Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
4 NÉPÚJSÁG Paks és környéke Milyen lesz a Paksi Hírnök? Beszélgetés az új főszerkesztővel Paks 1991. évi költségvetése Nehéz a keveset jól elosztani Maratoni testületi ülés hétfőn A Paksi Hírnök frissen kinevezett főszerkesztőjét, László Kovács Gyulát - aki korábban az atomerőműben dolgozott - kedden már az új helyén, a polgármesteri hivatal harmadik emeleti irodájában találtuk. Az általa vállalt feladat - főleg az indulásnál - nem kis erőfeszítést igényel, így természetesen munka közben zavartuk kérdéseinkkel.- Először is: tetszett-e a régi Hírnök?- Összességében tetszett. Véleményem szerint jó színvonalú lap volt, s ezzel fel is adta a leckét nekem, hiszen nyilván mindenki azt várja, hogy ezentúl még jobb legyen. Hibájának azt tartottam, hogy egy kicsit a múltba révedő, helytörténeti jellegű lap volt, s emiatt egy viszonylag szűk régetnek szólt. Persze sokan éppen ezért szerették és ragaszkodtak hozzá.- Terveid szerint milyen lesz ezután?- Az előbbiből következik, hogy szélesebb réteghez kell szólnia, vagyis közéleti lapot szeretnék csinálni. A város hiányolta a Hírnökből a fiatalosabb, izmosabb gondolatokat, ezt most pótolni kell. Nagyon fontosnak tartom a rovatrendszer bevezetését, hogy az olvasó mindig tudja, hogy mit, hol talál. Például a művészetnek, a kulturális életnek szánok egy önálló rovatot, ahol nemcsak paksi események vagy paksi alkotók kaphatnak helyet, hanem a klasszikusok is.- Változik-e a lap megjelenése, külseje?- Nem. Úgy gondolom, hogy esztétikai szempontból megfelelő volt a Hírnök, tehát nem formai, hanem tartalmi változások lesznek.- Úgy hallottam, hogy tervezik az eddigi kétheti helyett, a heti megjelenést.- Ez csak távlati cél lehet, egyelőre maradunk a kéthetes periódusnál. Kérdés, hogy szolgáltat- na-e annyi információt egy ekkora város, amennyivel hetente meg lehetne tölteni egy ilyen terjedelmű lapot. Bár a kérdésre tulajdonképpen válaszom is van: szeretném egy kicsit kitekintőbbé tenni a Hírnököt, vagyis többet foglalkozni a környező és Pakshoz szorosan kötödő kistelepülésekkel.- A külcsín és a béltartalom mellett nem kevésbé fontos egy lap életében a nyomtatás és terjesztés problémája. Ezzel kapcsolatban milyen terveid vannak?- Túl rövid idő telt még el ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhatnék. A Szekszárdi Nyomdával éppen tegnap tárgyaltam, de még nem született megállapodás. A posta pedig - ahogy a régi szerkesztőség leköszönt - megkezdte az előfizetések visszamondását. Velük még nem sikerült kapcsolatba lépnem, de annyi biztos, hogy a terjesztést a korábbinál hatékonyabbá kell tenni.- Mikor számíthat a lakosság a Paksi Hírnök következő számának megjelenésére?- Lassan kezd összeállni az első szám anyaga, így elsősorban a ma még bizonytalan nyomdai szerződéstől függ a megjelenés, de én bízom abban, hogy erre március első felében sor kerülhet. Minden bizonnyal a paksiak közül is sokan nem tudnak arról, hogy milyen jelentős nap volt a város életében az elmúlt hétfő. Maratoni - reggel 9-től este 10 óráig tartó - ülésen a képviselő-testület elfogadta Paks 1991. évi költségvetését. Ahhoz azonban, hogy ennek tárgyalására rátérjenek, előbb három egyéb akadályt kellett leküzdeni. Már a napirendi pontok elfogadása sem ment könnyen, mert az első pont tárgyalását többen ellenezték a képviselők közül. Hosz- szas vita és kétszeri eredménytelen szavazás után végül csak név szerinti szavazással sikerült az eredetileg beterjesztett napirendet elfogadni. Sor kerülhetett tehát az ominózus első pont tárgyalására, amely nem más volt, minta polgármesteri hivatal átszervezésének tervezete. A képviselők közül többen kétségeiknek adtak kifejezést, hogy az előterjesztés a megfelelő időpontban és kellően előkészítve került-e a testület elé. A többség azonban pártolta az átszervezés megkezdését. Rónaky József szerint például egyenesen a testület erkölcsi kötelessége ez az itt dolgozók érdekében. Dr. Széchenyi Attila véleménye az volt, hogy ez a tervezet megfelel a törvényhozók eddig megismert szándékainak és a mai helyzethez képest mindenképpen előrelépést jelent még akkor is, ha később, a hatásköri törvény megjelenése után módosítani kell. Végül a testület nagy többséggel elfogadta a - lapunkban már ismertetett - átszervezési koncepciót. A második napirendi ponton gyorsan túljutottak a képviselők: egyhangúan megszavazták tizenhárom új bírósági népi ülnök jelölését. • Ezek után következhetett a legfontosabb téma, a város 1991. évi költségvetésének részletes tárgyalása. Bor Imre polgármester szóbeli kiegészítést adott a vaskos írásos anyaghoz, amelyet a képviselők korábban megkaptak. A költségvetés bevételi oldalával nem volt sok gond, a jelenleg ismert adatok szerint, összességében mintegy 628 millió forintos bevételi előirányzat tételeit a testület egyhangú szavazással elfogadta. Természetesen a szűkösen rendelkezésre álló pénz igazságos elosztása a nehezebb feladat. A tavalyi évhez képest az említett összeg ugyanis mindössze 2 százalékkal több, és ehhez képest az infláció mértékét mindannyian ismerjük. Nos, a hétfői nap legnagyobb része e nehéz feladat megoldásával telt el. Először sorra kellett venni a város összes önkormányzati - egészségügyi, kulturális, sport, oktatási - intézményét és valamennyi esetében külön-külön dönteni a költségvetésből rendelkezésükre bocsátható pénzekről. Késő délután lett, mire a testület végzett ezzl, de a képviselők az ülés folytatása mellett döntöttek. így sor került még aznap este az olvasóinkat talán leginkább érdeklő témára: a városban ez évben megvalósítható fejlesztések, beruházások sorrendjére. Erre a célra a költségvetés tervezetében mintegy 160 millió forint szerepelt, ám ebből 100 milliót tettek ki a tavalyról áthúzódó beruházások, a már leszámlázott összegek, hitel- és kamattörlesztések, tehát a tetület csak mintegy 60 millióról dönthetett. Persze ebben sem teljesen szabadon, hiszen ennek az összegnek a nagy részét „elvitték” a halaszthatatlan, kár- megelőzést szolgáló felújítások, a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások. A Kereszt utcai óvoda, a Bezerédj-iskola politechnikai műhelyének tetöátrakására, az Ifjúság utcai bölcsödé javítási munkálataira, a dunakömlödi sporttelep és a könyvtár tetőfelújítására és statikai felülvizsgálatára összesen 4,5 milliót szavazott meg a testület. Sor kerülhet a Villany utcai piac bővítésére, a Fö utca csapadékrendezésére, a Pollack utcai csomópont helyreállítására, a Virág utcai csapadékvíz-elvezetés megoldására is. A szennyvíztelep és a szeméttelep befejezéséhez az állami költségvetés céltámogatási rendszerében pályázatot nyújt be az önkormányzat a megvalósulás tehát ennek elnyerésétől függ. A lakótelepi strand befejezéséhez mintegy 40 millió forintra lenne szükség, talán sikerül év közben valamilyen megoldást találni, hogy még az idén átadásra kerülhessen. Nem jut viszont pénz az idén például a IV. Számú Általános Iskolára, a városi múzeum kialakítására, a Deák Ferenc Általános Iskola tornatermének felépítésére, a város vízbázisának bővítésére, vagy az Alvég út-, csapadékvíz- és szennyvízhálózatának fejlesztésére, és még sok egyéb igen fontos igényre. A Költségvetési Üzemé az Építők boltja Mi lesz a barakkiskolával? Őrmesterlányok Pakson „Itt szeretnénk megalapozni a jövőnket” Joó Ildikó és Kern Márta. Talán a bírság is kevésbé kellemetlen, ha rendőr hölgyek róják ki. Egy focicsapat is elég Pakson? Elvonókúra a PSE-nél - nyolcmillió mínusz Csinos, tiatai lányok - rendőregyenruhában. Megyénkben még kuriózumnak számít ez, más városokban nem nagyon találkozhatunk hasonló „jelenséggel”, Pakson azonban már nyolcán vannak. Közülük kettővel, Joó Ildikóval és Kern Mártával beszélgettünk: Népújság: Valamennyien fiatal, érettségizett lányok. Hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy rendőrök lesznek? Kern Márta: A városi tévében elhangzott egy felhívás, miszerint van ilyen lehetőség, és mi úgy gondoltuk: megpróbáljuk. Mindketten szeptember elsejétől vagyunk itt, de vannak, akik már a tavalyi év közepén kezdtek. Népújság: Nem bánták meg ezt a döntést? Joó Ildikó: Nem, sőt nagyon tetszik itt mindkettőnknek. Érdekes, változatos a munka és sok a szabadidő. Tizenkét óra éjszakai szolgálat után 24 óra, majd 12 óra nappali szolgálat után 48 óra szabad. És persze az sem mellékes, hogy' a fizetés jobb, mint általában az érettségit követelő polgári állásoknál. Népújság: Pontosan mivel foglalkoznak, hogyan telik el egy-egy szolgálat? Joó Ildikó: Én URH-zom, vagyis járőrkocsival járom a várost a kollégákkal, közúti ellenőrzéseket végzünk, a központ utasítására kimegyünk a helyszínekre, ahol valami zűr van, családi botrány, vagy ilyesmi. Kern Márta: Én pedig úgynevezett K-szolgálaton vagyok itt az épületben. Ez tulajdonképpen ügyeleti munka, én értesítem rádión az URH-s kocsikat, ha valahol valami történik és a helyszínre kell menni. Népújság: Nem félnek, hogy valahol esetleg erőszakot kellene alkalmazni, vagy éppen önök ellen kísérelnek meg ittas emberek, vagy bűnözők erőszakosan fellépni? Joó Ildikó: Nem, nem félünk. Kiképzést kapunk, járunk a lőtérre gyakorolni, és sohasem vagyunk egyedül, mindig van velünk férfi rendőr is. Egyébként az erőszak lehetősége fennáll ebben a szakmában, de ezt vállaltuk, amikor idejöttünk. Népújság: Hogyan fogadták önöket a férfi kollégák? Kern Márta: Nem lehet panaszunk, nagyon figyelmesek és segítőkészek, súrlódásmentes a kapcsolatunk, úgy érzem, hogy gyorsan befogadtak bennünket. Népújság: Szeretném, ha elmesélnék, az eddigi legemlékezetesebb esetüket. Joó Ildikó: Nemrég a tűzoltóság- tói riasztottak bennünket, hogy valaki behatolt az épületükbe. Az illetőn csak egy melegítőalsó volt és hason kúszott a hideg betonon, csoda, hogy nem fagyott meg a mínusz 20 fokban. Kiderült, hogy egy üldözési mániás őrült, be kellett vinnünk a kórházba. Kern Márta: Nekem az volt eddig a legemlékezetesebb, amikor egy öngyilkosság helyszínére kellett kimennem és életemben először láttam akasztott holttestet. Gondoltam, ezzel magamat is próbára teszem, hogy el tudom-e viselni az ilyen látványt, de ott a helyszínen nem éreztem semmi különöset. Este, amikor otthon egyedül maradtam, azért visszatértek az ott látott képek. Népújság: A belépéskor őrmesteri rangot kaptak. Vannak-e továbblépési terveik? Joó Ildikó: Most járunk a zászlósképzőbe, ahol az év közepén végzünk. Utána mindketten szeretnénk a rendőrtiszti főiskolára jelentkezni. Úgy látjuk, hogy ez nekünk való munka, hosszú távra szeretnénk itt a jövőnket megalapozni. - árki A hétfői önkormányzati ülésen szóba került többek között a Paksi SE-nek nyújtandó támogatás kérdése is, amely vita váratlan(?) döntéssel zárult. Ugyanis a sportegyesület a tavalyi évhez képest idén, mintegy 8 millió forinttal kap kevesebbet a várostól. A drasztikus dotációcsökkentést a testület nagytöbbséggel megszavazta, így gyakorlatilag az 1990-es 12 millió helyett csak 4 millióból gazdálkodhat a PSE. Az ülésen egyik képviselő megfogalmazta azon véleményét is, miszerint két felnőtt labdarúgócsapatra Paksnak nincs szüksége, míg a polgármester szerint a támogatáselvonás egyértelműen a labdarúgókra irányul. Ha az említett összegből meg tudják tartani a jelenlegi szintet, akkor legyen, ha nem - és ez a valószínűbb - akkor utánpótlás-nevelő munkát végezzenek. Zerza Józsefet, a PSE társadalmi elnökét nem találtuk túl jó kedvében, de a helyzet ismeretében ez teljesen érthető.- Nagyon kellemetlenül érintett bennünket a döntés, őszintén bevallom, mi minimum a tavalyi támogatás kétharmadára számítottunk, tehát 8 millió forintra. Ezek után az egyesület további sorsa már nem rajtunk múlik, hisz a képviselők döntöttek így. Az biztos, hogy egy héten belül soron kívüli elnökségi ülést hívunk össze. Minden szakosztályunk költségvetéséből alaposan lefaragtam, de még így is szükségünk lenne legalább másfél millió forintra. Magánszámításaim szerint ezt az évet nagyon szigorú korlátozásokkal talán valahogy ki tudjuk húzni. A PSE labdarúgása nagy veszélybe került és ha nem találunk szponzorokat, akkor bármi megtörténhet...- Mi lesz, ha az együttes feljut az NB ll-be?- Erre szerintem senki nem tud válaszolni. Tény, hogy a város csapatáról van szó és azt hiszem, sok víznek kell még lefolynia ahhoz a Dunán, hogy az ASE labdarúgását magukénak érezzék Paks lakói. Mindenesetre bajnokok akarunk lenni, legfeljebb ha nem lesz pénz, visszalépünk... Lotarics Pál a PSE labdarúgó-szakosztályának vezetője képviselőként jelen volt a testületi ülésen. •- Elhangzott az a nézet is, miszerint eddig azok döntöttek hibásan, akik támogatták azt hogy két ilyen szintű csapat legyen Pakson. Szomorú vagyok a döntés miatt, de nem ért váratlanul. A város ragaszkodik ugyan a PSE-hez, de lehet hogy ez a lakosság érdeke is, hisz van még elég befoltozandó lyuk. Nem tudok mást mondani: most már csak azért is meg kellene nyerni a bajnokságot. Egy valódi társadalmi összefogás talán még ki tudna sajtolni valamennyi pénzt az önkormányzattól. Egyébként hárman szavaztak a döntés ellen...- krasznaí A címbeli kérdést tettük fel Bor Imre polgármesternek, aki az alábbi választ adta a költségvetés elfogadásának másnapján:- AIV. Számú Általános Iskola sorsáról másfél órát vitázott a képviselőtestület A jelenlegi faépületek használhatósági idejét - ez legfeljebb 1 -2 év - statikai szakértői vélemény határozza meg. Az nem vitás, hogy emiatt szükség van Paksnak egy minimálisan 8 tantermes új iskolára, a testület hozott is egy határozatot a megépítés szükségességéről. Csak egy „apró” probléma van: nem áll rendelkezésünkre a beruházáshoz szükséges, mai árakon számolva, mintegy 150 millió forint. Van egy másik határozat is, amely arról rendelkezik, hogy készüljön egy erre vonatkozó úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány, főképp olyan célzattal, hogy hogyan teremthető elő a szükséges fedezet A költségvetés félévi felülvizsgálatakor újra meg kell nézni, hogy az önkormányzat mit tud tenni az iskola érdekében. Ha az említett tanulmány alapján a testület esélyt lát a források megszerzésére, akkor a második félévben megindulhat a helykijelölés, tervezés. Arra az esetre is készülnünk kell azonban, ha nem lesz pénz az iskola építésére. Ezért különböző át- csoportosítási variációkon is gondolkodunk. Erre, vagy esetleg a délutáni tanítás bevezetésére azonban reméljük, hogy nem kell sort kerítenünk... A jól prosperáló, évi 70 milliós forgalmat bonyolító paksi Építők boltja életében változás következett be, ugyanis eddig a Paksi Költségvetési Üzem és a budapesti Szövunion Rt közös tulajdona volt, most azonban száz százalékban a Költségvetési Üzem tulajdonába került. Igaz, ez a változás a vásárlók számára nem feltűnő. A cég önelszámoló egységként üzemelteti ezt az üzletet és folyamatosan bővíti az áruválasztékot. Bár most igen gyenge a forgalom - minden bizonnyal elvitte az emberek pénzét a lakáshitelek visszafizetése - a bolt dolgozói bíznak a tavaszban, az építési kedv fellendülésében.
