Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-08 / 210. szám

1990. december 8. TOLNATAJ - 5 Kocsi, bunda, lábzsák Hatvan év a halál ellen Szegő doktor gyémánfdiplomája Jöjjön gyorsan doktor úr, szül a felesé­gem! Izgatott férfi dörömbölt az ablakon. Éj­szaka volt, szakadt a hó, dermesztő hi­deg ült a falon. A dunna marasztaló mele­géből de nehéz kibújni ilyenkor. Pár perc múlva mégis előkerült a bunda, a láb­zsák, s a doktor elindult világra segíteni az új jövevényt. Ha volt kocsi azon, ha nem, hát gyalogszerrel. Pályafutása alatt vajon hányszor zör­gették fel így? Sosem számlálta össze. Az ember, míg ereje teljében van, csak előre néz, nem hátrafelé. Egy gyémántdiploma azonban, amit „hatvan éven át kifejtett ér­tékes szakmai tevékenysége elismeré­séül” kap, egyszer csak visszatekintésre szólítja. Játékpipa a múlt ködében Tegyük ezt együtt, idézzük fel közösen az eltelt több mint fél évszázad esemé­nyeit, kértem Decs egykori körorvosát, dr. Szegő Istvánt. Fordítottunk hát egy jó nagyot az idő kerekén, s visszaugrottunk oda, mikor a Somogy megyei Ádándról édesapja Decsre került elemi iskolai igazgatónak, vagy ahogy akkoriban hív­ták, rektornak. Kisfia ettől kezdve a ked­ves sárközi falu utcáin hajtotta a singet (vas kerékabroncs), pufogtatott a flóbert- tal (ma légpuskának mondanánk) meg szívta a kis játékpipát, amit az őszi szek­szárdi vásárból az egyházgondnok, a ku­rátor úr vitt neki ajándékba, mert koráb­ban egyszer olyan nagyon megcsodálta az ő tajtékpipáját. A legénykét ekkor még nemigen foglalkoztatta a jövő. De mire ötödikes lett a Szekszárdi Állami Főgim­náziumban, már biztosan tudta, hogy or­vos akar lenni. Ezért miután 1922-ben nyolcadmagával leérettségizett (össze­sen ennyien maradtak az osztályban), je­lentkezett a szegedi, a debreceni és a budapesti egyetemre is. Mindhárom helyről kedvező választ kapott. Budapes­tet választotta s a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem orvostudományi karának hallgatója lett. Szorgalmasan bújta a könyveket, hallgatta neves professzorait, köztük báró Kétly Lászlót, aki belgyógyá­szatra okította a jelölteket. Lelkesen ké­szült a községi orvosi hivatásra, mert vé­gig kitartott szándéka mellett, hogy visz- szamegy falujába. így aztán mikor 1930. június 27-én orvossá avatták, a vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter kézjegyével ellátott kinevezési ok­irattal a zsebében hazaköltözött Decsre. Ki­lenc évig magánorvosként praktizált, köz­ben elvégzett jó néhány tanfolyamot, s egy esztendeig a budapesti zsidókórház fogá­szati ambulanciáján is dolgozott, hogy mi­nél több területét megismerje a gyógyí­tásnak.- Egy lánynak olyan platina vázon ké­szült hidat kellett csinálnunk, ami a mai árak mellett kétszázezer forintba került Persze ki tudta fizetni, volt hat bérháza az Andrássy úton, meg ugyanannyi Bécsben is - meséli. Később, már Szekszárdon a Magyar Királyi Bábaképző Intézet bentlakó önkéntes gyakornoka lett a fiatal doktor. Muszáj volt, hiszen Serene, Bograpuszta, Alföldszállás, Decs, egy ideig a decsi szőlő­hegy, sőt helyettesítésként még Őcsény összes családját is ő látta el. Hívták, ha jött a gyermekáldás, vagy ha épp egy megindí­tott abortuszt kellett befejezni, s a bábaasz- szony nem boldogult a - különben tiltott - műtéttel. Dr. Szegő István ekkor már egye­düli körorvosa volt Decsnek, elődje nyugdi­177.038/1939 XIV. Orros Urat az 1936. évi IX.t.c. ll.§-ának /!/ bekezdés ben foglaltak alapján a decsi közegészségügyi körbe keror- vossá kinevezem. űrről Orvos Urat tudomás végett azzal a felhívással ér­tesítem, hogy a hivatali eskü letétele végett 8 napon belül a köz­ponti járás fdszolgabirájánál jelentkezzék. Törvényszerű illetményeinek megállapítása és folyósítá­sa iránt, a hivatali eskü letétele után Tolna vármegye alispánja fog intézkedni. , ágyben figyelmeztetem, hogy az 1936. évi rx.t.c. 12.«-'. /I/ bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében három éven belül a tiszti orvosi képesítést megszerezni, vagy a .kősségi orvosi vi gát letenni köteles, mert különben állását veszti. Budapest, 1939. évi junius hó 30.-án. t-U Tekintetes dr. Szegó István orvos úrnak D e c s A kinevezési okirat SZILGÁLAII KÖNYVECSKE AZ EGYÉVI KÖTELEZŐ KÓRHÁZI GYAKORLAT KITÖLTÉSÉRE Egy a féltve őrzött jazása után ugyanis tizenhat pályázó közül ő nyerte el az állást Géppisztollyal - fogat húzni- Egyszer egy kicsi viskóba hívtak, vala­hova az őcsényi határba. Csak egy kis ha­tos petróleumlámpa világított a szobában, ahol az asszonyka feküdt Méhen kívüli ter­hessége volt De mint soha máskor, ekkor se adtam fel a reményt Szóltam, hogy te­gyék egy szalmazsákra, s vigyék el az őcsényi templomig. Oda már hívtunk neki mentőt. Felépült, életben maradt. Történt persze szomorúbb eset is. Egy fiatalasz- szony például lábánál fogva hozzá akarta vágni gyermekét a doktorhoz, mivel nem ő, hanem az asszisztensnője adta be neki az injekciót. Még per is lett az ügyből. Előfor­dult az is, hogy kocsmai verekedés során szerzett sérüléseikről akartak látleletet kér­ni kapatos úriemberek éjnek évadján. A legnehezebb periódus mégis az orosz csapatok bevonulása volt. A repülőgép­osztag tisztje átnézte a fertőző betegek nyil­vántartását, s ahol ilyen lakott, azokba a há­zakba nem léphetett be orosz katona. Az­tán pedig megkérdezte Szegő doktort, el­vállalná-e a csapat fogászati kezelését Mondhatott volna nemet?- Dagadt arccal, fájdalmakkal nem lehet harcolni alapon, amelyik katonának csak egy parányi lyuk is volt a fogán, már el kel­lett távolítanom - emlékszik vissza. - Egy szombat délután 164 fogat húztam ki, a vé­gén már úgy éreztem, nem bírom tovább. De nem hagyhattam abba, mert egy báris- nya rámfogta a géppisztolyt, hogy agyonlő, ha megtagadom a parancsot Még most is megvan szegény harcosok névsora... A betegségek kezelése mellett egyéb dokumentumok közül A régi homioktükör azért most is kéznél van feladatai is voltak egy körzeti orvosnak. Ő vett vízmintát a kutakból, székletet a tifu- szos bacilusgazdáktól, s oltotta a diftériá- ban, hírhedtebb néven torokgyíkban szen­vedőket. Mármint azokat, akik elkapták a veszedelmes kórt, mert megelőző védő­szérum akkortájt még nem volt. Mint ahogy elég pénz sem az egészségügyre, azért Sárpilisen például műsoros esteket szervez­tek Túróczy Gyuláné védőnővel, azok bevé­teléből vezettették be a villanyt a rendelőbe. Azok az idők már elmúltak. Szegő István dok­tor napjait mostanában a pihenés és a tudo­mányos körökkel való levelezés tölti ki. S bár húsz éve letette a lantot (nyugdija most 6300 forint!) sohasem unatkozik. Minden életsza­kasznak megvan a maga ize, vallja, az öreg­napok is lehetnek nagyon szépek Hátha még Berzsenyi költeményeit is olvasgatja az ember. CSER ILDIKÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA A második hanglemez Közös munka - team work A Szekszárdi Jazz Quartet életéből Az a puszta tény, hogy a Szekszár­di Jazz Quartet második hanglemeze jelent meg, önmagában siker. Emlékezzünk az első lemez fogad­tatására, visszhangjára: „...Okos ez a muzsika, kamarajellegéhez illően... harsányságtól és hatásvadászattól teljességgel mentes. Lendületes szólóiban, önfeledt rögtönzéseiben is rend van, hibátlan stílus- és arány­érzék működik... Ezen a felvételen önmagát jelenti minden: az életöröm nem játszik melankóliát. S míg a piacon egy-egy ilyen lemez megje­lenhet, bízhatunk benne, hogy nincs legyűrhetetlen értékvilág.” - irta Kaán Judit az Új Tükör-ben 1989- ben. A Magyar Nemzet hasábjain Túri Gábor a kulturált, harmonikus kamarazene, csiszolt játékára hivta fel a figyelmet. Csányi Attila a Jazz cí­mű lapban a kiegyensúlyozott kama­ramuzsikálás kimunkált együttes hangzására emlékeztetett, valamint arra, hogy „nem akarnak erőltetetten virtuózok lenni, néhol szándékosan egyszerűek a szólók, ötletesek és magától értetődőek a ritmusvál­tások”. Lapunk is beszámolt arról, hogy milyen megrázkódtatás érte az együttest, mikor 1989 áprilisában meghalt a dobos, dr. Radnai Tibor. A hangszerek mögé utána Soponyai József ült. így az emléket is őrizve Hulin István (zongora), Kelemen Endre (vibrafon) és Lőrinczy Gyula (bőgő) tovább zenélt, komponált újabb jazzdallamokat, míg ez év ta­vaszára egy hanglemezre való válo­gatás gyűlt össze. Ezt a hagyomá­nyosan megtartott szekszárdi kon­certjükön be is mutatták. A második lemez felvétele a Hun­garoton Stúdióban, Törökbálinton készült, Küronya Miklós hangmér­Schubert Péter tervezte a lemezborító első ......és hátsó oldalát, ahol Szatmári Juhos László plakettjének reprodukciója is látható T EAM WORK S/LhS/ARD-PAKSí VÍZI TÁRSULAT nők irányításával. A kívülálló és nem szakavatott hallgatónak különös iz­galmat jelentene csupán egy hang­lemezfelvétel, míg a muzsikusoknak - ezen túl - koncentrált figyelmet, fáradságos munkát is, amíg a tizen­két csatornán egyszerre befutó han­gok a keverőpulton át, nyomásra kész, zörejmentes, egységes hang­zású harmóniákká tisztulnak. Doro­gon préselték a lemezt. A gemenci erdő egy részletét áb­rázolja Schöck Gyula felvétele a hanglemezborító első oldalán. En­nek színes világa kötődik a megszó­laló zene sokszínű hangulatához. A felhangzó kompozíciók saját szerze­mények, illetve feldolgozások. Az el­ső lemezen nyolc számot adtak elő, a másodikon öt hallható. Az élő be­mutató december 17-én este lesz, Szekszárdon, a volt megyeháza dísztermében. A lemez megjelenését a fenntartó Babits Mihály művelődési központon kívül, segítette a Szekszárd-Paksi Vízitársulat, valamint egy Angliában élő magyar - Boros Andor. így a Szekszárdi Jazz Quartet lemeze Londonban, Budapesten a Rózsa­völgyi hanglemezboltban, Szege­den, Győrben, Pécsett, valamint Szekszárdon a Babits Mihály műve­lődési központban és a város köny­ves boltjaiban megvásárolható. Ez a közös munka - team work - nem csupán a Szekszárdi Jazz Quartetre, de Tolna megye zenei éle­tére is irányítja a figyelmet. Hétköz­napi ünnep, amelyben a muzsika ad szórakoztató kikapcsolódást, nyu­galmat. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents