Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

1991. február 1.

KÉPÚJSÁG 13

Horoszkóp

KOS

(III. 21 .-IV. 20.)

Szerelem: Kalandvágyát a héten aligha élheti ki. Inkább kedveznek a csillagok a csöndes, nyugodt, visszafogott érzéseknek, a tartós kapcsolat megszilárdításának. Hivatás: Joggal bizakodik, most igazán kedvező helyzetbe kerül, és ha változtatáson törné a fejét, érdemes belevágnia. A dicséret ezen a héten különösen jólesik, növeli önbizalmát.

BIKA

(IV. 21 .-V. 20.)

Szerelem: Szí- vesen van egye- dűl, mert nincs" l J

ereje mások H H

gondjában ősz- ■ tozni, úgy érzi, van saját baja is épp elég. Azért a partnerét nem kellene teljesen ki- rekeszteni, hátha épp ő tudna segíteni önnek! Hivatás: Pihenésre volna szüksége. Próbáljon meg legalább a hét végén lazítani.

IKREK

(V. 21 .-VI. 21.)

Szerelem: Szívesen látott vendégként fogadják, de többet várnak öntől, mint amennyit adni szeretne. A könnyű flört helyett érzelmekre lenne szükség, de erőltetni épp ezt nem lehet. Hivatás: Következetlensége, kapkodása bajt hozhat a fejére ezen a héten. Hallgasson idősebb barátjára, aki csak az ön érdekében mond olykor negatív kritikát.

RÁK

(VI. 22.-VII. 22.)

Szerelem: Legyen őszinte önmagához, és vallja meg érzéseit partnerének is. A boldogság ott áll az ajtó előtt. Hivatás: Nemcsak a tehetség fontos, olykor a szerencse is nélkülözhetetlen, különösen, ha akkora fába vágja a fejszét valaki, mint sok Rák teszi ezekben a napokban. Ne halogassa a döntést.

OROSZLÁN

(VII. 23.—Vili. 23.)

Szerelem: Hiába is tagadná: elégedett a sorsával, és ha nem is mondja, boldog partnere mellett.

Ez persze nem akadálya annak, hogy a héten egy kicsit másfelé ne kacsingasson. Hivatás: Kellemes meglepetésben lesz része. Nemcsak önbizalma erősödik, hanem a pénztárcája is hasznát látja.

SZŰZ

(Vili. 24.-IX. 23.)

Szerelem: Amire ön vágyik, igazán könnyen teljesíthető, hiszen nem annyira a lángoló érzelmek, mint inkább a csöndes, nyugodt kapcsolat álmai netovábbja. Hivatás: Ameddig nem tisztázza főnökeivel a félreértést, nem tud megfelelni az elvárásoknak.

MÉRLEG

(IX. 24.-X. 23.)

Szerelem:

Rossz hangulata hét közepére szertefoszlik, s még az is lehet, hogy boldognak érzi magát. A körülmények mindenesetre segítik ebben, már csak önmagán múlik, sikerül-e. Hivatás: Túlzásba vinni még a munkát sem érdemes. Amit elvállalt, lelkiismeretesen teljesítse, de ne fogadjon el újabb megbízatást, csak ha legalább néhány segítőtársat is talál.

SKORPIÓ

(X. 24.-XI. 22.)

Szerelem:

Megfelelő pillanatban tett vallomása olyan hatást vált ki partneréből, amilyenről álmodni sem mert. Hivatás: Elkeseredett harcot folytat környezetével, félti pozícióját, de emiatt nem kellene mindenkivel összevesznie. Ráadásul nem is áll olyan rosszul a szénája, mint hiszi.

NYILAS

(XI. 23.—XII. 21.)

Szerelem: Boldogságában eszébe sem jut, hogy másnak bánata lehet. így figyelmetlenebb társával, mint máskor, és ebből feszültség támadhat kettőjük között. Hivatás: Elégedett és kiegyensúlyozott, de önbizalma még nem a régi. Hétvégén különmunkával tölti az idejét, emiatt barátaival tervezett programját le kell mondania. Emiatt lelkifurdalása lesz.

BAK

(XII. 22.-I. 20.)

Szerelem: Különösen kívánságai is teljesülhetnek a héten. Ehhez azonban az is fontos, hogy elmondja érzéseit és vágyait, mert „néma gyereknek anyja se érti a szavát”, de ez a szerelemben is érvényes mondás. Hivatás: Olyasmit vállal, ami nem illik egyéniségéhez, temperamentumához, szenved is tőle.

VÍZÖNTŐ

(I. 21 .-II. 20.)

Szerelem: A

veszekedés alig- J||

ha lenne megöl- I'” '

dás a kettőjük kö- zötti feszültség VH"

levezetésére. Van arra jobb módszer is! Hivatás: Most talán úgy érzi: a világ fogott össze ön ellen, pedig ez csak a látszat. A türelem ezúttal nem rózsát, hanem jó pozíciót terem. Még a rossz is javára válik.

HALAK

(II. 21 .-III. 20.)

Szerelem: Régi beidegződésektől kellene megszabadulnia s máris sokkal vidámabbnak látná a helyzetét. Az érzelmekben nincsenek „szokások”, ha partnere másra vágyik, mindkettőjüknek jót akar vele. Hivatás: Ezen a héten nincs ínyére a munka. Legjobb lenne, ha néhány nap szabadságra menne.

Sovány vigasz az energiaár-emelésekre!

A jövő energiája

Egy svéd úriember olyan szélkereket állított elő, aminek segítségével elektromos áramot fejlesztett. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen ez ma már mindennapos módja az energiatermelésnek, de annál rendhagyóbb, ami ezután következett: az elektromos energiát elektrolízisre felhasználva vízből hidrogént fejlesztett, majd a hidrogén elégetésével nyert energiával üzemeltette háztartása valamennyi készülékét, sőt még az autóját is.

Mi az értelme az egész átalakítási folyamatnak, hiszen a hidrogén termeléséhez ugyanannyi elektromos energiára van szükség, mint amennyit maga a hidrogén tartalmaz? Mindenki, aki rendszeresen látogatta az iskolai kémiaórákat, hallhatott róla, vagy saját szemével láthatta, hogy az elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet nyerni, majd ugyanezt a két gázt elegyítve, a létrejött durranógázt robbantva égéstermékként ismét víz keletkezik. Bár a két folyamat energiája azonos, de ha a vízbomlásra a megújuló energiaforrásokat vesz- szük igénybe, máris gazdaságos lehet a folyamat. A hidrogénben tárolt energia bármikor felhasználható, s bár az energiatermelésben a körülményektől függő energia- források jöhetnek számításba (mint a szél, a víz vagy a napsugárzás energiája), de a felhasználás a későbbiek során független a pillanatnyi napsugárzástól, a szélerősségtől stb.

Mindezek ellenére a megújuló energiafajták kutatása évtizedekig háttérbe szorult, bár egy-egy olaj- árrobbanás kisebb fajta ösztönzést adott a kutatásoknak, amelyek az „ingyenes” energiához jutás perspektíváját kínálják. Svédországban és Németországban napjainkban is erőteljesen foglalkoznak a hidrogénfelhasználás lehetőségeivel.

Valamennyi eddig megismert erőforrás előnyeit, hátrányait, költségeit számításba véve arra a következtetésre jutottak, hogy a jövő ígérete a hidrogén, ami mentes az eddig felhasznált energiahordozók környezetkárosító hatásaitól. Máris elkészítettek egy olyan - egyelőre csak kísérleti - berendezést, mellyel nagy nyomású hidrogén állítható elő. A vízbontáshoz szükséges energiát szélkerék hajtotta generátorral állítják elő. A szélkerék egy kisebb és egy nagyobb generátort forgat a szélsebességnek megfelelően. Az eljárással nyert hidrogént nagy nyomáson tárolják, titán-nikkel bélésű tartályban.

A már említett svéd fiatalember, Olaf Tegström saját költségén készített hasonló berendezést, mely- lyel háztartását látja el energiával. Hidrogénnel főz, fűti a lakását, meleg vizet termel, és gépkocsiját is ezzel működteti. Autója egy töltéssel, kb. 3 kilogramm hidrogénnel 200 kilométert tesz meg óránként 90 kilométeres sebességgel. Az adott fogyasztási értékeket összehasonlítva egy benzines autó teljesítményével, a hidrogén üzemanyaggal megtehető távolság meghaladhatja a hagyományos másfélszeresét is. Az eljárás nem csekély előnye a környezetkímélő autó, olyannyira, hogy az égéstermékként jelentkező viz annyira tiszta, hogy a svéd királyi pár sem átallott belőle inni!

Kísérletek folynak a már meglévő benzinmotorok hidrogénmeghajtású motorokká való átalakítására is. Az átalakítások tapasztalatai szerint a ma használatos Ottó- motorokban jóval több változtatásra lesz szükség, mintaforgódugaty- tyús Wankel-motorokban.

A szél mellett jelentős figyelem összpontosul a napelemekre, melyek „hangtalanul” alakítják át a napsugárzást villamos energiává, ezt szintén hidrogén előállítására is fel lehet használni. A Naptól a Földre érkező energiához képest igen csekély az energiafelhasználás, s a mindig rendelkezésre álló napenergia sokszorosan képes lenne fedezni az emberiség ösz- szes igényét igen hosszú időre. A Szahara kis részének a ma használatos napelemekkel történő befedése (a földfelszín kevesebb minti százaléka) elegendő volna a világ összes energiaszükségletének fedezésére, s az emberek milliói szabadulnának meg a szén, a kőolaj, a benzin elégetéséből származó levegőszennyezés egészséget pusztító káros hatásaitól. A jelenlegi fosszilis energiahordozók felhasználásának megszüntetésére környezetbarát lehetőségként kínálkozik a napenergiával előállított hidrogén alkalmazása.- dns Hazánk és a hideg

(Folytatás az 1. oldalról.)

De honnan is ered ez a régi keletű és igen találó kifejezés? Amikor a Kárpátok medencéjében a tél megveti a lábát, vastag hótakaró borit be mindent, és a hőmérséklet tartósan mélyen a fagypont alá süllyed, akkor az állatok az erdőkben és a hegyekben élelem nélkül maradnak. Felkeresik az emberlakta helyeket, a tanyát, a falut, sőt olykor még a.városszélekre is bemerészkednek, hogy élelemhez jussanak.

Főleg a farkas - amíg gyakori volt - csordákba verődve, de olykor egyedül is elindult élelem után az emberlakta vidékre. Innen ez a szólásmondás, amelyet még ma is használunk.

Közel egy évszázaddal ezelőtt, 1893. január 23-i számában a Pesti Napló ezt írta: „A nagy hidegben az ölnyi magas hó következtében a farkasok garázdálkodása egyre veszedelmesebbé vált. Fényes nappal rontottak be a falvakba, s az emberek szemei elől vitték el zsákmányaikat. Az emberek nem mertek kimenni”.

Szerencsére ritka

Felvetődik a kérdés, hogy napjainkban is lehet-e még ilyen farkasordító tél. Ha ritkán is, de bizony lehet. Történelmünk folyamán volt egynéhány ilyen kegyetlen tél. 1458-ban a Hunyadi Mátyást királlyá választó lovas csapatok a nagy hidegben a Duna jegén keltek át Rákosról Budára. Janus Pannonius így írt: „a hösök kardja is hüvelyébe fagyott Boreás fagyos lehelletétől.” Az 1816-os télről hiteles források írták, hogy a mínusz 30, mínusz 40 fokos hidegben és a méteres hóban számos ember és állat fagyott meg. Egyes házakat úgy betemetett a hó, hogy csak a kémény felől lehetett őket megközelíteni. A házakban rekedt emberek bútorokkal fűtöttek. Egy-egy nagyobb alföldi városban 10-20 megfagyott utast, pásztort, katonát számoltak össze. A Bánságban 200 000 ökör és 400 000 juh pusztult el. Századunkban farkasordító volt az 1928-29-es és az 1939-40-es tél. E teleken néhol a borospincékben megfagyott a bor,

zsákokkal vitték haza és kilóval mérték. Hasonló esetekről többször tettek említést a régebbi krónikák.

A zord tél esélye

S hogy mit is nevezünk hazánkban megfelelő télnek? Amikor a három téli hónap (a december, a január és február) középhömér- séklete +1 és -1 fok közé esik - közepes télről beszélünk. Enyhe a tél, ha +1 foknál magasabb a középhőmérséklet, és meleg, ha + 2 fok fölé emelkedik. Rekordmelegnek számit, ha már a + 4 fokot közelíti meg a középhőmérséklet. Ilyen volt az 1950-51-es telünk. Hideg a tél, ha a középhőmérséklete -1 fok alá esik, s ha -2 fok alá csökken, már zord télről kell beszélnünk.

S rekord a hideg, amikor -4 fok alatt van a téli középhőmérséklet. Ezt azonban már katasztrofális télnek kell minősíteni. Ilyen is előfordulhat már, a múlt században az 1829-30-as télen, majd pedig 1890-91-ben. A jelen században az 1928-29-es, majd az 1939-40- es tél megközelítette a hidegrekordot.

Hogyan is alakulhat ki hazánkban a tartós hideg? Először is megfelelő vastag hótakaró szükséges hozzá. Ezt követően sarkvidéki vagy szibériai eredetű hideg levegőnek kell érkeznie, és tartós magas nyomású légköri képződménynek - anticiklonnak - kell kialakulnia.

A nagy hideg azután helyben keletkezik, az erős kisugárzás és a medence „hidegcsapda”-hatásá- nak következtében.

A hideg teleket a szárazföldi, azaz kontinentális hatás hozza létre, az enyhe teleket az óceáni, vagyis a tengeri hatás. A statisztikai adatok tanúsága szerint évtizedenként kell egy-egy zord télre felkészülnünk. Átlagos és enyhe tél körülbelül 50 százalékban, míg meleg csak 20 százalékban, hideg és zord tél 30 százalékban fordul elő.

Az idei télről még nem készíthető mérleg, de látható, hogy fő jellemzője a csapadékszegénység.

B. I.

A stressz gyöngíti az immunrendszert

Bosszúság, veszekedés, haj- szoltság esetén az ember teljesen „kilúgozottnak” érzi magát: a torka azonnal kaparni, orra folyni kezd. Ez az influenzás fertőzés nemcsak kívülről jövő támadás. A baktériumok és vírusok kevesebbet árthatnának, ha belső egyensúlyzavar nem fokozná az ember betegségre való hajlamát.

A kutatók a hetvenes évek közepe óta igen kifinomult módszerekkel vizsgálják az agy és az immun- rendszer kölcsönhatását. Az USA- beli Ohio Egyetemen orvostanhallgatókon tanulmányozták a vizsgák okozta testi elváltozásokat. Kiderült, hogy a vizsgák által előidézett stressz csökkenti a szervezetben az antitestek mennyiségét és a T- sejtek aktivitását. A szervezet bonyolult elhárító rendszere a vizsgák feszültsége következtében nemcsak rövid távon van akadályoztatva, hanem ez a hatás négy hétig tart.

A New York Medical School-ban egy kutatócsoport a mellrák előrehaladott stádiumában levő asszonyok férjeinek ellenállóképességét vizsgálta. Az eredmény: amíg a férjeknek ki kellett tartaniuk beteg feleségük mellett, addig immun- rendszerük érintetlen maradt. Két héttel házastársuk halála után viszont a férjek fehér vérsejtjeinél (limfociták) a mitogénekre - sejt- osztódást serkentő anyagokra - való reagálás tompulását figyelték meg, ami egy évig is eltartott. Az

immunrendszer ezzel válaszolt a visszahozhatatlan elválás okozta bánatra, a tragikus esemény által előidézett lelki nyomásra.

Ausztráliai kutatók is ugyanerre az eredményre jutottak az úgynevezett T-sejtek, az emberi immunrendszerfehérvérsejtjeinek megfigyelése során: a házastársukat elveszített személyek T-sejtjei a haláleset utáni első két hónapban sokkal nehezebben gerjeszthetők, mint más embereké. A megözvegyült férfiak kifejezetten gyakrabban betegednek meg, mint a megfelelő kontrollcsoport tagjai.

A test és lélek kölcsönhatásának gondolata már az ókori filozófiában is felbukkan, de csak a korunkban létrejött új tudományág, a pszicho-neuro-immunológia töltötte meg konkrét tartalommal. Az agy, a psziché, a hormonok és az immunrendszer olyan bonyolult együttest alkot, amilyenről egyetlen ókori filozófus sem álmodhatott. A pszicho-neuro-immunológia radikálisan megváltoztatta azt a régi elképzelésünket, amely szerint az immunrendszer szervezetünkben őrködő csapatai teljesen önállóan vívják harcukat a kórokozók ellen. Az agynak egyfajta vétójoga van, amivel nem él mindig okosan: az erős érzelmek megzavarhatják a szervezet roppant finom védekezési mechanizmusát.

Az a föltételezés, hogy az immunválasz a központi idegrendszerrel összhangban megy végbe,

többek között annak fölfedezésével nyert megerősítést, hogy közvetlen idegrendszeri kapcsolat van az agy és a védekező sejtek keletkezési helyei között. De a hormonok, az agy hírvivő anyagai és az immun jelzőanyagok sűrű hálózatán át is állandóan „hadijelentések” futnak minden irányba.

A nyolcvanas évek közepén erről a kölcsönhatásról keveset tudtunk, de azóta csaknem naponta kapunk új információkat az ideg- és immunrendszer kémiai nyelvéről. A lineáris és keresztirányú kapcsolatok számától szinte eláll a kutatók lélegzete. A test elhárításának résztvevői különböző időpontokban különböző érzékenységgel reagálnak az immunrendszer jeleire.

Például a methionin-enkefalin, egy fájdalomcsillapító neuropep- tid, csak kis koncentrációban fokozza a limfociták hatékonyságát, nagyban gyöngíti.

A pszicho-neuro-immunológia felismerésein alapuló, gyakorlatban hasznosító pszichoterápiák kidolgozásához egy csomó kiindulópont áll rendelkezésünkre. Állatkísérletek szerint a stressz okozta megterhelés elősegíti a daganatok növekedését; az okozott hatás persze függ a terhelés milyenségétől és időpontjától. Rosszindulatú sejtburjánzásban szenvedő betegek már a betegség kitörése előtt bizonyos jellegzetes személyiségjegyeket mutatnak:

depresszió, reménytelenség, az állati eredetű ösztönök elfojtódása, saját testük előrejelzései iránti vakság, az emberek közti vonatkozásokat illetően érzelmi vákuum. A klinikai tanulmányok szerint a daganat szokásos kezelése mellett alkalmazott csoportterápia egyértelműen meghosszabbítja a daganatos betegek életét.

Nagyon fontos, hogy a paciens pszicho-neuro-immunológiai kezelése ne a hagyományos kezelés helyett, hanem azzal párhuzamosan történjék. A pszichoterápiás kezelés csak kiegészítés lehet.

Felvetődik az az ellenvetés, hogy sok daganat elleni küzdelemnél az immunrendszernek nincs döntő szerepe. A pozitív lelkiállapottal járó hormonok és neurotranszmitte- rek azonban hozzájárulnak a különböző nem immunológiai védekező mechanizmusok „felfegyverzéséhez”.

A jó közérzet kémiája tompítja a sejtosztódást serkentő úgynevezett mitogének aktivitását, élénkíti a növekedésgátlók kiválasztását és aktivitását, viszont gyengíti a tu- morszupresszor-géneket, és megindítja a programozott sejthalál mechanizmusát.

Az egészséges test és egészséges lélek kapcsolatának az ókorban eredő, de máig is ható föltevése a jövőben még sokáig lesz tudományos kutatás tárgya.

GOGOLA ALADÁR