Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

4 NÉPÚJSÁG Paks és környéke Milyen lesz a Paksi Hírnök? Beszélgetés az új főszerkesztővel Paks 1991. évi költségvetése Nehéz a keveset jól elosztani Maratoni testületi ülés hétfőn A Paksi Hírnök frissen kinevezett főszerkesztőjét, László Kovács Gyulát - aki korábban az atomerő­műben dolgozott - kedden már az új helyén, a polgármesteri hivatal harmadik emeleti irodájában talál­tuk. Az általa vállalt feladat - főleg az indulásnál - nem kis erőfeszí­tést igényel, így természetesen munka közben zavartuk kérdé­seinkkel.- Először is: tetszett-e a régi Hír­nök?- Összességében tetszett. Véle­ményem szerint jó színvonalú lap volt, s ezzel fel is adta a leckét ne­kem, hiszen nyilván mindenki azt várja, hogy ezentúl még jobb le­gyen. Hibájának azt tartottam, hogy egy kicsit a múltba révedő, helytör­téneti jellegű lap volt, s emiatt egy viszonylag szűk régetnek szólt. Persze sokan éppen ezért szeret­ték és ragaszkodtak hozzá.- Terveid szerint milyen lesz ezután?- Az előbbiből következik, hogy szélesebb réteghez kell szólnia, vagyis közéleti lapot szeretnék csi­nálni. A város hiányolta a Hírnökből a fiatalosabb, izmosabb gondola­tokat, ezt most pótolni kell. Nagyon fontosnak tartom a rovatrendszer bevezetését, hogy az olvasó min­dig tudja, hogy mit, hol talál. Pél­dául a művészetnek, a kulturális életnek szánok egy önálló rovatot, ahol nemcsak paksi események vagy paksi alkotók kaphatnak he­lyet, hanem a klasszikusok is.- Változik-e a lap megjelenése, külseje?- Nem. Úgy gondolom, hogy esztétikai szempontból megfelelő volt a Hírnök, tehát nem formai, ha­nem tartalmi változások lesznek.- Úgy hallottam, hogy tervezik az eddigi kétheti helyett, a heti megje­lenést.- Ez csak távlati cél lehet, egye­lőre maradunk a kéthetes perió­dusnál. Kérdés, hogy szolgáltat- na-e annyi információt egy ekkora város, amennyivel hetente meg le­hetne tölteni egy ilyen terjedelmű lapot. Bár a kérdésre tulajdonképpen válaszom is van: szeretném egy ki­csit kitekintőbbé tenni a Hírnököt, vagyis többet foglalkozni a környe­ző és Pakshoz szorosan kötödő kistelepülésekkel.- A külcsín és a béltartalom mel­lett nem kevésbé fontos egy lap életében a nyomtatás és terjesztés problémája. Ezzel kapcsolatban milyen terveid vannak?- Túl rövid idő telt még el ahhoz, hogy erre megnyugtató választ ad­hatnék. A Szekszárdi Nyomdával éppen tegnap tárgyaltam, de még nem született megállapodás. A posta pedig - ahogy a régi szer­kesztőség leköszönt - megkezdte az előfizetések visszamondását. Velük még nem sikerült kapcsolat­ba lépnem, de annyi biztos, hogy a terjesztést a korábbinál hatéko­nyabbá kell tenni.- Mikor számíthat a lakosság a Paksi Hírnök következő számának megjelenésére?- Lassan kezd összeállni az első szám anyaga, így elsősorban a ma még bizonytalan nyomdai szerző­déstől függ a megjelenés, de én bí­zom abban, hogy erre március első felében sor kerülhet. Minden bizonnyal a paksiak kö­zül is sokan nem tudnak arról, hogy milyen jelentős nap volt a város életében az elmúlt hétfő. Maratoni - reggel 9-től este 10 óráig tartó - ülésen a képviselő-testület elfo­gadta Paks 1991. évi költségveté­sét. Ahhoz azonban, hogy ennek tárgyalására rátérjenek, előbb há­rom egyéb akadályt kellett leküz­deni. Már a napirendi pontok elfo­gadása sem ment könnyen, mert az első pont tárgyalását többen el­lenezték a képviselők közül. Hosz- szas vita és kétszeri eredményte­len szavazás után végül csak név szerinti szavazással sikerült az eredetileg beterjesztett napirendet elfogadni. Sor kerülhetett tehát az ominó­zus első pont tárgyalására, amely nem más volt, minta polgármesteri hivatal átszervezésének tervezete. A képviselők közül többen kétsé­geiknek adtak kifejezést, hogy az előterjesztés a megfelelő időpont­ban és kellően előkészítve került-e a testület elé. A többség azonban pártolta az átszervezés megkezdé­sét. Rónaky József szerint például egyenesen a testület erkölcsi köte­lessége ez az itt dolgozók érdeké­ben. Dr. Széchenyi Attila vélemé­nye az volt, hogy ez a tervezet meg­felel a törvényhozók eddig megis­mert szándékainak és a mai hely­zethez képest mindenképpen elő­relépést jelent még akkor is, ha ké­sőbb, a hatásköri törvény megjele­nése után módosítani kell. Végül a testület nagy többséggel elfogadta a - lapunkban már ismertetett - át­szervezési koncepciót. A második napirendi ponton gyorsan túljutottak a képviselők: egyhangúan megszavazták tizen­három új bírósági népi ülnök jelölé­sét. • Ezek után következhetett a leg­fontosabb téma, a város 1991. évi költségvetésének részletes tár­gyalása. Bor Imre polgármester szóbeli kiegészítést adott a vaskos írásos anyaghoz, amelyet a képvi­selők korábban megkaptak. A költ­ségvetés bevételi oldalával nem volt sok gond, a jelenleg ismert adatok szerint, összességében mintegy 628 millió forintos bevételi előirányzat tételeit a testület egy­hangú szavazással elfogadta. Ter­mészetesen a szűkösen rendelke­zésre álló pénz igazságos elosztá­sa a nehezebb feladat. A tavalyi év­hez képest az említett összeg ugyanis mindössze 2 százalékkal több, és ehhez képest az infláció mértékét mindannyian ismerjük. Nos, a hétfői nap legnagyobb ré­sze e nehéz feladat megoldásával telt el. Először sorra kellett venni a város összes önkormányzati - egészségügyi, kulturális, sport, ok­tatási - intézményét és valamennyi esetében külön-külön dönteni a költségvetésből rendelkezésükre bocsátható pénzekről. Késő dél­után lett, mire a testület végzett ezzl, de a képviselők az ülés folyta­tása mellett döntöttek. így sor ke­rült még aznap este az olvasóinkat talán leginkább érdeklő témára: a városban ez évben megvalósítható fejlesztések, beruházások sor­rendjére. Erre a célra a költségvetés terve­zetében mintegy 160 millió forint szerepelt, ám ebből 100 milliót tet­tek ki a tavalyról áthúzódó beruhá­zások, a már leszámlázott össze­gek, hitel- és kamattörlesztések, tehát a tetület csak mintegy 60 mil­lióról dönthetett. Persze ebben sem teljesen szabadon, hiszen en­nek az összegnek a nagy részét „elvitték” a halaszthatatlan, kár- megelőzést szolgáló felújítások, a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások. A Kereszt utcai óvoda, a Bezerédj-iskola politechnikai mű­helyének tetöátrakására, az Ifjúság utcai bölcsödé javítási munkálatai­ra, a dunakömlödi sporttelep és a könyvtár tetőfelújítására és statikai felülvizsgálatára összesen 4,5 mil­liót szavazott meg a testület. Sor kerülhet a Villany utcai piac bővíté­sére, a Fö utca csapadékrendezé­sére, a Pollack utcai csomópont helyreállítására, a Virág utcai csa­padékvíz-elvezetés megoldására is. A szennyvíztelep és a szemétte­lep befejezéséhez az állami költ­ségvetés céltámogatási rendsze­rében pályázatot nyújt be az ön­kormányzat a megvalósulás tehát ennek elnyerésétől függ. A lakóte­lepi strand befejezéséhez mintegy 40 millió forintra lenne szükség, ta­lán sikerül év közben valamilyen megoldást találni, hogy még az idén átadásra kerülhessen. Nem jut viszont pénz az idén pél­dául a IV. Számú Általános Iskolá­ra, a városi múzeum kialakítására, a Deák Ferenc Általános Iskola tor­natermének felépítésére, a város vízbázisának bővítésére, vagy az Alvég út-, csapadékvíz- és szenny­vízhálózatának fejlesztésére, és még sok egyéb igen fontos igény­re. A Költségvetési Üzemé az Építők boltja Mi lesz a barakk­iskolával? Őrmesterlányok Pakson „Itt szeretnénk megalapozni a jövőnket” Joó Ildikó és Kern Márta. Talán a bírság is kevésbé kellemetlen, ha rendőr hölgyek róják ki. Egy focicsapat is elég Pakson? Elvonókúra a PSE-nél - nyolcmillió mínusz Csinos, tiatai lányok - rendőr­egyenruhában. Megyénkben még kuriózumnak számít ez, más váro­sokban nem nagyon találkozha­tunk hasonló „jelenséggel”, Pak­son azonban már nyolcán vannak. Közülük kettővel, Joó Ildikóval és Kern Mártával beszélgettünk: Népújság: Valamennyien fiatal, érettségizett lányok. Hogyan jutot­tak arra az elhatározásra, hogy rendőrök lesznek? Kern Márta: A városi tévében el­hangzott egy felhívás, miszerint van ilyen lehetőség, és mi úgy gon­doltuk: megpróbáljuk. Mindketten szeptember elsejétől vagyunk itt, de vannak, akik már a tavalyi év közepén kezdtek. Népújság: Nem bánták meg ezt a döntést? Joó Ildikó: Nem, sőt nagyon tet­szik itt mindkettőnknek. Érdekes, változatos a munka és sok a sza­badidő. Tizenkét óra éjszakai szol­gálat után 24 óra, majd 12 óra nap­pali szolgálat után 48 óra szabad. És persze az sem mellékes, hogy' a fizetés jobb, mint általában az érettségit követelő polgári állások­nál. Népújság: Pontosan mivel fog­lalkoznak, hogyan telik el egy-egy szolgálat? Joó Ildikó: Én URH-zom, vagyis járőrkocsival járom a várost a kol­légákkal, közúti ellenőrzéseket végzünk, a központ utasítására ki­megyünk a helyszínekre, ahol va­lami zűr van, családi botrány, vagy ilyesmi. Kern Márta: Én pedig úgyneve­zett K-szolgálaton vagyok itt az épületben. Ez tulajdonképpen ügyeleti munka, én értesítem rá­dión az URH-s kocsikat, ha valahol valami történik és a helyszínre kell menni. Népújság: Nem félnek, hogy va­lahol esetleg erőszakot kellene al­kalmazni, vagy éppen önök ellen kísérelnek meg ittas emberek, vagy bűnözők erőszakosan fellép­ni? Joó Ildikó: Nem, nem félünk. Ki­képzést kapunk, járunk a lőtérre gyakorolni, és sohasem vagyunk egyedül, mindig van velünk férfi rendőr is. Egyébként az erőszak le­hetősége fennáll ebben a szakmá­ban, de ezt vállaltuk, amikor idejöt­tünk. Népújság: Hogyan fogadták önöket a férfi kollégák? Kern Márta: Nem lehet pana­szunk, nagyon figyelmesek és se­gítőkészek, súrlódásmentes a kapcsolatunk, úgy érzem, hogy gyorsan befogadtak bennünket. Népújság: Szeretném, ha elme­sélnék, az eddigi legemlékezete­sebb esetüket. Joó Ildikó: Nemrég a tűzoltóság- tói riasztottak bennünket, hogy va­laki behatolt az épületükbe. Az ille­tőn csak egy melegítőalsó volt és hason kúszott a hideg betonon, csoda, hogy nem fagyott meg a mínusz 20 fokban. Kiderült, hogy egy üldözési mániás őrült, be kel­lett vinnünk a kórházba. Kern Márta: Nekem az volt eddig a legemlékezetesebb, amikor egy öngyilkosság helyszínére kellett kimennem és életemben először láttam akasztott holttestet. Gondol­tam, ezzel magamat is próbára te­szem, hogy el tudom-e viselni az ilyen látványt, de ott a helyszínen nem éreztem semmi különöset. Es­te, amikor otthon egyedül marad­tam, azért visszatértek az ott látott képek. Népújság: A belépéskor őrmes­teri rangot kaptak. Vannak-e to­vábblépési terveik? Joó Ildikó: Most járunk a zász­lósképzőbe, ahol az év közepén végzünk. Utána mindketten szeret­nénk a rendőrtiszti főiskolára je­lentkezni. Úgy látjuk, hogy ez ne­künk való munka, hosszú távra szeretnénk itt a jövőnket megala­pozni. - árki ­A hétfői önkormányzati ülé­sen szóba került többek között a Paksi SE-nek nyújtandó tá­mogatás kérdése is, amely vita váratlan(?) döntéssel zárult. Ugyanis a sportegyesület a ta­valyi évhez képest idén, mint­egy 8 millió forinttal kap keve­sebbet a várostól. A drasztikus dotációcsökkentést a testület nagytöbbséggel megszavazta, így gyakorlatilag az 1990-es 12 millió helyett csak 4 millióból gazdálkodhat a PSE. Az ülésen egyik képviselő megfogalmaz­ta azon véleményét is, miszerint két felnőtt labdarúgócsapatra Paksnak nincs szüksége, míg a polgármester szerint a támoga­táselvonás egyértelműen a lab­darúgókra irányul. Ha az emlí­tett összegből meg tudják tarta­ni a jelenlegi szintet, akkor le­gyen, ha nem - és ez a valószí­nűbb - akkor utánpótlás-neve­lő munkát végezzenek. Zerza Józsefet, a PSE társa­dalmi elnökét nem találtuk túl jó kedvében, de a helyzet ismere­tében ez teljesen érthető.- Nagyon kellemetlenül érin­tett bennünket a döntés, őszin­tén bevallom, mi minimum a ta­valyi támogatás kétharmadára számítottunk, tehát 8 millió fo­rintra. Ezek után az egyesület további sorsa már nem rajtunk múlik, hisz a képviselők döntöt­tek így. Az biztos, hogy egy hé­ten belül soron kívüli elnökségi ülést hívunk össze. Minden szakosztályunk költségvetésé­ből alaposan lefaragtam, de még így is szükségünk lenne legalább másfél millió forintra. Magánszámításaim szerint ezt az évet nagyon szigorú korláto­zásokkal talán valahogy ki tud­juk húzni. A PSE labdarúgása nagy ve­szélybe került és ha nem talá­lunk szponzorokat, akkor bár­mi megtörténhet...- Mi lesz, ha az együttes feljut az NB ll-be?- Erre szerintem senki nem tud válaszolni. Tény, hogy a vá­ros csapatáról van szó és azt hiszem, sok víznek kell még le­folynia ahhoz a Dunán, hogy az ASE labdarúgását magukénak érezzék Paks lakói. Minden­esetre bajnokok akarunk lenni, legfeljebb ha nem lesz pénz, visszalépünk... Lotarics Pál a PSE labdarú­gó-szakosztályának vezetője képviselőként jelen volt a testü­leti ülésen. •- Elhangzott az a nézet is, mi­szerint eddig azok döntöttek hi­básan, akik támogatták azt hogy két ilyen szintű csapat le­gyen Pakson. Szomorú vagyok a döntés miatt, de nem ért vá­ratlanul. A város ragaszkodik ugyan a PSE-hez, de lehet hogy ez a lakosság érdeke is, hisz van még elég befoltozandó lyuk. Nem tudok mást mondani: most már csak azért is meg kel­lene nyerni a bajnokságot. Egy valódi társadalmi összefogás talán még ki tudna sajtolni vala­mennyi pénzt az önkormány­zattól. Egyébként hárman szavaz­tak a döntés ellen...- krasznaí ­A címbeli kérdést tettük fel Bor Imre polgármesternek, aki az alábbi választ adta a költ­ségvetés elfogadásának más­napján:- AIV. Számú Általános Isko­la sorsáról másfél órát vitázott a képviselőtestület A jelenlegi faépületek használhatósági idejét - ez legfeljebb 1 -2 év - statikai szakértői vélemény ha­tározza meg. Az nem vitás, hogy emiatt szükség van Paks­nak egy minimálisan 8 tanter­mes új iskolára, a testület ho­zott is egy határozatot a meg­építés szükségességéről. Csak egy „apró” probléma van: nem áll rendelkezésünkre a beruhá­záshoz szükséges, mai árakon számolva, mintegy 150 millió forint. Van egy másik határozat is, amely arról rendelkezik, hogy készüljön egy erre vonatkozó úgynevezett megvalósítható­sági tanulmány, főképp olyan célzattal, hogy hogyan teremt­hető elő a szükséges fedezet A költségvetés félévi felülvizs­gálatakor újra meg kell nézni, hogy az önkormányzat mit tud tenni az iskola érdekében. Ha az említett tanulmány alapján a testület esélyt lát a források megszerzésére, akkor a máso­dik félévben megindulhat a helykijelölés, tervezés. Arra az esetre is készülnünk kell azon­ban, ha nem lesz pénz az iskola építésére. Ezért különböző át- csoportosítási variációkon is gondolkodunk. Erre, vagy eset­leg a délutáni tanítás bevezeté­sére azonban reméljük, hogy nem kell sort kerítenünk... A jól prosperáló, évi 70 milliós forgalmat bonyolító paksi Építők boltja életében változás következett be, ugyanis eddig a Paksi Költségvetési Üzem és a buda­pesti Szövunion Rt közös tulajdona volt, most azon­ban száz százalékban a Költségvetési Üzem tulajdo­nába került. Igaz, ez a változás a vásárlók számára nem feltűnő. A cég önelszámoló egységként üzemel­teti ezt az üzletet és folyamatosan bővíti az áruválasz­tékot. Bár most igen gyenge a forgalom - minden bi­zonnyal elvitte az emberek pénzét a lakáshitelek visszafizetése - a bolt dolgozói bíznak a tavaszban, az építési kedv fellendülésében.

Next

/
Thumbnails
Contents