Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. január 18. „Kuwait felszabadítása megkezdődött” (Folytatás az 1. oldalról.) még csak jelét sem adta a konflik­tus békés rendezésére irányuló szándékának. A diplomáciai erőfe­szítések sikertelenek voltak, általá­nos vélemény szerint kimerült a tárgyalásos megoldás lehetősége. A térségben felvonult nemzetközi - köztük arab - erők igy arra kény­szerültek, hogy - élve a nemzetközi jog védelmében az ENSZ Bizton­sági Tanácsa által adott felhatal­mazással - minden rendelkezé­sükre álló eszközzel érvényt sze­rezzenek a világszervezet kötele­zően végrehajtandó határozatai­nak. A magyar nép tisztában van az­zal, hogy a háború, a fegyveres konfrontáció még a legjogosabb cél szolgálatában is kényszerű el­járás, szükséges rossz. Tudatában van azonban annak is, hogy a tör­ténelem tanúsága szerint útját kell állni az agressziónak, meg kell fé­kezni az agresszorokat, még áldo­zatok árán is. A Magyar Köztársaság kormá­nya őszintén reméli, hogy a Kuvait felszabadítását célzó hadművele­tek időben és térben korlátozottak maradnak és a lehető legkisebb veszteségek mellett vezetnek el Kuvait szuverenitásának, területi integritásának és a térség országai biztonságának helyreállításához. Lehetőségeihez mérten Magyaror­szág is hozzájárul az erőfeszíté­sekhez, lépései az agresszió és annak következményeinek felszá­molására és legkevésbé sem az iraki nép ellen irányulnak. A Magyar Köztársaság bízik ab­ban, hogy a válság mielőbbi igaz­ságos rendezése nyomán lehető­ség nyílik: az Irakkal és a környező államokkal korábban kialakított együttműködés helyreállítására és továbbfejlesztésére, valamint a tér­ség egészére kiterjedő biztonsági rendszer kialakítására, az évtize­dek óta fennálló konfliktusok ren­dezésére. Háborús rekordok Az Öböl-háború aligha lesz a történelem leghosszabb, legrövi­debb vagy legvéresebb háborúja. Az amerikai légierő irányító személyzetének egyik tagja köszönti a tá­maszpontjára visszaért Phantom vadászbombázó pilótáját január 17- ikén. A gép egyike volt annak a több száz harci gépnek, amely több hul­lámban iraki célpontokat bombázott. (MTI TELEFOTO.) Ez derül ki az UPI amerikai hír- ügynökség háborús statisztikájá­ból. A Guinness rekordok könyve szerint a világtörténelem legrövi­debb háborúja 1896-ban Nagy- Britannia és Zanzibár között zajlott le és mindössze 38 percig tartott. Zanzibár ma Tanzánia része. A Harry Rawson ellentenger­nagy parancsnoksága alatt álló brit flotta utasította az önjelölt Szaid Khalid szultánt, hogy hagyja el pa­lotáját és adja meg magát. Miután az erre nem volt hajlandó, a britek ágyúzni kezdték az épületet. 38 perc múltán elérték céljukat. A leghosszabb konfliktus a száz­éves háború volt Anglia és Fran­ciaország között 1338-tól 1453-ig, hacsak nem számítjuk egyetlen hadműveletnek a kilenc keresztes hadjáratot: az első 1098-1104, az utolsó 1270-91 között zajlott. A svájci Jean-Jacques Babel ki­számította, hogy i. e. 3500 óta csu­pán 292 olyan év volt, amikor nem dörögtek (csattogtak, pattogtak) a fegyverek. A legrégebbi ismert fegyver egy törött falándzsa, 1911 -ben találták Angliában, Clacton-on-Sea-ben. I. e. 200 000-re teszik eredetét. A legvéresebb konfliktus a má­sodik világháború volt, amely a becslések szerint 54,8 millió kato­Csütörtök virradóra, háború Reggel óta felváltva hallgatom a rádiót és nézem a televízió adá­séit váltogatva, valahány nálunk fogható sávon. Közérzetem, gondolataim en­nek megfelelőek, de van más is, azon a döbbenetén túl, amit a fa­natizmus tud kiváltani a világ dol­gaira odafigyelő emberből. Azt hiszem, nem nagyon szoktuk ezt dobra verni, mert valahogy szé­gyenletessé gyalázták az elmúlt évtizedek legemberibb képessé­günket, azt, hogy egyszerre tud megszólalni bennünk a szív és az ész, valahányszor valahol az őrü­let emeli föl a kezét öldöklő pusz­tításra. Itt ülök, hallgatom a rádiót, né­zem a televíziót és ott vagyok minden érzékemmel, ahol órák óta folyik, növekvő intenzitással a világtörténelem talán eddigi leg­rendhagyóbb háborúja, ami nem ért bennünket váratlanul, és mé­gis azt reméltük, hogy tárgya­lóasztal mellett vívják meg a poli­tikusok. Naivság volt arra gondolni, hogy Irak diktátora, akinek szent- ségimádást parancsoló 8-10 méteres arcképével ugyanúgy tele van Bagdad, mint egy másik hírheded diktátoréval volt tele ha­láláig, az egész birodalom? Le­het, de ennek a mi mostani jóhi­szeműségünknek tanulsága hosszú életű lehet. Csak marad­jon módszere a konfliktusok me­goldásának a jövőben az az egy­séges fellépés, ami szükségkép­pen szólított szövetséges, nem­zetközi erőket egy kis állam föl­szabadításáért az Öböl térségé­be. El tudom képzelni, hogy kellő bölcsesség birtokában ez lesz, lehet az első és egyben utolsó ilyen fellépés. De azért aki szo­kott imádkozni, imádkozzék, ezért, hogy így legyen. Közös szerencséje lenne az emberiség­nek, ha a jövőbeni, lehetséges és generalisszimusz-típusú agresz- szorok megjegyeznék jól, hogy a békés megoldásokra kész, politi­kai rendezésre törekvő világösz- szefogás ellenében nincs esé­lyük győzelmi babérokra ha még­is meg kell szólaltatni a fegyvere­ket. Most, kellett. Azt találtam leírni az imént, hogy furcsa, rendhagyó ez a há­ború. Csakugyan az, hiszen pél­dául az amerikai CNN tudósítói egy bagdadi hotel tizennegyedik emeletéről közel egyenesben közvetítik az eseményeket és mind ez ideig, legfeljebb Szad- dám Húszéin beszédeiben már eddig is sokszor tapasztalt arro­ganciája zavarhatná munkájukat. De a generalisszimusz eddig gondoskodott arról, hogy szavai­nak, színpadias fellépéseinek hi­tele olyan legyen, amilyen. Mind tudjuk, hogy veszedelmes ugyan ez a diktátor, de útja biztosan el­vezet a csúfos bukásig. Tíz-tizenkét nap... A világ kü­lönböző fővárosaiban megszó­laltatott kormányfők, diplomaták, katonapolitikusok úgy vélik, ennyi ideig tart ez a dzsungeltörvénye­ket megtörni igyekvő háború, mely úgy támadó jellegű, hogy vi­lágméretű védelmi háború egy kis nép szabadságáért. Úgy le­gyen! L. I. nai és polgári áldozatot követelt. 25 millió szovjet és 7,8 millió kínai halt meg következtében, Lengyelor­szág elvesztette lakosságának 17,2 százalékát, több mint hatmillió embert. Az első világháborús harcokban 9,7, a másodikban 15,6 millió em­ber pusztult el. A legköltségesebb a második vi­lágháború volt, amely többe került, mint az összes megelőző együttvé­ve: mintegy másfél billió dollárba. Akik a hírekben szerepelnek: Norman Schwarzkopf tábornok „Barátságos körülmények közt olyan vagyok mint egy játékmaci, de gondom lesz rá, hogy Szaddám Húszéin és az ellenség úgy gon­doljon rám, mint egy félelmetes szürkemedvére” - mondta magá­ról a Sivatagi Vihar hadművelet megindítása előtt nem sokkal Nor­man Schwarzkopf tábornok az Öböl-háborúban résztvevő ameri­kai csapatok főparancsnoka. „Viharzó Norman”, ahogy kato­nái elnevezték, irigylésre méltó te­kintélynek örvend a csaknem fél­milliós és a vietnami háború óta legnagyobb haderőkoncentráció­ban részt vevő harcosok között. Ki­vívta a szövetséges csapatok elis­merését is. Hatalmas munkát vég­zett amíg az ENSZ-ultimátum lejár­táig alaposan felkészítette katonáit a várható és azóta immár elkezdett háborúra. Tiszta lelkiismerettel mondhatta hát a fiúknak, amikor az első kötelékek már elindultak Irak bombázására: „Keményen gya­korlatoztatok erre a háborúra, s tö­kéletesen megbízom bennetek. Ügyünk igazságos, és ti lesztek a villám és a mennydörgés sivatagi viharban.” Schwarzkopf, aki - egy brit tiszt megfogalmazása szerint - élet­nagyságnál nagyobb, remekül érti katonái nyelvét, akik rendíthetetle­nül megbíznak benne, határozott és erős egyéniségnek tartják. Az 56 éves tapasztalt tábornok, aki a New Jersey állambeli Trentonban született és 1950-ben végzett a hí­res West Point-i katonai akadé­mián, azután pedig Kaliforniában gépész- és űrkutató mérnöki dip­lomát szerzett, megjárta a vietnami háborút, a grenadai és a panamai harcokat, nem teljesen tájékozat­lan a Közép-Keleten. Már a negy­venes években, tizenkét esztendő­sen megfordult Teheránban, ahol apja az iráni rendőri alakulatok ki­képzője volt. Nyíltan bevallja: semmilyen esz­közről nem mond le, hogy a hábo­rúnak mielőbb vége szakadjon. „Túlságosan szeretem a katonái­mat, tengerészeimet és repülősei­met ahhoz, hogy holtan lássam őket” - mondja és előszeretettel idézi nagy példaképeit. Az ameri­kai polgárháború hősére, Sher­man tábornokra például úgy em­lékszik, hogy pontosan tisztában volt a háború borzalmaival, még­sem tért ki előle, ha már elkerülhe­tetlen volt, de közben minden per­cét gyűlölte. Előszeretettel emle­geti a második világháborúból George Patton tábornok szavait, aki szerint „ahány nappal előbb győzzük le az ellenséget, annyival kevesebb napon kell áldozatokkal számolnunk”. Schwarzkopf egyszerűbben fo­galmaz: „ha már muszáj, csináljuk úgy, hogy minél előbb túllegyünk ezen az egész istenverte ügyön”. A tábornok is szeretne amint le­het visszatérni kedvenc passziói­hoz, a vadászathoz és a horgászat­hoz, és különös mániájához, hogy a vadkacsák hápogását hallgassa - magnószalagról. Esti összefoglaló Az első nap rendkívüli méretű lé­gitámadásai igen sikeresek voltak, de győzelemről, a háború közeli befejezéséről még nem lehet be­szélni - hangoztatta csütörtökön Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. George Bush elnök is óvta a közvéleményt a korai, túlzott derűlátástól. Az amerikai hivatalos tájékozta­tás szerint a közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban indí­tott légioffenzívában ezernél több bevetésre került sor. Azok 80 szá­zaléka sikeres volt és a szövetsé­gesek csak egy amerikai és egy brit gépet vesztettek. A szinte szün­telen légitámadások, amelyeknél a legkorszerűbb manőverező robot­repülőgépekből is száznál többet vetettek be, azt célozták, hogy megsemmisítsék az iraki légvédel­met, a katonai hirösszekötettetést, a harcálláspontokat. Annak tükrében, hogy érdemi iraki ellentámadásról nem érkezett hír, valószínű, hogy a támadások igen sikeresek voltak. Az amerikai sajtó bagdadi tudósitói ugyanak­kor arról számoltak be, hogy a vá­rosban nagyobb pusztítás nem ta­pasztalható, a közművek, a telefon- hálózat, a rádió működnek. Nem a front-, hanem a telefonvonal végén Dr. Ternák Gábor a CNN műsorából értesült a háborúról- Aggodalomra semmi ok, a harci cselekmények ellenére nem vagyunk ve­szélyben - tudtuk meg dr. Ternák Gábortól, a magyar orvoscsoport szekszárdi tagjától, akivel a háborús körülmények ellenére ismét sikerült kapcsolatba kerül­nünk. A megyei kórház osztályvezető főorvosa tegnap este ismét jelentkezett, s a bevezető, megnyugtató szavak után azt is elmondta, hogy egyelőre csak az éter hullámain keresztül érkezett el hozzájuk a háború híre.- Figyelemmel kisérjük az eseményeket, nézzük a televíziót, azaz az amerikai CNN műsorát, illetve hallgatjuk a BBC rádióadásait.- Érkeztek-e esetleg sebesültek abba a kórházba, amelyben a magyar orvos­csoport gyógyít?- Hála az égnek, még nincsenek sebesültek, tehát továbbra is várunk.- Milyen látható jelekből lehet következtetni a fokozott veszélyhelyzetre?- Az tapasztalható, hogy szálláshelyünk környékén is megnövekedett a moz­gás, mindenütt több katona van...- Hogyan telt el egyébként ez az első háborús nap?- Tizenkét órás váltásba osztották a csoport tagjait. Ma hajnal fél négykor kel­tünk, jómagam már háromkor fenn voltam. A szállodából, ahol lakunk, autóbusszal szállítanak bennünket a körülbelül húsz perc távolságnyira található kórházba. Este nyolc órakor fejeződött be a műszak, s most éppen negyed kilenc múlott öt perccel.- Nálunk Magyarországon pedig negyed hét van, hiszen Szaúd-Arábiában két órával előbbre tartanak. Az ellátás a háború ellenére változatlanul jó?- Kiváló. Hamarosan kiköltözünk a szállodából, s a kórházi személyzet számára fenntartott épületben helyeznek el bennünket. Egyelőre ennyi hírrel szolgálhatok. SZERI ÁRPÁD Készenlétben a polgári védelem Ügyelet a megye hét városában - Működik az adatszolgáltató hálózat (Folytatás az 1. oldalról.)- Működik a fokozott ügyeleti rendszer, tehát a hét városban a városházán a polgári védelmi pa­rancsnokságok ügyeleti szolgálat­ban vannak. Teljes alkalmazási ké­szenlétbe helyeztük a polgári vé­delem radiológiai, biológiai, vegyi adatszolgáltató hálózatát.- Ez mit jelent?- Egyrészt vegyi és radiológiai laboratóriumokat, másrészt ötfős, vegyi és sugárfelderitő eszközök­kel ellátott polgári védelmi csopor­tokat, hatóránkénti jelentési köte­lezettséggel. Az eszközöket ma - csütörtökön szállítottuk ki. A háló­zat az alapvető élelmiszereket előállító és forgalmazó üzemekre épül Dombóváron, Szekszárdon, Tamásiban, Bonyhádon, Pakson, Dalmandon. A földrajzi távolság és egyéb tényezők miatt a bakterioló­giai fegyverek elleni védekezésre fordítunk különös figyelmet. Ter­mészetesen nálunk ezek alkalma­zásának is nagyon kicsi az esélye, de hogy úgy mondjam, mi azért va­gyunk, hogy a legkisebb veszéllyel is számoljunk.- Megyénkben van az ország egyetlen atomerőműve...- Ennek a biztonsága mindig na­gyon fontos, most különösen az. A nukleáris katasztrófa elháritó bi­zottságnak naprakész tervei van­nak, ezeket most ismét áttekintet­tük. Az erőmű 30 kilométeres su­garában állandóan, tehát most is működnek az automata sugárzás­jelző műszerek. Pakson, Gerjen- ben, Dunaszentgyörgyön csak­nem minden lakos részére biztosí­tottuk a védőeszközöket. Remé­lem, alkalmazásukra soha nem ke­rül sor.- Akkor maradjunk ennyiben - köszönöm a tájékoztatást. - gy ­A szovjet követelés: 82 millió (Folytatás az 1. oldalról.)- Egy kis eszmecsere - így jelöl­te meg a rendezvény célját - tájé­koztatjuk egymást az elképzelé­seinkről. Az összejövetel első felében tá­jékoztatást kaptak a jelenlevők a település pillanatnyi állapotáról. Arról, hogy helyi adók bevezetését egyelőre nem tervezik. Forrásokat elsősorban gazdasági működte­tésből szeretnének teremteni. Ha kiderül, mivel is rendelkezik az ön- kormányzat, mennyi is a saját va­gyonuk, mód nyílhat közös vállal­kozások beindítására, ingatlanok bérbeadására, esetleges értékesí­tésére. Jelentős bevételre tehet szert Tolna, ha a szovjet csapatkivoná­sok után megkapja a több mint 40 ezer köbméter tárolókapacitású üzemanyagtelepet. Működtetésé­re már három neves külföldi cég is jelentkezett.- Ismereteim szerint 54 lakást is hátrahagynak a kivonulók - folytat­ta a polgármester -, ezeket vissza­igényelte az önkormányzat, de még nem futott végig az ügy. A szovjetek követelése egyéb­ként a tolnai objektumért 82 millió forint. De a régi épületek állagmeg­óvásának elmulasztása miatt - becslések szerint - közel ugyan­akkora az ő tartozásuk is. Az égető gondok közül kiemel­kedik, hogy már e városban is 600-650 munkanélküli van. Körül­belül fele segélyezett. Nő az elsze- gényedők, a szociális rászorulók száma. Munkalehetőség pedig alig-alig akad. - Dolgozni és úgy dolgozni, hogy lássa az ember a holnapot, csak úgy lehet, ha erős termelőüzemi háttér van az önkor­mányzat mögött - fejezte be Keszt­helyi Márton. Az összejövetel második részé­ben kérdések, javaslatok hangzot­tak el. Wy A férj Szaúd- Arábiában, a feleség illegalitásban Anita Ternák titokzatos eltűnése Eltűnt Anita, a Szaúd-Arábiában tartózkodó magyar orvoscsoport tagjának, dr. Ternák Gábor szek­szárdi képviselőnek a felesége. A laoszi származású asszony hétfőn még bement munkahelyére, a Tolna Megyei Kórház fizikoterá­piás osztályára egy nap szabadsá­got kérni, de azóta senki sem látta. Lakásukban a függönyök be­húzva, a csöngetésre csak a szom­szédasszony néz ki és közli, Terná- kéknál nincs otthon senki, hét eleje óta nem látta sem a doktornét, sem a lányokat. Ennél többet a munka­társak sem igen tudnak, bár egyébként Anita igen közlékeny. Mondta, hogy fél a bejelentett iraki megtorlástól, főleg miután férje a nagy nyilvánosság előtt felfedte ki­létét. Mondott valami olyat is az asz- szony, hogy lehet, elmennek egy időre Franciaországban élő húgá­hoz. Mások szerint a család Buda­pesten, a laoszi nagykövetségen tartózkodik. Van, aki egy különle­ges biztonsági berendezésekkel ellátott kormányüdülőt emleget. A megyei kórház vezető főnővé­re elutasító. Nem adhat felvilágosí­tást az ügyben - mondja, kérdé­seinkkel forduljunk az igazgató főorvoshoz.- Ternák főorvos úr felesége elő­re nem látható ideig fizetés nélküli szabadságon van, ennyi amit mondhatok. Hogy jelenleg hol tar­tózkodik, arról nincsenek informá­cióim -nyilatkozta dr. Deák György igazgató. Ennyi, amit sikerült megtudnunk, és ami bizonyára azt jelenti, hogy a kormány megtette a megfelelő biz­tonsági intézkedéseket az öbölben tartózkodó magyar orvoscsoport hozzátartozóinak védelme érdeké­ben. F. KOVÁTS ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents