Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-08 / 210. szám

1990. december 8. NÉPÚJSÁG 3 Iskolalátogatás - bombariadó után Vásárváros Budaörs mellett Jövő év elején megkezdik Budaörs mellett egy nagyszabású, 200 millió márka értékű beruházás megvalósítását, egy bevásárló­központépítését-jelentették be tegnap a be­ruházásra alakult nemzetközi érdekeltségű vegyes vállalat - az Einkaufspark Budapest Handels- und Dienstleistung GmbH - képvi­selői a budapesti Fórum Hotelben. Amint el­mondták, a vállalkozásba a Sasad Tsz 520 négyzetméter területet vitt be apportként mintegy 340 millió forint értékben, ami a ve­gyes vállalatban 20 százalékos tőkearányt jelent A két év alatt felépülő üzletközpont olyan korszerű vásárváros lesz, ahol egye­bek mellett 150 üzlet, két nagy áruház, mozi, vendéglők kapnak helyet óvodákkal, ban­kokkal, orvosi rendelőkkel és gyógyszertá­rakkal együtt. Egy düsseldorfi építészeti iro­da készítette a tervet Eszerint a központ épü­letei, az azokat övezö zöld terület harmoniku­san illeszkedik a budaörsi tájba. Acentrumon belül sétányok, szökőkutak járulnak hozzá az odalátogatók jó közérzetéhez. A beruházási költségek tervezett megtérü­lési ideje 25 év. A centrummal a környék - el­sősorban Budaörs - 2500 lakosának terem­tenek munkaalkalmat. A tervezők elképzelé­se szerint 1992 októberében „kulcsra ké­szen” átadhatják a központot. Volt gyanta - nincs gyanta Riasztóak a vandalizmusról, bar­barizmusról szóló tudósítások, ripor­tok. Már-már ott tartok néha, jobb lenne nem is tudni róluk. A szekszár­di Egészségügyi Szakközépiskolát ért „támadásokról” már sokan el­mondták véleményüket. Soha nem voltam felelős négyszáz leánygyer­mek életéért, így nehezen képzelem el, mit tennék az intézmény igazgató­ja helyében, ha a telefonomba azt mondja valaki, hogy pár óra múlva felrobbantja az épületet. Ezért kér­deztem az iskola igazgatóját, Varjas Lászlót.- Milyennek látja belülről a kiala­kult helyzetet, hogy élte át a tantestü­let a riadókat?- A történethez bevezetőül tartozik egy betörés és egy gyújtogatás. A betörők elvitték a teljes videotechni­kát, eltűntek az iskola múltjának rög­zített emlékei. A biológia szaktante­rem felgyújtása már szenzációt is keltett. Az épület nagyobbik része fe- ketéllett a nyúlós koromtól. Másnap négyszáz diák és negyven pedagó­gus mosta a falakat.- Aztán jöttek a bombariadók...- Sorban mind a négy. Menekül­tünk, megriadtunk, kínlódtunk.- És közben tanítottak!- Tettük, amit kellett.- Kik voltak a segítségükre, mond­juk a társadalmi szervezetek közül?- A rendőrség segített. Nagyon csendben és tapintatosan, hozzáér­tően dolgoztak. Felmerült bennem is, hogy más tudott volna-e segíteni? Pótoltuk az elmaradt órákat szomba­ton és délutánonként.- Milyennek ítéli az iskola és a szü­lők kapcsolatát?- A szülők többségével jónak mondható. Kicsit meg is lepődtem, hogy egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy megbomlott az össz­hang iskolánk és a szülők között. No és, hogy egymásra mutogatunk. Ez eszembe sem jutott, látva Erika szü­leinek kétségbeesését.- Erikáról tudjuk, hogy ő volt az egyik telefonos fenyegető. A diáktár­sai erre hogy reagáltak?- A tanulók között, azt hiszem ez törvényszerű, kialakult egy mérték­telen elítélő hangulat, ami a tettleges- ségig fajulhatna, ha Erika megjelen­ne közöttük. Ezt kötelességem meg­akadályozni, ezért tanácsoltam a szülőknek, hogy vigyék el gyerme­küket az iskolánkból.- Könnyen pálcát törünk emberek fölött és amikor felelőst keresünk egy sor kérdés merül fel, amire ne­héz választ találni. Egy ilyen gyermek cselekedetére vajon nem mélyeb­ben kellene-e keresni az összefüg­géseket; mi zajlik le benne, amíg megszületik egy ötlet és meg is va­lósul? Úgy gondolom, az iskola egy­re jobban elveszti az erejét.- Bennem is megfogalmazódott, hogy meddig folytatható az a szán­dékos rombolás, mely a közoktatás negatív példáit sorolgatva lassan le­hetetlenné teszi a még tenni akaró pedagógusokat is? Tudom arra a kérdésemre sincs válasz, hogy a rend őrizőinek meddig kell jobban félniük, mint az őket támadóknak? Bár én válasznak érzem azt a fegyel­mezettséget, rendet és tenni akarást, amit ebben az iskolában a diákok és minden dolgozó tanúsított éppen a bombariadók idején. D. K. J. Könyvek - kistermelőknek Hazánkban egyetlen helyen, az Erdöké- mia zalaegerszegi gyáregységében állították elő a finomított gyantát és terpentint a fenyők nedvéből több mint harminc éve. Az értékes, keresett termékeket decembertől már nem gyártja a zalai üzem, mert a nyersgyanta csa­polására alkalmas 80-100 éves fenyőállo­mány országszerte kikopott, nem nyerhető belőle gazdaságos mennyiségű alapanyag. Míg az 1960-as, 70-es esztendőkben 700 tonna gyantát gyűjtöttek be a csapolómun­kások évente, az idén már csak 56 tonnát s mintegy 15-20 év kell ahhoz, hogy a hazai fenyveserdők fiatalabb állománya elérje a megfelelő nyersanyaghozamú kort. A jelen­tős kiesést pótlandó, a ragasztó és impreg­náló műgyanták gyártásának növelését ter­vezik a zalaegerszegi üzemben A vásárlók pénztárcájához is igazítja kí­nálatát az új alapokon tevékenykedő ma­gyar Mezőgazdasági Könyvkiadó. Ma­gyar-amerikai vegyes vállalat keretében fél év alatt 26 könyvet jélentettek meg és 120 tankönyvet adtak ki úgy, hogy a cég nyereséges volt és a vegyes vállalati ta­goknak 20 százalékos osztalékot tudtak fi­zetni. Egy másik társasági szerződés alap­ján a kiadó - fő részvényesként - más szervezetekkel, így az Agrárkamarával együtt kft-t hozott létre azzal a céllal, hogy minél gazdagabb témájú szakmai iroda­lom szolgálja a mezőgazdaság privatizá­cióját és a gazdálkodók szakmai ismeret- bővítését. Az új sorozatok közül a házkörüli mun­kákkal foglalkozó kiadványokat széles körben terjesztik majd, hiszen mind többen állítják elő a családnak szükséges élelmi­szernek legalább egy részét. Az áruterme­lő kisgazdaságok munkáját segítik szintén a sorozatként megjelent könyvekkel; az el­ső ilyen munka a sertés kisárgtermeléssel foglalkozik. A kiadó a szakirodalmon kívül egyéb fajta könyvekkel is jelentkezik, így például az állatbarát-sorozat további köte­teit jelenteti meg. A terjesztést újszerűén oldják meg. Ké­szenléti kft-t hoztak létre - ezen a néven működik az újabb társaságuk, amely a könyvek mellett különféle termékeket árul, átveszi és forgalmazza a gazdák termékeit. Ez a szolgálat terjeszti majd az új könyvek jelentős részét, így a szakirodalom a legel­dugottabb tanyákra is eljuthat. A BACS­VOLÁN Vállalat eladásra meghirdeti használt járműveit:- 3 db Tátra 148,- 1 db IFA nyerges,- 1 db Robur (dízel),- 1 db Vozifa Tico (javítható),- 1 db IFA hűtős. Az árverést 1990. december 15-én, 10 óra­kor tartjuk. Cím: Baja, Nagy István út 39. Nevezést 10 000 Ft letétbe helyezése mel­lett fogadunk el! Érdeklődni lehet a 79-23- 144/61 és 57-es melléken. Kisszékely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek:- állam- és jogtudományi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai szakirányú végzettség,- 2 éves szakmai gyakorlat,- önéletrajz,- iskolai végzettséget igazoló okirat másolata,- erkölcsi bizonyítvány. Bérezés megegyezés szerint. Benyújtási határidő: 1990. december 20. Cím: polgármester, 7082 Kisszékely. p io) Sággal sugdosson Sztálin fülébe. Jóformán csak az egyes szám első személyt használta: „Elfogadom”, „üdvözlöm”, „a miniszterem”, „ez nekem azt jelenti”. Sztálin válasza korrek­ten udvarias, tömör, az alkalomhoz képest majdhogynem hűvös és szinte személytelen volt: „A szovjet kormány felhatalmazott, hogy közöljem önnel: hozájárul Herr von Ribbent- rop augusztus 23-i moszkvai látogatásához.” A két kremli találkozó alatt, augusztus 23- án este és ugyanaznap éjjel, a partnerek megvitatták az őket kölcsönösen érintő fő kérdéseket, és aláírtak egy megnemtámadá­si egyezményt valamint egy „titkos csatolt jegyzőkönyvet”. Az egyezményben vállalták, hogy szigorúan semlegesek maradnak egy­más iránt amennyiben valamelyikük hábo­rúba lép. A dokumentum nem tartalmazott biztosítékokat a barátságra vonatkozóan, el­tekintve a két kormány, kötelezettségétől, hogy „baráti eszmecsere útján” rendezik a vi­tás kérdéseket. Sztálinnak a leghalványabb kételye sem lehetett felőle, hogy az egyezmény egy csa­pásra megszabadította Hitlert a kétfrontos háború rémétől, s ezáltal szabadjára engedte a második világháborút Ennek ellenére nem voltak lelkiismereti aggályai. A háborút amúgy is elkerülhetetlennek vélte; ha nem egyezik meg Hitlerrel, a háború akkor is ki­robban akár most akár valamivel később, a saját országa számára összehasonlíthatatla­nul kedvezőtlenebb körülmények között Nem érezte magát gyújtogatónak - Hitler volt az, aki lángba készült borítani a világot. Ő, Sztálin, csupán kivonta Oroszországot a maj­dani tűzvészből. Mint a későbbi események megmutatták, arra számított, hogy Lengyel- ország tovább ellenáll majd, mint ahogy a va­lóságban történt. De abban nem kételkedett, hogy előbb-utóbb összeomlik Lengyelor­szág, s hogy a nyugati hatalmak nem tudnak vagy nem akarnak majd hatékony segítséget nyújtani neki. Vagyis látta, hogy Németország az esetleges Oroszország elleni támadáshoz szükséges ugródeszkát néhány száz mér­földdel keletebbre tolja. Úgy gondolta, az a feladata, hogy csökkentse az ebből fakadó stratégiai veszélyt s ezt csak úgy érhette el, ha részt vett Lengyelország feldarabolásá­ban. Erről állapodtak meg a „titkos jegyző­könyvben”. így aztán le kellett mondania ked­venc külpolitikai jelszaváról: „Egyetlen lépést sem teszünk másnak a földjén." Megkezdődött Oroszország területi ex­panziójának korszaka. Sztálint közvetlenül a biztonság megteremtése vezérelte, ugyanaz az indíték, amely mutatis mutandis, a tizen­nyolcadik században arra késztette a milita­rista porosz állam terjeszkedésétől tartó cá­rokat hogy részt vegyenek Lengyelország három feldarabolásában. Most a negyedik feldarabolás alkalmával Oroszország elő­ször megkapta az egész területet amelyet nyugatról a Narva, Visztula és Szán folyók ha­tárolnak. Oroszország eszerint Varsó külvá­rosában, a Visztula keleti partján állíthatta volna föl határpóznáit. A titkos jegyzőkönyv emellett az orosz „befolyási övezetbe” he­lyezte Finnországot Észtországot és Lettor­szágot Litvánia viszont a német oldalon ma­radt Oroszország tehát védelmi övezethez jutott második fővárosa, Leningrád számára, amely felé eddig nyitva állt az út Délen elis­merték a jogát Besszarábia visszacsatolásá­ra, és Németország bejelentette „politikai ér­dektelenségét” a Balkánon. A titkos jegyző­könyv homályosan fogalmazott mert mint Ribbentrop később elmagyarázta, a felek még mindig tele voltak kölcsönös bizalmat­lansággal, és féltek a zsarolástól vagy az alku kiszivárgásától. Nem határozták meg, mit ér­tenek „befolyási övezetek" alatt, de magától értetődőnek tekintették, hogy ez az uralom bármilyen formáját magában foglalja, be­leértve a teljes birtoklást is. A balkáni orszá­gok sorsát még csak meg sem vitatták részle­tesebben. Ekkor Sztálin még akár saját felté­teleit is diktálhatta volna a Balkánon, mert Hit­ler, aki mindenáron szabad kezet akart bizto­sítani magának, nagyon bőkezűen bánt más népek területeivel. De Sztálin csak a közvet­len biztonsági érdekeket tartotta szem előtt, nem törekedett önmagáért való terjeszke­désre, s igy, mivel Németország nem vonult be a Balkánra, nem vonult be ő sem. Az egyetlen kivétel Besszarábia volt, amelynek a forradalom alatti román annektálását Moszk­va sohasem ismerte el. Milyen elképzelései voltak Sztálinnak a háborúról? Mennyire vélte szilárdnak Hitler­rel kötött egyezségét? Nem tudjuk, hogy már ekkor is visszatekintett-e arra a történelmi precedensre, amelyet 1941 után olyan gyak­ran felidézett - az I. Sándor és Napóleon közti szövetségre, majd háborúra. De gyakran úgy viselkedett, mintha ez a példa lebegett volna a szeme előtt Ő is megkötötte most a saját til- siti békéjét még ha koronás elődjétől elté­rően ő nem egy folyó közepén lehorgonyzott uszályon találkozott is a partnerével. Tilsit után I. Sándor négyévnyi lélegzetvételhez ju­tott, és csak egy hosszú háborúsorozat vége felé ütközött meg Napóleonnal. Sztálin csak­nem minden lépése azt bizonyltja, hogy ha­sonlóan hosszú felkészülési időre számított, mígnem Hitler 1941 júniusában eloszlatta az illúzióit Az is bizonyos, hogy némileg váratla­nul érték Hitler győzelmei. Egyelőre az volt a célja, hogy időt nyerjen, minél több időt hogy megvalósíthassa gazdasági terveit, kiépítse Oroszország erejét s aztán ezt az erőt dobja a mérlegre, amikor a többi háborús fél már az utolsó tartalékait emészti fel. Szeptember első napjaiban máris nyilván­valóvá vált Sztálin első, bár nem túlságosan jelentős tévedése. Nagy meglepetésére a lengyel fegyveres ellenállás pillanatok alatt felmorzsolódott. Amikor szeptember 5-én Ribbentrop sürgetni kezdte az oroszokat, hogy vonuljanak be Lengyelország őket megillető részére, Sztálin még nem volt felké­szülve a bevonulási parancs kiadására. Tele volt aggállyal és hátsó gondolatokkal. Nem akart nyilvánosan segítséget nyújtani Len­gyelország lerohanásához, s nem volt hajlan­dó mozdulni, amig Lengyelország összeom­lása végérvényesen be nem következett. Szeptember végén Ribbentrop újból ellá­togatott a Kremlbe, egész éjszaka bankette- zett és Sztálin aggályait hallgatta. Új alkut kö­töttek: Németország megtartotta az egész et­nikai Lengyelországot Litvánia viszont a szovjet zónába került. Hitler Lengyelország fölötti villámgyőzel­me után alaposan megcsappant Sztálin ön­bizalma. Nyugtalanította a nyugatiak „furcsa háborúja” is: a britek és a franciák vajon nem azért tétlenkednek-e, hogy Oroszország elle­ni támadásra bátorítsák Hitlert? Most ő volt az, aki buzgón felajánlotta Hitlernek baráti szol­gálatait. A megnemtámadási egyezményt kiegészítették egy barátsági szerződéssel, amelyben kijelentették, hogy kizárólag az oroszok és a németek feladata, hogy „hely­reállítsák a békét és a rendet Lengyelország­ban", és „biztosítsák az ott élő népek számára a nemzeti jellegüknek megfelelő békés éle­tet”. A nyugati hatalmaknak pedig nincs jo­guk vitatni az orosz és német bevonulás jo­gosságát. Most már nem maradt semmi Sztá­lin hűvös visszafogottságából. Az egész világ előtt vállalta a rá eső felelősséget Lengyelor­szág náci megszállásának szörnyűségeiért Nem csupán Hitler üzleti partnerének, hanem bűntársának is mutatkozott A két kormány tit­kos jegyzőkönyvben kötelezte magát hogy egymással együttműködve fojtják el a Len­gyelország függetlenségének visszaállításá­ra irányuló lengyel propagandát. Mindezt kö­zös nyilatkozattal koronázták meg, amelyben azonnali békére szólítottak fel, s Angliára és Franciaországra hárították a háború folytatá­sa miatti felelősséget. Hitler „békekezdemé­nyezését" támogatva Sztálin még őt is túl­szárnyalta a képmutatásban. Nála buzgób­ban most senki nem imádkozott a háború folytatásáért Ha a nyugati hatalmak ekkor aláírják a fegyverszünetet és belenyugsza­nak Lengyelország német megszállásába, Hitler valószínűleg-1940 nyarán megtámadta volna Oroszországot. Ez a képmutatás jellemezte Sztálin viszo­nyát Hitlerhez egészen 1941 júniusáig: minél kevésbé bízott a Führerben és minél jobban félt a támadásától, annál hangosabban és makacsabbul biztosította a barátságáról. (Folytatjuk.) A kínai természetgyógyász a sportcsarnokban Li Hsziang-Ming kínai természet- gyógyász és Nagy Bandó András humorista lesz a vendége a szek­szárdi sportcsarnoknak december 10-én, hétfőn este. A kínai mester 19 órakor kezdődő előadása előtt Nagy Bandó András, a helyszínen megvá­sárolható új könyvét dedikálja, a Be­vezetést. A kínai mester a 4000 éves gyógymóddal testünket, az író-hu­morista az utóbbi 40 év történelmé­nek humoros megírásával a lelkün­ket szeretné „meggyógyítani”. Pincehely címere Pincehely képviselő-testülete le­gutóbbi ülésén önkormányzati jelké­pet, címert fogadott el. Az ezüst pajzsmező közepén a községen át­haladó Kapos folyót szimbolizáló hullámos kék pálya. A felső me­zőben a község nevét jelképező, vendégszeretően kitárt natúr színű pincekapu, ennek két oldalán a ró­mai idők óta a környéken folyó sző­lőművelésre utaló egy-egy zöld sző­lőtőke. Az alsó mezőben a község la­kóinak kegyes lelkületét szimbolizá­ló vörös színű kehely. A testületi ülés napirendjén szere­pelt a Belecska községgel alakítan­dó körjegyzőség, amit a testületek megszavaztak, és kinevezték a kör­jegyzőt. December 15-től Bárdos Lászlóné látja el a körjegyző tisztét. Műsoros est Dombóváron A dombóvári művelődési központ­ban december 10-én 19 órakor a Pesti Vigadó rendezésében „Most kéne élni még”... Kalmár Magda és Bessenyei Ferenc zenés önálló mű­sorát láthatják az érdeklődők. A mű­sorban elhangzanak összeállítások: népszerű operettekből, musicalek­ből, filmzenékből, sanzonokból, ma­gyarnótákból, Ady-versek, önvallo­mások a két művész életéből. Zenés mesejáték a paksi gyerekeknek A Békés Megyei Jókai Színház művészei kedveskednek játékukkal a paksi gyerekeknek, amikor de­cember 9-én délután két órakor és négy órakor bemutatják a Bukfenc a Csinn-bumm Cirkuszban című ze­nés mesejátékot. A gyermekelőadá­sokra Pakson, a Városi Művelődési Központban kerül sor. Bibliaismereti előadás Pakson December 17-én - hétfőn - dél­után öt órakor tartják Pakson a Bib­liaismereti Szabadegyetem követke­ző előadását, melynek címe: Illés próféta. Az előadó Cseprégi András györkönyi evangélikus lelkész. Az érdeklődőket a paksi művelődési központ nagyklubjába várják.

Next

/
Thumbnails
Contents