Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

1991. február 1Z NÉPÚJSÁG 5 A hely és története firamisépítők sírjai Rákos György, az MTI kairói tu­dósítója jelenti: Piramisépitök újabb sírjaira buk­kantak a gizai piramisokat övezö sivatag homokja alatt A leletben dr. Zahi Hawasz, a gi­zai régészeti hivatal főigazgatója újabb bizonyítékát látja annak, hogy a fáraók temetkezési helyét nem rabszolgák, és nem más or­szágok fiai, hanem szabad egyip­tomiak építették. Kheopsz, Khephrén és Mükeri- nosz Kairó szélén álló világhírű pi­ramisának körzetében - a Szfinxtől mintegy két kilométerrel délre - nyolcméteres mélységben találták meg a tíz sirt amelyek a kamrák­ban fellett agyagedényekből ítélve a negyedik dinasztia idejéből va­lók. A tavaly kezdődött ásatások ed­digi eredménye a „munkásfalu” immár negyven sírjának feltárása.- Az újabb temetkezési helyek építészetileg eltérnek minden ed­dig ismerttől - mondja a kairói la­pok által megszólaltatott vezető ré­gész. Három építésvezető sírja is van közöttük, s ezeket a többitöl színes falrajzok, feliratok különböztetik meg. Az építési anyagot (mészkö­vet, agyagot bazaltot és gránitot) a királyi sírok felállítása után rendel­kezésre álló maradék szolgáltat­ta. A bőségesen díszített, berende­zett sirkamrák éppúgy a földöntúli életre készültek, mint az uralkodók és magas rangú hivatalnokok te­metkezési helyei, mégha az előb­bieket nem is ékesíthették arcké­pek és olyan jelenetek, mint eme­zeket Minden helynek van múltja, törté­nete és ez egyáltalán nem biztos, hogy csak a helybelieknek fontos. De ha netán igen, az se baj, lega­lábbis jó értelemben vett, nem szűk­körű lokálpatriotizmus esetében semmi estre sem az. Minden valami­revaló könyvtárnak van helytörténeti gyűjteménye, a megyei se kivétel, mely a megyei múzeum és levéltár hasonló jellegű összeállításaival együttműködve dolgozik és áll az évi 30-40 kutató és 50-60 elmélyedni kívánó diák rendelkezésére. A6000 kötet mellett gyűjtik a me­gyéről szóló, vagy megyei szerzők által irt szakdolgozatokat, doktori disszertációkat, 1975 óta sajtófi­gyelő révén a megyénkről máshol megjelent cikkeket Utóbbiakból dr. Imreh Csanádné Party Gabriella időszakonként a mi lapunkban is közöl szemelvényeket. A folyóirat- és lapgyűjtemény 46-féle megye­beli újságot ölel fel. Elméletben a megyei könyvtárnak a közigazga­tási területűnkön megjelenő kiad­ványokból köteles példányt kelle­ne kapnia, de az itt is éppúgy csak elmélet amiként azt a levéltár könyvtárának bemutatásakor már megírtuk. Minden évben szinte el­képzelhetetlen tömegű szórólap és apró nyomtatvány kerül ki a nyom­dákból, ez is a könyvtár helytörté­neti részlegének gyűjtőkörébe tar­tozik- A könyv magában holt töke is lehetne, ha pusztán csak gyűjte­nék és nem hasznosítanák. Pél­dául kiadványok formájában, me­lyek forrása részben innen fakad. A megyei könyvtár helytörténeti kiadványainak sora hosszú. Legje­lentősebb, messze a megye hatá­rain túl is értékért, kötetei kétségte­lenül a kakasdi Sebestyén Ádám munkái. (A bukovinai székelyek története, Gazdálkodás, Népdal­csokor, Népmesék I—IV, A bukovi­nai székelyek tegnap és ma.) A mostoha sorsú népcsoport múltját dolgozta fel Földi István. (Madéfal­vától a Dunántúlig.) Bezerédj Amá­lia: Flóri könyve reprint kiadásban jelent meg a gyűjtők és a pedagó­gusok örömére. Szekulity Péter (Szüzek kertje) és e sorok írója me­gyei riportjait adta közre. (Tolnai tá­jak - tolnai emberek.) Györköny fü­zetsorozattal kezdett el adózni múltjának. (Tolnai Lajos emlékeze­te, Györkönyi Károly emlékezete.) Néhai Miszlay Sarolta munkája az Ilyen volt. Irodalmi jellegű a Főhaj­tás Babitsnak és A szülőföld von­zásában lllyés-válogatás. Megje­lentették a Knábel Vilmos bibliog­ráfiát és a volt könyvtáros, dr. Töt- tős Gábor tollából több kötetet is. (Szekszárdi kronológia, Irodalmi séták, Történelmi séták.) A helytörténeti gyűjtemény a megyei könyvtár udvarán, mellék- épületben van, műemlékinek még jóakarattal se nevezhető környe­zetben. Gyűjteményének értékes darabjaiból kettőt bemutatunk fel­vételeinket. O. I. MOEMífi ÖSSZEÁLLÍTOTTA r VITÉZ VENDEL ISTVÁN <Í> -U •ír* iM) Vendel István Szekszárd történetének máig sincs méltó folytatása. Bib­liofil ritkaság. fényképezte: kispál Mária Tv-napló Tudósportré Gábriel László Asztrik nevét elsősorban irodalmárok ismerik, főleg azok, akik a középkori francia irodalommal foglalkoznak. Ő volta gö­döllői francia gimnázium utolsó igazgatója, már abban az időben is elismert tudós, de 1948-ban el kellett hagynia hazáját, s azóta jobbá­ra az Egyesült Államokban él. Rövid portréfilm villantotta fel tudós pályáját, amelyben ott van a történelem is. Pécsről indult, a cisztereknél végzett, mégis a premont­rei rendbe lépett, s életének erről a korszakáról szívesen hallottunk volna többet is, miként tudományos munkásságáról is, amiről itthon ötven éven át szó sem esett. Megírta a magyar szentek életét, Virágos Pannónia című könyvében, angol és francia nyelvű munkái jelentek meg a francia egyetemeken tanul magyar diákokról, több akadémia tagjává választotta, csak az itthoni elismerés késik mind­máig, maga is szóvá tette. Élete valóságos kalandregény. A 30-as években Párizsban találko­zott Rajk Lászlóval, s mint szemérmes szavaiból sejthetjük, jó viszony volt közöttük, tegeződtek is. 1947-ben Rajk maga írta alá útlevelét, így jutott ki legálisan Nyugatra, hisz a gödöllői gimnázium államosítása után már nem volt rá szükség. Rögtön egyetemi tanár lett, 1963-tól a Harward egyetemen tanított, s világnagyságokkal került meghitt kap­csolatba. Meleg barátság fűzte Neumann Jánoshoz, jóban volt Eins­teinnel, Panofskyval, a kiváló művészettörténésszel. Ma is magyarnak tudja magát, arról beszél, mit adtunk mi a Nyugat­nak, s azt mondja, a világ nekünk tartozik. Biztosan így van, akkor is, ha pillanatnyilag a világ gyanakodva nézi politikánk vargabetűit. írásmagyarázat Egy leleményes vállalkozó ufóiskolát nyitott, melyben többek kö­zött azt tanítja, hogyan kell viselkednünk, ha egy ufólény kopogtat be hozzánk. Az iskolának nyilván lesznek tanulói, akik a tanultak alapján gondosan megjelölik lakásukban az égtájakat, mert jól is nézne ki a jövevény, ha nem tudná, merre van észak és dél. De ez játéknak is gyermeteg, sokkal izgalmasabb volta TV2 vitája, midőn teológusok gyűltek egybe, s a teremtéstörténet titkaiba igyekeztek beavatni ben­nünket. Mózes első könyvének első része mondja el szép sorjában, I mi történt az idők kezdetén, mert abban ma már mindenki megegye­zik, hogy a mindenségnek volt kezdete, térben és időben. A történet látszólag egyszerű. Az ősi könyv lépésről lépésre mond­ja el a teremtés történetét, de amint az írásmagyarázatból kiderült, minden szónak titkos értelme van. Raj Tamás, a tudós rabbi már a szent szöveg első szavánál figyelmeztetett arra, hogy a „kezdetben ” szó titkokat hordoz. A héber „brésit” = kezdetben két fogalmat is rejt: a szó közepén álló „és” tüzet jelent, míg a két első és utolsó betűt összeolvasva a „brit” szavat kapjuk, aminek a jelentése szövetség. Ámulva hallgattuk s arra gondolhattunk, hogy nem a titok megfejté­se, hanem felismerése a dolgunk. Manapság megnőtt az érdeklődés a misztikus, az ismeretlen iránt, a valóságból kiábrándult ember szeretné tudni, mi van a felszín mö­gött. Az atomelmélet rejtett világot tárt fel, s a szent szövegek is hor­doznak titkokat. Mások viszont arra akarnak megtanítani, amit maguk sem tudnak, hogy miként viselkedjünk az ufólényekkel szemben. Új Magyar Hírek: Hírünk a világban - híreink a világnak Sok évtizedes fennállás után ha­vi magazinná alakult a Magyar Hí­rek, amelynek olvasótábora a Tűz- földtől Alaszkáig élő elszakadt ha­zánk fiaiból áll. Ezenkívül aligha akad magyar sajtóorgánum, mely­nek vezérképvislete van az USA- ban és Kanadában, képviselete Ausztráliában, Ausztriában, Brazí­liában, Dániában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Franciaország­ban, Izraelben, Nagy-Britanniá- ban, az NSZK-ban, Olaszország­ban és Svájcban. Amiből melléke­sen a földgolyón való szóródásunk is leolvasható. A havi magazinná történt változás előnyére vált a lap­nak, mely korábbi - kissé túlságo­san is üzleties - szelleme miatt a kí­vántnál valamivel kevésbé volt népszerű külföldi magyar körök­ben. Az idei első számnak máris volt megyénkben vonatkozása. Kétol­dalas, fényképes cikk dokumen­tálta Zomba és Orosháza, olva­sóink által már nálunk megismert, kapcsolatait. A legközelebbi jövő­ben hosszú, ugyancsak fényképes írásban Szekszárd bemutatására kerül sor. Rendkívül vonzóvá teszi a 64 oldalt az, hogy a szerzők csak nagyon mérsékelten foglalkoznak a nem mindig lélekemelő napi poli­tikával. Ehelyett tudatosan és bő­ven mindazzal, ami a magyarságot összeköti. Tájak, települések, ha­gyományok, kiemelkedő személyi­ségek, a múlt ismertetésével. Az idei második szám riporteri bravúr­ja Szentgyörgyi Albert egyik csa­ládtagjának, Raul Wallenberg al­kalmi sofőrjének bemutatása. Tar­talmas Vác ismertetése, természe­tesen a Dunai Cementmű és a ter­vezett bős-nagymarosi borzalom okozta valamennyi gonddal együtt. A hazai sportlapok is megírhatták volna hogy Csik Ferenc olimpiai bajnokunk 100 éves orvos apja Ar­gentínában még napi 1000 métert úszik és 3-4 kilométert gyalogol. Azzal is adós maradt hírközlésünk, hogy ugyanebben az országban új díszsírhelyet kapott Czetz János és Asbóth Sándor 1848-as hon­védtábornok. A külföldi magyar hírek bősége egyébként természetes, hisz a kinti honfitársak egymásról a Magyar Hírekből kapnak hírt Pontosab­ban: az Új Magyar Hírekből, mely a korábbitól ezzel a jelzővel is meg­különbözteti magát Századunk százezrével terem­tette meg a bonyolult embersorso­kat Ezek bemutatása, mint például az „Egy montreali Erdélyben”, a magazin egyik erőssége. Hasonló­képpen a müvészportrék, az is­mertetett számban Anna Margit festőművészé. Azon már lehetne Vad Ferenccel vitatkozni, hogy minden idők leg­nagyobb magyar sportolójának - Balczó, Papp László és Gerevich életében - Puskás Öcsi lenne-e minősíthető. Mindenesetre külföl­dön a legismertebb, ez sajnos tény. Az Új Magyar Hírek rövidesen az országban is belső terjesztésre ke­rül, remélhetőleg megyénkben kapható lesz. Az erre vonatkozó tárgyalások most kezdődnek. ORDAS IVÁN Kellenek-e az ünnepek? Gondolatok a Széchenyi-bicentenárium kapcsán (Folytatás az 1. oldalról.) Az ez évi találkozónak az adott különös időszerűséget, hogy Széchenyi István születésének 200. évfordulójára készülünk. Az ország minden szögletéből össze- sereglett tisztségviselőiben önként megfogalmazódott az az örvende­tes eredmény, hogy mind több em­ber - úgymond - újra felfedezi gróf Széchenyi Istvánt. Egyre többen forgatják könyveit és a róla szóló írásokat. Szeretnénk megtudni, hogy mit üzen a mának. Gondokkal teli, átmeneti társadalmunk mit ta­nulhat a reformkor eszméiből, s mi az, ami ma is időszerű és követen­dő? Számomra ezt leginkább Spi­ró György professzor fogalmazta meg, amikor a hazaszeretetről be­szélt: „Az önismereten és önfej­lesztésen alapuló okos hazaszere­tet, a cselekvő hazaszeretet, az igazság melletti kitartás még a népszerűség rovására is.” Bizonnyal ezért határozta meg a Széchenyi Kör elnöksége is el­érendő célként, hogy „a reform­eszmék befogadására és megva­lósítására alkalmas és kész nem­zedék nőjön fel és dolgozzon ha­zánk boldogulásán!” A bicentenárium méltó megün­neplésére országos emlékbizott­ság jött létre, elnöke Göncz Árpád. A szakmai bizottságban munkál­kodik - többek között - Gergely András író, dr. Környei Attila mú­zeumigazgató és Széchenyi Péter festőművész. Tolnában Nagymá- nyokon alakult meg elsőként a Széchenyi Kör. A lelkes csoportot Molnár Mihályné vezeti. A közel­múltban kaptunk hírt a tamási kör létrejöttéről. Szekszárdon és me­gyénk többi helységéből is várjuk az érdeklődőket, a hasonlóképpen gondolkodó, Széchenyi eszméit pártoló emberek jelentkezését. Megyei elnökünk dr. Gesztesi Ta­más, aki a Széchenyi Kör célkitű­zéseiről és rendezvényeiről már a Tolnai Népújság hasábjain is be­számolt. A cenki népfőiskolán a vitázók között elhangzott olyan vélemény is: kell-e a látványos ünneplés? Nem lejáratása-e az eszméknek, ha a megemlékezés-sorozatok idején „még a csapból is Széche­nyi folyik”?- Valóban, nemzedékünknek vannak rossz tapasztalatai a felül­ről irányított ünnepekről. De azért gondoljunk arra is, hogy az igaz eszmék minden népben mindig visszhangra találnak. Az ünnepek igenis kellenek, és kellenek a példaképek, hogy a hét­köznapokból kiemelkedve fordít­hassuk figyelmünket egy olyan emberre, akiről méltán mondhatjuk még ma is, hogy a legnagyobb ma­gyar. DR. SZÍ LÁGYINÉ DEMETER ERZSÉBET a Széchenyi Kör titkára Szakközépiskolai oktatás Bonyhádon A szakemberigényt ne az iskola mérje Ez év szeptemberében szakkö­zépiskolai oktatás kezdődik a bonyhádi 504-es Számú Szak­munkásképző és Szakközépisko­lában. Fetzer Márton igazgatóval a szakképzés helyzetéről beszélget­tünk.- Nem az iskolának, a szakkép­zésnek a feladata, hogy felmérje egy-egy térségben, hogy milyen szakmából, mekkora igény jelent­kezik. Ugyanakkor az általános is­kolából kikerült korosztály kezébe a hároméves képzés során szak­mát, előrejutási lehetőséget kell adni. Hamar megegyezünk abban a kérdésben is, hogy a mai demog­ráfiai hullám idején bármily furcsa, de a szakmunkásképzés átvállal valamennyit az államháztartás gondjaiból. Gondoljuk csak meg, három évig nem kallódik el a gyen­gébb képességű gyerek sem, s még a túlképzés oldaláról sem kö­zelíthető a kérdés, mert három év elteltével egyfajta szakmai ismeret, többlettudás és szakma áll a gye­rek rendelkezésére. S szakmával csak könnyebb elhelyezkedni mint anélkül...- A jók esetében adott a tovább­tanulási lehetőség, ami agilitás kérdése, s bár ma még nem azt tudjuk nyújtani a szakképzés terén mint amit szeretnénk, de a képzési forma, a maradékelv érvényre jutá­sa ennyit enged ma meg. Csökken a munkahelyek száma, s a hétköz­napokat a máról holnapra élés jel­lemzi sok területen. Az új szakkép­zési törvény, mely januártól van ér­vényben, csak a befizetésre köte­lezettek számát növelte, nem az ösz- szeget. Hacsak a befizető cég, vál­lalat nem produkált valami rendkí­vül gazdaságos évet... A kis létszá­mú vállalatok csökkenteni kívánják tanulóik számát. Bonyhádon 1991 szeptemberé­ben a hagyományos hároméves oktatási formában 190 tanulót fo­gadnak az üzemek, ugyanakkor a tanműhelyek 270 tanulót tudnának foglalkoztatni. A statisztikából kiderült, nem lesz például vasbetonszerelő, mű­kövest is csak a maszekok kíván­nak foglalkoztatni...- Lengyel után Bonyhádon is szakközépiskolai oktatás kezdődik - mondja az iskolaigazgató. Két szakmában: cipőkészítő, ruhaké­szítő. Az érintett vállalatoknak olyan szakember-utánpótlási bázisa lesz ez a képzési forma, ahol a szakma mellé érettségit is adunk. Jobban kvalifikált, műveltebb, továbbtanulásra is lehetőséget ka­pó gyerekek kerülnek ki az iskola­padból. A középkáder-utánpótlás bázisát is jelenthetik új környeze­tükben idővel. Az iskola indulásához a tárgyi feltételek kevés ráfordítással adot­tak. A közismereti tárgyak oktatásá­hoz eszközöket kell még vásárol­niuk. Alap- illetve középfokú nyelv­vizsga lehetőségét kívánják meg­teremteni. Fakultatív módon, akik kérik, ősztől nyelvet is tanulhatnak. A nyelvet először óraadó tanár fogja tanítani, később, ha igény lesz rá, ez változhat. A város és városkörnyék külföldi munkakapcsolatai is indokolják a nyelvoktatást. A város nem túlzot­tan lelkesen állt a szakközépiskolai képzés mellé, de létét elfogadta. Jövőjét maguk a tanulók alapoz­hatják meg.- szs -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents