Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-08 / 210. szám
1990. december 8. NÉPÚJSÁG 3 Iskolalátogatás - bombariadó után Vásárváros Budaörs mellett Jövő év elején megkezdik Budaörs mellett egy nagyszabású, 200 millió márka értékű beruházás megvalósítását, egy bevásárlóközpontépítését-jelentették be tegnap a beruházásra alakult nemzetközi érdekeltségű vegyes vállalat - az Einkaufspark Budapest Handels- und Dienstleistung GmbH - képviselői a budapesti Fórum Hotelben. Amint elmondták, a vállalkozásba a Sasad Tsz 520 négyzetméter területet vitt be apportként mintegy 340 millió forint értékben, ami a vegyes vállalatban 20 százalékos tőkearányt jelent A két év alatt felépülő üzletközpont olyan korszerű vásárváros lesz, ahol egyebek mellett 150 üzlet, két nagy áruház, mozi, vendéglők kapnak helyet óvodákkal, bankokkal, orvosi rendelőkkel és gyógyszertárakkal együtt. Egy düsseldorfi építészeti iroda készítette a tervet Eszerint a központ épületei, az azokat övezö zöld terület harmonikusan illeszkedik a budaörsi tájba. Acentrumon belül sétányok, szökőkutak járulnak hozzá az odalátogatók jó közérzetéhez. A beruházási költségek tervezett megtérülési ideje 25 év. A centrummal a környék - elsősorban Budaörs - 2500 lakosának teremtenek munkaalkalmat. A tervezők elképzelése szerint 1992 októberében „kulcsra készen” átadhatják a központot. Volt gyanta - nincs gyanta Riasztóak a vandalizmusról, barbarizmusról szóló tudósítások, riportok. Már-már ott tartok néha, jobb lenne nem is tudni róluk. A szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskolát ért „támadásokról” már sokan elmondták véleményüket. Soha nem voltam felelős négyszáz leánygyermek életéért, így nehezen képzelem el, mit tennék az intézmény igazgatója helyében, ha a telefonomba azt mondja valaki, hogy pár óra múlva felrobbantja az épületet. Ezért kérdeztem az iskola igazgatóját, Varjas Lászlót.- Milyennek látja belülről a kialakult helyzetet, hogy élte át a tantestület a riadókat?- A történethez bevezetőül tartozik egy betörés és egy gyújtogatás. A betörők elvitték a teljes videotechnikát, eltűntek az iskola múltjának rögzített emlékei. A biológia szaktanterem felgyújtása már szenzációt is keltett. Az épület nagyobbik része fe- ketéllett a nyúlós koromtól. Másnap négyszáz diák és negyven pedagógus mosta a falakat.- Aztán jöttek a bombariadók...- Sorban mind a négy. Menekültünk, megriadtunk, kínlódtunk.- És közben tanítottak!- Tettük, amit kellett.- Kik voltak a segítségükre, mondjuk a társadalmi szervezetek közül?- A rendőrség segített. Nagyon csendben és tapintatosan, hozzáértően dolgoztak. Felmerült bennem is, hogy más tudott volna-e segíteni? Pótoltuk az elmaradt órákat szombaton és délutánonként.- Milyennek ítéli az iskola és a szülők kapcsolatát?- A szülők többségével jónak mondható. Kicsit meg is lepődtem, hogy egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy megbomlott az összhang iskolánk és a szülők között. No és, hogy egymásra mutogatunk. Ez eszembe sem jutott, látva Erika szüleinek kétségbeesését.- Erikáról tudjuk, hogy ő volt az egyik telefonos fenyegető. A diáktársai erre hogy reagáltak?- A tanulók között, azt hiszem ez törvényszerű, kialakult egy mértéktelen elítélő hangulat, ami a tettleges- ségig fajulhatna, ha Erika megjelenne közöttük. Ezt kötelességem megakadályozni, ezért tanácsoltam a szülőknek, hogy vigyék el gyermeküket az iskolánkból.- Könnyen pálcát törünk emberek fölött és amikor felelőst keresünk egy sor kérdés merül fel, amire nehéz választ találni. Egy ilyen gyermek cselekedetére vajon nem mélyebben kellene-e keresni az összefüggéseket; mi zajlik le benne, amíg megszületik egy ötlet és meg is valósul? Úgy gondolom, az iskola egyre jobban elveszti az erejét.- Bennem is megfogalmazódott, hogy meddig folytatható az a szándékos rombolás, mely a közoktatás negatív példáit sorolgatva lassan lehetetlenné teszi a még tenni akaró pedagógusokat is? Tudom arra a kérdésemre sincs válasz, hogy a rend őrizőinek meddig kell jobban félniük, mint az őket támadóknak? Bár én válasznak érzem azt a fegyelmezettséget, rendet és tenni akarást, amit ebben az iskolában a diákok és minden dolgozó tanúsított éppen a bombariadók idején. D. K. J. Könyvek - kistermelőknek Hazánkban egyetlen helyen, az Erdöké- mia zalaegerszegi gyáregységében állították elő a finomított gyantát és terpentint a fenyők nedvéből több mint harminc éve. Az értékes, keresett termékeket decembertől már nem gyártja a zalai üzem, mert a nyersgyanta csapolására alkalmas 80-100 éves fenyőállomány országszerte kikopott, nem nyerhető belőle gazdaságos mennyiségű alapanyag. Míg az 1960-as, 70-es esztendőkben 700 tonna gyantát gyűjtöttek be a csapolómunkások évente, az idén már csak 56 tonnát s mintegy 15-20 év kell ahhoz, hogy a hazai fenyveserdők fiatalabb állománya elérje a megfelelő nyersanyaghozamú kort. A jelentős kiesést pótlandó, a ragasztó és impregnáló műgyanták gyártásának növelését tervezik a zalaegerszegi üzemben A vásárlók pénztárcájához is igazítja kínálatát az új alapokon tevékenykedő magyar Mezőgazdasági Könyvkiadó. Magyar-amerikai vegyes vállalat keretében fél év alatt 26 könyvet jélentettek meg és 120 tankönyvet adtak ki úgy, hogy a cég nyereséges volt és a vegyes vállalati tagoknak 20 százalékos osztalékot tudtak fizetni. Egy másik társasági szerződés alapján a kiadó - fő részvényesként - más szervezetekkel, így az Agrárkamarával együtt kft-t hozott létre azzal a céllal, hogy minél gazdagabb témájú szakmai irodalom szolgálja a mezőgazdaság privatizációját és a gazdálkodók szakmai ismeret- bővítését. Az új sorozatok közül a házkörüli munkákkal foglalkozó kiadványokat széles körben terjesztik majd, hiszen mind többen állítják elő a családnak szükséges élelmiszernek legalább egy részét. Az árutermelő kisgazdaságok munkáját segítik szintén a sorozatként megjelent könyvekkel; az első ilyen munka a sertés kisárgtermeléssel foglalkozik. A kiadó a szakirodalmon kívül egyéb fajta könyvekkel is jelentkezik, így például az állatbarát-sorozat további köteteit jelenteti meg. A terjesztést újszerűén oldják meg. Készenléti kft-t hoztak létre - ezen a néven működik az újabb társaságuk, amely a könyvek mellett különféle termékeket árul, átveszi és forgalmazza a gazdák termékeit. Ez a szolgálat terjeszti majd az új könyvek jelentős részét, így a szakirodalom a legeldugottabb tanyákra is eljuthat. A BACSVOLÁN Vállalat eladásra meghirdeti használt járműveit:- 3 db Tátra 148,- 1 db IFA nyerges,- 1 db Robur (dízel),- 1 db Vozifa Tico (javítható),- 1 db IFA hűtős. Az árverést 1990. december 15-én, 10 órakor tartjuk. Cím: Baja, Nagy István út 39. Nevezést 10 000 Ft letétbe helyezése mellett fogadunk el! Érdeklődni lehet a 79-23- 144/61 és 57-es melléken. Kisszékely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek:- állam- és jogtudományi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai szakirányú végzettség,- 2 éves szakmai gyakorlat,- önéletrajz,- iskolai végzettséget igazoló okirat másolata,- erkölcsi bizonyítvány. Bérezés megegyezés szerint. Benyújtási határidő: 1990. december 20. Cím: polgármester, 7082 Kisszékely. p io) Sággal sugdosson Sztálin fülébe. Jóformán csak az egyes szám első személyt használta: „Elfogadom”, „üdvözlöm”, „a miniszterem”, „ez nekem azt jelenti”. Sztálin válasza korrekten udvarias, tömör, az alkalomhoz képest majdhogynem hűvös és szinte személytelen volt: „A szovjet kormány felhatalmazott, hogy közöljem önnel: hozájárul Herr von Ribbent- rop augusztus 23-i moszkvai látogatásához.” A két kremli találkozó alatt, augusztus 23- án este és ugyanaznap éjjel, a partnerek megvitatták az őket kölcsönösen érintő fő kérdéseket, és aláírtak egy megnemtámadási egyezményt valamint egy „titkos csatolt jegyzőkönyvet”. Az egyezményben vállalták, hogy szigorúan semlegesek maradnak egymás iránt amennyiben valamelyikük háborúba lép. A dokumentum nem tartalmazott biztosítékokat a barátságra vonatkozóan, eltekintve a két kormány, kötelezettségétől, hogy „baráti eszmecsere útján” rendezik a vitás kérdéseket. Sztálinnak a leghalványabb kételye sem lehetett felőle, hogy az egyezmény egy csapásra megszabadította Hitlert a kétfrontos háború rémétől, s ezáltal szabadjára engedte a második világháborút Ennek ellenére nem voltak lelkiismereti aggályai. A háborút amúgy is elkerülhetetlennek vélte; ha nem egyezik meg Hitlerrel, a háború akkor is kirobban akár most akár valamivel később, a saját országa számára összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb körülmények között Nem érezte magát gyújtogatónak - Hitler volt az, aki lángba készült borítani a világot. Ő, Sztálin, csupán kivonta Oroszországot a majdani tűzvészből. Mint a későbbi események megmutatták, arra számított, hogy Lengyel- ország tovább ellenáll majd, mint ahogy a valóságban történt. De abban nem kételkedett, hogy előbb-utóbb összeomlik Lengyelország, s hogy a nyugati hatalmak nem tudnak vagy nem akarnak majd hatékony segítséget nyújtani neki. Vagyis látta, hogy Németország az esetleges Oroszország elleni támadáshoz szükséges ugródeszkát néhány száz mérfölddel keletebbre tolja. Úgy gondolta, az a feladata, hogy csökkentse az ebből fakadó stratégiai veszélyt s ezt csak úgy érhette el, ha részt vett Lengyelország feldarabolásában. Erről állapodtak meg a „titkos jegyzőkönyvben”. így aztán le kellett mondania kedvenc külpolitikai jelszaváról: „Egyetlen lépést sem teszünk másnak a földjén." Megkezdődött Oroszország területi expanziójának korszaka. Sztálint közvetlenül a biztonság megteremtése vezérelte, ugyanaz az indíték, amely mutatis mutandis, a tizennyolcadik században arra késztette a militarista porosz állam terjeszkedésétől tartó cárokat hogy részt vegyenek Lengyelország három feldarabolásában. Most a negyedik feldarabolás alkalmával Oroszország először megkapta az egész területet amelyet nyugatról a Narva, Visztula és Szán folyók határolnak. Oroszország eszerint Varsó külvárosában, a Visztula keleti partján állíthatta volna föl határpóznáit. A titkos jegyzőkönyv emellett az orosz „befolyási övezetbe” helyezte Finnországot Észtországot és Lettországot Litvánia viszont a német oldalon maradt Oroszország tehát védelmi övezethez jutott második fővárosa, Leningrád számára, amely felé eddig nyitva állt az út Délen elismerték a jogát Besszarábia visszacsatolására, és Németország bejelentette „politikai érdektelenségét” a Balkánon. A titkos jegyzőkönyv homályosan fogalmazott mert mint Ribbentrop később elmagyarázta, a felek még mindig tele voltak kölcsönös bizalmatlansággal, és féltek a zsarolástól vagy az alku kiszivárgásától. Nem határozták meg, mit értenek „befolyási övezetek" alatt, de magától értetődőnek tekintették, hogy ez az uralom bármilyen formáját magában foglalja, beleértve a teljes birtoklást is. A balkáni országok sorsát még csak meg sem vitatták részletesebben. Ekkor Sztálin még akár saját feltételeit is diktálhatta volna a Balkánon, mert Hitler, aki mindenáron szabad kezet akart biztosítani magának, nagyon bőkezűen bánt más népek területeivel. De Sztálin csak a közvetlen biztonsági érdekeket tartotta szem előtt, nem törekedett önmagáért való terjeszkedésre, s igy, mivel Németország nem vonult be a Balkánra, nem vonult be ő sem. Az egyetlen kivétel Besszarábia volt, amelynek a forradalom alatti román annektálását Moszkva sohasem ismerte el. Milyen elképzelései voltak Sztálinnak a háborúról? Mennyire vélte szilárdnak Hitlerrel kötött egyezségét? Nem tudjuk, hogy már ekkor is visszatekintett-e arra a történelmi precedensre, amelyet 1941 után olyan gyakran felidézett - az I. Sándor és Napóleon közti szövetségre, majd háborúra. De gyakran úgy viselkedett, mintha ez a példa lebegett volna a szeme előtt Ő is megkötötte most a saját til- siti békéjét még ha koronás elődjétől eltérően ő nem egy folyó közepén lehorgonyzott uszályon találkozott is a partnerével. Tilsit után I. Sándor négyévnyi lélegzetvételhez jutott, és csak egy hosszú háborúsorozat vége felé ütközött meg Napóleonnal. Sztálin csaknem minden lépése azt bizonyltja, hogy hasonlóan hosszú felkészülési időre számított, mígnem Hitler 1941 júniusában eloszlatta az illúzióit Az is bizonyos, hogy némileg váratlanul érték Hitler győzelmei. Egyelőre az volt a célja, hogy időt nyerjen, minél több időt hogy megvalósíthassa gazdasági terveit, kiépítse Oroszország erejét s aztán ezt az erőt dobja a mérlegre, amikor a többi háborús fél már az utolsó tartalékait emészti fel. Szeptember első napjaiban máris nyilvánvalóvá vált Sztálin első, bár nem túlságosan jelentős tévedése. Nagy meglepetésére a lengyel fegyveres ellenállás pillanatok alatt felmorzsolódott. Amikor szeptember 5-én Ribbentrop sürgetni kezdte az oroszokat, hogy vonuljanak be Lengyelország őket megillető részére, Sztálin még nem volt felkészülve a bevonulási parancs kiadására. Tele volt aggállyal és hátsó gondolatokkal. Nem akart nyilvánosan segítséget nyújtani Lengyelország lerohanásához, s nem volt hajlandó mozdulni, amig Lengyelország összeomlása végérvényesen be nem következett. Szeptember végén Ribbentrop újból ellátogatott a Kremlbe, egész éjszaka bankette- zett és Sztálin aggályait hallgatta. Új alkut kötöttek: Németország megtartotta az egész etnikai Lengyelországot Litvánia viszont a szovjet zónába került. Hitler Lengyelország fölötti villámgyőzelme után alaposan megcsappant Sztálin önbizalma. Nyugtalanította a nyugatiak „furcsa háborúja” is: a britek és a franciák vajon nem azért tétlenkednek-e, hogy Oroszország elleni támadásra bátorítsák Hitlert? Most ő volt az, aki buzgón felajánlotta Hitlernek baráti szolgálatait. A megnemtámadási egyezményt kiegészítették egy barátsági szerződéssel, amelyben kijelentették, hogy kizárólag az oroszok és a németek feladata, hogy „helyreállítsák a békét és a rendet Lengyelországban", és „biztosítsák az ott élő népek számára a nemzeti jellegüknek megfelelő békés életet”. A nyugati hatalmaknak pedig nincs joguk vitatni az orosz és német bevonulás jogosságát. Most már nem maradt semmi Sztálin hűvös visszafogottságából. Az egész világ előtt vállalta a rá eső felelősséget Lengyelország náci megszállásának szörnyűségeiért Nem csupán Hitler üzleti partnerének, hanem bűntársának is mutatkozott A két kormány titkos jegyzőkönyvben kötelezte magát hogy egymással együttműködve fojtják el a Lengyelország függetlenségének visszaállítására irányuló lengyel propagandát. Mindezt közös nyilatkozattal koronázták meg, amelyben azonnali békére szólítottak fel, s Angliára és Franciaországra hárították a háború folytatása miatti felelősséget. Hitler „békekezdeményezését" támogatva Sztálin még őt is túlszárnyalta a képmutatásban. Nála buzgóbban most senki nem imádkozott a háború folytatásáért Ha a nyugati hatalmak ekkor aláírják a fegyverszünetet és belenyugszanak Lengyelország német megszállásába, Hitler valószínűleg-1940 nyarán megtámadta volna Oroszországot. Ez a képmutatás jellemezte Sztálin viszonyát Hitlerhez egészen 1941 júniusáig: minél kevésbé bízott a Führerben és minél jobban félt a támadásától, annál hangosabban és makacsabbul biztosította a barátságáról. (Folytatjuk.) A kínai természetgyógyász a sportcsarnokban Li Hsziang-Ming kínai természet- gyógyász és Nagy Bandó András humorista lesz a vendége a szekszárdi sportcsarnoknak december 10-én, hétfőn este. A kínai mester 19 órakor kezdődő előadása előtt Nagy Bandó András, a helyszínen megvásárolható új könyvét dedikálja, a Bevezetést. A kínai mester a 4000 éves gyógymóddal testünket, az író-humorista az utóbbi 40 év történelmének humoros megírásával a lelkünket szeretné „meggyógyítani”. Pincehely címere Pincehely képviselő-testülete legutóbbi ülésén önkormányzati jelképet, címert fogadott el. Az ezüst pajzsmező közepén a községen áthaladó Kapos folyót szimbolizáló hullámos kék pálya. A felső mezőben a község nevét jelképező, vendégszeretően kitárt natúr színű pincekapu, ennek két oldalán a római idők óta a környéken folyó szőlőművelésre utaló egy-egy zöld szőlőtőke. Az alsó mezőben a község lakóinak kegyes lelkületét szimbolizáló vörös színű kehely. A testületi ülés napirendjén szerepelt a Belecska községgel alakítandó körjegyzőség, amit a testületek megszavaztak, és kinevezték a körjegyzőt. December 15-től Bárdos Lászlóné látja el a körjegyző tisztét. Műsoros est Dombóváron A dombóvári művelődési központban december 10-én 19 órakor a Pesti Vigadó rendezésében „Most kéne élni még”... Kalmár Magda és Bessenyei Ferenc zenés önálló műsorát láthatják az érdeklődők. A műsorban elhangzanak összeállítások: népszerű operettekből, musicalekből, filmzenékből, sanzonokból, magyarnótákból, Ady-versek, önvallomások a két művész életéből. Zenés mesejáték a paksi gyerekeknek A Békés Megyei Jókai Színház művészei kedveskednek játékukkal a paksi gyerekeknek, amikor december 9-én délután két órakor és négy órakor bemutatják a Bukfenc a Csinn-bumm Cirkuszban című zenés mesejátékot. A gyermekelőadásokra Pakson, a Városi Művelődési Központban kerül sor. Bibliaismereti előadás Pakson December 17-én - hétfőn - délután öt órakor tartják Pakson a Bibliaismereti Szabadegyetem következő előadását, melynek címe: Illés próféta. Az előadó Cseprégi András györkönyi evangélikus lelkész. Az érdeklődőket a paksi művelődési központ nagyklubjába várják.
