Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

1991. január 7. NÉPÚJSÁG 5 Kosárlabda Az előkészületi mérkőzésnek is van tanulsága Dr. Oláh (középen) tíz ponttal járult csapata győzelméhez KSC Szekszárd-Egis-OSC 78-77 (45-35). Szekszárd, 100 né­ző. V.: Szabó IV. Szekszárd: Pott (21), Kranyecz (14), Imreh (5), Pet- rik (4), Szilágyi (10). Csere: dr. Oláh (10), Pfeifenróth (4), Bihari (4), Sza­bó (-), Zerényi (6). Edző: Szabó Ödön. Egis-OSC: Herczeg (6), Ba- ráth (16), Talán (16), Kassay (6), Schwarz (10). Csere: Somogyi (2), Pap (-), Benedek (8), Hejes (5), Szívós (8). Edző: Varga István. A barátságos, előkészületi találko­zón fokozatosan lendült játékba mindkét csapat, aztán az orvos­egyetemisták ledolgozták ötpon­tos hátrányukat, sőt a 4. perc elején 9-7-re már ők vezettek. A folytatás­ban 17-9-re újfent megugrott a ha­zai gárda. Gyors indításokból és az ellenfél védekezési hibáiból terem­tett ziccereket értékesítették. A „B” csoportos fővárosiakat űzte-haj- totta a vezető edzőjük, a lányok nem adták fel, igy a félidő derekán 25-23-ra felzárkóztak. A szekszár­diaknál Pott jeleskedett a gólgyár­tásban, s miután ebben kicsit ma­gára maradt, így a 13. percben egy pontra apadt a szekszárdi előny: 31 -30. Közben a 8. csapatszemélyi és összegyűlt, ám mint kiderült: a fővárosiak nagy hibaszázalékkal dobták a büntetőket. A17. percben 40- 32, majd szünetig tíz pontra nőtt ez az előny. Ponterősen kezdett szünet után a Szekszárd, négy perc alatt 56­41- re elhúzott. Továbbra is a ha­zaiak irányították a játékot, és a 30. perc végén húszpontos előnyre tettek szert: 70-50. Ekkor szemlá­tomást „padlóra” kerültek a vendé­gek, úgy tűnt a véghajrá csak köte­lező ponzum a házigazdák számá­ra. A délelőtti barátságos matiné változatosságát bizonyítja, hogy a 35. percben 74-63-ra felzárkóztak a vendégek. Igaz, ekkor a kezdő­ötösből már csak Szilágyi volt pá­lyán a hazaiaknál. Aztán a végjá­tékban egyértelművé vált a főváro­siak fölénye, így a 20 pontos hazai előnyből csupán egyetlen egy ma­radt, ami végül döntött. Hiba lenne messzemenő követ­keztetéseket levonni az előkészületi találkozóból. Azt azonban nem árt megjegyezni: az Egis-OSC együtte­sével a felsőházban maradásért még tétremenő mérkőzést is játszik a KSC Szekszárd együttese. Németország az első ellenfél Az asztaliteniszezők idei első nagy erőpróbája lesz a München­ben január 18-20. között sorra ke­rülő férfi Nemzetek Kupája csapat- verseny. Az első ízben megrende­zésre kerülő viadalon 100 000 dol­lárt osztanak szét a nyolc együttes között, s a legutóbbi EB-helyezése alapján a magyar válogatott is ott lehet az indulók sorában. A házigazda németek már elké­szítették a részletes programot, a csapatok két négyes csoportban körmérkőzést vívnak az 1972-es olimpiára épült Rudi Sedlmayer Halléban. A csoportokból két-két csapat jut tovább az elődöntőbe, ahol az A/1 a B/2-vel, a B/1 az A/2- vel találkozik. A két győztes játssza a zárónapon a finálét. A sorsolás ismeretében Bérezik Zoltán, a magyar válogatott szak­vezetője a következőket mondta:- Ilyen mezőnyben minden mér­kőzés nehéz, de számunkra talán a legnehezebb, hogy éppen a házi­gazda és nagy reményekkel induló német válogatott ellen kezdünk. Jörg Rosskopf és Steffen Fetzner világbajnokok a párosban, s ezen a Davis Kupa-rendszerű tornán ez óriási előny, hiszen most is min­denkiellen esélyesek ebben a sok­szor döntő partiban. A Mazunovfivé­rekkel kiálló szovjet együttes, vala­mint a mindig veszélyes angol gárda nehéz feladat elé állít bennünket. Tervünk szerint a Harczi Zsolt, Né­meth Károly, Varga Sándor összeté­telű csapat utazik Münchenbe. Ma délután a szakemberek voksolnak Kik lesznek a megye legjobb sportolói? Most már igazán csak órák kér­dése, hogy véglegessé váljon az 1990-es esztendő legjobb Tolna megyei sportolóinak, illetve csa­patainak végső sorrendje. Szer­kesztőségünkben befejeződött a 13. alkalommal meghirdetett az év legjobbjainak megválasztására beérkezett 2054 olvasói szavazó­szelvény értékelése. A 7-5-3-as pontérték alapján kialakult egy ranglista, ez lezárta az „első fél­időt”. A másodikra ma délután 15 órakor Szekszárdon, a megyei sportszékház tanácstermében kerül sor, ahol a sportvezetés által kijelölt 11 tagú szakzsűri (Mozolai János, Schneider Konrád, Kiss Gábor, Horváth Ferenc, Balzsay Károly, Kardos György, Hajdics Klára, Link Ferenc, Arató Vilmos, Hajba Antal és Szabó Miklós) is voksol. Nekik már „egyszerűbb" feladatuk lesz, hiszen az olvasói szavazatokkal összeállt tízes egyéni, illetve a hatos csapat­ranglista helyezettjeire kell sza­vazni. A két szavazati pontérték adja a végső sorrendet, hogy aztán - előreláthatóan január 20-án Szekszárdon - a dobogós helye­zettek átvehessék a 16 szponzor által felajánlott díjakat az ünnepé­lyes eredményhirdetésen. így kellett volna! I 1. Atalanta-Cesena 3-0 1 2. Bari-Pisa 2-0 1 3. Bologna-Milan 1-1 X 4. Fiorentina-Lazio 1-1 X 5. Internazionale-Genoa 2-1 1 6. Juventus-Napoli 1-0 1 7. Parma-Lecce 0-0 x 8. Róma-Cagiiari 0-0 x 9. Sampdoria-Torino 1-2 2 10. Cosenza-Barletta 1-1 X 11. Foggia-Ancona 2-0 1 12. Messina-Taranto 0-0 x 13. Padova-Cremonese 0-1 2 Pluszmérkőzés: 14. Triestina-Udinese 1-1 X Újabb veszprémi győzelem A Párizsban zajló férfi kézilabda­tornán a magyar színeket képvise­lő VÁÉV Bramac az 5-8. helyért folytathatja a helyosztó küzdelme­ket, miután a selejtezőkben cso­portjában a 3. helyen végzett. A veszprémiek 26-24 arányú győzelmet arattak a francia US Ivry ellen, míg a másik találkozón Japán hosszabítás után 35-32-re bizo­nyult jobbnak Kuba válogatottjá­nál. ' Ma elnökségi ülés a Dózsánál Az ORFK kimondta a szentenciát A múlt hónapban többször is írtunk a Szekszárdi Dózsa kontra főkapitányság ügyről, meghallgatva mindkét fél véleményét. A hallottakból ítélve nehéz megjósolni, hogy van-e jövője az egyesületnek, hisz a belügy gyakorlatilag magára hagyta a Dózsát, mely­nek ezek után - ahogy azt önálló jogi személyként ille­ne - egyedül kell megállnia a lábán. Ami persze rossz viccnek tűnik, ugyanis jelenleg tízmillió az adósságál­lománya és minimum újabb tízmillió az ez évi költség- vetése. Abba talán ne is menjünk bele, hogy ebből mennyi áll rendelkezésre... Dr. Horgos Ferenc megyei rendőr-főkapitány la­punk rendelkezésére bocsátotta az 1990. december 20-án az ORFK gazdasági főigazgatója által a vidéki Dózsa SE-kel kapcsolatban megtartott értekezletről készült feljegyzést. Innentől kezdve már felesleges a vita a Dózsa sörözőről vagy bármiről, hisz kimondva vagyon a végső ítélet: „Nekünk - mármint az ORFK-nak - a szerk. - a jö­vőben nem Dózsára van szükségünk, hanem kikép­zőbázisokra és sportközpontokra. Ezért az ORFK- nak egyértelműen az az álláspontja, hogy a vidéki Dózsákat, sportegyesületeket megszüntetjük. Meg­szüntetjük és ezeket a létesítményeket, melyek je­lenleg is állami tulajdonban vannak, a kezelői jog a BM-é, azokat ténylegesen is visszavesszük rendőr­ségi használatba... mert ez rendőrségi érdek.” Egyenes beszéd, még ha kissé kegyetlennek is hat, ugyanis egy nagy múltú, patinás egyesület halálos íté­lete lehet ez a három mondat. Mindenesetre a megyei főkapitány azóta járt Szekszárd polgármesterénél valamiféle megoldást keresve. A Szekszárdi Dózsa képviseletében senki nem jelent meg, igaz, hogy el­mondásuk szerint csak két órával előtte kapták meg a szóbeli meghívót, de a megadott időpontban nem értek rá... De lássuk, mit mondanak az érdekeltek, van-e még segítség, illetve ki mit tud felajánlani. Kocsis Imre Antal, polgármester: - A képviseleti testületnek kell az esetleges támogatásról dönteni. Január 17-én lesz a legközelebbi ülésünk... Egyéb­ként a Dózsa a városnak is tartozik 3 millió forinttal, amiről nem szeretnénk lemondani... Dr. Horgos Ferenc, megyei főkapitány: - A polgár- mesterrel történt tárgyalásunk során elhangzott, mi­szerint ő az önkormányzat következő ülésén az alábbi előterjesztést teszi: a pálya és egyéb létesítmények - melyek természetesen továbbra is a focicsapat ren­delkezésére állnak - rezsiköltségébe beszállnának, azt részükre megtérítik, így a Dózsának egy fillért sem kellene fizetni a használatukért. Az már a képviselő- testületen múlik, hogy elfogadják-e ezt a javaslatot. Kalász János, a Dózsa társadalmi elnöke: Január 7-én lesz elnökségi ülésünk, melyre többek között meghívtuk az alpolgármestert is. Elképzelhető, hogy utána össze kell hívnunk a közgyűlést, mert igen ko­moly a helyzet. Több alternatíva lehetséges: segít az önkormányzat, vagy megszűnünk, vagy esetleg egy alapítványt hozunk létre. Persze kérdés, hogy ez utób­bi mire lenne elég. Egyébként minden valószínűség szeint a Dózsa név eltörlésre kerül. A helyzetünk vál­ságos, ehhez csak egy adalékot mondanék: a januári béreket csak kölcsönből tudtuk kifizetni... Folytatás lesz... Krasznai Z. Női pólóban: győzelem a világbajnok ellen Bár vasárnap már az úszók is színre, pontosabban rajtkőre lép­tek, magyar szempontból mégis a vízilabda állt a figyelem előterében. Nem csupán azért, mert a piros-fe- hér-zöld színek képviseletében senki sem indult az 50 méteres számokban, hanem mert az egy- hossznyi vetélkedőket - kivéve az 50 m-es férfi és női gyorsot, amely a hivatalos program része - a világ- bajnokság versenyeként bonyolít­ják le ugyan, mégsem akasztanak vb-érmeket a dobogósok nyaká­ba. A hivatalosan a FINA, a nemzet­közi szövetség sprintversenyeként számon tartott viadalokra ezért sem tolongtak különösebben az úszók, feltűnő volt, hogy például az amerikaiak, akik pedig jelenleg diktálnak az úszósportban, senkit sem neveztek az 50-es futamok­ra... Magyar vonatkozású fejlemény, hogy „befutott” a tizenharmadik úszó is Perthbe. Pohl Anett, a BVSC versenyzője, aki kedden a 200 mé­ter mellen mutatkozik be, klubjá­nak támogatásával, szponzori se­gítséggel vehet részt az ausztrá­liai világbajnokságon. Az első „fecskék” a magyarok közül Gütt- ler Károly, Rózsa Norbert és Ágh Norbert lesznek, valamennyien hétfőn startolnak a Superdrome központi medencéjében. Güttler és Rózsa otthoni idő szerint hajnal­ban, valamivel 2 óra után, a férfi 100 m-es mellúszás előfutamában szerepel, s várhatóan biztosan jut majd be mindkettő a nyugat-auszt­ráliai órajárás alapján esti döntőbe (magyar idő szerint 11.30-kor kez­dődnek a finálék). Ágh a férfi 200 m gyorson próbálkozik hasonlóval, bár az ő esélyei sokkalta halvá­nyabbak. Mindenesetre a döntők nem sokkal kezdődnek előbb, mint a férfi pólósok D-csoportjának ran­gadója, a Magyar-Németország összecsapás, így az események közötti „átfedés” miatt a magyaro­kért szorítók válaszút elé kerülhet­nek. Vagyis aki Güttlerék remélt fi- nalista szereplésére és a Konrád- légénységre egyformán kiváncsi, ingázhat majd a két helyszín kö­zött. A pólónál maradva: vasárnap korán zajlott le az ébresztő mind a magyar férfi-, mind a női váloga­tottnál, a sorsolás matinéelőadás­ra szólította ugyanis mindkét csa­patot. A férfigárda volt a frissebb, Petőváryék a csoport leggyen­gébb, helyesebben egyedüli gyen­ge együttesével, az egyiptomi válo­gatottal játszottak, de valójában in­kább játszadoztak. Magyarország-Egyiptom 20-4 (6-1, 6-2, 4-0, 4-1). Vezette: Van Zenderen (holland), Andersen (norvég). Magyarország: Kuna - Schmiedt 1, Petőváry 2, Tóth L. 3, Mészáros 2, Vincze 1, Tóth I. 2, Dóczi 3, Benedek 1, Péter 4, Sprok 1, Tóth, Frank. Egyiptom: Ashraf - Farag, Amin, Moris, Saleh 3, Awd, Nafie, Abouzeid 1, Ayad, Ezz, Sha- mala, Dahawy. Mivel a nagy vetélytárs németek 22-7-re verték az egyiptomiakat, csakis az lehetett a válogatott fel­adata, hogy hasonló, sőt, ha lehet, még nagyobb különbséggel nyer­jen. E „forgatókönyv” szellemében kezdett a gárda, Tóthék - László és Imre - vitték a primet, egymás után lőtték a szebbnél szebb gólo­kat. Kuna remekelt a kapuban, 4 m- est is hárított, s csak egyszer tudta az ellenfél feltörni az általa állított reteszt. A második negyed hű tükörképe volt az elsőnek, ismét fél tucat ma­gyar találat, amire csak kétszer ér­kezett válasz a túloldalról. Most már mások is beszálltak a gólter­melésbe, amelynek leglátványo­sabb „darabját” Dóczi állította elő: 5 mp-cel a vége előtt varázslatos beforgatás csattanójaként vette be az egyiptomi kaput. A harmadik hét perc annyiban hozott változást, hogy a magyarok kissé visszavettek a lendületből, amiért igazán kár volt, hiszen az arab legénység szabályos k. o.-ká- bulatban tűrte, hogy minden Pető­váryék akarata szerint történjék. Jellemző a könnyelműségre, hogy a játékrész vége felé több mint há­rom percen át nem lőtt gólt a csa­pat, holott erre fél tucat lehetőség is akadt! A záró negyedben sem erőltette már igazán a különbségnövelést a magyar válogatott, több helyzetet is elszórakoztak a játékosok. Még jó, hogy büntetlenül tehették, mert az egyiptomiak egyetlen esetet ki­véve, képtelenek voltak betalálni Kuna hálójába. Magyarország-Ausztrália 10-8 (1-2,1-3,5-2,3-1). Vezette: Hantal (török), Omar (egyiptomi). Magyar- ország: Szálkái - Dancsa 2, Eke 4, Kertész 1, Rafael 1, Stieber 2, Vin­cze, Bajusz. Ausztrália: Wade - Co­peland 3, Hankin 1, K. Jones, Lee- son 3, Northam, Purdie, Watson, Williams 1. Amilyen könnyű volt az újabb 2 pont megszerzése a férfiváloga­tottnak, annyira nagy csata várt a nőkre, akik a második csoportmér­kőzésen a világbajnoki címet védő ausztrálokat kapták ellenfélül. Ráadásul a vb házigazdái azért is fenték a fogukat a magyarokra, mert első találkozójukat az Egye­sült Államok vb-bronzérmes együttese ellen elvesztették. Tehát létkérdés volt számukra a négy kö­zé kerüléshez, hogy ezúttal győz­zenek. Hát ez nem sikerült. Az Eb-ezüst­érmes magyar csapat hálátlan vendégként 10-8-ra elpáholta a hazaiak legjobbjait! Az első és a második játékrész­ben a dr.Tóth Gyula-Pócsik Dénes duó által felkészített gárda játszott idegesebben, az „auszik” négygó­los előnyt szereztek. Úgy festett, oda a mérkőzés. De fordult a koc­ka, pontosabban fordítottak Dan- csáék. A harmadik harmadban főleg az ekkor bomba formát mutató Eke révén, aki egymás után háromszor is nagyon messziről vette be az ausztrál kaput, utolérték a vendég­látókat, a befejező 7 percben pedig kiharcolták az elődöntőbe jutást je­lentő győzelmet is. Igazi nagy bra­vúr!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents