Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-07 / 209. szám

4 NÉPÚJSÁG Dombóváron a Betlehemi Csillag Jézus születik - Z Zi Labor módra máló tehetségről is tanúskodik. Janicsák István a Z’ Zi Labor vezetője, aki egyben rendezője a Betlehemi Csillagnak, el­mondta, hogy ez már az ötödik gyer­mekprodukciójuk. A darab premierje az Erkel Színházban volt tavaly december­ben, azóta szinte az ország minden me­gyéjében bemutatták már. Ahova pedig nem jutott el, ott hamarosan meghallgat­hatják lemezen vagy kazettán. VARGÁNÉ FARAGÓ MÁRIA komponisták kerülték a kommersz hangzásokat, fordulatokat. A díszletek megtervezésében törekedtek a törté­nelmi hűségre. Háttérként kinagyított diaképeket alkalmaztak, melyekkel Jú- dea jellemző növényzetét igyekeztek a színpadra varázsolni. Az előadás ki­emelkedő teljesítményét Mária meg­személyesítője, Sárközi Anita nyújtotta, akit popénekesként ismerhettünk ed­dig, de a darabbeli alakítása jellemfor­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megszokhattuk már a Z’Zi Labor együttestől, hogy meghökkentő vállal­kozásokba fog. Ezúttal zenés gyermek­darabot alkottak a Megváltó születésé­nek történetéből. A kis Jézus születé­sének témáját igényes feldolgozásban, bibliai történetre támaszkodva jelenítik meg a színjáték szereplői. Erről meggyőződhetett a dombóvári művelődési központ közönsége is. A Jelenetek az előadásból Húszon innen, tízen túl írjatok Fiatalokról és fiataloknak szó­ló írásokkal találkozhattok ezen az oldalon - péntekenként - ezután is. A szerzők részben a szerkesztőség korban is hozzá­tok közel álló munkatársai, rész­ben pedig - reméljük - az olva­sók közül kerülnek ki. Várjuk leveleiteket, ötleteiteket! Egy klub majdnem 90 napja Törd a fejed! Mármint azon, hogy mit ábrázol a fenti fotó. Legutóbbi képrejtvényünkre egyéb­ként csak helyes megfejtés érkezett, ezért most tippeket sem adunk. Egysze­rűen találd ki és küldd be a Tolnai Népúj­ság címére (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100). A határidő ezúttal december 13. A jövő héten ugyanezen az oldalon közöljük múlt heti és e heti rejtvényünk azon szerencsés megfejtőjének a nevét, akinek egy-egy műsoros magnókazettát küldünk. Nincs még háromhónapos sem a Szek- szárdon működő Narancs Klub, de máris igen jelentős eredményekkel dicsekedhet. A legnagyobb sikere talán az, hogy a megyeszékhely kulturális életének új szín­foltját jelenti. S valljuk be, amikor megkezd­ték tevékenységüket, képletesen szólva nem éppen egy örvénylő sebes folyóba léptek, hanem inkább egy tóba, amelyről köztudott, hogy az állóvíz kategóriába tartozik. A klub szervezőjéhez, Várnai Tamáshoz először az alábbi - sokak szá­mára még a mai napig is tisztázatlan - kér­déssel fordultunk:- Tekinthetjük-e a „Narancsot" a fiatal de­mokraták klubjának?- Nem, mi hivatalosan önálló jogi sze­mélyként működünk, bár a pénzt - pályázat útján - a Fidesztől kapjuk. Benyújtjuk nekik a tervet: milyen programokat szervezünk, kiket hívunk meg és mindez mennyibe kerül.- A választási kampány kellős közepén indult a klub. Megmondom őszintén, én ak­kor ebben egy kis propaganda ízt véltem fel­fedezni...- A „Narancs” megalakulásának semmi köze nem volt a kampányhoz, hisz ha így lett volna, akkor szeptember 30-a után bezárjuk a „boltot”. Mi inkább úgy éreztük, hogy a város kulturális kínálata némi kí­vánnivalót hagy maga után és lehetősé­geinkhez mérten igyekeztünk ezen segí­teni.- Verebes István humorista volt az első vendégetek...- Igen, és meglehetősen nagy sikerrel. Rajta kívül itt járt Obersovszky Gyula, az Igazság cimű lap főszerkesztője, Szájer Jó­zsef és Orbán Viktor országgyűlési képvi­selők, volt rockzenei estünk, rendeztünk négy amatőr képzőművésszel kiállítást, va­lamint nemrégiben dr. Rosner Gyula tartott előadást a honfoglalásról és a magyarok eredetéről. Azt hiszem, a felsoroltakból ki­tűnik, hogy igyekeztünk majd minden „ré­tegnek” programot kínálni.- Tapasztalataitok alapján mely korosz­tályt vonzza leginkább a Narancs Klub?- A középkorúakat, tehát a 30-40 évese­ket. A fiatalok - tisztelet a kivételnek - ér­dektelensége némileg meglepett minket Például az előbb említett, a honfoglalásról tartott előadásra - mely érettségi tétel is - mindössze kilencen voltak kiváncsiak. Csak mellékesen jegyzem meg: 25 történe­lemtanárnak külön meghívót küldtünk, egy sem jött el... Gondolom, ezt a fajta érdekte­lenséget nem kell kommentálni. Sajnos a pénzszűke miatt a propagandánk nem elég hatásos. Bár vannak plakátjaink, de ezeket mi magunk csináljuk tollal, zsírkrétával. Garav Garabonciás Mint a legutóbbi szám vezércikkéből kitűnik, ezekben a napokban ünnepli „egyéves tartalmi és formai megújulá­sát” a Garay Garabonciás, a szekszárdi I. Számú Általános Iskola diáklapja. A sárga irigység és a félelem a konkuren­ciától" megakadályozott bennünket ab­ban, hogy az újságot méltassuk. Ehe­lyett kiollóztuk belőle Tari Ági (alias Bu­davári Kata 8. a. osztályos kollégánk) naplójának néhány részletét. íme: November 1. Ma elszántam magam. Lesöpörtem az asztalomról mindent, és belekezd­tem életem fő művébe. Amikoris hallot­tam, hogy csöngetnek. Kinyitottam az ajtót, egy magas fekete (nem úgy értem, hogy néger) srác állt az ajtóban.- Izé... Ez a Balogh lakás?- Nem, izé... Ez a Tari lakás.-Ja bocs! Én Balogh Zsoltit akartam ugye... Na szóval érted!- Ja! Ööö... Mi lenne, ha bejönnél?- Én igazán nem... Válaszul berántottam a lakásba. Leültünk a nappaliba, majd kb. 2 perc egyhangú hallgatás után elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy Andrásnak hívják. (Hoppá! Üldöz a sors!) Nálam 3 és fél ' évvel idősebb, és a helybeli gimibe jár. És ő is ÍR! Mármint verseket. Sőt re­gényt is. Sokat dumáltunk még, aztán megegyeztünk, hogy holnap is feljön hozzánk. Ja! Életem fő műve a szemét­kosárban kötött ki. November 4. Ma átjött András és áthozta a kutyáját is. Ugyanolyan korcs, mint az enyém. Ezt meg is mondtam neki. Erre ő közöl­te, hogy tévedés! Az ő kutyájáról messziről lerí a magasfokú intelligen­cia, míg az enyém valóban tiszta korcs! Mondtam, hogy egyébként is az ő ku­tyája körülbelül egy rohadt aszalt szilva bájával bír. Ö kifejtette, hogy az én ku­tyám pofája olyan, mint azé a gnúbikáé, kinek élete párját épp az imént mar­cangolta szét egy őrjöngő fenevad. Felszólítottam, hogy olvasson Darwint, ugyanis a gnúk nem házasodnak. Ezután heves szópárbaj kerekedett. De az még mindig nem világos előttem, hogy mi köze van az anyámnak a ku­tyához?! November 5. Két nap múlva lesz a szülinapom. Ez már hétbiztos! Tudományosan bizonyí­tott tény. Megnéztem a naptárban. Anyukám is bekarikázta: november 7! Ha ezt valaki meglátja! November 6. András meglátta. Rögtön elkezdett szövegelni, de én fölhomályosítottam, hogy a kör a szünnapomat jelzi. Erre ti­tokzatos pofát vágott és lelécelt. November 7. Pirosbetűs ünnep! - Nekem! „Reggel” 5-kor édesdeden szunyó­káltam, amikoris kivágódott az ajtó, és beömlött rajta a családom. Elkezdték üvöltözni, hogy Isten éltessen, meg hogy „A Dunában úszik egy hal, Annak neve Harcsa, A jó Isten az Ágit Sokáig megtartsa! Isten éltessen sokáig!” Éva véresre tépkedte a füleimet. Na­gyitól 20 táblacsokit kaptam és öt könyvet. Ö mindig is ismerte az igé­nyeimet., Délután András is átjött. Ho­zott egy gyönyörű, óriási virágcsokrot.- Szagold meg! - mondta. Belesza­goltam és valami rettenetes szag áradt felém.- Mi ez? - nyögtem ki végül. - Vagy tudod mit, inkább ne is mondd meg! Lekaptam a zoknimat, és a röhögéstől fuldokló képébe nyomtam. Rögtön ab­bahagyta. (Mármint a röhögést.) Végül is, amilyen büdös, olyan szép (mármint a csokor!) November 20. Ma András visszahozta a naplómat. Ugyanis elvitte. Élolvasta. Az én tudtom nélkül! És még van pofája azt mondani: „Nem rossz!” Megkérdeztem, milyen jogon turkál a holmim között?! Pofátlanul felbégetett. Erre még egy kérdést intéztem hozzá: mi a fene tartott neki ilyen sokáig? Mármint akárhogy is nézzük - e pár oldal elolvasá­sa csekélyke 13 napjába került. Azt mondta, nagyon rondán írok. Er­re azt feleltem, hogy ö még rondábban, mert egyetlen 4 soros verséhez a múlt­kor alig fél nap kellett. Mindenesetre mielőtt elment, bele­tettem egy szőlőszemet a cipőjébe. November 23. Ma elhatároztam, rendet rakok (új­fent) az asztalomon. Kezdtem lehorda­ni vödörszám a szemetet. Egyszercsak egy levél akadt a kezembe. Még ki sem volt bontva. És kitől származott? And­rástól. De nem attól az állatkirálytól, amelyik mindig átjön hozzánk, hanem az osztálytársamtól, akibe állítólag be­lezúgtam. Kibontottam. Azt írta, hogy már régóta figyel, meg egyéb baromsá­gok... Meg hogy beszélni szeretne ve­lem. Nem tudom hányadik vagyok a 1990. december Játék vagy diplomácia'? Egy kicsit ez is, egy kicsit az is... j játék neve: Fiatalok szimulált ENSZ-közgyűlés. Akik játsszák: 35i meghívott 40 különböző felsőoktatá si intézményből. Hallgatók. Aki szer vezi: az UNESCO svájci nemzeti bi zottsága. Helyszíne és időpontja Genf, december 12-14. A résztvevők az idén négy téma körben bizonyíthatják érvelőkészsé güket és döntőképességüket. A té makörök: nemzetközi biztonság, í gyermekek jogai, a cenzúra és í szólásszabadság. Az immár 1954 óta hagyományos sá vált rendezvényt évente tartják. / meghívott fiatalok diplomata szerep kört kapnak, és az éppen aktuális diplomácia politikai, társadalmi é; gazdasági problémáit tárgyaljál meg egy fiktív ENSZ-közgyűlésen.- Esetenként egy-egy rendezvény köz ben meglehetősen oda nem illő zajokat« hallhatnak az érdeklődők...- Igen, mert mint bizonyára sokan tudják a volt tanácsi klub több helyiségből áll. Tör­ténetesen egyik része presszó, így kikerül­hetetlen egy bizonyos zajszint. Persze ha ez lenne a legnagyobb gond! Rebesgetik hogy a tulajdonos kiadja valakinek az épü­letet Akkor pedig új helyiség után nézhe­tünk. Úgy gondoljuk, az önkormányzatnak kellene majd egy kis segítséget nyújtani nemcsak a ml részünkre, hanem a város kulturális életének megmozgatásáért is.- Hadd kellemetlenkedjek egy kicsit A meghívott politikusok egy pártból kerültek ki...- Értem a célzást, de a szándékunk a po­litikai helyzet felvázolása volt és ebben se­gített a helyi Fidesz azzal, hogy „idecsalta” vezető személyiségeit. Egyébként mi ugyanúgy meghívtuk Göncz Árpád köztár­sasági elnököt - aki sajnos elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni - valamint Torgyán Józsefet is - ő lehet hogy még a vendé­günk lesz -, akire pedig igazán nem lehet azt mondani, miszerint a fiatal demokraták hullámhosszán mozog. .- Jövőre lesz Narancs Klub?- Jó kérdés... Ha lesz pénz.- krasznai ­listáján?! Mindenesetre az „alkalmas- sági vizsgálat” december 3-án lesz. (Vagy lenne!) Úgy látszik, hosszú lista, még többen várakoznak előttem. November 25. Klubot alakítunk, az András is benne van. Én leszek az elnök. De ez nem akármilyen klub. VITA-klub. Más klu­bokkal fogunk vitatkozni mindenféléről, de főleg irodalomról, művészetről, poli­tikáról, meg emberi értékekről stb. ... November 26. A ma délutánt a könyvtárban töltöt­tem, készültem a vitákra. Ezt a tevé­kenységet 3 napon keresztül fogom még csinálni, úgyhogy 3 napig nem írok. így ez a tevékenység legalább há­rom napon keresztül leköt, Naplóm! November 30. Na, ki állított be hozzánk? Igen, az And­rás. Kész őrület! Azt mondta, gond van. Egyes tanároknak meg van a vélemé­nyük a Vita-klubról. Nem értettem, miért. Azt mondta, ő sem. Arra hivatkoznak ugyanis, hogy nem jut igy elég időnk a ta­nulásra. Na de kérem! ÉN EGYÉBKÉNT SEM TANULOK! Tisztára olyan, mintha András a bátyám volna. Úgyhogy amikor már kellőképpen kibőgtük magunkat Vi­ta-klubunk elsüllyesztése miatt - és elha­tároztuk, hogy bármi áron, de megvédjük -, indulás előtt megpuszilt. Azt mondo­gattam magamnak, hogy ezt minden „báty” megteszi. Vagy nem?... <*•;

Next

/
Thumbnails
Contents