Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. január 12. Szovjet deszantosok elfoglalták a vilniusi védelmi minisztérium épületét NATO-felszólítás a Szovjetuniónak A miniszterelnök személyi javaslatai A Miniszterelnöki Hivatal közli: Antall József miniszterelnök pénte­ken látogatást tett a Független Kisgazdapárt Országos Központjában és tájékoztatást adott az Országos Vezetőség, illetve az Országos El­nökség előtt a magyar kül-, bel- és gazdaságpolitikai helyzetről. Ezt megelőzően írásban javaslatot tett - a kormány átalakításával össze­függő - személyi kérdésekre. A Független Kisgazdapárt Országos Ve­zetősége és Elnöksége tájékoztatta a miniszterelnököt az Országos Vezetőség délutáni üléséről. Ennek alapján: 1. A miniszterelnök előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, dr. Győrivényi Sándor mun­kaügyi miniszter, Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter felmentésére. Dr. Győriványi Sándor többhetes kórházi kezelését követően külön kérte felmentését miniszteri tisztsége alól. 2. A miniszterelnök javaslatot tesz a köztársasági elnöknek dr. Ger- gátz Elemér állatorvos, tudományos főmunkatárs földművelésügyi mi­niszterré, dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszterré, Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszterré történő kinevezésére. 3. A Független Kisgazdapárt eddigi négy államtitkárának megtartá­sával még egy politikai államtitkár - a Miniszterelnökség mellett törté­nő - kinevezését fogja előterjeszteni a miniszterelnök. A felmentésekkel és kinevezésekkel összefüggésben a miniszterel­nök köszönetét fejezte ki az eddig végzett nehéz, felelősségteljes kor­mányzati munkáért. (Folytatás az 1. oldalról.) A védelmi minisztérium épületé­ben tűz ütött ki a páncélosok lövé­sei nyomán. Vilniusból egyelőre nem tudták megmondani, hogy ellenálltak-e a támadásnak az épületet védő litvá­nok, és hogy van-e áldozata az ak­ciónak. A litván fővárosban a helyzet a végletekig kiéleződött. A parlament épületének egyik oldalán a Sajudis függetlenségi mozgalom több ezer hive várakozik, a másik oldalon pe­dig a Jegyinsztvo (Egység) nevű Moszkva-barát szervezet támoga­tói. A NATO tagállamai pénteken azonnali hatállyal felszólították a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon mindenféle elnyomó intézkedéstől és az erőszak alkalmazásától a balti államokban. Az atlanti szövetség pénteken Brüsszelben nyilvánosságra ho­zott közleményében a szervezet a legnagyobb önmérsékletre intette a feleket és súlyos aggodalmát fe­jezte ki a három balti köztársaság­ban kialakult helyzet miatt, különös tekintettel arra, hogy a nap folya­mán fegyverhasználatra is sor ke­rült. A NATO reméli, hogy a Szovjet­unió tartja magát az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Érte­kezlet keretében vállalt kötelezett­ségeihez, meghirdetett politikai vo­Rekordévet zárt a magyar külke­reskedelem 1990-ben - ez derül ki Kádár Béla külgazdasági miniszter előzetes tájékoztatásából, amelyet a Magyar Távirati Irodának adott pénteken. A konvertibilis elszámolású egyenlegben - annak ellenére, hogy az Öböl-válság, a közép-ke- let-európai térség gazdasági ne­hézségei és a mezőgazdaságot sújtó aszály kedvezőtlenül hatottak a külkereskedelemre - rekord­nagyságú, egymilliárd dollárt meg­közelítő, pontosan 945 millió dollá­ros aktívum keletkezett. A többletet nem az import visszafogásával, ha­nem az export erőteljes bővítésével sikerült elérni. A kivitel 1989-hez viszonyítva mintegy 17 százalék­kal, a behozatal pedig 12 százalék­kal nőtt. A konvertibilis export a magyar gazdaságtörténetben elő­ször haladta meg a hétmilliárd dol­lárt. Kedvezően alakult a rubelelszá­molású egyenleg is. Az 1989. évi 550 millió rubeles többlet után a kereskedelem a múlt esztendőben egyensúlyba került, sőt az év vé­gén 2,5 millió rubelnek megfelelő (Folytatás az 1. oldalról.) A német politikusok által is rend­szeresen fölkeresett jósnő szerint ha egyáltalán lesz is durranás a Perzsa-öböl környékén, az csak kisméretű lesz. Szaddám Húszéin csupán takti­kázik és pókerezik saját fanatizál­ható népével, ám nem olyan em­ber, aki hajlandó lenne feláldozni magát. Stein asszony több ezer ki­lométer távolságból is érzi az iraki diktátor belső félelmét. Mindent egybevetve azt állítja, hogy a Per­zsa-öböl térségében néhány órá­val az ultimátum lejárta előtt jobbra fordul a helyzet. A jósnőnek Iraknál több fejfájást okoz az utóbbi hetekben az egyko­ri NDK-ban kialakult gazdasági helyzet, no meg a keletnémet politi­kusok ellen folyó rágalomhadjárat. Álmatlan éjszakái voltak decem­berben Lothar de Maiziere miatt, aki ugyan nem jött el Stein asszony fogadóórájára, ám a jósnö, távollé­tében is kártyát vetett neki. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a CDU-politikus soha nem volt az ál­lambiztonsági minisztérium (Stasi) nalához és a NATO tagjainak adott garanciáihoz. Rigában és Tallinnban nyugodt(?) a helyzet Rigában és Tallinnban egyelőre nyugodt a helyzet, a szovjet hadse­reg Vilniustól eltérően nem kezdett demonstrativ és erőszakos akció­kat a két városban - közölték az MTI tudósítójával baltikumi sajtó­források. A jelek szerint a szovjet hadse­reg vezetése Lettországban és Észtországban is tartja magát az általa adott és a hét végén lejáró határidőkhöz. Az észt vezetésnek sikerült ideiglenes megállapodást kötnie Dmitrij Jazov védelmi mi­niszterrel a behívásokkal kapcso­latos problémákról, és e kérdések­ről kezdett tárgyalásokat pénteken Moszkvában Anatolijs Gorbunovs, a lett parlament elnöke. Az SZKP platformján álló Észt KP titkársága pénteken külön nyilat­kozatban ítélte el az észt kormányt következetlen gazdaságpolitiká­jáért, a rosszul előkészített áreme­lésekért, és követelte az Edgar Sa- visaar vezette kormány lemondá­sát. A tallinni lapokban megjelent felhívás felszólítja a szakszerveze­teket, a dolgozókat, a háború és a munka veteránjait, az ifjúságot és a társadalmi szervezeteket, hogy hiány keletkezett. Nagymértékű volt viszont a forgalom csökkené­se. A keleti kereskedelemben egy év leforgása alatt az export 24 szá­zalékkal, az import 18 százalékkal csökkent. A múlt esztendőben markáns piacváltás kezdődött, a magyar ki­vitelben a kelet-európai országok aránya egy év alatt 41 -ről 29 szá­zalékra, a behozatalban 40-ről 32 százalékra zsugorodott. Ezzel szemben a magyar export 35 szá­zaléka irányult - a korábbi 27 he­lyett - az Európai Közösség tagor­szágaiba. Az import esetében az EK-országok aránya 29 százalék­ról 33 százalékra növekedett. Je­lentősen nőtt a magyar külkeres­kedelemben a legfejlettebb nyu­gati országok aránya. Részesedé­sük az 1989. évi 50 százalékkal szemben 1990-ben elérte a 60 százalékot. Az országokat egyen­ként vizsgálva Magyarország leg­jelentősebb külkereskedelmi part­nere továbbra is a Szovjetunió, ám részesedése 32 százalékról 18 százalékra csökkent. Jelentősen nőtt - 14-ről 17 százalékra - a ko­rábbi NSZK súlya. ügynöke. Az utolsó keletnémet mi­niszterelnökön egyszerűen „lelki erőszakot követett el a társadalom” - állítja Mona Stein, legkésőbb két év múlva fényes politikai visszaté­rést jósolva de Maiziere-nek. A jósnő is csak ember - ő is sze­retné tudni, ismerni saját jövőjét. Stein asszony már régóta kacérko­dik a gondolattal, hogy fölkeresi Nyugat-Berlinben élő kolléganőjét, Gabriele Hoffmannt, ám a pálya­társ díjszabása (300 márka egy ki­hallgatásért) kissé borsos számá­ra. „Amíg szívem a szegényekért és a hátrányos helyzetűekért dobog, akiknek gyakran ingyen is jósolok, addig nem engedhetek meg ma­gamnak ilyen luxust” - mondja a kelet-berlini jósnő. Anyagi helyze­tével nyilvánvalóan nem volt tisztá­ban az az ingatlanügynök, aki 200000 márkáért akart rásózni egy öröklakást Stein asszonyra - azzal a jelszóval, hogy így mindig testközelben lesz hozzá a boldog­ság. Mona Steint azonban ez sem hatotta meg, inkább megmaradt 38 négyzetméteres bérlakása falai között. egységfrontba tömörülve követel­jék a kormány távozását és a parla­ment feloszlatását. A felhívás kísértetiesen emlé­keztet a litvániai és lettországi fejle­ményekre, amikor is az elkerülhe­tetlen áremelések okozta elége- detlenségi hullámot meglovagolva a konzervatív erők offenzívát indí­tottak a függetlenség hívei ellen, és ezzel ürügyet szolgáltattak Mihail Gorbacsov államfő kemény fellé­péséhez. Balti sajtókörök megíté­lése szerint Moszkva nem véletle­nül választotta ezeket a napokat a balti köztársaságok „megrendsza- bályozására”, hiszen a nemzetközi közvélemény és a nyugati nagyha­talmak az Öbölben kialakult vál­sággal vannak elfoglalva. Vilniusból érkezett hírek szerint a szovjet ejtőernyősök a sajtóház elfoglalásánál nemcsak könny­gázt, hanem lőfegyvert is használ­tak. Litván források szerint sok a sebesült, de halálos áldozat nem volt. Egyre több páncélos érkezik a litván televízió adótornyához, ame­lyet több ezer litván vett körbe, hogy megvédje az ejtőernyősöktől. A parlament előtt a Moszkva- párti szervezetek felhívására ösz- szeverődött tüntető tömeg ugyan­akkor kövekkel dobálta meg az épület ablakait. Gyanakvás, elégedetlenség, ag­godalom uralta a termet, néha igen forró volt a hangulat azon a beszél­getésen, melyen a szekszárdi álta­lános és középiskolai igazgatók, szakszervezeti aktivisták, és Ko­csis Imre Antal, a város polgármes­tere vett részt tegnap délelőtt a Szakszervezetek Házában. A talál­kozót a Pedagógusok Szakszerve­zetének Tolna Megyei Bizottsága hívta össze, s tulajdonképpen már kedden elkezdődött, csak akkor a polgármester egyéb elfoglaltságai miatt félbe kellett szakítani. Az ügy, ami miatt a pedagógusok össze­gyűltek igencsak nagy vihart ka­vart, ezért a vita most folytatódott. Röviden az előzményekről: Szekszárd képviselő-testülete a múlt év decemberében megvizs­gálta a város 1990. évi költségveté­sét, s megállapította, hogy a terve­zett bevételekből 10 millió forint nem folyt be az önkormányzathoz, s ha csak nem teremtik elő vala­honnan, a város fizetésképtelenné válik. A megoldásra több alternatí­vát is kidolgoztak, s végűi abban maradtak, hogy az önkormányzat intézményeitől - többségükben is­koláktól - veszik el a szükséges fo­rintokat. Pontosabban visszatart­ják, azaz nem utalják át nekik az év végéig még járó támogatásuk ösz- szegét. Az igazgatók, akik már csak a döntés tényéről értesültek, őket erről előzőleg meg sem kér­dezték, felháborodtak az intézke­désen, s ki csak szóban, ki levél­ben követelte: igenis, kapja meg is­kolája, amennyi jár neki. Annál is inkább, mert elterjedt a hír, hogy az önkormányzat az egyik ráfizetéses vállalatát akarja kihúzni a bajból az iskoláktól visszatartott pénzzel. Mint a polgármester elmondta, ket­tős félreértésről van szó. Egyrészt, az emlegetett városgazdálkodási Pénteken behívatták a brit kül­ügyminisztériumba a londoni szov­jet nagykövetség ügyvivőjét, és tá­jékoztatták arról, hogy „erősödött a brit kormány aggodalma” az utóbbi órákban érkezett hírek nyomán, melyek szerint „növekedett a vá­lasztott litván hatóságokra neheze­dő nyomás, és a szovjet csapatok akcióba kezdtek Vilniusban”. A brit külügyminisztérium szóvi­vője azt mondta az MTI-nek, hogy „nem tiltakozás volt, hanem őszinte véleménycserét folytattak” a szov­jet ügyvivővel. * A szovjet külügyi szóvivő pénteki szokásos tájékoztatóján nem volt hajlandó kommentálni a litvániai katonai akciókat. Kijelentette: a vil­niusi történések belügynek tekin­tendők, s mint ilyenek, nem tartoz­nak a külügyi szóvivő hatáskörébe. A témakör kapcsán mindössze annyit jegyzett meg, hogy szerinte ez egyelőre nem befolyásolja a februári szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó megtartását. Vitalij Csurkin merev elzárkózá­sa a Litvániával kapcsolatos kér­dések elől egyfelől nyilván a Kreml által elrendelt teljes hírzárlattal függ össze. (A hivatalos szovjet hír- ügynökség a késő délutáni órákig semmiféle információt nem közölt az eseményekről.) vállalatot valóban a város alapította valamikor, de annak gazdálkodá­sába nem szólhat bele, másrészt nem ez, hanem a városgondnok­ság az a szerv, amely jócskán túl­költekezett a megengedhetőnél, de ennek kompenzálása más for­rásból történik. Ez persze csak olaj volt a tűzre, az igazgatók nem értették, miért és hogyan szórhatja a pénzt az egyik városi fennhatóság alá tartozó in­tézmény, s miért kell kuncsorognia az őt megillető forintokért a másik­nak, s úgy tűnt, nem is jut dűlőre a két fél. Hosszú-hosszú vita támadt, melynek szálai százfelé kanyarod­tak, onnan, hogy átutalja-e az ön- kormányzat a fejkvóta szerinti pénzt egy az egyben az iskoláknak egészen odáig, hogy legitim-e a képviselő-testület oktatási bizott­sága, s hogy miként működhetné­nek együtt vele az oktatásügy egyéb szakemberei. Ami a fórum eredményességét illeti, bizony számos kérdés nyitott maradt a résztvevők előtt. Arra pél­dául, hogy van-e garancia rá, hogy hasonló elvonásra ne kerülhessen sor többé, a polgármester „csak” saját nevében tett ígéretet, hang­súlyozva bár, hogy testületének egységes véleménye az, hogy az oktatás stratégiai ágazat, s kiemel­ten kezelendő. Arról is biztosította viszont kollégáit (hiszen eredetileg maga is pedagógus), hogy az ilyen jellegű döntésekbe ezentúl bevon­ják őket. De, hogy a bizalom, amit egyelő­re mindkét oldal egyaránt nagyon hiányol, meglesz-e később, ma még nem tudni. A sok ezer diák ér­deke azonban feltétlenül azt kíván­ja, hogy a külön-külön jó szándé­kú, csak egymással nehezen szót értő választók és választottak meg­találják a közös hangot. -csi­Az élelmiszerek közül január 14-étől a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrö­zött tej legmagasabb (maximált) ára li­terenként 18,20 forintról 22,00 forintra, a normál fehérkenyér kilogrammon­kénti ára pedig 14,80 forintról 20,40 fo­rintra nó. A forgalmazók természetesen ennél alacsonyabb árat is megállapít­hatnak. A hatósági áras postai szolgáltatá­sok díjai január 14-étől átlagosan 40 százalékkal emelkednekMgy például a szabványlevél helyi továbbítása 5 fo­rintról 7 forintra, vidékre továbbítása pedig 8 forintról 12 forintra nö. Ugyancsak január 14-étől az ivóviz- és csatornaszolgáltatások lakossági díjai a költségek növekedésével és a tá­mogatások mérséklésével összefüg­gésben átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A díjak emelésére a terü­letileg jelentős mértékben eltérő ráfor­dításokat tükröző tarifákhoz igazodóan kerül sor. A vasúti személyszállítás díjai feb­ruár 1-jén átlagosan 80 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésé 55 százalékkal emelkednek. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan és gazdasá­gossági megfontolások alapján meg­szűnik a személy- és gyorsvonati dijak közötti különbség, ami a személyvona­toknál átlagosan 110 százalékos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalé­kos díjemelést jelent. Az iskolai kirán­dulásokra, ifjúsági rendezvényekre igénybe vett különjárati autóbuszok dí­ja február 1 -jétől 55 százalékkal emel­kedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmények fenn­maradnak. A vasútnál a nagycsaládo­sok ismét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvez­mények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1 -jével emelkednek. A helyi be­szélgetések dija 2 forintról 5 forintra, a lakossági előfizetési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, ikerállomá­soknál 80 forintról 220 forintra emelke­dik. A felemelt előfizetési díjak 20 helyi beszélgetést is magukban foglalnak. A belföldi távolsági beszélgetési dijak át­lagosan 46 százalékkal, a nyugat-euró­pai országokba irányuló beszélgetések díjai 15-20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés kisebb rész­ben a költségek növekedésével áll ösz- szefüggésben, nagyobbrészt azonban a távközlés fejlesztéséhez szolgál for­rásul. A távfró-szolgáltatások díjai átla­gosan 60 százalékkal emelkednek. Február 1 -jétől 50 százalékkal drá­gul a villamosenergia-szolgáltatás. A nappali áram lakossági díja kilowatt­óránként 2,45 forintról 3,70 forintra, az éjszakai áramé pedig 1,30 forintról 1,90 forintra változik. Az emelt áramdíjat az április 1 -jét követő első leolvasás sze­rinti számlázáskor (június 1 -jétől) kell fi­zetni. A PB-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén feb­ruár 1-jétől 130 forintról 200 forintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövőben körülbelül 80 százalékkal kerülnek töb­be, de ez számottevően csak az 1991 / 92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe került. Az önkormányzati szándékokról rendelkezésre álló infor­mációk szerint a helyi tömegközleke­dési dijak - átlagosan mintegy 50-100 százalék közötti - emelésére legkoráb­ban február 1 -jével, de legtöbb helyen csak március 1-jével emelkednek. A helyi tömegközlekedés szociálpolitikai kedvezményeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérle­tet vásárolhatnak a tanulók és a nyug­díjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költségvetésből adott fogyasztói árki­egészítés ellentételezi. A lakbérek emelésére az önkor­mányzatok döntésétől függően eltérő mértékben és időpontokban, április 1- jét követően kerülhet sor. Az üzemanyagoknál január 14-ét kö­vetően az Országgyűlés által jóváha­gyott fogyasztási adóemelés hatására- az útalap némi mérséklése ellenére - az üzemanyagárak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közük. Ezt követően az üzemanyagárak a vi­lágpiaci áralakulás függvényében vál­toznak. A szabad árformába került ház­tartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alapve­tően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-országokból származó típusok­nál a konvertibilis elszámolásra való át­térés és a vámkötelezettség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emel­kednek. A katalizátoros típusoknál - a környezetvédelem érdekében - vám- kedvezmény érvényesül és megszűnik egépkocsikfogyasztási adója. Az eddi­gi előjegyzési-előlegfizetési rendszer módosul, erről külön tájékoztatás jele­nik meg. A gyógyszerek térítési díja - előrelát­hatóan áprilistól - emelkedik. A fűtési szezont követően a termelői és az import beszerzési árak emelke­dése és a támogatások végleges meg­szüntetése miatt nagymértékben emel­ni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mértékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrá­lódó külgazdasági és pénzügyi változá­sok hatásait a hatósági árakban átve­zetve és a szabad árak emelkedését is figyelembe véve, az év első harmadá­ban viszonylag nagy, mintegy 18-20 százalékos árszintnövekedés valószí­nűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik és az árszintemelkedés visszatér az 1990. év azonos időszakát jellemző havi 1-1,5 százalékos mérték­re. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az ak­tiv és az inaktív rétegek arányosan vi­seljék, s támogatásban, kompenzáció­ban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. A kormány javaslata a nyugdijak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez igazodó 24 százalékosemelése; ez biz­tosítja, hogy az aktiv és a nyugdíjas la­kosság jövedelmi helyzete közel azo­nos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos reálérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlép­csős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év elejétől az eme­lés kétharmad része, s az év második felében a fennmaradó - az esetleges többletbevétellel növelt - rész kerülne felhasználásra. A januári ütemezés át­lagosan mintegy 950 forint nyugdíj- emelést tenne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét in­tézkedési változatot nyújtott be az Or­szággyűlésnek. A családi pótlékot - az 1991. évi álla­mi költségvetésben jóváhagyott ösz- szegből - gyermekenként átlagosan - a november havi 100 forint emelésen túl- havi 350 forinttal (mintegy 15 száza­lékkal) lehet növelni. A kormányzati ja­vaslat az intézkedési keret felhasználá­sára 200-750 forintig terjedő differen­ciált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és több- gyermekesek és a tartósan beteg, to­vábbá az állami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedül­állók. Az önkormányzatok szociális felada­tainak fokozottabb állami támogatása érdekében került bevezetésre a szo­ciális támogatások normatívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé teszi a szociális alapellátás körébe sorolt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési cél- támogatás áll az önkormányzatok ren­delkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. A pápalátogatásra 500 milliá a költségvetésből A pápa nem csak a magyar katolikus egyház, de az egész magyar nép vendége lesz. Látogatásának költségeihez Így az állam is hozzájárul - adott tájékoztatást az MTI kérésére pénteken Vass György kormányfőtanácsos. Róma püspöke a tervek szerint augusztus 16. és 20. között tartózkodik majd ha­zánkban. Az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásakor 500 millió forin­tot szavazott meg a négy és fél napos vizit dotációjára. Vass György beszámolt ar­ról, hogy az esemény szervezését koordináló Nemzeti Előkészítő Bizottság hama­rosan dönt az összeg felhasználásáról. Ebből segíteni kell az egyes rendezvények helyszínének önkormányzatait, s a különböző infrastrukturális és egyéb szolgál­tatásokat végző tárcákat is. A pénz egy részét egészségügyi és más létesítmények építésére, hírközlési beruházásokra, a pápa és kísérete utaztatására fordítják majd. A valószínűleg sok zarándokot vonzó eseményekre felújítanak több egyházi műemléket is. Gyorsul például a budapesti Szent István-bazilika tatarozása, s - egyebek között - rendbe hozzák a pécsi és a nyíregyházi püspöki palotákat is. Belépődíjat egyetlen rendezvényen sem fognak szedni - szögezte le a kor­mányfőtanácsos. A tisztviselő információi szerint a katolikus egyház - saját esz­közeiből - az állami támogatáshoz hasonló mértékű összeget fordít majd a szent­atya első magyarországi útjára. Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem A többlet csaknem egymilliárd dollár Miért vették el az iskolák pénzét? Igazgatók kontra polgármester Kölcsönös bizalom kellene Áremelés Berlini jósnő a Perzsa-öbölről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents