Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
1991. január 16. Kisvállalkozók oldala KÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Bankmustra - „álruhában” Hitel van, de nincs Hogyan lehet így vállalkozni? Jogszabályfigyelő A puding próbája az evés - mondják az angolok - és ebben igazat is kell adnunk nekik, amikor az elmélet és a gyakorlat látványos különbségeivel találkozunk. Az újságíró gyűjti az információt és továbbadja. Például a kisvállalkozók hitelfelvételi lehetőségeiről. írtunk az Egzisztencia Alapról, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványról, a külföldi hitelfelajánlásokról és egyebekről. De mit lát ebből a kisvállalkozó a gyakorlatban? Ennek próbált utánajárni e sorok írója úgy, hogy vállalkozónak adva ki magát körbejárta az elérhető bankokat és megpróbált hitelt igényelni tőlük. * Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. maximum egy évre ad rövid lejáratú hitelt, amelyhez öt feltételt szab: vállalkozói igazolvány vagy cégbírósági bejegyzés, adóhivatali bejelentkezés megtörténte, megfelelő fedezet, hitelkérelem benyújtása, valamint minimum fél éve az OKHB-nál vezetett elszámolási betétszámla. A kölcsön és kamatainak együttes összegére 150 százalékos mértékű biztosíték szükséges. Fedezetként elfogadnak nem lakás céljára szolgáló tehermentes ingatlant (üdülő, garázs, földterület, műhely stb.), úgy is, ha ezek beszerzése a felvett hitelből történik, nagyobb értékű gépet, járművet, óvadékként készpénzt, vagy értékpapírt, bankgaranciát, illetve hitelképes gazdálkodó szervezetek kezességét. Az OKHB Rt-nél pillanatnyilag ez az egyetlen lehetőség adott a vállalkozók számára és különösen a kezdőknek jelent áthidalhatatlan problémát a féléves előzetes számlavezetés megkövetelése. A rövid lejáratú hitelt normál piaci kamatozással (34-35 százalék) adják. * A fentiekhez nagyon hasonló feltételeket szab a Magyar Hitelbank Rt. is. Maximum egyéves lejáratra, 35-40 százalék közötti kamatra adnak hitelt 3 százalék egyszeri kezelési költség felszámításával. Megkövetelik a kisvállalkozótól, hogy számláját itt vezesse, de nem kötnek ki határozott időtartamú előzetes számlavezetést. A vállalkozás helyzetét, fejlesztési elképzeléseit igen részletesen tárgyaló hitelkérelmet kell benyújtani, amelyet egy bizottság bírál el. Ötven százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez és a hitel felhasználását számlával kell igazolni. Természetesen itt is kérnek a kisvállalkozótól fedezetet, az erre a célra felajánlott vagyontárgyak értékbecsléséről, biztosításáról az ügyfélnek kell gondoskodnia. * Az OTP korábban nem követelte meg a náluk történt előzetes számlavezetést, mára azonban változott a helyzet. Sok vállalkozó vett fel hitelt ettől a pénzintézettől, mert itt voltak a legkedvezőbbek a feltételek, ám az elszámolási betétszámlát nem itt vezették, így jelentős haszontól esett el a bank. Most az OTP is csak azoknak nyújt hitelt, akik már legalább fél éve itt vezetik a számlájukat. Eddig egy éven belül 27 százalék, egyéves lejáraton túl 28 százalék kamattal számoltak, egy-egy százalék kezelési költséggel, de a kamatemelés éppen most van folyamatban, az új számokat még nem tudták közölni. A hitelfelvételhez 30 százalék saját erő és 150 százalék mobilizálható fedezet szükséges. * A Budapest Bank Rt. az előzőekben leírtakhoz hasonló feltételekkel, de csak azoknak nyújt hitelt, akik már legalább egy éve náluk vezetik számlájukat. Ezenkívül egy újabb lehetőség adódik a közeljövőben a kisiparosok számára. Az Ipartestületek Országos Szövetsége és a bank megállapodása szerint az IPOSZ-tagok igényelhetnek rövid lejáratú, legfeljebb hat hónapos futamidővel, 35 százalékos kamattal és egy százalék kezelési költséggel 100-500 ezer forint közötti összeget. A hitelkérelemmel azonban az IPOSZ-hoz kell fordulni. * A Mezőbank Rt. - mint mondták, a sok kudarc miatt - kezdő vállalkozóknak nem hitelez, csak a már működőknek. 30 százalék saját erő és 160 százalék fedezet az igényük és ha ez megvan - természetesen alapos hitelbírálat után - 34 százalékos kamattal, plusz 2 százalék folyósítási jutalékkal adnak hitelt egy éven belül. Az egy évnél hosszabb futamidejű hitelek esetén a kamat 36-37 százalék, a folyósítási jutalék pedig 4 százalék. * Kedvezményes hitelkonstrukció, alacsonyabb kamatozású alapítványpénz egyik banknál sincs, ilyenekre pályázatot nem fogadnak el. A sokat emlegetett Egzisztencia Alap valóban nem működik, egyedül az OTP-ben adták azt a felvilágosítást, hogy a közeljövőben várható náluk ennek beindulása, részletekkel azonban még nem tudtak szolgálni. * Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A kezdő vállalkozó gyakorlatilag nem juthat hitelhez még az irreálisan magas kamatokkal sem, nem beszélve a sokat hangoztatott, vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó kedvezményes hitelekről. Hogyan lehet így vállalkozni? Mihez kezdjen az a munkahelyét elvesztő ember, akinek van szaktudása és akiben lenne vállalkozókedv is, de nincs tőkéje, nincs hitelfedezetként nyaralója, vagy értékes nyugati kocsija? A válasszal most adósok maradunk...- áa - 1990. évi XCI törvény az adózás rendjéről. A törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényességének, valamint az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. A törvény 1991. január 1-jén lépett hatályba és számos szigorítást tartalmaz. A törvény valamennyi adóra, költségvetési támogatásra egységes, általános szabályokat tartalmaz. Az államigazgatási ejárás általános szabályait a jövőben is háttérszabályként kell alkalmazni.- A 4/1990. (XII. 22.) MüM. sz. rendelet a munkabérek legkisebb összegét - a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó havi bérét - 5800 forintban, az óraIngatlanalap: tőkebefektetési társaság, amelynek célja az ingatlanpapírokba való befektetés, a kockázat földrajzi és egyes objektumonkénti megosztása elvének figyelembevételével. Megkülönböztetünk: nyitott végű ingatlanalapokat, ahol a tőkebefektetési társaságok korlátlan összegben bocsátanak ki részjegyeket, amelyek átruházha- tóak és az alapot visszavételi kötelezettség terheli; zárt végű ingatlanalapokat, ahol a finanszírozásra kerülő ingatlanokat és a társasági tőke nagyságát előre rögzítik, de a részjegyeket nem lehet az alapnak visszaadni és nem átruházhatók. Ingyenrészvény: a nyereségkifizetés egyik módja: a régi részvényeseknek eddigi részvénytulajdonuk arányában új részvényeket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a tartalékból és a ki nem fizetett nyereségből finanszíroznak. A társasági vagyon az ingyenrészvények kiadásával nem változik. Intervenció: (lat.) állami beavatkozás a piaci folyamatokba. Egyik esete: szélsőséges árfolyam-ingadozások megakadályozása, emelkedő árfolyam esetén eladásokkal, csökkenő árfolyam esetén vásárlásokkal. Intézményi befektető: rendszeresen nagy mennyiségben értékpapírokat vásárló (nem béres dolgozó minimálbérét 42 órás munkahétre vonatkozóan 32 forintban határozta meg. Ezt a rendeletet első ízben az 1990. december hónapra kellett alkalmazni.- A 112/1990. (XII. 23) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szól. A rendelet kimondja, hogy áruk kiviteléhez és behozatalához a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának az engedélyére - az e rendeletben foglaltak kivételével - nincs szükség.- Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékek alapvető szabályait, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapítását szabályozza. magánszemély) befektetők (például biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, befektetési alapok). Issue: (ang.) kibocsátás, emisszió. Járadék: a fix kamatozású papírok hozamának tőzsdei elnevezése. Járadékkötvény: kötvény, amelynél nincs törlesztési kötelezettség, a kibocsátó csak a kamatokat fizeti. Járadékpapírok: fix kamatozású értékpapírok. Jegyzés: a) hivatalos tőzsdei árfolyam megállapítása és közzététele; b) új kibocsátású értékpapírok vásárlása. Jelzálog: egy követelés biztosítására szolgáló telekre vagy épületre szóló jelzálog. Kamat: kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénzösszeg használatáért fizetett díj. Kamatfizetési határidő: szerződésben rögzített időpont, amikor esedékessé válik a fix kamatozású értékpapírok kamatainak kifizetése. Kamatláb: 100 pénzegység után - egy évre -járó kamat százalékban kifejezett mértéke. (folytatjuk) A szekszárdi új OTP-fiók. A kezdő vállalkozók hiába jönnek. fotó: ótós Réka Helvetiában a vevő bővíti a választékot Fiatalok a küzdőtéren Arcok - percek a bonyhádi iparosudvarbói Jó ezt kimondani: az iparosudvarban jártam. Igaz, csak amolyan kisvárosi iparosudvar ez, messze a nagy fényektől és csillogástól, de már üzletek egész sora nyitott kaput Bonyhádon. Ezúttal fiatalokat, egészen új kis üzletet kerestünk fel. A Varga Károly-Ba- lázs Dóra jegyespáros, akarom mondani „vegyespáros" összesen innen van a negyvenen, ha kettőjük életkorát ütjük be a pénztárgépbe. S ami még lényeges, fiatal vállalkozásukban az az, hogy jelszavuk is hasonló lett: „A lehető legjobbat, a lehető legolcsóbban”. Milyen kereskedő az, aki olcsó árakkal akar előrejutni? - tehetné fel a kérdést bárki is, de az ifjú üzletvezető, Varga Károly azonnal a nagytatára asszociálva kijelenti, amit tőle tanult ma is igaz: kicsi ár nagy haszon, nagy ár kicsi haszon... Az útbaigazító, megállító táblán ez a név áll: Helvetia. Vagyis Svájc. Mint mesélik, nem sok köze van az üzlethez a névnek, ha csak az nem, hogy közös európai útjuk során Svájcban az apró, gyöngyszem üzletek egész sorát látva határozták el: valami hasonlóba kezdenek itthon. Kezdtek is, s így jutottak el az iparosudvarban bérelt üzlethelyiségig, ahol festék- és ve- gyiáru-kereskedést nyitottak.- Először egy régi típusú fűszer-csemege boltot akartunk - meséli Károly - végül mégis emellett a profil mellett döntöttünk, s mára talán szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, a választás nem volt rossz. A fiatalember először a szekszárdi vasudvarban dolgozott a kereskedelmi iskola elvégzése után, majd a helyi áfész áruforgalmi vezetője volt. így egyfajta irodai munkát cserélt fel a hétköznapi és bizony sok törődést igénylő anyagbeszerzői, üzleti eladói, takarítói, könyvelői közös státusért. De, mint mondja, nem bánja. Igaz, ezelőtt az üzlet előtt az úgynevezett szecskái városrész vegyesboltját „vitte”, gondolván, hogy az új kis városrész igényes, jó üzlet lesz, de elképzelései nem váltak be.- Az ötletet nekünk a Népbolt adta azzal, hogy a városközponttól félreeső helyre, közös üzletbe dugta a vegyiáru-boltot - a piactérre. Még állami boltosként rengeteget jártam az országot, sok ismeretségem így segít most az anyagbeszerzésben. Előnyünk, hogy az állammi üzletek igen magas kulccsal dolgoznak. Mi önmagunk alkalmazottai vagyunk, nem kell külön eltartanunk egy adminisztrációs és kiszolgáló csoportot, anyagbeszerzőt... Nem panaszkodhatnak az ifjú boltosok a városban hamar ismertek lettek, amiben persze alacsonyan tartott áraik, a gyorsaság, udvariasság is sokat segít. Náluk a vevő alakítja az árukészletet, mert a vevő kívánsága: szent. Jegyzik azonnal az igényeket, így adódhat, hogy csak fogkrémből több mint húszfélét tartanak a polcaikon. Tavaszra olcsó festékakciót hirdetnek, s azt vallják: a reklámra sosem lehet eleget költeni. Terveik szerint hamarosan osztrák és német termékek is lesznek a polcokon, s akkor a Lenor termékek is forintért kelnek el. Fiatalok a küzdőtéren, meglepően érett gondolkodással. SZABÓ S.- Megjelent az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8017/1990. (AEÉ. 13) APEH tájékoztatója az 1990. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról. A tájékoztató a különböző jogszabályokban már megjelent munkáltatói, illetőleg kifizetői feladatokat foglalja össze segítségül a munkák határidőre történő elvégzéséhez. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő minőségű teljesítéséért, az ellenőrzés során feltárt hibák határidőre történő kijavításának elmulasztásáért az adóhatóság szabálysértési eljárást kezdhet! Adózás Az APEH tájékoztató valamennyi tudnivalót tartalmazza. Külön is felhívjuk a figyelmet a HATÁRIDŐK BETARTÁSÁRA ÉS AZ IRATMINTÁKRA! (Adó- és Ellenőrzési Értesítő 13. száma, 1990. december).- December 28-ig az év közben befizetett vállalkozási nyereségadó-előleget az éves várható adó összegére ki kell egészíteni. Ha a negyedévenkénti és a december 28-ig befizetett előlegek együttes összege nem éri el az éves bevallott adó 90 százalékát, akkor az adó és a fizetett előleg közti különbözet után 10 százalék KÜLÖNBÖZETI PÓTLÉKOT KELL FIZETNI (Adóigazgatási eljárásról szóló 129/1989. (XII. 20.) MT sz. rend. 129. § és az MT r. végrehajtásaira kiadott 44/1989. (XII. 20.) PM r. 1. sz. mellékletének II. 3. 1. pontja alapján).- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/1990. (AEÉ. 4.) APEH tájékoztató HATÁLYÁT VESZÍTETTE. Ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Éllenőrzési Hivatal elnökének 8015/1990. (AEÉ. 12. APEH) tájékoztatója ÉRVÉNYES a negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett adózók bevallásának kitöltési rendjéről. Tudnivalók A nyugtaadási kötelezettség fokozatosan lépett hatályba, a ruházati, vegyi áru, iparcikk, valamint tüzelő és építőanyagkereskedelmi értékesítésnél 1990. július 1-jétől. Szintén ezen időpont vonatkozik a termékelőállító vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozóra is (kisiparos, társasvállalkozó), ha az értékesítést műhelyben vagy üzletben folytatja. 1991. január 1-jétől kötelezettek a nyugtaadásra a vendéglátóüzletek, a kultúrcikküz- letek, egyéb üzletek (dohány, virág, bazáráru, ajándék, hulladék, mezőgazdasági bolt, takarmánybolt, kegytárgy, díszállat stb.). 1991. július 1 -jétől kötelezettek a kereskedelmi szálláshelyek. 1992. január 1-jétől kötelezettek a fel nem sorolt bolti kiskereskedelmi üzletek, az élelmiszerüzletek és az általános áruház. A nyugtaadás alól számos mentesítési lehetőség van, így a Kisosz véleménye szerint az 1991. évben sem fog a gyakorlatban érvényesülni a nyugtaadási kötelezettség. Tőzsdeszótár
