­nek csökkentéséről is. Itt 30 gyerekkel 21-en foglalkoztak. Nos, a jövőben a szakmai, gondozói létszám 9 fő lesz. Kijelöltük a Németországba utazó testvérvárosi delegációt. Február 14-17-ig tar­tózkodik majd a küldöttségünk Stutenseeben. Szerződéseket szeretnénk aláírni nyelvtanu­lással egybekötött csereüdültetésekről, egye­sületi és sportkapcsolatokról. Még egy fontos dolog történt a testületi ülé­sen: egy személycsere. Lemondott mandátumáról Horváth Ferenc, az MDF volt polgármesterjelöltje, s helyére a lis­tán soron következő Béres László került.- Wy­Olvasóink érdekében... (Folytatás az 1. oldalról.) Kisosz szekszárdi csoportgyűlés „Sok jóra ne számítsanak!” Kocsis Imre Antal tájékoztatta a magánkereskedőket- Mi indokolta és ki rendelte el a torábban bevált előfizetési rend­szer megváltoztatását?- A Magyar Posta Vállalat még 1990-ben elhatározott egy belső endszerátalakítást. Éspedig azt, iogy 1991. január 1 -jével kettévá- asztja az előfizetési és az árusítási szolgáltatást. Korszerűsíteni szán­dékoznak a rendszert, ennek ér­iekében bevezetik a számitógé- Des nyilvántartást és megyei szín­en úgynevezett hírlapárus üzeme­det hoznak létre. Ez azt jelenti, iogy a megye valamennyi hírlap­árusát ez a megyei üzem látja el a Kiadványokkal, és ők is számoltat- ák el azokat. Ez az átszervezés nár december hónapban is gon­dot okozott, hiszen a posta-vezér- gazgatóság döntése alapján a ja- luári előfizetések összesítését december 29-re el kellett küldeni a Hírlap és Postaszállítási Igazgató­ságra (HPI-hez).- Ez azt jelenti, hogy előfize­tőinknek ezzel a későbbiekben is számolniuk kell?- Igen. Sajnos, január 1. óta megszűnt az a korábbi gyakorlat, miszerint még a tárgyhó ötödikéig elfogadtunk előfizetéseket. A HPI utasítására minden hónap 27-ig összesítve kell továbbítanunk a következő hónap előfizetéseit.- Ha olvasóinkat időben tudtuk volna erről a változásról értesíte­ni, talán mindenki elő tudott volna fizetni. De bennünket sem infor­máltak. Miért nem történt ez meg?- Központunkkal beszéltünk egy ilyen információ szükségessé­géről, de annak közzététele sajná­latosan - feltehetően az átszerve­zés gondjai miatt - elmaradt.- A történtek után mit tehetnek olvasóink, illetve mit tesz a MEHIV, hogy mindenki, aki szeretne, hoz­zájusson az újságokhoz.- A történtekért az olvasók szí­ves elnézését kérjük. Egyúttal ja­vasoljuk - most már ismerve a kö­rülményeket - próbáljanak alkal­mazkodni az új előfizetési rendhez. Akik pedig február hónapra nem tudtak előfizetni, azok keressék meg hírlapkézbesítőjüket, és árus formában kérjék a lapszámokat. GEISZHAUER JÁNOS A Kisosz Tolna Megyei Szerve­zetének szekszárdi csoportja ülést tartott. Az alkalom ünnepélyessé­gét fokozta, hogy részt vett rajta Kocsis Imre Antal, Szekszárd pol­gármestere, talán ennek is kö­szönhető, hogy a székház legna­gyobb helyisége szűknek bizo­nyult a megjelent magánkereske­dők számára. Nyakasné Mohai Ágnes, a cso­port vezetője köszöntötte a vendé­geket, majd szakmai előadásokra került sor. A szekszárdi vámhivatal munkatársa ismertette az utasfor­galomban behozott, illetve a szak­mai tevékenységgel összefüggő árukra vonatkozó vámeljárásokat, tudnivalókat. Az adófelügyelőség­től érkezett szakemberek pedig az egyéni vállalkozók tavalyi évre vo­natkozó adóbevallásáról, a szük­séges nyomtatványok kitöltéséről tartottak előadást. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a polgármester sza­vait előzte meg, aki a vállalkozókat közvetlenül érintő, aktuális kérdé­sekről beszélt. Többek között el­mondta, hogy a közterület-foglalá­si engedélyek kiadását december 31-ig szüneteltették, ám a testület döntése alapján most adnak ki ideiglenes engedélyeket. Ezek jú­nius 30-ig érvényesek, addig pe­dig minden bizonnyal véglegesen rendeződik a kereskedöutca, vagy pavilonok elhelyezése. A kereske­dők azon kérése teljesítésének, hogy a Kisosz is részt vegyen a vál­lalkozási bizottság munkájában, nem látta akadályát Kocsis Imre Antal. Nagyon sok kereskedő számára zsebbe vágó kérdés a bérelt üzle­tek bérleti díjának alakulása. - Sok jóra ne számítsanak! - mondta a polgármestere témával kapcsolat­ban. Jelenleg a bérleti díjak megál­lapítása igen koordinálatlan, óriási és indokolatlan eltérések mutat­koznak. Az önkormányzat rendele­tet fog alkotni erről. Csak példa­képpen említett Kocsis Imre Antal egy számot: az egyik javaslat sze­rint havonta és négyzetméteren­ként 400 forintban kellene megál­lapítani a bérleti dijakat, természe­tesen ezen belül differenciáltan. Szinte magától értetődő, hogy a helyi adókról is szó esett a beszél­getés során. A költségvetés elké­szítésével most ott tart a képviselő- testület, hogy nagyjából már kiraj­zolódtak a lehetőségek. Röviden fogalmazva, a helyzet tragikus. Ko­csis Imre Antal elmondta, hogy 1991 -re 1,2 milliárd forint áll a vá­ros rendelkezésére, ebbe azon­ban nem fért bele a szociális és művelődési intézmények többsé­ge és persze semmiféle fejlesztés­ről, beruházásról nem lehet szó. A legszűkebben számítva is mintegy 700 millió forint hiányzik, ez tehát feltétlenül indokolná a helyi adók kivetését. Kérdés, hogy van-e még a lakosságnak olyan rétege, amely képes további terheket viselni. An­nak nyilván semmi értelme, hogy a teho példáját követve behajthatat­lan adókat vessen ki az önkor­mányzat. Mindenesetre a polgár- mester kijelentette, hogy a képvi­selő-testület nem fog dönteni a lakosság megkérdezésé nélkül a helyi adókról. - áa ­Önkormányzat irányítja az óvodát Diósberény képviselő-testülete megtárgyalta előzetes költségve- • tését, valamint szervezeti és műkö­dési szabályzattervezetét. Elhatá­rozta, hogy 1991. február 1 -tői ön- kormányzati irányítás alá vonja a községi óvodát, s az óvoda kony­hájáról látja el meleg ebéddel az idős, rászoruló polgárait. Az igé­nyek elbírálásánál a teljesen egye­dül élőket részesítették előnyben. A képviselő-testület lehetőséget lát arra, hogy a községben egy útsza­kaszt szilárd burkolattal lássanak el. Megalakult a Munka­szolgálatosok Szövetsége 1990. december 15-én megala­kult a Rákosi-rendszer volt mun­kaszolgálatosainak szervezete „MUSZ 1951-56 Szövetség” el­nevezéssel, mint a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének szekciója. Az alakuló ülés dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselőt vá­lasztotta meg a Munkaszolgálatos Szövetség elnökévé. Ügyvezető elnök Németh Szilárd, helyettesei dr. Csonkaréti Károly és Forster Miklós. A MUSZ 1951-56 Szövet­ség egyrészt érdekvédelmi szer­vezet, másrészt támogatást kíván nyújtani a polgári demokrácia megszilárdításához, a rendszer- változáshoz. Ezért a MUSZ 1951 -56 Szövetség elnöksége ké­ri mindazokat a volt munkaszolgá­latosokat, akik 1951. július 28.-1956. november 4. között munkaszolgálatos alakulatnál („C” honvéd) szolgáltak, jelentkezze­nek levélben vagy személyesen a következő címen: 1145 Budapest, Columbus u. 11., vagy vidéken a Magyar Politikai Foglyok Szövet­sége megyei központjában. Cigányok továbbképzésen A szekszárdi Csácsi Vorba ci­gányegyüttes helyi folklórgyűjté­sének szakmai elbírálása miatt Nyíregyházára utazik a csoport há­rom tagja. Február első három napján Balázs Gusztáv néprajzos mond szakértői véleményt a cigá­nyok munkájáról és a néprajzos kutatás további feladatairól, amit a szekszárdi Babits Mihály művelő­dési központ segít. Színházi előadás Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színházter­mében február 4-én, hétfőn 19 órakor Sárdy-bérlettel, míg február 5-én, kedden este szintén 19 óra­kor Hegedűs-bérlettel nézhetik meg a musical kedvelői az Aléchem-Stein-Bock: Hegedűs a háztetőn című darabját a Kaposvá­ri Csiky Gergely Színház művé­szeinek előadásában. Vasúti kedvezmény Február 1 -jétől a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársasággal bonyolódó nemzetközi vasúti sze­mélyforgalomban menetdíjked­vezményt nyújt a MÁV. Ennek értelmében bármely ma­gyar kiindulási állomásról a cseh és szlovák célállomásokra kiadott menetjegyek bármely kocsiosz­tályra 30 százalékos díjkedvez­ménnyel vásárolhatók. A Buda- pest-Prága, -Brno, -Bratislava és -Kosice, továbbá a Miskolc-Kosi- ce és a Györ-Bratislava útvonalon a kedvezmény 40 százalékos. A kedvezmény csak a két ország for­galmában érvényes, tranzitutazá­soknál nem vehető igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents