Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. január 30. Vállalkozás, piac, Kisvállalkozók oldala KÉPÚJSÁG 5 tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás A lényeg: a vendég elégedett legyen Panzió a város szélén Egy vállalkozó Bonyhádról: Koller Márton Egyelőre nyugalom a nyugtaadás körül Jogszabály van, pénztárgép nincs 1992-ig mentesség szerezhető- Szinte már csak hobbiból csi­nálom, nem a több pénzért, hiszen minden vállalkozó természetes igénye, hogy a „birodalmát” fejlesz- sze, bővítse - mondta Koller Már­ton, a bonyhádi Szőlőhegy ven­déglő tulajdonosa, amikor arról ér­deklődtünk, hogy miért szánta el magát panzió építésére.- Nem túl kockázatos lépés ez ma, amikor az életszínvonalunkzu- hanórepülésbe kezdett, amikor a legtöbb család napi megélhetési gondokkal küzd?- Persze hogy az, de a kockzat a vállalkozás velejárója. Tulajdon­képpen nagyobb rizikó volt abban, hogy öt évvel ezelőtt itt a város szé­lén, a forgalomból kieső helyen, ráadásul a tanácstól bérelt terüle­ten fel mertük építeni ezt a vendég­lőt. Nagyon sok munkával, figye­lemmel, ötlettel lehetett csak jó for­galmat elérni eddig is, és nyilván ezután sem lesz másként. Azt ter­mészetesen nem várom, hogy a bonyhádi családok rendszeresen ide járnak majd ebédelni vagy va­csorázni, de mindig akad valami­lyen rendezvény, esküvő, keresz­telő, osztálytalálkozó. A néhány napot Bonyhádon tartózkodó üz­letemberekre is számítok, nem be­szélve a hagyományosan erős kapcsolatok okán itt megforduló németekről. Gyakran kérdezték tő­lem, hogy hol lehet megszállni, de Bonyhádon egyáltalán nincs szál­loda, így legfeljebb azt ajánlhattam, hogy magánházaknál próbálkoz­zanak. Alapjában véve emiatt gon­doltam arra, hogy érdemes lenne itt egy panziót építeni.- Úgy hallottam, hogy az Idegen­„Az idén még nem mertem az ár­akhoz nyúlni” forgalmi Alapból kapott ehhez pénzt...- Igen, még ’88-ban olvastam er­ről a lehetőségről, megpályáztam és végül - a megyében egyedül - meg is kaptam a kedvezményes hi­telt. Ez azt jelenti, hogy 20 százalé­kos fix kamatozású a kölcsön és csak 1993-ban kell elkezdeni a törlesztést. Természetesen saját erőt is be kellett mutatni, mégpedig 50 százalékot. Annak idején ké­szült egy költségvetés, és a hitelt részletekben, hároméves bontás­ban kapom meg. Azóta persze az éitési költségek alaposan megvál­toztak, a ’88-as költségvetési ősz- szegek ma már nem sokat érnek. Az igazsághoz azonban hozzá tar­tozik, hogy e hitel nélkül nem mer­tünk volna belevágni.- Milyen lesz ez a panzió, és mi­kor nyitnak?- Szeretnénk első osztályú szín­vonalat biztosítani a vendégeknek, elérhető áron. Május elsején tíz szobával indulunk, amelyek két­ágyasak lesznek, természetesen fürdőszobával, mellékhelyiséggel. A szobákba fotelágyakat is te­szünk, hogy alkalmasint egy 3-4 fős család is meg tudjon szállni. Ezeket a szobákat már majdnem egész májusra előre lefoglalták né­met vendégek, addigra tehát min­denképpen el kell készülnünk. Ősz­szel kezdtük az alapozást, ma már tető alatt van az épület, folyik a va­kolás, bútorbeszerzés. Egyelőre megmarad a régi vendéglő, vagyis ez a faház, és együtt üzemel a pan­zióval. Később ezt az öreg épületet lebontjuk, és a helyén tovább bővül a panzió.- Ön már tapasztalt vállalkozó, tapasztalt vendéglátó. Mi vezethet sikerre egy ilyen vállalkozást?- A lényeg, hogy a vendég elé­gedetten távozzon és később visz- szatérjen. A kérdés az, hogy ezt ho­gyan lehet elérni. A válasz itt is egy­szerű: a lehető legalacsonyabb áron a legmagasabb szintű szol­gáltatást kell nyújtani. Már amikor a vendéglőt nyitottuk, tudtam, hogy csak nagyon jó és olcsó, házias ételekkel lehet idecsábítani az em­bereket. A feleségem a főszakács, ő gondoskodik az ízekről, a válto­zatosságról és irányítja a szaká­csokat, tanulókat. Fontos az is, hogy a tanulók ne mosogassanak, krumplit pucoljanak, meg takarít­sanak, mint máshol, hanem a szak­mát tanulják meg a lehető legjob­ban és mielőbb önállóan tudjanak dolgozni. Ami az árakat illeti, mon­dok néhány példát a mai étlapról: gombapaprikás galuskával 55,50, öreglegény bableves 27, túrós csusza 40 forint. Nálunk a vendég 100 forintból jóllakhat és még ihat is hozzá valamit. Nemegyszer elő­fordult, hogy a Balatonról érkező németek szinte kinevettek az ala­csony árak láttán. Én viszont igyek­szem ragaszkodni ezekhez még most is, amikor ilyen nagy áremel­kedések voltak és az egyéb költsé­geink is 100-200 százalékkal nőt­tek. A január, február mindig is holt szezon volt a vendéglátásban, így most inkább ráfizetek, de nem emelem az árakat, nehogy elriasz- szam a kuncsaftokat. Nekem a leg­fontosabb az, hogy ha távozik a vendég, úgy köszönjön: a viszont­látásra!- árki ­Amint azt a vállalkozók nyilván tudják, a nyugtaadási kötelezett­ség fokozatosan lép - illetve lépett - életbe a tevékenységi köröktől függően. A magánkereskedők, akiket leginkább érint ez a kötele­zettség, kezdettől fogva tiltakoztak a jogszabály bevezetése ellen, hiá­ba. A gyakorlatban azonban mint­ha mégis ők győztek volna, hiszen üzleteikbe betérve nem nagyon ta­lálkozhatunk pénztárgépekkel. Hogy mi ennek a magyarázata, azt dr. Fischer Sándortól, a KisoszTol- na Megyei Szervezetének titkárától kérdeztük. Mint elmondta, mais tiltakoznak, mert a rendelet nem szektorsemle­ges, lassítja a munkát, a pénztárgé­pek drágák és a jelenlegi gazdasá­gi környezet nem indokolja az al­kalmazásukat. A jogszabály azon­ban szerencsére tartalmaz kibúvó­kat, az ezek kihasználására kiala­kított módszert Tolna megyétől az ország más részein is átvették ma már. Amennyiben ugyanis az adóalany többféle üzletköri beso­rolás szerinti, nyugtaadási kötele­zettség alá eső tevékenységet foly­tat, minden értékesítése tekinteté­ben a számára előírt legkésőbbi időponttól kell annak eleget tennie. Az üzletkörök bővítése viszont egy­szerű adminisztratív lépés, semmi akadálya tehát, hogy egy-egy vál­lalkozó olyan üzletkörre is kérjen engedélyt, amelynél csak később lép életbe a nyugtaadási kötele­zettség. Ilyen módon gyakorlatilag minden magánkereskedő elérheti, hogy 1991 -ben számára ne legyen kötelező a nyugtaadás. így például 1992. január 1-jéig mentes ez alól az általános áruház, élelmiszer-áruház, élelmiszer- szaküzlet, élelmiszer jellegű ve­gyes üzlet, utazási iroda és ügy­nökség, kölcsönző, videotéka, üvegvisszaváltó üzlet, élelmiszer vagy napi cikkek automatán törté­nő értékesítése, játékautomaták, játékterem üzemeltetése, záloghi­telüzlet. Teljes mértékben mentes a nyugtaadási kötelezettség alól az üzemanyagtöltő állomásokon foly­tatott értékesítés, hírlapárusítás, kenyér és péksütemény árusítása, valamint a vendéglátópari egysé­gek közül azok, ahol nincs ülőhelyi kiszolgálás, mint például a pecse­nye-, lángos-, hamburgersütők, fagylaltárusok. Ebbe a körbe tartozik az egysze­mélyes élelmiszerüzlet is, de csak akkor, ha nincs alkalmazott vagy segítő családtag. Ha valaki mégis beszerzi a pénz­tárgépet, annak tudnia kell, hogy a gép árát nemcsak azok igényelhe­tik vissza, kik áfa fizetésre kötele­zettek, hanem az áfamentességet élvezők is. A pénztárgép beszerzé­sére fordított összeg már akkor igényelhető az APEH-től, ha a gép még nincs meg, de a szándék visz- szaigazolt megrendeléssel bizo­nyítható. A régi faház helyén is a panzió terjeszkedik tovább fotó: gottvald Jogszabályfigyelő- A helyi adókról az 1990. évi C. tv. rendelkezik. Az ön- kormányzat kizárólagos jo­ga, hogy a törvényben meg­határozott adóalanyok és adótárgyak tekintetében a helyi adókat vagy azok vala­melyikét (építményadó, te­lekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó és helyi iparűzési adó) bevezesse.- Az 1990. évi XCVIII. tv. a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényt módosítot­ta. E rendelet 9. §. (2) bekez­dése kimondja, hogy a külföl­di részvételével működő tár­saság alapításához, társa­ságban való részvételhez de­vizahatósági engedély ­1991. január 1. napjától - nem szükséges.- Az 1990. évi XCIX. tör­vény a vállalkozási nyere­ségadóról és az állami va­gyon utáni részesedésről szóló törvényt módosította. E törvény szerint az 1991., 1992. és 1993. évben a 100 százalékban magyar magán- tulajdonban lévő vállalkozás esetében a nyereség nagy­ságától függetlenül a vállal­kozási nyereségadó mértéke az általános 40 százalék he­lyett 20 százalék lesz. A kez­dő magánvállalkozók az in­dulás évében a jövőben 16 százalékos adókulcs alapján adóznak.- A 36/1990. (XII. 28.) PM rendelet rendelkezik a szám­la - egyszerűsített számla -, nyugtaadási kötelezettség részletes szabályairól, vala­mint a pénztárgép beszerzé­si ára előzetesen felszámított forgalmi adóként történő el­számolásáról.-Az 1990. XCIV. tv. az álta­lános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL törvényt módo­sította. Az Alkotmánybíróság 15/ 1990. (VII. 11.) AB határo­zata, valamint az ehhez kap­csolódó vállalkozási nyere­ségadó, illetve magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása tette szükségessé a törvény megalkotását.- A 26/1990. (XII. 27.) PM-NGKM rendelet a vám­jog részletes szabályainak megállapításáról és a vámel­járás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosítá­sáról rendelkezik.- Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tör­vény életbelépésével hatá­lyát vesztette a 38/1984. (XI. 5.) MT sz. rendelet, amely előírta a kereskedelmi eladá­si ár érvényesítése esetén a beszerzési költségek, az al­kalmazott kereskedelmi ár­rés és a ténylegesen érvé­nyesített árak nyilvántartását, ezek öt évig történő megőr­zését árdokumentációként. Kibocsátó: (másként emittens) az értékpa­pír kiállítója. Kifizetési és letéti hely: az a pénzintézet, ahol az érték­papír tulajdonosa az esedékes ho­zamszelvényeit beváltja. Klíring: (ang.: tisztázás) bankok vagy or­szágok közti kölcsönös követelé­sek elszámolása. Kondíciók: (lat.: feltételek, körülmények) üz­leti feltételek, főként szállítási és fi­zetési feltételek; bankok esetében a kamat- és jutaléktételek is idetar­toznak. Konjunktúra: a gazdasági fejlődés ciklikus fo­lyamata. Konjunktúrapolitika: mindazon állami intézkedések, amelyek a konjunktúra alakulását befolyásolják. Konszern: jogilag önálló társaságok cso­portja, amelyek tőkeérdekeltségen keresztül egységes gazdasági irá­nyítás alatt állnak. Konverzió: egy értékpapír átalakítása (pl. ugyanazon adós régi kölcsönköt­vényeinek átalakítása újakká, más feltételekkel). Kötelezettség: a tőzsdenyelvben értékpapírok vásárlása vagy értékpapírokba történő befektetés. Kötvény: állam vagy jogi személy által ki­bocsátott, valamely értékről szóló kötelezvény, kölcsönfelvétel céljá­ból. A kötvényeket többnyire előre meghatározott, fix kamatozással és meghatározott futamidőre bo­csátják ki. Hírek kereskedőknek, iparosoknak A Kisosz azon tagjainak, aki­ket tulajdonuktól megfosztot­tak, a kárpótlási igények be­nyújtásához segítséget ad. Minden hétfőn egész nap várja az érdeklődőket a megyei szer­vezet Szekszárdon, a Kecskés Ferenc u. 7. alatt. * A Kisosz 1991. februárban a leendő és a már működő vállal­kozók (jelenlegi szerződéses üzletvezetők, bérlők, magánke­reskedők, társasági tagok) ré­szére vegyeskereskedői, ve­gyesiparcikk boltvezetői, illet­ve vendéglátó üzletvezetői tan­folyamot szervez. * Azok a bolti kiskereskedők, il­letve vendéglátósok, akik az áfa­törvény szerinti különleges eljá­rást választották, valamint a fize­tő vendéglátósok és az egyéb értékesítő vállalkozók, akik áta­lány szerint adóznak, 1991. feb­ruár 15-ig eleget kell, hogy te­gyenek bejelentési kötelezettsé­güknek az APEH-nál. A vállalko­zói nyereségadó mértéke az egyéni vállalkozók és a tisztán belföldi magánszemélyekből ál­ló társaságok esetén 50 száza­lékkal csökkent. A VÁNYA sze­rinti adózásra 1991. február 28- ig lehet átjelentkezni. * A Szekszárd és Környéke Ál­talános Ipartestület is folyama­tosan bővíti a tagjai számára nyújtott szolgáltatásokat, figye­lembe véve a jogszabályok ak­tuális változásait. így például se­gítséget adnak külkereskedelmi tevékenység beindításához, hi­tellehetőségek felkutatásához, szakszerű hitelkérelmek, adó­bevallások elkészítéséhez, vál­lalják társaságok alapítását, vál­lalkozások jogi képviseletét, ren­dezvények szervezését. A gépjárműhasználat költségtérítéséről Gépkocsi használata esetén a kereskedők költségtérítése 1990. október 26-tól módosult, ezt az idei adóbevallásnál figye­lembe kell venni. Személygépkocsi esetén 4 Ft/km, plusz az alábbi táblázat szerinti üzemanyag-ellenérték számolható el: Üzemanyagfajta Elszámolható költségtérítés Dízelgépkocsihoz gázolaj 3,00 Ft/km 1200-as Lada, 86-os oktánszámú benzin 4,40 Ft/km Többi Lada, 92-es oktánszámú benzin 4,70 Ft/km ólommentes (95-ös) 4,90 Ft/km 98-as oktánszámú 5,00 Ft/km A KÖFIÉM-rendelet mellékletében típusonként megállapítható, hogy mely kocsihoz milyen üzemanyag használható. A tehergép­kocsi elszámolásnál a Magyar Kereskedő 1990. évi 33. számá­ban megjelent 2. számú megoldási módban említett normák ke­rülnek a rendelet szerint hatályon kívül helyezésre. Itt a 11 /1990. (IV. 30.) KÖFIÉM-rendelet 1. számú melléklete szerinti normákat kell alkalmazni. A költségtérítés kiszámításánál a fenti összegek az 1990. októ­ber 26-tól 1991. január 16-ig terjedő időszakra érvényesek, te­kintettel arra, hogy ez utóbbi időpontban ismét drágult az üzem­anyag. Ezt követően tehát 86-os motorbenzin esetén 5,30 Ft/km, 92-es esetén 5.60 Ft/km, 98-as esetén 5,90 Ft/km, ólommentes esetén 5,70 Ft/km, dízeljárművek esetén pedig 3,10, 3,25 vagy 3,40 Ft/km számítható fel üzemanyagköltségként.' Tőzsdeszótár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents