Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

2 KÉPÚJSÁG 1991. február 19. Életkép a sivatagban Széles körű szolgáltatásban részesítik az amerikai tenge­részgyalogosok a sivatag ha­jóit, amikor egyre jobban köze­ledik a szárazföldi hadművele­tek megindításának napja. A te­ve a kifejezetten a katonák ré­szére az Egyesült Államokból ideszállított műanyag palackos ásványvízzel ismerkedik, míg társa a terepjáró legénységé­nek uzsonnájából kér egy hara­pást. ft A pártok ragaszkodnak eredeti elképzeléseikhez (Folytatás az 1. oldalról.) Bár a kisgazdapárti képviselők is nagy jelentőséget tulajdonítottak a törvénytervezetnek, azt számos ponton kemény bírálat alá vetették. Mind Szabó Lajos, mind Ómolnár Miklós azon az állásponton volt, hogy nem megfelelően készítették elő a törvénytervezetet, s annak beterjesztését nem előzte meg széles körű felmérés. A kisgazda- párti politikusok ugyanakkor cini­kusnak nevezték azokat a követe­léseket, melyek a társadalom egé­szére kívánják kiterjeszteni a kár­pótlást. A kisgazdapárti frakció tagjai mindemellett élesen bírálták „a föld azé, aki megműveli” jelszót, mond­ván: ez ösbolsevik álláspontot tük­röz. Számos felszólaló annak a véle­ményének adott hangot, hogy a kárpótlást külön kell választani a földtulajdon kérdésétől. Ugyanak­kor azt is szóvá tették, hogy a kár­pótlási törvénnyel egyidejűleg a parlamentnek döntést kellene hoz­nia a szövetkezeti törvény, a föld­törvény kérdésében, illetve ren­deznie kellene az önkormányzatok tulajdoni viszonyát is. Mind a kormánypárti, mind az el­lenzéki felszólalók álláspontjától markánsan különbözött a fiatal de­mokraták kárpótlással kapcsola­tos nézetét kifejtő Áder János véle­ménye. A képviselő már elöljáró­ban súlyos politikai hibának minő­sítette, hogy a koalíció két pártja - az MDF és az FKgP.- nem a tör­vény beterjesztése előtt, hanem csak azt követően, a parlamenti vi­ta során próbál közös nevezőre jut­ni. Kétségét fejezte ki, hogy az egy­kori telekkönyvek nyomán ponto­san fel lehet deríteni a volt tulajdo­nosok kilétét. Végezetül arra a megállapításra jutott: a kárpótlási törvény végrehajtása bebizonyít­hatja, hogy a kormány békeidőben is képes úgymond háborús viszo­nyokat teremteni. A kereszténydemokrata Gáspár Miklós ettől gyökeresen különböző álláspontot hangoztatva egy pol­gári vállalkozói réteg kialakulását remélte, a kárpótlási törvénytől. A képviselő azt is leszögezte: a ter­mőföld esetében száz százalékban vissza kell kapniuk elkobzott javai­kat az érdekelteknek. A kereszténydemokrata képvi­selővel, valamint a kisgazdapárti felszólalókkal is vitázva ugyanak­kor több képviselő is amellett ér­velt, hogy az egyes tulajdonformák között nem szabad különbséget tenni. Szűrös Mátyás tegnap este nyolc órakor a kárpótlási törvény általános vitáját elnapolta. Szorítóban az MB SAMAX (Folytatás az 1. oldalról.) SAMAX hajlandó volt az adásvételi szerződés módosítására aképpen, hogy az eladó a gépkocsik szállítására április 30-i szállítási határidőt vállal. Vállalta, hogy az eladó teljesítési kése­delme esetén (a leszállított gépkocsi átadási késedelme vagy a visszafize­tendő vételár visszafizetésének késé­se) 29 százalék késedelmi kamat visz-' szafizetésére kötelezett. Ha a SAMAX cég a szerződésben vállalt kötelezett­ségeit nem teljesíti, a vevő jogosult a szerződést közjegyzői végrehajtói zá­radékkal az eladó külön beleegyezése nélkül is elláttatni, és a követelést azon­nal végrehajtatni. Ez azt eredményezi, hogy a követelés bírósági eljárás nélkül végrehajtatható az MB SAMAX-on. Ezen felül vállalták, hogy kéthetenként a Kurír című napilapban szerdai napo­kon közzéteszik az autóátvételi sorszá­mokat. Ezzel a javaslattal állta küldöttség és Samu László a hosszú várakozásban felbőszült tömeg elé. A kezdetben fe­gyelmezetten hallgató vevők egyre in­kább indulatossá váltak. Kevésnek ta­lálták a küldöttség eredményeit, s sta­bil, kézzelfogható garanciát követeltek Samu Lászlótól. Követelték, hogy is­mertesse az átvételi sorszámokat. Ja­vasolták, hogy hívja fel a német üzletfe­let és kérjen igazolást telefaxon arról, hogy hol tart a szállítmány. Samu úr ezekre nem volt hajlandó, igy végül is a több mint kétórás heves, olykor igen éles hangú vita a kezdeti javaslattal zá­rult -, tehát a szerződésmodósítással. Délután egy órakor készítették el a szerződésmódosítást, amely a fenti ki­tételeket tartalmazza. Emellett Samu László nyilatkozatot tett, melyben mindezt garantálja. Mivel a szerződé­seket és a nyilatkozatot a helyszínen nem tudták ennyi példányban sokszo­rosítani, letétbe helyezték a Kurírnál, a dombóvári televíziónál és a Sió tévénél a szerződés és nyilatkozat mintapéldá­nyait. E helyeken az érdekeltek megte­kinthetik az iratokat, amelyeket egyéb­ként a SAMAX vállalt postázni minden ügyfelének. Délután két órakor ismer­tették a várakozókkal a szerződésmó­dosítás szövegét. Az egésznapos vita után sokan még mindig nem találták kielégítőnek ezt a megoldást, sokan nem hittek az MB SAMAX állításainak, de gyakorlatilag ugyanilyen sokan be­látták, hogy jelenleg más esélyük nincs igényeik érvényesítésére. Sokan úgy érzik, még mindig futnak a pénzük után. Tegnap este nyolc óra után, mikor a tu­dósítást befejeztük, álig-alig oszlott még a tömeg az MB SAMAX irodaházá­ból.- keresnyei ­Vasutassztrájk Romániában A keddről szerdára virradó éj­szaka fogadott utoljára Kürtös Bé­késcsabán át közlekedő nemzet­közi személyvonatot (az Orient Expresszt), azóta a román vas­utassztrájk miatt Békéscsabát és Kürtöst elkerülve Biharkeresztes- nél hagyják el Románia felé hazán­kat a nemzetközi személy- és te­hervonatok. Az Orient, a Pannónia és a Kárpáti Expressz naponta egy párral közlekedik immár Békés­csabát elkerülve, ám a belföldi utasforgalmat is biztosító Kárpáti és Orient néhány kocsija a hazai utasokkal Lökösházáig közleke­dik. Nem járnak az Arad és Békés­csaba közt közlekedő személyvo­natok sem, ezek (napi két pár) az elmúlt hónapokban 800-1000 utast is szállítottak egy-egy szerel­vényen, ám a forgalom egy-egy személyvonaton nyolc-tíz utasra csökkent a sztrájk előtt amiatt, hogy a vonatjegyet mind a magyar, mind a külföldi utasok csak vaiu- táért vehetik meg. A teherforgalom is megszűnt, korábban napi 8-10 nemzetközi tehervonat járt Békés­csabán át Romániába. A nemzetközi közlekedés szü­netelése miatt kevesebb a munká­juk a MÁV békéscsabai dolgozói­nak. A vasút a város önkormányza­tával felkészült arra az eshetőség­re, hogy nagyobb Romániába tartó csoport marad Békéscsabán az állomáson, bár jelenleg segítségre nincs szükség, Békéscsabán sen­ki sem rekedt. * Késnek a Romániába irányuló postaküldemények. A Magyar Posta értesíti ügyfeleit, hogy a román vasutassztrájk miatt a Romániába szóló postakülde­mények továbbítása nehézségek­be ütközik. Ezért a küldemények szállításánál és kézbesítésénél - a helyzet rendeződéséig - késedel­mekre kell számítani. A posta kéri az ügyfelek megér­tését. A Dacia nem megy Több mint 10 ezer Maruti iön (Folytatás az 1. oldalról.) rom évben összesen mintegy 3500 Marutit importáltak, azért nem töb­bet, mert korábban az ára nem volt igazán versenyképes a keleti autó­kéval. Most azonban már sokan keresik a Suzuki licenc alapján ké­szülő járművet, a Maruti ugyanis a többi típushoz képest csak kis mértékben drágult meg. Erre az évre egyébként eddig 16 ezer Ladára, 12 ezer kis Polskira és 4 ezer Skoda Favoritra kötött szerződést a vállalat. Wartburg, Trabant és Dacia egyelőre nem ér­kezik, mert a gyártók irreális árat kérnek ezekért a típusokért. A ma­gyar piacon közel 700 ezer forin­tért nem lehet eladni a Daciát. A Mogürt ezért inkább még leg­alább 4 ezer Ladára szeretne szer­ződést kötni, s tárgyalásokat foly­tat többek között Fiat, Opel és a dél-koreai Hyundai importjáról. Gyermeküdülés - önköltséges szállásdíjak Veszélyben a gyermekek nyári üdültetése. Aggodalomra ad okot egyrészt az állami dotációt nélkülö­ző, igen magas térítési díj, másrészt annak veszélye, hogy a nehéz anya­gi helyzetben lévő önkormányzatok esetleg eladják vagy más célra hasz­nosítják a tulajdonukban lévő ifjúsági táborokat, gyermeküdülőket. Igy azok elvesznek a gyermekek szá­mára - kezdte tegnapi sajtótájékoz­tatóját Haraszti István, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány titká­ra. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványt a kormány azzal a céllal hozta létre, hogy segítse az önálló jö­vedelemmel nem rendelkező fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését: a gyermeküdülést, az ifjúsági turiz­must, a nemzetközi cserekapcsola­tokat. Jelenleg 28 olyan üdülőközpont, gyermek és ifjúsági tábor működik az országban, ahol az alap támoga­tásával a fiatalok önköltségi áron kaphatnak szállást - ismertették a sajtótájékoztatón. Az önköltséges szállásajánlatokat tartalmazó tájé­koztató füzetet minden ifjúsági intéz­ményhez eljuttatták. Szabó Imre, az alapítvány turisztikai bizottságának vezetője kitért arra, hogy az említett üdülőközpontokban csak a szállást tudják önköltségi áron biztosítani. Az - étkezési díjakat a korántsem kíméle­tes és nem éppen gyermekcentrikus vendéglátóipari egységek szabják meg. Valutaárfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1991. február 19-től 25-ig Pénznem vételi árf. 100 egys. Ft-ban ‘eladási angol font 13 288,05 14109,99 ausztrál dollár 5321,71 5650,89 belga frank 221,76 235,48 dán korona 1187,36 1260,80 finn márka 1880,68 1997,02 francia frank 1341,16 1424,12 görög drachma /a * 42,55 45,19 holland forint 4052,13 4302,77 ír font 12156,39 12 908,33 japán yen (1000) 519,04 551,14 kanadai dollár 5856,74 6219,02 norvég korona 1167,40 1239,61 német márka 4564,39 4846,73 olasz líra (1000) 60,76 64,52 osztrák schilling 648,73 688,85 portugál escudo 51,97 55,19 spanyol peseta 73,11 77,63 svájci frank 5321,29 5650,45 svéd korona 1220,25 1295,73 USA dollár 6751,66 7169,28 ECU (közös piac) 9392,96 9973,96 Raktárra termelnek a vállalatok Akadozó szovjet-magyar kereskedelem (Folytatás az 1. oldalról.) Mivel a szovjet piacon érdekelt magyar vállalatok jelentős része raktárra termel, s likviditási gond­jaik napról napra súlyosbodnak, a helyzet folyamatosan romlik. Az érintett vállalatok várhatóan már­cius végén, illetve április elején ar­ra kényszerülnek, hogy akár a ter­melésüket is beszüntessék. Az ügyben 30-40 magyar nagyvállalat súlyosan érintett. Ha a helyzet nem javul, kormányintézkedésre lesz szükség. Ennek előkészítésekép­pen a kormány gazdasági kabinet­je valószínűleg már pénteki ülésén foglalkozik a szovjet-magyar ke­reskedelem helyzetével, az ebben érdekelt iparvállalatok problémái­val. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban átfogó helyzetelem­zés készül, amely több fajta megol­dási lehetőséget is fog tartalmazni. Egyelőre azonban nem lehet tudni pontosan, hogy januárban és február első hetében hogyan ala­kult a magyar-szovjet kereskede­lem. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában ugyanis még pontos adatokkal nem rendelkeznek, mivel januártól a vállalatok önállóan kereskednek szovjet partnereikkel. A miniszté­rium szakembereinek becslése szerint ebben az időszakban a ma­gyar export csupán 20-30 millió dollár körül alakult, míg a Szovjet­unióból 80 millió dollár értékű áru érkezett az országba. A magyar vállalatoknak az idén mintegy 700 millió dollár exportra van szerző­désük, ám ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha időközben sikerül a fizetési gondokat megoldani. A mi­nisztérium és a Magyar Nemzeti Bank illetékesei arra törekednek, hogy szovjet partnereikkel valami­lyen devizakímélű fizetési megálla­podást hozzanak létre. Ez ugyanis Találkozó Egerben Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, hétfőn Egerben fogadta Keller Lászlót, a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Tagozatának ha­zánkban tartózkodó elnökét. Mind­ketten kifejezték azt a szándéku­kat, hogy továbbra is ápolni kell a két vallás és intézményei között korábban kialakult jó kapcsolato­kat. Találkozójuk során szó esett - egyebek mellett - a volt egyházi tu­lajdonok reprivatizációja meg­gyorsításának kérdéseiről. Egyet- értőleg kinyilvánították azt a véle­ményüket: szerencsétlen jelenség, hogy a világon ma hangosabb az antiszemitizmus, mint korábban. lehetővé tenné, hogy a magyar ex­port legalább olyan mértékben nö­vekedhessen, amilyen mértékben bővül a Szovjetunióból származó import. A szovjet illetékesek azonban egyelőre elzárkóznak minden ilyenfajta fizetési megoldás elől. A Magyar Nemzeti Banknak nincs pontos képe a fizetések ala­kulásáról, mivel Magyarországon a kereskedelmi bankok intézik a vál­lalatok export-import elszámolá­sait. Egyelőre azt sem tudják, hogy a Szovjetunió külgazdasági bankja milyen összegű akkreditívet nyitott meg a kereskedelmi bankoknál. A közeli napokban kívánják meg­szervezni ezzel kapcsolatban az adatgyűjtést, hogy a későbbiek­ben fokozottabban figyelemmel kí­sérhessék a fizetések alakulását. Amennyiben ugyanis e téren vala­milyen kormányzati beavatkozásra lesz szükség, úgy elképzelhetet­len, hogy az MNB ne rendelkezzen pontos információkkal. Túl sok tájékoztatást az ügyben a Szovjetunió külgazdasági bank­jának budapesti kirendeltségén sem tudtak adni. A kirendeltség vezetője csupán annyit mondott el: egyelőre nincs tudomása arról, hogy a szovjet miniszterelnök a múlt hét közepén utasítást adott volna 150 millió dollárnyi akkredi­tív megnyitására, amely lehetővé tenné a magyar exportszállítások jelentős növelését. Eddig a szovjet külgazdasági bank összesen vala­mivel több mint 17 millió dollár ér­tékű akkreditívet nyitott meg. Azt is elmondotta, hogy amennyiben a szovjet vállalatok megfelelő meny- nyiségű devizával rendelkeznek, a külgazdasági bank azonnal meg­nyitja az exportszállításokhoz szükséges akkreditíveket Magyar- országon. Az AustriaLotto nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 7. heti AustriaLotto nyereményei az illeték levonása után a követke­zők: 6 találatos nem volt. A követ­kező hétre átvitt nyeremény össze­ge 12 553125 schilling. 5 plusz 1 találatos 8 darab, nye­reményük egyenként 523 046 schilling, 5 találatos 316 darab, nyereményük egyenként 19 862 schilling, 4 találatos 16 456 darab, nyereményük egyenként 508 schilling, 3 találatos 303183 da­rab, nyereményük egyenként 34 schilling. Joker nem volt. A következő hét­re átvitt nyeremény összege 2 761 543 schilling. Adóbevételek nálunk és Japánban Japánban a dohány és dohányáruk adójából dupla akkora bevétele van az államnak, mint a benzin adójából, a szeszadó pedig sokszorosa a benzin adójának. Nyilván a japánok tisztában vannak azzal, hogy a vég­ső fogyasztás adóztatása mindig célszerűbb, mint a termelőfogyasztás adóztatása, lévén hogy ez utóbbi tovagyűrűző inflációs hatást vált ki. Ma­gyarországon sajnos ettől a felismeréstől még igen messze vagyunk. Ha a költségvetésnek mindenképpen fiskális jellegű bevételekre van szüksége, akkor célszerűbb a luxuscikkek, élvezeti cikkek, illetve kifeje­zetten az egészségre ártalmas cikkek, mint a dohány és a szeszáruk adóját megemelni. A tüzelőanyag, az áram, az üzemanyag adójának emelése kétélű fegy­ver, hiszen megnöveli a költségvetési intézmények kiadásait is, ami tehát többletkiadást jelent éppen a költségvetésnek. Megdrágul az iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, a rendőrség, a hadsereg, a hivatal­noki siserahad fenntartása, de általában véve drágul mindenfajta terme­lő tevékenység is, növelve minden áruféleség árát. Az általános infláció viszaszívja a költségvetés többletbevételének jelentős részét, hamaro­san újabb források után kell nézni, folytatódik az áremelések végelátha­tatlan sora, fokozódik a munkavállalók részéről a béremelésre irányuló nyomás, egyszóval az adóemelés jóval nagyobb kárt okoz, mint hasznot. Nem áll fenn ez a sok negatívum, ha az adóemelés tárgya a végső fo­gyasztás, és azon belül is az élvezeti cikkek, minta kávé, a szesz és a do­hány, valamint a luxuscikkek. Jó lenne követni a japán példát! Sajnos a kormány adóügyi intézkedé­sei azt mutatják, hogy kiválasztotta az autótulajdonosokat, mint olyan ré­teget, amelyről a legtöbb bőrt lehet még lehúzni. A gépkocsik irreális árai, a benzin és a gázolaj adójának drasztikus emelése ezt mutatja. Az autózás újra elérhetetlen luxussá vált széles néptömegek számára. Pe­dig „navigare necesse est...” GAZDAG LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents