Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 16. Visegrád, csúcstalálkozó Ünnepélyes nyilatkozat Ma, amikor a Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Köztársaság demokratikus módon megválasztott legmagasabb rangú közjogi méltóságai és vezetői nagynevű elődeinkre, Károly Róbert magyar, János cseh, Kázmér lengyel királyokra, s azok 1335. évi találkozójára emlékezve ismét találkoznak Visegrádon, amikor a nemzeteink történelmi együvé tartozásának tudata és igénye immár akadálytalanul is népeink valóságos érdekeivel összhangban nyilvánulhat meg a politikai akarat legmagasabb szintjén, kinyilvánítjuk azt, hogy elhatározott szándékunk, a feladatokkal bátran szembenézve, erőfeszítéseinket a közös összekötő történelmi hagyományokra alapozva, a hagyományos európai értékekkel és fő folyamatokkal összhangban mindent megteszünk nemzeteink békéjéért, biztonságáért és felemelkedéséért. Kelt Visegrád, 1991. február 15-én Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke, Marián Calfa, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának elnöke Jan Krzysztof Bielecki, a Lengyel Köztársaság minisztertanácsának elnöke (MTI) Egyezmény-aláírás A képen: Marián Calfa, Václav Havel, Antall József, Göncz Árpád, Krzysztof Bielecki és Lech Walesa Megyei érdekegyeztető tanács: „Elfogadhatatlan döntések...” A Munkavállalók Tolna Megyei Érdekegyeztető Tanácsa a költségvetés és az adórendszer módosítása következtében kialakult helyzetről állásfoglalást fogadott el. Ebben az áll, hogy az érdekegyeztető tanácsot alkotó szervezetek elfogadhatatlannak tartják azt a lakosságra nehezedő döntéssorozatot, melynek eredményeképpen ismét a legnehezebb helyzetben lévő jövedelemtulajdonosok - a bérből, fizetésből élők, nyugdíjasok, pályakezdők - terhei az elviselhetetlenségig növekednek. Meggyőződésük, hogy az 1991 - re elfogadott állami költségvetés jelen formájában nem tartható. Az igazságosabb teherviselés érdekében átdolgozását szükségesnek tartják. Elfogadhatatlan, hogy kizárólag a költségvetés szempontjait figyelembe véve került sor a támogatások leépítésére, annak éllenére, hogy a munkabérekben nem, a társadalmi ellátásokban pedig csak részben került sor ellentételezésre. Szervezeteik tagsága érzi az ország rendkívül súlyos helyzetét, a maga részéről kész részt venni a feladatok végrehajtásában, a szűk piaci szemlélet érvényesítése azonban nem mozgósít áldozatvállalásra. A kedvezményes lakáshitelekre hozott döntések elfogadhatatlanok, mivel a munkabérek már ma sem fedezik a lakhatás költségeit. A jövedelemadó módosítása kismértékben csökkenti a jövedelmek után fizetendő adót, ugyanakkor a bruttó jövedelmek átlagos adótartalma drasztikus mértékben növekszik. Az elfogadott adórendszer diszkriminatív, az adótábla olyan helyzetet teremtett, hogy a gyermeknevelést segítő kedvezmények igénybevételére az érintett családok nagy részénél nincs lehetőség. A munkavállalók legnagyobb ellensége továbbra is az infláció, melyet korábbi programjaikban a parlamenti pártok is elismertek, és visszaszorítását ígérték. Visszautasítják azt a felfogást, hogy a „bér-ár spirál” az infláció elsődleges oka. Számukra elfogadhatatlan a kormány által egyoldalúan kikényszeritett bérszabályozás, amely a munkavállalói jövedelmek indokolatlan és megalapozatlan visszaszorítását célozza. A munkavállalói szolidaritás jegyében követelik a nagymértékű áremelést is figyelembe vevő új bérminimum megállapítását. Követelik, hogy a kormány teljes felelősséggel vegyen részt az érdekegyeztetési folyamatokban. Megítélésük szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsokban kifejtett eddigi tevékenységében a kormányzati diktatúrára való törekvés érvényesül. Mint az állásfoglalásban írják, az érdekegyeztetés működésképtelensége a társadalmi feszültségek kezelhetetlenségének irányába hat és ezért a teljes felelősség a kormányt terheli. A munkavállalók megyei érdekegyeztető tanácsának képviselői felhívják a parlamenti pártokat, teremtsék meg az érdekegyeztetés jogi és intézményi kereteit. A megyei érdekegyeztető tanácsba tömörült szervezetek célja és érdeke a feszültségek, érdekellentétek békés, tárgyalásos úton történő rendezése. Az országos érdekegyeztetés működésképtelensége és eredménytelensége esetén azonban a munkavállalók érdekében nem mondanak le a végső eszköz, a sztrájk alkalmazásáról. Ezért felhívják a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek figyelmét arra, hogy a végső eszköz jogszerű alkalmazását biztosító helyi jogi szabályozást készítsék el. A gazdasági kabinet üléséről A kormány gazdasági kabinetjének tegnapi üléséről az alábbi közleményt juttatták el a Magyar Távirati Irodához: „A kabinet tagjai, illetve az ülésre meghívott szakértők egyetlen napirendi pontot tárgyaltak: a Pénzügyminisztérium által készített gazdasági akcióprogramot. A jelenleg még inkább munkaanyagnak, mintsem kész előterjesztésnek számító program két részből áll. Az első, szöveges rész számba veszi a magyar gazdaság kiinduló feltételeit, meghatározza a gazdaságpolitika kulcspontjait, számszerűen hatot: a magángazdaság térhódítása, az állam szerepvállalásának korlátozása, a makroszintű kereslet és kínálat szabályozása, az infláció, a munkanélküliség, a gazdasági növekedés és a fizetési mérleg együttes, de változó súlyozású kezelése, az adósságállomány menedzselése, illetve a forint konvertibilitásának fokozatos megteremtése. Ezek azok az új alapok, amelyeken hosszú távon felépülhet egy modern szociális piacgazdaság. A szöveges rész harmadik fejezete az elkövetkező három-négy év gazdasági folyamatait tekinti át. A program második része a gazdaságpolitika súlyponti feladatait táblázatba szedve jeleníti meg. A táblázat fejlécében a megoldandó probléma, a cél, a kormányzati feladatok, a jogi szabályozás, az időbeni ütemezés, illetve a felelős szerepel. Ezzel a megoldással az anyag készítői jól áttekinthető, időben is nyomon követhető konkrét ütemezési tervet kívántak készíteni. A kabineten elhangzott módosító javaslatok, illetve kiegészítések figyelembevételével a Pénzügyminisztérium munkatársai a programot átdolgozzák, majd széles szakmai és társadalmi csoportok képviselőinek körében azt vitára bocsátják. A sajtó - és ezúton szándékaink szerint a lakosság - szerdán délelőtt kap részletes tájékoztatást a hangsúlyozottan még nem véglegesített gazdasági programról. A Pénzügyminisztérium a programot előterjesztésként február 28-án kívánja a kormány elé vinni.” Jövőkutatók Gazdaságunk esélyeiről (Folytatás az 1. oldalról.) Szembe kell néznünk annak következményeivel, hogy az utóbbi években, évtizedekben nálunk a döntést hozó gazdasági szakemberek csupán a napi gondok megoldására koncentráltak. így történhetett meg, hogy iparunk és mező- gazdaságunk még a lehetséges fejlődési szintet sem érte el. Általánossá vált a pénzhiány, a fejlesztések visszafogása és a tartalékok felélése, amely a termelés beszűkülésével járt együtt. A gondokat tetézte a kapkodó gazdaságpolitikai irányítás, amely a hosszú távú stratégiai tervezést is a napi érdekeknek rendelte alá. A jelenlegi válságból való kilábalás alapvető feltétele a konszolidált gazdaságpolitika lenne, ám - mint Gidai Erzsébet a továbbiakban kifejtette - ennek még jelei sem fedezhetők fel. A jelenleg érvényesülő pénzelszívó gazdaságpolitika következtében a vállalatok számára már az is eredmény, ha meg tudják őrizni fizetőképességüket, a technológiai fejlesztésre már nincsenek forrásaik. A külföldi tőke - már amelyik megbízható - elsősorban a gyors megtérülésű ágazatokba áramlik, főként a kereskedelembe és a banki szférába. Szembetűnő, hogy a gyors megtérülés érdekében a külföldi üzletemberek gyakran még a termelőtevékenységet is kereskedelmivé alakítják. A hazai vállalkozók lehetőségei szintén igen korlátozottak, elsősorban a pénzügyi feltételek hiánya miatt nincsenek meg a fejlesztés, s ily módon a fejlődés alapjai. Ennek megteremtéséhez elengedhetetlen a banki kamatlábak leszállítása, a termelési egységekre rárakódott veszteségek felszámolása, a döntési, irányítási szabadság megteremtése. Meg kellene szabadítani gazdaságunkat a restrikciós korlátoktól is. Az államnak nem lenne szabad kivonulnia a gazdaság fejlesztéséből, hanem a nyugati országokhoz hasonlóan tevőlegesen istá- mogatnia kellene. Mindehhez - észszerűbb éstakarékosabb költségvetési és államigazgatási politikával - annyi pénzforrást is fel lehetne szabadítani, amennyi elegendő volna a kezdő lépések megtételéhez. Olajárcsökkenés Az olajár percek alatt több mint két dollárral csökkent hordónként annak hírére, hogy Irak hajlandó lenne kivonulni Kuvaitból. Az északi-tengeri Brent olaj ára áprilisi szállításra pénteken délben Londonban hordónként 16,70 dollárra mérséklődött. A dollár árfolyama csak valamelyest emelkedett, a részvényeké már jóval erőteljesebben. A frankfurti tőzsdén a 30 részvényből álló Dax index 40 ponttal szökött fel, Londonban a száz vezető részvény indexe 20 ponttaTemelkedett. Párizsban a hasonló, 40 részvény alapján számított mutató 30,75 ponttal nőtt. Az arany mind ez alatt csaknem öt dollárral olcsóbb lett, unciánkénti ára 366,8-ról 362,25 dollárra csökkent. Leszereltek a katonák A heten sorkatonai szolgálatuk befejeztével 24 ezren szereltek le, közülük 2430-an a BM Határőrség alakulataitól - tájékoztatta az MTI munkatársát tegnap Keleti György ezredes, a HM szóvivője. Fegyelmi okok miatt 438 katonafiatal még nem szerelt le. Azok esetében ugyanis, akik a fegyelmező zászlóaljnál korábban töltötték, vagy jelenleg töltik kiszabott büntetésüket, illetve a sorkatonai szolgálatuk alatt több mint 30 nap fog- dafenyitést kaptak, s parancsnokaik azt nem törölték el, az érvényben lévő szabályok szerint a büntetésüket nem számítják be a sorkatonai szolgálat idejébe. Nem szereltek le azok sem, akik a leszerelés napján fogdában voltak, ők fenyítésük letöltése után térhetnek vissza a polgári életbe. A jövő héten nem szállítanak Pestre húst Enged-e a szekszárdi húsipar a 64-ból? (Folytatás az 1. oldalról.)- A fővárosi nagykereskedelmi vállalat szinte az egész országból vásárol sertéshúst, így tőlünk is. Árengedményt nyilván nem a saját árrésének rovására tett, hanem úgy, hogy a termelők - főként az Alföldön - már kilónként 60 forint alatt is leadják az élő állatokat, csakhogy szabadulhassanak tőlük. Mi, Szekszárdon egyelőre még tartjuk magunkat a rendeletileg megszabott 64 forinthoz. Ez a minimális átvételi ár. A jövő héten körbe kérdezzük a sertéstermelőket, s miután velük konzultáltunk, elképzelhető nálunk is árcsökkentés. A húsipari vállalat egyoldalúan nem engedheti lejjebb a tarifát.- Miért alakult így a kínálat Magyarországon?- Ennek elsősorban a szép nagy szovjet piac hiánya az oka.- Akkor a jövő héten válogathatnak a főrvárosiak az olcsóbb alföldi és a drágább szekszárdi áruk között?- Nem, a jövő héten mi nem szállítunk Pestre húst. Persze ez őket csöppet sem irritálja, hisz van portéka bőven.- WyEgyszerre ketten is képviselték az MSZP-t Csehák Judit és Jánosi György fóruma (Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZP a munkavállalói érdekeket kívánja megjeleníteni, ehhez szükséges lenne a szakszervezetekkel való összefogás, ám ez a mozgalom szétszabdalt, az irányzatok egymással küzdenek. Az MSZP ezt a kárpótlási törvényt nem fogadhatja el - jelentette ki dr. Jánosi György - mivel az elemi logikával ellentétben áll az, hogy a kormány a kéménnyel kezdi a házépítést. Ezzel arra utalt hogy mindenekelőtt egy megalapozott gazdasági programra lenne szükség. A további felszólalások - a nyugdíjasok gondjainak részletezése mellett - egyrészt kritikával illették az MSZP visszahúzódó magatartását, offenzív magatartásra biztatva a két képviselőt. - A régi rendszert szidal- mazók könnyen elfelejtik, hogy diplomáikat a kommunizmus alatt szerezték - jegyezte meg taps közepette az egyik szólásra jelentkező személy, majd ismét dr. János György nyilvánított véleményt egy aktuálpo- litikai kérdésben. Mint ismeretes, a fegyvereladási üggyel kapcsolatban a miniszterelnök az egyik SZDSZ-es képviselőt azzal próbálta meg'visz- szatartani a keményebb hangvételű beszédtől, hogy közölte vele: felszólalása esetén idézi azt a vele készült interjút a parlamentben, amelyik egy külföldi lapban jelent meg. - A miniszterelnök demokráciához méltatlan eszközt alkalmazott, s aki ilyesmit tesz, az másra is képes - jelentette ki dr. Jánosi György. - szá Agrármérnökképzés Kaposvárott Régóta lett volna rá igény, de a feltételek csak mostanra teljesültek: ősszel mérnökképzés indul a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán. Az intézmény fennállásának három évtizede alatt elismerést és hímevet szerzett magának az állattenyésztő szakemberek képzésé ben. Ezt szeretnék tovább öregbíteni egy olyan magasabb szintű oktatással, mint az állattenyésztő agrármérnökképzés. A nappali tagozaton eddig három év volt a képzési idő. Ezt bővítik ki öt évre úgy, hogy a hallgatók a második évfolyamtól választhatnak az üzemmérnöki, illetve az agrármérnöki képzés között A felvételizők - a jelentkezés határideje március 1 -je - speciális kedvezményekben is részesülhetnek. Így például mentesül a felvételi vizsga alól az, akinek egy, vagy több idegen nyelvből legalább középfokú állami nyelvvizsgája van, és az érettségi valamint a középiskolai bizonyítványa 4-esnél rosszabbb érdemjegyet nem tartalmaz. A dél-dunántúli - egyébként hiánypótló - agrárszakember-képzés célja, hogy olyan állattenyésztők kerüljenek ki az egyetemről, akik a magángazdaságokban végzendő feladatokat is biztonsággal el tudják látni. Zárszámadás Bátán Rekord búza, gyenge kukorica (Folytatás az 1. oldalról.) Rekordot értek el napraforgóból (28 mázsa), jó közepes, de azért a közös és háztáji ellátásra elégséges mennyiséget lucernából. A si- lókükorica-termés hihetetlenül alacsony volt, a vitatható gazdasá- gosságú szójáé közepes. A kertészetben a kajszi 2,1, az őszibarack 5,3 millió forintos eredményt produkált. A meggy és a cseresznye a fán maradt, mert az erőket a szőlőbe csoportosították át, ami meghálálta ezt: 33,7 millió forintos eredményt hozott. Nehezebb volt az elnök dolga az állattenyésztésről szóló beszámolóval, mert az állományt csökkenteni kellett, jóllehet a tagság felét itt foglalkoztatják. A háztájiból 20 millió forint értékű sertést és szarvasmarhát értékesítettek a tsz-en keresztül, továbbá 6 millió forint értékű volt a háztáji közfogyasztásra kerülő tejtermelése. E téren egyelőre még nem csökkent a termelési kedv, de Fülöp László hangsúlyozta, hogy „Ha egyszer valaki befejezi a jószág tartását, még egyszer nagyon nehezen indul abban.” A termelőszövetkezet pénzgazdálkodása biztonságos volt. Vagyona félmilliárdos, a tervezett 36 helyett 44 millió forint munkabért tudtak kifizetni. Ez évre vonatkozóan az elnök elmondta: a munkabért január 1-jétől 30 százalékkal emelték, a tejtermelés csökken és a tojásértékesítés csak március 31-ig biztosított. Mindenki egyetértéssel fogadta abbéli véleményét, hogy „Nem lehet az élelmiszer-termelést a padlóra küldeni, mert abból nemzeti tragédia lesz.” Az elnök és a vezetőség mandátuma lejárván, Fülöp László nemcsak a legutóbbi öt, hanem az itt töltött 28 évére is visszapillantva e szavakkal zárta beszámolóját: „A gyengébb adottságok között is, megértve egymást, gyarapítottuk közös vagyonúnkat. Ma ez az önöké, vigyázzanak rá, el ne vegyék önöktől azok, akiknek nem sok köze van hozzá.” Ezután került sor 379 tag jelenlétében az esti órákig tartó elnök-és vezetőségválasztásra. Az elnökjelöltek: Fülöp László, Szabó Péter eddigi elnökhelyettes és Sümegi Albin (APEH). Tizenhat jelölt közül választották újjá a vezetőséget és ezzel párhuzamosan a döntőbizottságot és az ellenőrzőbizottságot is. A bátai szövetkezet elnöke Fülöp László lett. ORDAS IVÁN
