Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. január 23 Az atomerőműnél is: fő a biztonság Bombabiztos bunkerek ­Teller Ede elismeréssel szólt a PAV munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) Mindez azon előadások után tör­tént, amelyeket a PAV szakemberei tartottak a minden iránt érdeklődő vendégnek, aki rögvest félbeszakí­totta a tájékoztatót, amennyiben kétségesnek bizonyult számára néhány adat. Ez is jelzi azt a szelle­mi frissességet, amely a több, mint nyolcvan esztendő ellenére magá­tól értetődően sajátja Teller Edé­nek. Különös érdeklődést tanúsí­tott a professzor úr a biztonság- technikai kérdések iránt, megje­gyezvén, hogy rendkívül nagyra értékelendő az a diagnosztikai - azaz ellenőrző - tevékenység, amely folyamatosan tapasztalható az erőműnél.- Negyven éve foglalkozom reaktorbiztonsággal - jelentette ki Teller Ede a sajtó munkatársai szá­mára tartott tájékoztatón, majd alá­húzta: - Az itteni munka megállja a helyét bármilyen összehasonlítás­ban. Ami itt történik, az fontos Ma­gyarországnak, de fontos az egész világnak. Energiára szükség van, de mint ismeretes, az energia álta­lában szennyez. Ennek a hátrány­nak az elkerülése rendkívül költsé­ges. Ám van egy megoldás: az atomreaktorok - helyesen kezelve - nem költségesek és nem szeny- nyeznek. A jelen nehézségekből való kilábaláshoz energia kell, Pak­son pedig bebizonyították: a terve­zés jó, a határokon túl is követendő példával szolgálhat. Jellemző Teller Ede munkamód­szerére és munkatempójára, hogy a tőle interjút kérő újságírótól azon­nal megkérdezte: hány másodper­ces lenne a beszélgetés? így a hosszabb csevegés azonnal kút­baesett. Azt mindenesetre sikerült megtudni, hogy magyarországi utazásait a reaktorok határozzák meg, bár idejéből sokat tölt Buda­pesten is. S hogy az Egyesült Álla­Mindenfélével foglalkozom mokban miként tölti napjait? íme, a lakonikus rövidségű felelet: - Min­denfélével foglalkozom, ám sokkal többet kellene dolgoznom, mint amennyire képes vagyok...-szá- Fotó: Gottvald Gorbacsov és a Nobel-díj Az Országgyűlés keddi munkanapján: Az önkormányzatokról, a kárpótlásról és a tisztiorvosi rendszerről (Folytatás az 1. oldalról.) vényerőre emelésére; ez viszont nem teszi lehetővé a beható, rész­letező vitát. Az elnöklő Szabad György további hozzászólók je­lentkezéséig az általános vitát el­napolta. Szabó Lajos kisgazdapár­ti képviselő az igazságügyi minisz­terhez fordult az 1945 és 1963 kö­zött törvénysértő módon elítélt em­berek teljes rehabilitációjának le­hetőségéről érdeklődve. A képvi­selő emlékeztetett arra, hogy egy 1990 márciusában kelt törvény már hatálytalanította a törvénysér­tő ítéleteket, ugyanakkor a perek­ben elkobzott vagyon visszajutta­tásáról nem intézkedtek. Megkér­dezte: mikor, milyen törvény alap­ján juttatják vissza az ily módon el­vett vagyont. Balsai István igazság­ügy-miniszter utalt arra, hogy az említett semmisségi törvény egy később megalkotandó jogszabály hatáskörébe utalta az elkobzott va­gyon rendezésének ügyét. A kor­mány hozzáfogott a törvény megal­kotásához, hónapok óta folyik a jogszabály előkészítése. Balsai Ist­ván ígéretet tett arra, hogy még az idei év első felében az Országgyű­lés elé terjesztik azt a törvényjavas­latot, amely a törvénysértő elítélé­sekkel kapcsolatos vagyonjogi hátrányok orvoslására hivatott. A jóvátétel formájáról és mértékéről ma még korai nyilatkozni. Ugyan­akkor a miniszter annyit már el­mondott: véleménye szerint a va­gyonelkobzásokat inkább megfe­lelő kárpótlással, semmint az ere­deti állapot visszaállításával kelle­ne orvosolni. Az interpelláló képvi­selő egy meglepő fordulattal kije­lentette: 30 nap türelmi időt kér a miniszteri válasz elbírálására. Eny- nyi időre lenne szüksége ahhoz, hogy megkérdezze választói véle­ményét az elhangzottakról; a maga részéről egyébként elfogadhatat­lannak tartja a kárpótlás Balsai Ist­ván által vázolt módját. A miniszter válaszát az Országgyűlés is eluta­sította. Mihail Gorbacsov levélben jelezte a Nobel-díj Bizottság­nak, hogy szeretné utólag meg­tartani azt az előadást a norvég fővárosban, amely december­ben, a Nobel-dijak átadásának idején lett volna esedékes, de elmaradt, mert a belpolitikai problémák nem engedték a szovjet államfőt Oslóba utazni. Geir Lundstad, a Nobel-inté- zet igazgatója hétfőn közölte a sajtóval, hogy a szovjet vezető májusban kívánja megtartani előadását. Lundstad célzott rá, hogy a megváltozott körülmények, a balti államokban alkalmazott erőszak miatt ma már kérdéses igényli-e a Nobel-díj Bizottság a tavalyi Nobel-békedíjas fellé­pését. Kijelentette, hogy a tes­tület mindenesetre alaposan megvizsgálja MihaH Gorbacsov ajánlatát. A DPA hírügynökség emlékeztet rá, hogy a bizottság öt tagja közül három már nyil­vánosan elítélte a baltikumi fegyveres beavatkozást. Magyar nemzetiségű áldozat Rigában A Rigában vasárnap este történt incidens során megsebesült egy magyar nemzetiségű diák is. A 24 esztendős Fodor János, kárpátal­jai születésű szovjet állampolgár, a Lett Állami Egyetem hallgatója könnyebb lőtt fejsebbel került kór­házba, állapota kielégítő, s remél­hetőleg néhány napon belül kiírják - ezt Varga István leningrádi ma­gyar főkonzul közölte tegnap az MTI moszkvai irodájával. Varga István beszámolt arról, hogy a magyar konzuli szervek fi- gyelméta sérültek listáján szereplő név keltette fel, s ennek nyomán igyekeztek kideríteni a sebesült ki­létét. A magyar főkonzul telefonon is beszélt a sérültet ápoló orvosok­kal, s mielőbbi gyógyulást kívánt Fodor Jánosnak. A rigai összetűzésnek egyéb­ként volt egy finn sebesültje is. szárazföldi háború Veszélyben a magyar orvoscsoport? (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai katonai vezetés már decemberben jelezte, hogy párhu­zamos légi, földi és tengeri hadmű­veletekre lesz szükség Kuvait fel­szabadításához - mondta keddi tv- nyilatkozatában a Pentagon szóvi­vője. Pete Williams a CNN tévének adott interjúban nem hagyott két­séget afelől, hogy a folytatódó légi­támadások mellett előbb-utóbb a többi fegyvernem is bekapcsoló­dik majd a harcokba. A PBS rádió­ban egy amerikai katonai szakértő kijelentette: nyilvánvaló, hogy a beásott iraki páncéloshadosztá­lyok elleni harcok jelentős veszte­ségekkel járnak majd a szövetsé­gesek számára, akik egyébként a tervek szerint éjjel támadnak majd, mivel korszerű felszerelésük - az irakiakkal ellentétben - lehetővé teszi a hadviselést sötétben. Az ira­ki katonai hirforgalom működik, és kitűnt, hogy Irak a becsültnél jóval több rakétaállással rendelkezik, amelyek rendszeresen - bár sze­rencsére eredménytelenül - lőnek ki robbanófejeket Szaúd-Arábiára. Álcázás és megtévesztés Az Irak-ellenes koalíciós haderő légicsapásainak egy része minden bizonnyal megtévesztő rakéta­utánzatokra irányult, nem pedig valódi rakétákra. Ezt az egybe­hangzó megállapítást tette egy­mástól függetlenül a brit védelmi államminiszter Londonban és egy amerikai tábornok Washington­ban. A napokban iraki ellenzékiek is felhívták a figyelmet erre az es­hetőségre. Archie Hamilton brit vé­delmi államminiszter szerint fur- nérlémezből, fából, kartonpapírból készült utánzatokról van szó. Ezek felismerését nagyon megnehezíti, hogy Irak felett felhős az ég - mondta a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában. Robbanás és lehűlés Csak szélcsend esetén juthat fel a magas légkörbe a közel-keleti olajkutak esetleges felrobbantása­kor, kigyulladásakor a levegőbe kerülő korom. Ezt Pálvölgyi Tamás a Központi Légkörfizikai Intézet tu­dományos munkatársa mondotta az MTI érdeklődésére. Kifejtette: szél esetén a szél irányában né­hány száz kilométeres körzetben igen gyorsan kihullanak, kiüleped­nek a szennyező anyagok, korom­részek. Ennek során a szél meg­erősödésére, és igen erősen savas csapadékra is számítani lehet. Ha­zánkban a nagy távolság, illetve az uralkodó szélirány miatt nem kell tartani ettől a kicsapódástól. Szélcsend esetén a modellszá­mítások alapján elképzelhető, hogy az igen kis aerosolrészecs- kék - a nap melegének felhajtó ha­tását is figyelembe véve - feljutnak a magaslégköri rétegekbe, és ott vékony, a napsugárzást fékező ré­teget alkotnak. Ez elméletileg ég­hajlati lehűlést eredményezhet. Kik azok a fekete sapkások? Sapkájuk fekete, maszkjuk sö­tét, fegyverük villámgyors. Lelkűket nem ismerjük igazán. Csak tetteik­ről tudunk biztosat. A rigai roham óta még többet. A Baltikum ősla­kossága sötét, kegyetlen fickók­nak, a rendpártiak viszont „jogo­san bosszúálló angyaloknak” hívja a fiúkat. Még az ágyba is csőre töltött fegyverrel dőlnek aludni, hogy bár­mely pillanatban akcióba léphes­senek. Intenzív kiképzésükben tömeg­oszlatás, objektumok elleni roham, terroristák ártalmatlanná tétele, önvédelmi és túlélési gyakorlatok is szerepelnek. Elméleti óráikon a „tananyag" szerint mindenre fel kell készülni, mert „az emberek bármely pillanatban megtámad­hatják őket”. Az OMON (szabad fordításban: speciális feladatot ellátó rendőri alakulatok) nevű csapatot 1987 vé­gén hozták létre, majd 1988 elején módszeresen felfejlesztették. A fiúk nem akárhonnan érkeztek. Af­ganisztán poklait megjárt „veterá­nokból” és javarészt volt légide- szantosokból verbuválták ezt az alakulatot. Nyugati becslések szerint 25-35 ezren lehetnek és „kiemelt” fizetésük van. Hivatalosan a szovjet belügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak. A rigai rohamot kö­vető legfelsőbb moszkvai ködösí­tést figyelve azonban egyáltalán nem biztos, hogy valójában ott ren­delik el a bevetésüket. Legfőbb parancsnokuk Borisz Pugo belügyminiszter. Mily vélet­len: Pugo éppen a KGB lettországi parancsnoki székét adta fel a moszkvai belügyi bársonyszékért. Segítségére sem akárki dolgozik mostanában: az a Borisz Gromov tábornok, aki a dicstelen afgán ka­landban, részt vett szovjet hadse­reg utolsó katonájaként lépte át a határt. A reformista Moszkovszkije No- vosztyi a minap címlapsztorit szen­telt a fekete sapkásoknak. A fedő­lapról Alekszander Kuzmin főhad­nagy mosolyog az olvasóra. Hát­térben rigai szobája: hiányosan öl­tözött hölgyek, csodaautók a falon, hóhérkötelek a fogason és egy ha­talmas halálfejes zászló az előtér­ben. Szép kis idill. Kuzmin azt mondta a riporternek: „Ha a szov­jethatalom és a rend helyreállításá­ról van szó, szóljanak csak nekünk. Akár száz emberrel is rendet te­remtünk, elzavarjuk a mostani kor­mányt, és bíróság elé állítjuk a na­cionalistákat”. Egy másik parancs­nok így beszélt beosztottairól: „A semmiből jövünk és dolgunk vé­geztével a semmibe tűnünk el anél­kül, hogy bárki nyomunkra juthat­na. Minket nem lehet megvenni, de legyőzni sem, jó lesz, ha ezt meg­jegyzik.” Tanácskozott a megyei önkormányzat közgyűlése Alelnök Erős András, főjegyző dr. Farkas László Népességarányosan osztották el a 20,5 milliós tartalékot (Folytatás az 1. oldalról.) Priger József elmondotta, hogy a megyei apparátus tagjainak száma most 120 körül van, ugyanakkor a várható feladatok ellátásához mintegy 50 főre lesz szükség. Tu­catnyi dolgozó van abban az élet­korban, hogy korkedvezménnyel elmehet nyugdíjba. Ennek költség­vonzatát a munkaadónak kell vál­lalnia. A megyei közgyűlés ehhez hozzájárult. Ugyancsak döntöttek saját költségtérítésükről is: ez ja­nuár 1-jétől számolva személyen­ként és havonta 2000 forint lesz. Később került szóba , de tulaj­donképpen ide tartozik, hogy a megyei elnök és alelnök költségté­rítésére, napidíjaira havi 500-500 kilométerátalánynak megfelelő ősz- szeget szavaztak meg. Némi vita után úgy döntött a közgyűlés, hogy nem főállású, hanem társadalmi megbízatású alelnököt választa­nak, akinek tiszteletdíja a miniszteri fizetés 24,9 százaléka lesz. (A ren­delet 25 százalékban szabja meg a felső határt.) Összegszerűen ez egyébként bruttó 17 ezer forint kö­rül van. A szavazólapra három név került föl: Erős András, Dombai Gyula és Jobban Zoltán. A második forduló hozott eredményt. A me­gyei közgyűlés alelnöke Erős And­rás felsőnánai téeszelnök. A megyei főjegyző tisztségére hatan pályáztak, ebből öt volt a kö­vetelményeknek megfelelő. Itt az első forduló hozott eredményt. Dr. Andrási Imréné, dr. Bősz Endréné, dr. Dallos Tibor, dr. Farkas László és dr. Pataki Imre közül dr. Farkas László, a volt megyei tanács osz­tályvezetője majd megbízott vb-tit- kára kapta a legtöbb szavazatot, őt nevezték ki megyei főjegyzővé. A megyei közgyűlés ezután elfo­gadta saját, ideiglenes jellegű szervezeti és működési szabályza­tát, majd az 1990. évi megyei költ­ségvetésben szereplő kiegészítő állami támogatásból képzett tarta­lék felosztásáról döntött. Nagyobb részét normatív módon, népesség­arányosan osztották el a települé­sek között, a 20,5 millióból a váro­sok egységesen fél-fél milliót kap­nak. Ugyancsak fél-fél millió jutotta szekszárdi csecsemőotthonnak és az iregszemcsei általános iskolá­nak. Hárommilliót tartalékoltak a megyén keresztülvezető autópálya építéséhez szükséges tanulmány- tervre. Priger József elmondta, hogy külföldről érdeklődnek a ten- gelici továbbképző központ iránt. Szeretnék megvásárolni vagy bér­be venni. A hozzászólók többsége azt javasolta, hogy csak bérbe­adásról tárgyaljanak. Egyebek mellett szó volt még a megyei önkormányzat vezetőinek rendelkezésére álló reprezentá­ciós költségekről is. A közgyűlés úgy határozott, hogy a feltétlenül szükséges reprezentációra nem határoz meg keretet, az elszámolás a számlák alapján történik. - gy Megválasztották Tolna megye németségének érdekképviseletét Választottak a kongresszusi küldöttek (Folytatás az 1. oldalról.) De a száz tagnál kevesebbet számláló önálló egyesületek is vá­laszthatnak egy, a száz tagnál töb­bet számláló két személyt az orszá­gos választmányba. Ez részint már megtörtént, részint ezután megy végbe. A ma megalakuló testület első feladata meghatározni a szö­vetség működésének irányvonalát, melynek célja a nemzetiségi jogok és jogszerű igények országos szintű védelme, a politikai, társa­dalmi, gazdasági, oktatási, műve­lődési, szociális és egészségügyi érdekek országos és lehetőség szerint nemzetközi képviselete, ér­vényesítése, a nemzetiségi okta­tás, az anyanyelv ápolása.- Milyen égető kérdések foglal­koztatják jelen pillanatban a szö­vetséget?- A kisebbségi törvény megvita­tása, külföldi kapcsolatok, a kár­pótlás, rehabilitálás kérdése... Ál­landó levelezésben vagyunk az igazságügy-miniszterrel, akinek ezzel kapcsolatos javaslatával nem tudunk egyetérteni az időpont tekintetében: ugyanis 1948. június 8-tól lehetne érvényesíteni az igé­nyeket, ám mi addigra kisemmizet­tek voltunk. Igaz, hogy igényeinket külön törvényben szándékoznak szabályozni - de mikor? Ök az or­szág gazdasági helyzetére hivat­koznak. Mi azonos elbírálást igénylünk: ha valaki kap két forin­tot, kapjunk mi is annyit, ha senki nem kap, mi sem tartunk rá igényt. Az országos választmányi tagok, akik a megyei németséget a helyi és területi jelölést követő választás eredményeként képviselik a szö­vetségben, a következők: dr. Keller Péter (Szekszárd), Róhn Matthias (Györköny), Henkei Mária (Tamá­si), Zarth Stefan (Dombóvár), Schmidt Kari (Váralja), Propszt Jo­han (Tevel), Kemler János (Gyönk), Glöckner Johan (Mórágy) és Füller Imre (Bonyhád). Az elnök, akinek személyében a Tolna megyei ér­dekképviselet vezetőjét választot­ták meg, Rittinger Antal, két helyet­tese pedig Kemler János és Ba- loghné Wusching Ágota alelnökök.- Mit tart legfontosabb feladatá­nak? - kérdeztük Rittinger Antal el­nöktől, miután gratuláltunk neki.- Azt szeretnénk, hogy a megyei közgyűlés tudomásul vegye cse­lekvő részvételünket, hiszen a né­met nemzetiség számaránya a me­gyében nem kicsi. Feladatunk a nemzetiségi oktatás és az anya­nyelv ápolása, a kultúrhagyomá- nyok őrzése. Tömören: a megye németségének érdekképviselete. d. e. - kpm

Next

/
Thumbnails
Contents