Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

6 NÉPÚJSÁG 1991. január 15. Megyénk atlétikája ’90 A junior és felnőtt ugrók kiválá­sa 1990-ben negatívan éreztette hatását. Az utánpótlásgondok ta­lán ezen a területen a legégetőb­bek. Az is igaz viszont, hogy - ke­vés kivétellel - az ugrók „egyszá- mosak”. A fiatalok nem szívesen várják ki a nagy eredmény bekö­szöntését. 1991-ben a távolugró Doroghy Róbert javulhat látványo­san, na és persze a 13-15 évesek. A dobószakág viszont rendelke­zik néhány hazai élvonalhoz tarto­zó, nagyszerű adottságokkal bíró versenyzővel. A serdülő korú ta­mási Tóth Attila súlylökő eredmé­nyei sokatmondóak, mindhárom listán méterekkel előzi meg az utá­na következőket. Ha edzője segít­ségével technikai problémáit kikü­szöböli stabil tagja lehet minden­kori korosztálya válogatottjának. Az ugyancsak serdülő gerelyha- jitó, Posta Endre (AC Szekszárdi 60 méter fölé repítette gerelyét, több mint 6 métert javítva egyéni csúcsán. A szekszárdi Tamás Ist­ván még csak 15 éves és már négy versenyszám rangsorában is meg­található. A szakemberek - fizikai tulajdonságainak ismeretében ­törésmentes fejlődésében re­ménykednek. Az ügyességi versenyszámok technikája jártasság, illetve kész­ség szinten elsajátítható, a megta­nult mozgássorok élnek az emlé­kezetben, felidézhetők az egyén alacsonyabb képességszínvonala mellett is. Ezt tették a Senior Atlétikai Club tagjai is - a 64 esztendős Dobribán Géza (hármasugró), az 54 éves Doszpod András (diszkoszvető), a 49 éves Márity János (gerelyhajító, diszkoszvető) és a 48 éves Tóth Ferenc (diszkosz- és kalapácsve­tő). Teljesítményük elismerésre méltó, követésük elé senki nem gördít akadályt. Magasugrás: Gergely Pál (Szek­szárdi 185, Szűcs Péter (Bátaszék) 180, Buglavecz Krisztián (Dombó­vár) 180, Posta Endre (Szekszárdi 180, Radnai Gábor (Szekszárd 505-ös DSK) 180, Pálmai Attila (Szekszárd 505-ös DSK) 180, Scherer Tamás (Szekszárd) 178, Veréb József (Tamási) 170, Szécsi András (Dunaföldvár) 170, Kovács Tamás (Bonyhád) 170. Távolugrás: Doroghy Róbert (Szekszárd) 688, Füredi Zoltán (Paks) 642, Buglavecz Krisztián (Dombóvár) 630, Ignácz Attila 624, Scherer Tamás 619 (mindkettő Szekszárd), Varga Gábor (Tamási) 619, Takács Gábor (Dombóvár) 618, Balogh Csaba (Nagydorog) 601. Rúdugrás: Görgics Lajos (Duna­földvár) 290, Szander Gábor (Bonyhád) 280, Borzavári Balázs (Dunaföldvár) 270. Hármasugrás: Veréb József 11,83, Varga Gábor 11,68 (mind­kettő Tamási), Szwath Imre (Paks) 11,50, Farkas Róbert (Dunaföld­vár) 11,30, Dobribán Géza (Szek­szárd Senior AC) 10,68. Súlylökés (7,25 kg): Tóth Attila (Tamási) 14,46, Hegedűs János 13,02, Tóth István 12,14, Rigó László 10,99 (mindhárom Szek­szárd), Veréb József (Tamási) 10,20, Márity János (Szekszárd) 9,30. Súlylökés (6 kg): Tóth Attila (Ta­mási) 16,05, KalamárGéza 13,24, Schmauzer Zsolt 13,20, Posta Endre 13,08 (mindhárom Szek­szárd), Veréb József (Tamási) 12,66. Súlylökés (5 kg): Tóth Attila (Ta­mási) 17,60, Posta Endre 14,45, Schmauzer Zsolt 14,44, Tamás Ist­ván 14,06 (mindhárom Szekszárd), Balázs Péter (Tamási) 13,23. Diszkoszvetés (2 kg): Nyirati Bá­lint (Tamási) 41,80, Tóth Ferenc 39,18, Doszpod András 36,66, Má­rity János 30,24 (mindhárom Szek­szárd Senior AC), Nagy Szilveszter (Szekszárd) 29,56. Diszkoszvetés (1,5 kg): Veréb József (Tamási) 48,40, Posta Endre 45,74, Tamás István 44,66 (mind­kettő Szekszárd), Tóth Attila (Ta­mási) 42,70, Kalamár Géza (Szek­szárd) 40,10. Gerelyhajítás: Posta Endre (Szekszárd) 60,14, Pécsi Gábor (Tamási) 59,80, Márity János (Szekszárd Senior AC) 50,22, Ta­más István 49,50, Schurk László 49,44, Galó Tibor 48,24 (mindhá­rom Szekszárd), Andrusz Gábor (Bonyhád) 45,00. Kalapácsvetés (7,25 kg): Tóth Ferenc (Szekszárd Senior AC) 51,92. Kalapácsvetés (6 kg): Kalamár Géza 34,94, Posta Endre 33,06 (mindkettő Szekszárd), Veréb Jó­zsef (Tamási) 31,10, Rohn Péter 27,22, Schmauzer Zsolt 27,20 (mindkettő Szekszárd). Kalapácsvetés (5 kg): Tóth Attila (Tamási) 43,16, Posta Endre 42,18, Rohn Péter 31,26 (mindkettő Szek­szárd). Kosárlabda NB I. Nem adta könnyen a Dombóvár Körmend-Hunor-Dombóvári VMSE Samax-Mediterrán 104-95 (53-45). Körmend, 2200 néző. V.: Berki, Gergely. Körmend: Szájer (7) , Kardos (21), Zsebe (31), Véha (8) , Molnár (2). Csere: Bell (14), Ér­sek (15), Szekeres (6). Edző: Pato- nai Imre, Fodor Péter. Dombóvár: Kudlacz (6), Miedzik (32), Kerényi (21), Góczán (5), Molnár (6). Csere: Czimbalek (4), Ács (21). Edző: Gróf Attila, Bálind József. Fergetegesen kezdett a hazai csapat, Zsebe trip­lát és egy duplát szerzett, majd Vé­ha talált a kosárba. Még két perc sem telt el, már 7-0 volt az ered­mény. A vendégek erejéből ezalatt csak két eredménytelen kísérletre futotta. Jól játszott a Körmend, kü­lönösen Zsebe volt elemében, vitte magával a csapatot. A 8. percben 21-15-re vezetett a Körmend. Ez­után feljavult a Dombóvár is, bár a tízpontos hazai előny állandósulni látszott, hosszú perceken keresz­tül kiegyenlített volt a játék. Megle­petésre a félidő hajrájában erősen feljöttek a vendégek, a 18. percben már csak 4 pont volt a Hunor elő­nye (45-41). A hajrá viszont jól si­került a házigazdáknak, így 8 pont különbséggel folytatódhatott a já­ték szünet után. Rögtön a második félidő elején Zsebe két személyit értékesített, majd egy formás védekezésből in­dított támadásnál Bell zsákolása hozta tűzbe a közönséget. A Dom­bóvár sem maradt adós, Kerényi dupláival válaszolt. A folytatásban állandósult a 8-10 pontos hazai vezetés. Ráadásul a Körmend a 30. perctől hosszú hajrát nyitott. így perceken belül 19 pontra növelte előnyét. Aztán ismét - a feltűnően gyenge védekezése miatt - csök­kenteni tudta hátrányát a végig rendkívül lelkesen játszó, de a haj­rában elfáradt vendég vasutascsa­pat. Érdekes mérkőzést vívott a két csapat. A hazai győzelem egy pilla­natig sem volt kétséges, ám a sok rossz védekezés miatt kapott kosár arról árulkodott, hogy a lelkesen küzdő vendégek nem eleve feltar­tott kézzel léptek pályára Körmen­den sem. Kitűnt: Kardos, Zsebe, Bell, Érsek, illetve Miedzik, Kerényi, Ács. Felajánlás Százezer forintot fizet be a Központi Sportiskola a Nemzeti Alapítványra a két éve alapított KSI-Mandausch Kft. múlt évi nyereségéből, s további másfél millió forinttal a KSI utánpótlás-nevelő munkáját segíti. Gross elbúcsúzott Vasárnap az ausztráliai Perth- ben, a világbajnokság zárásakor szegényebb lett az úszóbajnok­ság, mivel utoljára állt rajtkőre az utóbbi évek egyik klasszis ver­senyzője, a német Michael Gross. A búcsúról a DPA német hírügy­nökség munkatársa „Az Albatrosz nem repül többet” címmel készített méltató cikket, amelyben felidézi a 26 éves offenbachi sportoló pálya­futását. Gross úgy búcsúzott el a világtól, mint ahogy tíz éve bemutatkozott: igazi sportemberként. Utolsó egyéni versenyén, a 200 méteres pillangón elszenvedett vereségét, az aranyérem és a világcsúcs el­vesztését emelt fővel viselte, örült az ezüstnek is. A célba érkezés után átölelte legyőzőjét, az ameri­kai Melvin Stewartot, majd így nyi­latkozott:- Szerencsésnek mondhatom magam, s úgy érzem, még előttem az élet, de abban már nem az úszásé a főszerep. Stewart rekord­ja fantasztikus eredmény, de saját teljesítményemmel is elégedett va­gyok, hiszen egy „öregtől” ez az idő nem rossz. Be kell vallanom, az utolsó 25 méteren szinte meghal­tam”. Gross edzője, Hartmut Oeleker érthetően bánkódik tanítványa visz- szavonulása miatt, hiszen Michael 16 éves kora óta (ennyi idős volt az 1981-es spliti Európa-bajnoksá- gon) minden év világversenyén gyarapította aranyérmei számát - az 1989-es bonni EB kivételével, ezen a viadalon ugyanis nem vett részt. Utolsó „fellépését”, a perth-i világbajnokságot is sikerült győze­lemmel, a 4x200 méteres gyorsvál­tóban szerzett első hellyel zárnia. Sorsoltak Pécsett A Bonyhádi SE az Új VDN-kupában Testvérlapunk, az Üj Dunántúli Napló szerkesztősége az idén is megrendezi az immár hagyományos labdarúgótornáját, amely nagysze­rűen illeszkedik a különböző osztá­lyú csapatok téli felkészülésébe. Az idei Új Vasárnapi Dunántúli Napló­kupa küzdelmeibe 12 csapat küldte el nevezését. Tegnap délelőtt tartot­ták Pécsett a sorsolást: a 12 résztve­vő együttest két hatos csoportba osztották. A csoportokon belül kör­mérkőzéseket rendeznek, majd azt követően a csoportok azonos helye­zettjei újabb mérkőzés keretében döntik el a végső sorrendet. Tolna megyéből ezúttal csupán egy csapat, a megyebajnokság őszi listavezetője, a Bonyhádi SE gárdája szerepel a kupában. A bonyhádiak az „A” csoportba kaptak besorolást és január 26-án kezdik meg szerep­lésüket. Megyénk csapatának rész­letes programja a sorsolás alapján: január 26-án, 14 órakor Mohács- Bonyhád, február 2-án, 14 órakor Bonyhád-Somberek, február 9-én, 14 órakor Bonyhád-Kaposvári Hon­véd, február 16-án, 14 órakor Sik­lós—Bonyhád, február 23-án ugyan­csak 14 órakor Bóly-Bonyhád. Já­tékvezetőkről mindig a pályaválasz­tó csapat gondoskodik az illetékes megyei szövetségen keresztül. A helyosztók időpontja február 27., vagy március 2. Ez utóbbinál azok a csapatok rendezhetik a helyosztót, akik nem érdekeltek már a március 2-án megrendezésre kerülő Ma­gyar-kupa selejtezőiben. Perth-i mérleg: érmek és érvek Nem lubickolni jöttek a magyar úszók az Indiai-óceán mosta nyu­gat-ausztráliai partvidék fővárosá­ba, Perth-be. Nagyon is komolyan vették a világbajnokságot, amely Szöul után és Barcelona előtt, tehát két olimpia között nagyjából fél­úton afféle tükörként szolgálhatott annak felmérésére: hol is tart a ha­zai úszósport az oly nagy sikerű 1988-as nyári játékok után. A dél-koreai fővárosban négy arany- és egy ezüstérem volt a termés, ezt tetézte meg az elmúlt heti szereplésével a magyar válo­gatott, amely minden idők legsike­resebb világbajnoki teljesítményé­vel rukkolt elő. Minthogy olimpiai erősségű volt a mezőny, s 70 or­szág sok-sok kiválósága állt rajt­hoz a pert-i Superdrome uszodá­ban, az öt arany-, két ezüst- és egy bronzérem lebilincselően mutatós gyűjtemény, amely önmagában is minősíti a Széchy Tamás, Kiss László és Vajda Tamás fémjelezte edzöcsapat munkáját is. A nemzetek „aranymosó” vetél­kedésében csak az Egyesült Álla­mok előzte meg Magyarországot 13 világbajnoki cím elhóditásával, viszont a vert mezőnyben végzett Németország (amely megszűnt úszó-nagyhatalom lenni) és Kína (főleg női versenyzői révén az igazi áttörést most hajtotta végre) 4-4 aranyérmével. Kettőt tartott otthon Ausztrália, míg egy-egy jutott Olaszországnak, Spanyolország­nak, Surinamenak és a Szovjet­uniónak. Az amerikaiak - a sport- politikai (a sport- és doppingválto­zások következtében meggyengült németek visszaesése nyomán) - immár egyedül uralkodnak az úszás trónusán, de a „királyi va­gyonból” a legnagyobb rész jelen­leg a magyaroké! És ez óriási do­log, hiszen más oldalról nézve az érmek „szórása” az erőviszonyok kiegyenlítődésére, új országok fel­törekvésére, a középmezőny ki- szélesedésére vall. A sportág tö­retlen minőségi fejlődésének pe­dig csalhatatlan jele, hogy hat vi­lágcsúcs is született. A fele magya­rok jóvoltából! Ami a személyre szóló vizbeszál- lást illeti, a válogatott eddig is osz­lopos egyénisége a távoli konti­nensre kétszeres olimpiai, kétsze­res világ- és hétszeres Európa- bajnokként érkezett Darnyi Tamás itt minden idők legeredményesebb magyar úszójává nőtte ki magát. A perth-i vb-ig Hargitay András, az egykori háromszoros, szintén ve­gyesúszó világbajnok még előtte Darnyi Tamás a világbajnokság kiemelkedő klasszisa volt, a 200 méteres vegyes úszásban egy álomhatárt döntött le. állt, viszont a 400 majd a 200 meg­nyerése után (közben még egy 200-as pillangó bronz is becsú­szott) az Ú. Dózsa 23 éves klasszi­sa került az örökrangsor élére.- Már az országos bajnokságon világossá tette, hogy egy új Darnyi van születőben - mondta értékelé­sében mestere, Széchy Tamás. - Olyan, akinek az igazi nagysága még csak ezután bontakozik ki. Barcelonában sem talál majd le­győzőre, mi több, már tervezem ne­ki a ’96-os olimpiát is. Atlantában fog elérkezni a csúcsra, ott lesz a nagy kiteljesedés! A másik biztos befutó Egerszegi Krisztina volt, ő sem adta alább két világbajnoki el­sőségnél. A Bp. Spartacus „hátki­rálynője” egy sima győzelemmel kezdett a 100-on, igazi távján, 200- on viszont már Európa-csúcs volt a még mindig csak 16 esztendős ti­nisztár igyekezetének jutalma. Az ötödik magyar úszóarany szerzője néhány hete is még csak reményteljes tehetségként volt számontartva, aztán itt, Perth-ben Rózsa Norbert - merthogy róla van szó - egy csapásra világsztárrá érett. Amikor más már energia­hiánnyal küszködött, neki még ak­kor is akadt bevetnivalója. A 100 mellen elképesztő energiatartalé­kokat mozgósított, amikor - a dél­előtti csúcsbeállítás után - az esti döntőben új világrekorddal ütött a célba a 18 éves fiatalember. S eh­hez tett hozzá még egy ezüstöt 200-on, ahol - megintcsak Széchy jóslata szerint - a ’92-es olimpián kettős magyar sikerre lehet számí­tani Rózsa (Ú. Dózsa), és az ismét feljövőben lévő, ezúttal 4. és 5. he­lyezéseket szerzett Szabó József (Bp. Honvéd) révén. Tavalyi gyorsmérleg - idei célkitűzések (3.) Megkérdeztük a megyei szövetségek vezetőit Amikor szilveszter éjszakáján koccintottak az új esztendő kö­szöntésére, ők, a sportban dolgo­zók az egyéni vágyaik és terveik között természetesen kedvenc sportáguk közös céljait is megfo­galmazták. Az új év második mun­kahetén mi két kérdést intéztünk a megyei szövetségek vezetőihez: O Miként vonják meg sport­águk elmúlt évi mérlegét? © Mit kívánnak megvalósítani 1991-ben? Kardos György, a kosárlabda­szövetség titkára: O- Talán a körülmények sze­rencsés egybeesésének is köszönhető, hogy megyénk az NB I. felsőházában három csapattal képviselteti magát. Három más­odosztályú együttesünk van: a Vendéglátó SE Szekszárd tisztes­séggel helyt állt, az Atomerőmű SE és a Bonyhádi SE lányai pedig a középmezőnyben végeztek. Ami az utánpótlást illeti: figyelemre méltó az ASE fiúcsapatának az or­szágos kadettbajnokságon elért negyedik helyezése, a paksi kö­zépiskolás fiúk pedig bejutottak a diákolimpia országos döntőjébe. Különösen a fiúknál szélesedett az utánpótlásbázis, az ASE Tolnán, Dunakömlődön és Nagydorogon kihelyezett mini korosztályú szak­osztályt hozott létre. Sajnos, ugyanez nem mondható el a női utánpótlásról, új színfoltként itt a Bátaszéki DSE megyei minibaj­nokságában 3. helyet szerzett csa­patát kell megemlíteni. A sportág hazai és nemzetközi vérkeringésé­be a hagyományos tornáinkon - FESTÓ-, Sió-, Gunaras-, Botond-, Atom-kupa - keresztül is bekap­csolódtunk. Szerencsére a sport­ágnak viszonylag jó a szponzor háttere, a vállalatok, bázisszervek nem a szövetséget, hanem közvet­lenül a klubokat támogatják. Biztos az anyagi helyzetünk, ta­valy 40 ezer forint központi támo­gatást kaptunk, tagdíjakból 42 ezer forint folyt be. 0- Reméljük, hogy ebben az évben mindhárom „A" kate­góriás csapatunk megtartja felső­házi tagságát - bár ennek kevés a reális esélye. A fiú utánpótlás-ne­velésben különösen az ifjúsági és a serdülő vonalon szeretnénk előre­lépni, míg a lányoknál a szinten tar­tás a cél. Ezúttal is megrendezzük hagyományos tornáinkat. Paks lesz a színhelye májusban a főis­kolás országos női és férfibajnok­ságnak, az atomosklub ezenkívül egy nemzetközi serdülőtornát is rendez. Arató Vilmos, a triatlonszövet- ség titkára: O- A Tolna megyei triatlo- nisták számára a tavalyi év kiemelkedően sikerült. Ez elsősor­ban az utánpótlás korú verseny­zőknek köszönhető. Megnyertük a junior és ifjúsági rövid távú OB-t Szabó Kovács Beáta és Straubin- ger Györgyi révén. Ugyancsak ők diadalmaskodtak a mini országos bajnokságon is. Ezenkívül orszá­gos bajnok lett ezen a téren a ser­dülő korcsoportú Varga Zsuzsa és Körösi Tamás is. A Szolnokon megrendezett diákolimpián reme­kül szerepelt megyénk csapata, ezt bizonyította, hogy a résztvevő 11 megye között az előkelő második helyen végeztünk. Szövetségünk 1990-ben 46 sportolónak adott át aranyjelvényes emléklapot, közü­lük 7 fő volt Tolna megyei. Első osztályú sportoló 29 versenyző lett, közülük 2 szekszárdi. Nemzetközi szinten is jó eredményeket értünk el, hiszen az 1990. évi junior Euró- pa-bajnokság 4.-, illetve 15. helye előkelő a rangos mezőnyben. Nem is beszélve a lányok csapatban elért bronzérméről, melynek két megyei tagja is volt. Megyénkben fellendült a triatlonmozgalom. A dombóvári pezsgés meglátszott a tavalyi eredményeken. Olyan len­dülettel láttak munkához, olyan te­hetséges utánpótlást vonultattak fel, hogy ennek további eredmé­nyei még inkább jelentkeznek majd. 0- Elsősorban azt várom 1991- től, hogy a dombóvári fiatalok bekapcsolódásával sikerül megis­mételni az előző esztendő eredmé­nyeit. Ami meggyőződésem, hogy igen nagy feladat, de ha már ilyen magasra tettük a mércét - ezt telje­síteni kell. Nemzetközi küzdőtéren még többet várunk. Szeretnénk egyéni­ben is érmet szerezni, csapatban pedig egy hellyel előbbre lépni. Tervünk, hogy tovább szélesítsüka sportágat megyénkben. Bízunk benne, hogy sikerül Bonyhádon és Pakson is egy olyan bázist kialakítani, ahol sok-sok te­hetséges fiatal leli majd örömét a triatlonban. Férfi ügyességi számok

Next

/
Thumbnails
Contents