Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
1991. február 13. Vállalkozás, NÉPÚJSÁG 5 Kisvállalkozók oldala piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Ideiglenesen a pártházban A paksi iparosház Erős érzelmi kötődés A paksi ipartestület a volt pártszékház második emeletén bérel irodákat, holott nemrégiben arról irtunk, hogy a megyében - Duna- földvár kivételével - valamennyi ipartestület rendelkezik saját székházzal, amelyet a nemrégiben lezajlott IPOSZ-kongresszus óta valóban magáénak is tekinthet. - Akkor hát miért? - kérdeztük Kovács Ferenctől az ipartestület elnökétől.- Az iparosház ügye a paksi iparosok egyik nagy bánata. A volt Kiosz ugyanis - természetesen a megkérdezésünk nélkül - eladta a fejünk fölül a régi iparosházat 1987-ben. A század elején építették ezt maguk a paksi iparosok, 1903-tól léteznek az épületre vonatkozó dokumentumok. Egy hatalmas, hétszáz négyzetméteres emeletes ingatlanról van szó, amit soha nem államosítottak, 1957- ben került a Kiosz tulajdonába. Kétmillió forintért adták el egy Na- votex nevű cégnek, bár sokak véleménye szerint már 1987-ben is ennél jóval többet ért. Én mindenesetre tavaly felértékeltettem és a szakértő szerint 1990-ben csaknem tízmillió forintot ért az épület. Most, hogy valóban önállóak lettek a helyi ipartestületek és a vagyonfelosztás is megtörtént, ez a ház komoly tőke lehetett volna a kezünkben a továbblépéshez. De nemcsak anyagi megfontolások alapján kérdőjelezik meg a paksi iparosok az eladás tisztességét, hanem - érthető módon - a régi iparosok érzelmi szálakkal is erősen kötődnek az elvesztett épülethez.- Nem lehet valamilyen módon visszaigényelni?- Amikor elnökké választottak, első dolgom volt, hogy alaposan körbejártam minden oldalról ezt az ügyet, sajnos eredménytelenül. A régi székház eladása jogilag nem támadható, nincs remény a visszaszerzésre.- Mi lesz, ha a pártszékház hasznosítása megoldódik és ki kell költözniük onnét?- A Kiosz annak idején ötmillió forintot biztosított az új iparosház céljára, ennek egy részéből vettek egy 150 négyzetméteres félkész családi házat, amit a maradék pénzből be kellene fejezni. Ráadásul ennek egy részét is elviszi az átírási illeték, amit a vagyonfelosztás nyomán fizetnünk kell. így lehet, hogy nem marad elég pénzünk az épület befejezéséhez. És van még egy problémánk. A dolog úgy fest, hogy a régi 700 négyzetméteres épületet elcseréltük egy félkész 150 négyzetméteresre és pluszban kaptunk még 3 milliót a Kiosztói támogatás címén. A vagyonfelosztás elfogadott módja szerint emiatt mi 3 millióval kevesebbet kapnánk a volt Kiosz-vagyonból, amit enyhén szólva méltánytalannak érzünk. Ha már a régi iparosházat nem áll módunkban visszaszerezni, legalább azt szeretnénk elérni, hogy az IPOSZ ezt a 3 milliót tekintse kártalanításnak - ami persze korántsem kárpótolna bennünket - de legalább a vagyonfelosztásnál nem vonnák le tőlünk ezt az összeget.- áa f Paks, Petőfi utca 2. A régi épület eladása örök tüske marad a paksi iparosokban. Szabad külkereskedelem Jog és játékszabály- Mint a mai magyar gazdasági szabályozás annyi más területén, a külkereskedelemben is az információhiány a napi problémák legfőbb okozója - mondta Hajdú Pál, a HIT Investcenter Tradeinform Tolna megyei irodájának vezetője. Lényegében ugyanazt a feladatot és ugyanott - a volt megyei tanács épületében - látja el, mint korábban megyei külkereskedelmi megbízottként, hiszen az Investcenter a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával szoros kapcsolatot tartó tájékoztató és a külkereskedelmi tevékenységet elősegítő nonprofit jellegű szervezet.- Az információs csatornák nem megfelelő, illetve késedelmes működése - folytatta Hajdú Pál - éppen a külkereskedelemben még járatlan vállalkozói réteget hozza hátrányos helyzetbe. A fogyasztási import ugyan már nagymértékben liberalizált, de az országos szintű koordináció érdekében él az úgynevezett fogyasztási importkvótarendszer. Énnek az a lényege, hogy ha valaki importálni akar valamit, akkor az adott árucsoportban a kívánt termékmennyiségre pályázni kell. Nos, az erre vonatkozó szabályozás és részletes pályázati kiírás a Külkereskedelmi Tájékoztatóban és közlönyökben is megjelent, igaz, némi késéssel. A korábban monopolhelyzetben levő külkereskedelmi cégek előnyben vannak a kezdőkkel szemben, mert rendelkeznek a szükséges szaktudással és kapcsolatokkal. Ez a helyzeti előny megmutatkozik abban, hogy például a fogyasztási importkvótarendszer pályázati feltételeihez előbb hozzájuthatnak. Ez a pályázati rendszer a jövőben is sok gondot fog okozni a kisvállalkozóknak, ezért talán szerencsésebb lenne, ha a fogyasztási termékek köre a liberalizálásra kerülne, amely igzai versenyre adna lehetőséget, és magában hordozná például az igen magas déligyümölcsárak csökkentésének lehetőségét is.- Hol és hogyan lehet hozzájutni a pályázati információkhoz, vagy például a Külkereskedelmi Tájékoztatóhoz?- Korábban, amíg a külkereskedelem bejegyzésre kötelezett tevékenység volt, addig a külkerjogot szerzett cégek automatikusan és ingyenesen megkapták ezt a nélkülözhetetlen kiadványt. Most, hogy az év elejétől lényegében állampolgárijog a külkereskedés, ez nyilván tarthatatlan volt, ezért februártól már elő kell fizetni a lapra - évi háromezer forint - annak, aki hozzá akar jutni az ebben közölt információkhoz. A megyében nálam rendelhető meg ez a kiadvány.- Gondolom, nagy az aktivitás a vállalkozók részéről most, hogy bárki külkereskedhet. Van valamilyen információja arról, hogy hányán foglalkoznak ezzel a megyében?- Egészen pontos információm nincs, és éppen az új rendszer lényegéből adódóan nem is lehet. Mindössze azt tudom megmondani, hogy a tavalyi év végén hány cég volt, aki külkerjogot szerzett. Számuk valamivel több, mint száz, és ezek többsége magánvállalkozás. Az viszont biztos, hogy rohamosan nő azok száma, akik az idén kezdik a külkereskedelmet, vagy legalább ilyen terveik vannak.- Mi az, ami a gyakorlatban a legtöbb problémát okozza a kezdőknél?- Alapvető gond a szakismeretek hiánya. Tudni kell például, hogy import esetén az első lépés tisztázni, milyen termékkörbe tartozik a behozni kívánt áru. Ezeket három kategóriába sorolták, az első a teljesen liberalizált a második az engedélyköteles és a harmadik a minisztérium külön engedélyéhez kötött import- termékek köre. Export esetén viszont nemcsak a hazai feltételeket kell ismerni, hanem a célország - nemegyszer igen bonyolult - szabályozását is. A Közös Rác országaira például nemzetközi megállapodásokban rögzített közismerten szigorú kontingensek, beviteli korlátok, küszöb- és zsilipárak vonatkoznak. Igaz tehát, hogy a külkereskedelem gyakorlatilag állampolgári jog lett, de a játékszabályokat ismerni kell, és persze be is kell tartani. Sajnos, játékszabályból nagyon sok van. Éppen ezért a külkereskedelemben tapasztalatlan vállalkozóknak semmiképpen sem ajánlhatom, hogy egyedül belevágjanak, ez a tevékenység nagyon komoly szakismeretet igényel. Egyre több külker-lebonyoli- tást vállaló cég van, amelyek segítenek ebben. Természetesen üzleti alapon... - árki Válasz a Nádastól Döntsenek a fiatalok Mindenki erről beszél Bukdácsoló A privatizálás, amelyet szavakban minden politikus jövőnk szinte egyetlen esélyének tart, finoman fogalmazva is döcög. Számtalan oka van a késlekedésnek. Szervezési, adminisztrációs nehézségek is bizonyára közrejátszanak, mégis hiba lenne mindent az aktatologató hivatalnokok számlájára írni. Az állami vállalatok privatizációja elsősorban azért megy megengedhetetlenül lassan, mert alapvető, főleg politikai kérdések tisztázatlanok mind a mai napig. Az első probléma a spontán privatizációk ügye, azaz hogy a korábban - főleg vezető - pozícióban levő emberek mára gazdasági társaságokba mentették át az állami vagyon immár nem is kis részét, ily módon igen gyakran magukat tették meg legalábbis résztulajdonosoknak. Ezeken az eseteken általában mindenki felháborodik, s végeredményben nem is alaptalanul. Csakhogy, mint azt épp az új pénzügyminiszter jelentette ki a napokban: eddig még mindig ezek az úgymond spontán privatizációk jártak a legnagyobb sikerrel, legalábbis gazdasági értelemben. Hiszen, tegyük hozzá, a volt vezetők nem csak hatalmukat, hanem szaktudásukat, tapasztalataikat, kapcsolataikat is „átmentették”, következésképpen ezek a vállalatok általában jól működnek. A vagyonügynökség útján zajló állami privatizáció ezzel szemben rendkívül lassú, számtalan buktatót rejt magában. Szerepzavar az, ha az állami ügynökség, amelynek a gazdasági hatékonyságot, az ország anyagi előnyeit kellene szem előtt tartani, ezenkívül még számtalan „elvárásnak” meg kell, hogy feleljen. Nem az állami vagyont kellene védenie - most elsősorban ezt teszi - hanem privatizálni, mondta a pénzügyminiszter. Kupa Mihály egyébként a privatizáció ügyében többször is hivatkozott az elmúlt napokban a külföldi pénzügyi szakértők, bankárok véleményére, akik szerint Magyar- ország nem tud kilábalni jelenlegi helyzetéből, amíg a tulajdoni viszonyokat a gazdasági hatékonyságot szem előtt tartva nem rendezi. Ebből pedig az következik, hogy a privatizáció hozzáértés, a korábbi sikeres vállalkozói, vagy éppenséggel vállalatvezetői karrier és persze a saját tőke megléte kell hogy a hazai privatizációknál elsődleges szempont legyen. Valószínűleg járhatatlan az az út, amely az állami vagyon eladását egy egészen más dologgal, az államadósság csökkentésével akarta összekapcsolni. Ez vezetett az Egzisztencia Alap kimúlásához, még mielőtt életre kelt volna. Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a németek, akik egyértelműen vállalkozásfejlesztésre adtak százmillió márkát, nem járultak hozzá, hogy ezt az összeget az Egzisztencia Alapba helyezzék, és a magyar állami vagyon, az állam- adósság problémáit oldják meg vele. Márpedig ezek nagyon komoly figyelmeztetések. Azt jelzik, hogy a piacgazdaságok csak akkor kezelnek bennünket is valódi piacgazdaságként, ha a gazdaságot végre minden politikai mozzanattól megszabadítva, annak tekintjük ami valójában, az anyagi érdek és a hatékonyság küzdőterének, amelyet csakis a versenyképesség alapján lehet megítélni. Természetesen ez könnyebben menne, ha eloszlatnák a lakosság hamis illúzióit, de legalábbis nem táplálnák tovább. Itt bizony sok igen gazdag és még több közepesen gazdag ember lesz, jórészt a volt állami vállalatok megszerzése révén. Ha túl sok időt töltünk azzal, hogy valamiféle homályos morális szempontok alapján kiszűrjük azokat akiket „méltónak” tartunk a tulajdonlásra, összeomlik az ország gazdasága. A privatizáció csak akkor hozhat jólétet ma a szegénységbe csúszó tömegek számára, ha az gyors, határozott és következetes. Kizárólag a magyar gazdaság javuló teljesítménye nyújthat fedezetet akár az életszínvonal növekedésére, akár az államadósság csökkentésére, akár az elmúlt évtizedek sérelmeinek kárpótlására. Mindehhez pedig mihamarabb valódi tulajdonosok kezébe kell adni a mind tehetetlenebből vergődő magyar gazdaságot. p. é. Nemrégiben lapunkban bemutattuk a dunaszentgyörgyi Kiss Ferenc diszkós és presszóvezető vállalkozót. Ebben az írásban szóba került a szintén Dunaszentgyör- gyön található Nádas csárda, mint konkurens szórakoztató egység is. A tisztesség úgy kívánja, hogy ez utóbbi vállalkozás is kapjon helyet e hasábokon. Körösi István, a Nádas üzletvezetője elmondta, hogy a csárda a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalatból kivált A La Carte Kft. tulajdona, de a Gramaszolg Kisszövetkezet bérli december óta. Egyelőre csak presszó üzemel az épületben, péntekenként diszkóval, de komoly fejlesztési terveik vannak. Az emeleten panzió kialakítása van folyamatban, amely tavasztól 5-6 kétágyas szobában fogadhat vendégeket. A földszinten éttermet alakítanak ki, ehhez azonban előbb új konyhát kell építeni az épülethez. A csárda mellett nyárra fedett tekepályát alakítanak ki, ahol játékautomatákat is találhatnak majd a szórakozni vágyó fiatalok. Körösi István visszautasította Kiss Ferenc vádjait, miszerint téves információk terjesztésével rontotLejárat: az a határidő, amikor egy adósságot ki kell egyenlíteni. Leszámítolás: jövőbeli pénzszolgáltatásoknak az esedékességig járó kamatokkal való csökkentése. Letét: a) megőrző, tárolóhely: b) a banknál őrzött értékpapírok helye; c) a pénzintézetek közti forgalomban megkülönböztetnek saját letétet, idegen letétet, zálogletétet és különleges zálogletétet. Letéti bank: olyan pénzintézet, amelyik az értékpapírok megőrzését és kezelését végzi. Levonás: ták volna az ő üzletét. Ugyanakkor azonban nem zárkózik el attól, hogy kettejük között megbeszélés tárgya legyen a diszkó időpontja, bár végső soron a fiataloknak kell majd eldönteniük, hogy melyiket választják. A Nádas jövője nagyrészt azon múlik, helyesen mérik-e (diszázsió) egy kötvény névértéke és névértékénél alacsonyabb árfolyama közti különbség. LIBOR: (ang. röv.: London Interbank Offered Rate) londoni bankközi kamatláb a rövid lejáratú hiteleknél. Likvidáció: egy vállalkozás felszámolása. Likvid eszközök: pénz, közvetlenül pénzzé tehető eszközök (pl. bankkövetelések). Limit: értékpapírok vásárlásánál vagy eladásánál kikötött árhatár. Lombardhitel: kölcsönnyújtás értékpapírok vagy áruk elzálogosítása ellenében. fel, hogy mit szeretnének a fiatalok. Ezenkívül a 6-os út és Dombori közelsége is jó esélyeket ad a hamarosan induló panzió és étterem gazdaságos működtetéséhez. Mérleg: egy vállalat aktíváinak (vagyonának) és passzíváinak (adósságok + saját tőke) egy adott időpontra vonatkoztatott egybevetése. A mérleg állandóan eg^én- súlyban van, mivel a saját tőke az aktívák és az adósságok közti különbözeti tételként működik. Mérlegárfolyam: a) könyvelési érték; b) az az árfolyam, amelyen egy értékpapír egy társaság mérlegében szerepel. Mérlegfordulónap: az a nap, amelyre a mérleg adatai vonatkoznak. Ez többnyire december 31. (Folytatjuk) Hírek Új hitel A Kisosz Tolna Megyei Szervezete a jövőben a Magyar Hitelbank közreműködésével 50 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő hitelt biztosít piaci kamatozással, 3 napos elbírálás után maximum egy éves lejárattal. A hitelt kizárólag Tolna megyei magánkereskedők (egyéni és társas vállalkozók) vehetik igénybe. Bérleti díjak Nagy érdeklődést váltott ki a kereskedők körében az új üzletbérleti díjak alakulása. Ezért a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat vezetése és a szekszárdi Kisosz vezetése egyeztető megbeszélést tartott e témakörben. A VGV szerint a folyó évi bérleti díjak havi 50 forinttól 400 forintig terjednek négyzetméterenként. A tárgyalófelek megállapították, hogy a túlzott megterhelések elkerülése végett célszerű lenne, ha a Kisosz szekszárdi csoportelnöksége a jövő évi végleges bérleti díjak kialakításában javaslatot tenne. Ennek során figyelemmel kell lenni a preferálandó üzletkörökre és egyéb sajátosságokra, annál is inkább, mivel ebben az évben nem zárhatók ki az aránytalanságok. A két tárgyalófél várhatóan márciusban folytatja a megbeszéléseket. Adóbevallás Közeledik a személyi jövedelem- adó bevallásának határideje: 1991. február 28. Ezt az 53-as számú „Személyi jövedelemadó bevallás az 1990. évről” című nyomtatványon, a 7. számú „Kötelezettségek és juttatási igények”, valamint a 10. számú „Alkalmazotti elszámolás” nyomtatványok felhasználásával kell teljesíteni az egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózóknak, amelyeknek az évi árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. Szintén február 28-ig kell a „Bevallás az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségekről és juttatási igényekről, 1990. év” feliratú és a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások alapján készített „Vagyonkimutatás” című nyomtatványok kitöltésével a bevallásokat teljesíteni. Tőzsdeszótár
