Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-08 / 210. szám

1990. december 8. NÉPÚJSÁG 5 Aranysíp a betegágynál Néha „elcsámpáskodom” errefelé is A háromszoros olimpiai bajnok Papp Laci Szekszárdon Horváth Tibor (a kép jobb szélén) a Szekszárdi Ökölvívók Baráti Körének elnöke fogadta a vendégeket. Balról: Horváth György, az ökölvívó-szövetség főtitkára, Papp László, Szántó Imre, a válogatott edzője, valamint Gál Miklós, a szekszárdiak edzője. FOTÓ: KISPÁL Ritzel Márton bonyhádi játékvezető sajnos nem kap már bíróküldő határo­zatot. Számára a fekete szín más jelen­téstartalommal bír: többé nem húzhat magára ilyen szerelést, így a gondolat­tól is már gyászba öltözik a szív. Tavaszi napsütésben a zöld gyepre újra kifut­nak majd a csapatok, de már nélküle. Ötvenhét évesen, combnyaktöréssel, tizenhat csavarral rögzített lábbal már nem szövöget merész álmokat. Szinte maga se hiszi el: ugyanezek a „futómű­vek” nemrég még szapora léptekkel teljesítették a Cooper-tesztet. Csak a szépre emlékezve Bonyhádi házában, betegágyán bő­ségesen van idő a tépelödésre, felidéz­ni egy élménydús pályafutás emlékké­peit. A Bonyhádi Vörös Lobogóban kergette a labdát, 1964-ben lett játék­vezető. Öt évig kosárlabdabíró, majd ’69-től vezetett futballmérkőzéseket. Járási, megyebajnoki találkozókat diri­gált, tagja volt az NB lll-as partjelzőke­retnek, a Ferencváros-Aparhant pá­lyaavató különösen szép emlék. Nem sípmester az, kinek a futballra­jongók még nem emlegették a le-és fel­menő rokonait. Ritzel Mártont mégis évekig korrekt, becsületes játékvezető­ként raktározza el a futballemlékezet, de a szurkolói áldásból így is bőven ki­jutott. Ő azonban csak a szépre emlé­kezik:- Tevelen bíráskodtam, miközben egy hazai néző szünet nélkül szidalma­zott, majd a találkozó végére egy ki­adós verést is kilátásba helyezett. Ek­kor kivételesen a feleségem is velem volt és a meccs után a sportpályát el­hagyva szembe találkoztunk az embe­rünkkel: mintha mi sem történt volna, udvariasan elbúcsúzott tőlünk. Hétfői lapszámunkban Szavazólap az év sportolóinak megválasztásához Egy hét telt el azóta, hogy szer­kesztőségünk a megyei ifjúsági és sportosztállyal közösen 13. alkalom­mal meghirdette Tolna megye leg­jobb sportolóinak és csapatainak megválasztását. Közreadtuk az 1990-es esztendő országos bajnok­ságain, valamint a különböző sport­ágak nemzetközi versenyein legsi­keresebben szerepelt ifjúsági, junior és felnőtt korosztályú megyei spor­tolók eredménylistáját is - segítséget nyújtva ezzel az olvasók voksolá­sához. Változatlanul kérjük és várjuk a megye sportszerető táborának az aktív közreműködését. Azt, hogy a lapunkból kivágott és kitöltött szava­zószelvényen december 31-ig eljut­tatják szerkesztőségünk címére az egyéni voksaikat. Azok összessége, valamint a szakemberek alkotta 11 tagú bizottság értékítélete alakítja majd ki az év legjobbjainak végleges rangsorát A dobogós helyezett női és férfi­sportolók, továbbá a három legjobb csapat az 1991 januárjában meg­rendezendő ünnepélyes eredmény- hirdetésen a 15 szponzor által fel­ajánlott dijakat kapják. December 10-i, hétfői lapszá­munkban a kedves olvasó ismét megtalálja - sorrendben harmad­szor - azt a szelvényt, amelynek ki­töltésével segítheti az idei év legjobb Tolna megyei sportolóinak megvá­lasztását. Várjuk szavazataikat! A fájdalomtűrés határán Hogyan is került a zöld gyepről a be­tegágy rabságába? Szavaiból árad a keserűség:- Nyolc éve átestem már egy gerinc­műtéten, akkor nem hittem, hogy újra pályára léphetnek. Ezután a heti rend­szeres testmozgás különösen sokat je­lentett. Egy éve házimunka közben a lá­bamat törtem, nem volt könnyű a gyó­gyulás, a mankó lett az állandó társam. Már lassanként talpraálltam, mikor ma­gatehetetlen édesanyámat a földről kellett felsegítenem és újra elestem. Is­mét combnyaktörés, rögzítőcsavarok­kal összetoldozták a lábamat, pokoli fájdalmak. Három nap múlva a kórház­ban gyászruhában jelent meg a felesé­gem - az édesanyámat is eltemettük. Mit tartogat még az élet? A zománc­gyárban dolgozott, ma már rokkant- nyugdíjas. A fia Németországban él, unokáinak csak a fényképét néze­getheti. Bizony a régi szép időkben még na­gyobb volt a bíráskodás presztízse és a játékvezetői testületben is több az ösz- szetartás. Akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy régi bonyhádi kollégák rá sem nyitják az ajtót ágyhoz kötött sport- társukra - mindez ma már szomorú va­lóság. Huszonnégy éve játékvezetősködik, rendszerint negyedszázad után jár a bíróknak az aranysíp. Mit számit az egy év, mikor minden biztató gesztus a gyó­gyulást segíti? Nemrég váratlan látogatók érkeztek: Szinger Ferenc, a megyei labdarúgó­szövetség elnöke, és Gabi Géza, a me­gyei játékvezetői testület elnöke arany­sípot nyújtott át a betegnek.- km ­Utaznak a kosárlabda­válogatottak Karácsony után útra kel a férfi és a női kosárlabda-válogatott is. A férfiak december 28. és 30. között Luxem­bourgban vesznek részt egy - vár­hatóan erős ellenfeleket felvonultató - tornán. A hölgyek messzebbre készül­nek: december 26-30. között Mad­ridban játszanak, majd itthoni „átszál­lás” után január 3. és 5. között egy svédországi eseményen lépnek pá­lyára. Doppingügy - Ewald cáfolata Az egykori NDK néhai mindenható sportkorifeusa tagadja, hogy valaha is lé­tezett volna központilag irányított vagy el­rendelt doppingolás a keletnémet spor­tolók körében. Manfred Ewald, aki 1988 novemberéig, csaknem 30 éven át volt a Német Torna- és Sportszövetség (DTSB) elnöke és a Keletnémet Olimpiai Bizott­ság elnöke, a berlini Jugendradionak adott nyilatkozatában leszögezte: „Az NDK sportja nem ismerte a dop­pingolást, legalábbis mi soha nem ren­deltünk el, illetve engedélyeztünk ilyes­mit. A dopping már csak azért sem játsz­hatott szerepet az NDK sportjában, mert ez a fajta teljesítménynövelés nálunk - a NOB előírásainak megfelelően - tilos volt.” Az exfunkcionárius „nem őszinte és hamis megállapításoknak” minősítette egykori sportolók illetve sportorvosok beismerő vallomásait a keletnémet spor­tolók doppingolásáról. Ewald szerint az efféle kiteregetések nemcsak az NDK sportját, hanem az egész világot megter­helik. A kreischai doppinglaboratórium­nak szerinte az volt a feladata, hogy elle­nőrizze a sportolókat edzés közben, illet­ve a versenyeken. Az elvétve előfordult doppingesetek szereplőit mindig meg­büntették az NDK-ban. Papp Lacira vártunk az V. Számú Ál­talános Iskolában... Három órára volt meghirdetve a filmvetítéssel egybekö­tött élménybeszámolója, de az útviszo­nyok miatt egy órát késett. A gyerekek türelmesek voltak egészen addig, amíg meg nem jelent az ajtóban a rá oly jel­lemző divatosra nyírt kis bajszával, zö­mök termetével. Innentől kezdve az élő legendát jó tíz percig szinte nem is lát­tuk. A hírek szerint ebben az időszak­ban az autogramvadászok gyűrűjében volt. Később leült a srácok közé és együtt nézték a meccseit, válaszolga- tott a kérdéseikre és néha szinte ön­kéntelenül megsimogatta egyik-mási­kuk kobakját. Mellettem egy idősebb úr kérdezte az esemény fő szervezőjétől, Horváth Tibortól, a Szekszárdi Ökölví­vók Baráti Körének elnökétől, ugye oda mehet hozzá, beszélhet vele, hisz már évtizedek óta kíséri szinte minden lé­pését. Természetesen - hangzott a válasz. Körülbelül ez a hangulat jellemezte a találkozót, melynek céljáról Horváth Ti­bor a következőket mondta: START-gála az ötéves évfordulón Az ötéves fennállását ünneplő START diákegyesület negyedik alkalommal ren­dezi meg hagyományos gáláját szomba­ton 10.30 órai kezdettel a Nemzeti Sport- csarnokban. A rendezvényen a nevelőotthonokban élő fiatalok tartanak sportbemutatót. A mozgásukban nem gátolt, egészséges diákok mellett lehetőséget kapnak a mozgássérült, siketnéma, nagyothalló és vak gyerekek is, akik intézetekben nevel­kednek. A gálát karácsonyi ünnepséggel kötik egybe, és ezen neves művészek ajándékmüsorokkal kedveskednek. Ugyancsak szombaton találnak gazdára a „Jó tanuló - Jó sportoló” címek, ekkor nyújtják át a nevelőotthoni tanároknak alapított START-díjakat is. Ugyancsak a Nemzeti Sportcsarnokban jutalmazzák meg a mozgássérültek úszó-világbaj­nokságán eredményesen szerepelt magyar sportolókat. A rendezvényt számos cég támogatja, így a Chemolimpex, az Állami Biztosító, a MÁV és a Hélia-D is..- Szekszárdon újraéled az ökölvívás és szeretnénk minél több gyereket le­csábítani az edzőterembe. Ha a most jelenlévők közül csak ketten úgy gon­dolják, hogy megpróbálkoznak a bu­nyóval, már megérte létrehozni ezt az élménybeszámolót. A háromszoros olimpiai bajnok szí­vesen állt lapunk rendelkezésére is né­hány kérdés erejéig.- Milyen emlékei vannak Szekszárd- ról?- Versenyzőként kétszer-háromszor ringbe szálltam itt, ezenkívül mint szö­vetségi kapitány járom az országot és néha-néha „elcsámpáskodom” errefe­lé is.- Mint a magyar válogatott szövetsé­gi kapitánya ön az abszolút illetékes abban, hogy megítélje milyen is a mai magyar bunyó.- Eléggé kellemetlent kérdezett - mosolyodott el cinkosan. - Van két-há- rom ügyes versenyzőnk, de a nagyobb eredményekhez olyan ambíció és odaadás kellene - szerénytelenség nékül mondhatom -, mint amilyen ne­A múltban roppant népszerűnek számí­tottak a labdarúgó Közép-európai Kupa küzdelmei. Az idők során azután szép foko­zatosan veszített sportértékéből ez a torna. Egyesek azzal magyarázták ez utóbbi tényt, hogy az UEFA-kupa egyszerűen „le­szorította” a porondról a KK-t. Ám a KK Bi­zottság legutóbbi prágai ülésén érezhe­tőek voltak azon törekvések, hogy a Mitro- pa-kupát (ez a kupa elnevezése külföldön, de nyugodtan átültethető a magyar sport­nyelvbe is!) újfent fontossá, rangossá tegyék. A prágai megbeszéléseken a bizottság soros alelnöki minőségében is dr. Terpitkó András képviselte a magyar szövetséget. Ö adott összefoglalót az ottani tanácsko­zásokról.- Nagy örömmel fogadtuk Ausztria ismé­telt jelentkezését - mondta dr. Terpitkó András. - Tízéves szünet után szövetségük jelezte: szeretnének újra egy csapatot indí­tani a KK-ban. így azután az 1991 -es, olasz földön sorra kerülő eseményen öt ország csapatai mérkőznek. A házigazda jogán a Torino és a Pisa indul. Ez a rendezési alap­elv a jövőben is gyakorlat marad. Ezen azt értem, hogy a rendező ország mindig két legénységgel vonulhat fel, a mezőnyben tehát öt nemzet hat gárdája verseng. Az olaszok mellett osztrák, jugoszláv, magyar kém volt. Engem csak az ökölvívás ér­dekelt, erre tettem rá az életem és meg­mondom őszintén a jövömet is ebből tudtam megalapozni. Ma már kevés munkával szeretnének minden jót elér­ni és amikor dolgozni kell, jön a szoká­sos szólam: itt fáj, ott fáj...- Pakson alakult ki e sportág egyik fellegvára...- Jól dolgoznak a Balzsay Karcsi irá­nyításával, aki egy lelkiismeretes, szor­galmas „gyerek”.- Mi az, ami még elhozza az olimpiai bajnokot, a válogatott edzőjét egy ilyen találkozóra?- Nagyon szeretem a srácokat és re­mélem néhányan el is mentek bunyózni - nézett szembe a rajta csüngő tekinte­tekkel. - Tudnotok kell: az ökölvívás az egyik legfinomabb sportág, hiszen itt kesztyűs kézzel bánnak el egymás­sal. Nem?- Valóban így van. Egyébként hogy van mostanában?- Köszönöm jól, csak jobb lenne, ha lenne néhány bokszolóm. KRASZNAI ZOLTÁN és csehszlovák együttest láthat 1991. má­jus 30. és június 3. között a két olasz város futballrajongó közönsége. Valamit a kiírásról ha mondana!- Torinóban és Pisában küzd a két, egyenként 3-3 csapatra sorsolt csoport. A torinói trióban az olasz gárda mellett a magyar és osztrák reprezentáns lép gyepre, míg Pisában a helyi azzurri le­génység mellett a jugoszláv Hajdúk és a csehszlovák Bohemians Praha mutatja be tudását. Magyar részről ki indul?- Ezt meghatározni az MLSZ joga. Ugyanígy december 31-ig meg kell kap­nia a KK Bizottságának az osztrákok név szerinti nevezését is. A kiírás további részletei?- A csoporttalálkozók időpontja: má­jus 30., 31. és június elseje. A két cso­portgyőztes harmadikén küzd a végső győzelemért, a kupa tulajdonjogáért. Ha valamelyik hazai csapat döntős, úgy To­rinóban vagy Pisában játsszák le az „aranytalálkozót". Abban az esetben, ha két külföldi harcolja ki a finalista helyet, úgy Torinó a döntő városa. A rendezési színhely az öt ország szövetsége között „körbejár”, folyamatosan változik. Annyi már eldőlt, hogy Olaszország után 1992- ben az MLSZ lesz a házigazda. Tíz év után Ausztria visszatér a KK-ba

Next

/
Thumbnails
Contents