Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-07 / 209. szám

390. december 7. konyhádon és környékén Ötezerszer kopogtattak a munkanélküli-hivatal ajtaján Mi lesz a bányászokkal? Bonyhád sokáig a biztos munkalehe- Sségek bázisa volt, az ide telepített zo- íáncárugyár, cipőgyár a későbbiekben edig a más ipari létesítmények miatt. Iára jelentősen változott a kép. A mun- aerő-kínálat nagy, s az emberek jelen- 5s része képzettsége folytán alkalmat- an bizonyos állások betöltésére. A kis- állalkozások számának megugrása em biztosított elegendő munkahelyet. Sándor Béla, a Tolna Megyei Foglal- oztatási Hivatal bonyhádi körzetköz- lontjának vezetője elmondta, hogy a idei vben eddig több mint ötezerszer kopog- attak hivatalának ajtaján, ami egyértel- lűen bizonyítéka a foglalkoztatási fe- zültségek növekedésének a térségben, da már nem csak az iskolázatlan, szak- lanélküli, segéd- vagy betanított mun- ások, de a szakmunkások egy része, őt a szellemi foglalkozásúaknak egy ré- ege is megélhetési gondokkal küszkö- lik. Az álláskeresőket regisztrálják, s így udhattuk meg, hogy Bonyhádon és kör- lyékén novemberben több mint kettő- ;zázan kerestek munkát. Közülük 125-en nunkanélküli-segélyben, hárman átme- leti munkanélküli-járadékban részesül­nek, 10-en közhasznú munkavégzésen vettek részt, a gyakornokok száma pedig 4 volt. A pályakezdők hatan voltak. A segélyben részesülők, száma elérte az aktív keresők 1,2 százalékát, s a hely­zettovábbi romlását jelzi, hogy növekszik a segélyen eltöltött idő. Ezzel együtt nő a kilátástalanság, az elkeseredettség, a kiúttalanság érzete. A munkanélküli-se­gélyek mértéke átlagosan a minimumbé­rek köcül mozog, vagyis 5600 forint, ami most az új törvénnyel ismét módosul, az idén már harmadszor. A szellemi foglalkozásúak között egyre több pedagógus, gépész, agrármérnök ismerkedik meg a kis kék könyvecskével. Bonyhádon az egy állást keresőre jutó munkahelyek száma 0,35, s ez jobb mint a megyei átlag, ami 0,17. Akkor most ró­zsás a helyzet Bonyhádon és térségé­ben? Dehogy... Különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy a bányák bezárásá­nak lehetősge is itt toporog a küszöbön. Nehéz a munkakezdőknek kenyérhez, álláshoz jutniuk, amit a munkáltatói igé­nyek fehéren-feketén jeleznek is, s ez va­lamennyi iskolatípusból kikerülő fiatalra érvényes. Ma a gimnáziumi érettségi a szakké­pesítés hiánya miatt édeskevés az üd­vösséghez. Az utóbbi négy évben már napirenden volt Bonyhádon és térségé­ben a foglalkoztatáspolitikai kérdés, fog­lalkoztatási eszközrendszerek bevezeté­sére is sort kerítettek, lehetőség nyílt korengedményes nyugdíjazásra is, sőt átképzési támogatást is biztosítottak. Mégis kevés a munkahelyteremtő beru­házás, s itt elsősorban nem a helyi ön- kormányzatokra, de az üzemekre, válla­latokra vár a feladat, hogy lépni próbálja­nak. Ehhez feltétlen segítséget nyújthat­na ha végre komolyan venné valaki Bonyhádon a német testvérváros Wer­nau által felkínált lehetőségeket, s meg­oldási alternatívák egész sorát is kidol­gozná, vagy kidolgoztatná. Volt ugye az elhelyezkedési támoga­tás, a meghosszabbított felmondási idő, aztán a népszerű újrakezdési kölcsön, a gyakornoki foglalkoztatás lehetősége, s tervben van a foglalkoztatási törvény megalkotása... Mindezzel együtt is mind­ezek a foglalkoztatási alapból finanszí­rozhatóak... Átképzési támogatást csak a cipőgyár Új kábeltelevízió-rendszer A 80-as évek végétől számta­lan műholdról érkező rádió- és tévéprogram jele vehető világ­szerte. A műsorok nagy száma kedvezően hat a kábeltelevíziós rendszerek terjedésére. Az év­század vécéig várhatóan a ki­sebb közösségekben (kistelepü­léseken, külön­álló lakóterüle­teken) is meg­kezdődik a ká­beltelevíziós hálózatok ki­építése. A tíztől né­hány ezerig terjedő, köze­pes méretű há­lózatok építé­séhez fejlesz­tette ki a Híradástechnika Szö­vetkezet a programozható ká­beltelevíziós fejállomását. Ez a fejállomás a rádió- és te­jelek feldolgozásához szüksé­ges valamennyi programo- zóegység segítségével a hely­színen széles frekvenciatarto­mányban programozhatok, így bővítés vagy továbbfejlesztés esetén sincs szükség bonyolult áthangolásokra. Az új rendszer nemzetközi bemutatóját novem­ber végén tartották Oroszlány­ban, ahol a teljes magyar szak­embergárda megismerkedhe­tett vele. kért mig a nyolc általánost végző lányok­nak varrótanfolyam (8 lány), az érettségi­zetteknek (6) pedig a gazdaasszonykép­zés adott segítséget. Munkahelyteremtő beruházást ma senki nem tervez, s a köz­hasznú munkavégzés is inkább csak öt­let maradt. Újrakezdési kölcsönt 132-en vettek fel, többségük kereskedelmi tevé­kenységbe kezdett, ami jelentősen nem biztosította a térségben a munkalehető­séget. S végül a bánya ügye... Jelenleg Bony­hádon és környékén ezer ember keresi kenyerét valamelyik bányaüzemnél, kö­zülük 50-en uránbányászok, akiknek a helyzete talán megoldottnak látszik. A szénbányászat jövőjét pedig még az ille­tékesek sem tudják biztosan megjósolni. Részleges vagy teljes bezárás esetén a térségben meglévő foglalkoztatási fe­szültségek mintegy „bomba meglepetés­ként” hatnának - persze negativ értelem­ben. Megoldás? Vélhetően csak átfogó kormányzati döntést és persze segítsé­get követően... SZABÓ SÁNDOR Gyünk Önkormányzati Testületé pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele: államigazgatási főiskolai, vagy tanácsakadémiai végzettség, 2 év szakmai gyakorlat. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet a polgármesternél. A pályázatokat személyesen kell benyújtani a polgármesternél, a megjelenéstől számított 2 héten belül. Polgármesteri Hivatal Gyönk, Ady E. u. 561-562. Telefon: 87-117. (61) nőké: Jagoda, aki a Zinovjev-Kamenyev tárgyaláson gondoskodott a „bizonyíté­kokról”, és Jezsov, aki ugyanezt tette az összes többi tárgyaláson. Mindannyiukat azzal vádolták, hogy merényletet akartak elkövetni Sztálin és a Politikai Bizottság többi tagja ellen, vissza akarták állítani a kapitalizmust, meg akarták semmisíteni az ország katonai és gazdasági erejét, s kü­lönböző módszerekkel meg akarták mér­gezni és ölni az orosz munkások tömegeit Mindannyiukat vádolták azzal is, hogy a forradalom első napjától kezdve kémked­tek Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Japánnak és Németországnak, és titkos megállapodásokat kötöttek a nácikkal, me­lyek értelmében szétdarabolják a Szovjet­uniót és hatalmas területeket juttatnak Né­metországnak és Japánnak. Ha ezek a tár­gyalásról tárgyalásra szaporodó vádak igazak lettek volna, semmivel sem lehetett volna magyarázni a szovjet állam létezését és fennmaradását. Az állítólagos terroris­ták, bár a legmagasabb szintig beférkőztek az egész államgépezetbe, mégis csak egyet tudtak megölni Sztálin tisztségviselői közül: Kirovót. A tárgyalások folyamán az ügyész azt állította, hogy az összeesküvés­nek két további áldozata volt: Kujbisev, az Állami Tervhivatal elnöke és Makszim Gor­kij. De ez csak még inkább nyilvánvalóvá tette az összeesküvés mindent behálózó jellege és az elhanyagolható eredményei közötti megmagyarázhatatlan aránytalan­ságokat Mintha a Niagara-vízesés teljes erejét arra használták volna, hogy egy já­tékhajót hajtson. Mindennek az irrealitását tovább fokozta a vádlottak kísérteties viselkedése, leg­alábbis azoké, akiknek ügyét nyilvánosan tárgyalták. Sok kiemelkedő személyiség - az összes katonai és sok polgári vezető - ügyét titokban tárgyalták, és sókat tárgya­lás nélkül végeztek ki, mert nem tudták rá­kényszeríteni őket, hogy bevalljanak és megbánjanak olyan bűnöket, melyeket nem követtek el. De mindazok a szeren- t csétlenek, akik a reflektorfénybe kerültek, buzgón hamut szórtak a fejükre, fennhan­gon meggyónták bűneiket, sátánivadékok­nak nevezték magukat és de profundis di­csőítették a Supermant, akinek a lába por­ba tiporta őket. A rémült és elbolondított nemzetnek egy emberként kellett harsog­nia a refrént: „Golyót a veszett kutyákba!”, amellyel a főügyész Visinszkij mindannyi­szor befejezte leleplezéseit. Az összes ügyet és ítéletet kizárólag a vádlottak beis­merő vallomásaira alapozták. Egyetlen bi­zonyítékkal nem álltak elő, amelynek egy normális jogi eljárásban bármilyen súlya lett volna. Abban a néhány esetben, amikor a vádlottak ellenőrizhető módon megne­vezték, hogy milyen körülmények között ta­lálkoztak Trockijjal külföldön, rögtön nyil­vánvaló volt vallomásuk hamissága. Egy koppenhágai szálloda, ahol három vádlott - Golcman, David és Berman-Jurin - állító­lag találkozott Trockijjal, jó néhány évvel a találkozás időpontja előtt megszűnt. Egy Oslo melletti repülőtér vezetői, ahol Pjata- kov - saját állítása szerint - leszállt egy né­met repülőgépen, hogy találkozzon Troc­kijjal, tanúsították, hogy a megjelölt időben (valamint előtte és utána is több hónapig) egyetlen külföldi gép sem szállt le. A párton belüli küzdelem történetének fényében a vádlottak beismerő vallomása sokkal kevésbé meglepő, mint egyébként volna. Nem úgy jött, mint derült égből a vil­lámcsapás. Az effajta gyónás már a húszas évek közepétől mintegy rituális hagyo­mánnyá vált, az ellenzék megtört tagjainak elfogadott rutinjává. Először csak a pártfe­gyelem kisebb-nagyobb megsértését is­merték be, s végül már apokaliptikus bűnö­ket is meggyóntak. A kettő között a külön­böző fokozatok széles skálája húzódott, amelyen lassan, szinte alvajáróként men­tek végig, s alig fogták fel, hogy milyen irányban haladnak. Valahányszor gyónás­ra került a sor, az előző bűnüknél csak alig valamivel nagyobbat vallottak be. S termé­szetesen mindannyiszor azt remélték, hogy ez az utolsó áldozat, amelyet a párt érdekében és saját üdvösségükért köve­telnek tőlük. Kétséges, hogy akár az út vé­gén is tisztán látták volna, hogy ami most várja őket, az a holocaust. Ráadásul a politikai rendőrséget felha­talmazták, hogy túszul fogva tartsa a vád­lottak rokonait, s ezek a túszok meg is je­lentek a tanúk padján. Még a legrettenthe­tetlenebb, az ügy érdekében önmagukat is feláldozni kész emberek sem érezhetik úgy, hogy joguk van feláldozni saját szülei­ket és gyermekeiket is. A vádlottak bizo­nyára remélték, hogy vallomásukkal meg­mentik hozzátartozóikat; s talán halványan még önmaguk megmentésében is re­ménykedtek. De miért volt Sztálinnak szüksége erre a förtelmes látványosságra? Egyesek szerint azért küldte halálba a régi gárda embereit, hogy ők legyenek a bűnbakok gazdasági kudarcaiért. Lehet ebben valami kis igaz­ság, de nem sok. Egyrészt a tárgyalások éveiben az ország gazdasági helyzete na­gyon is észrevehetően javult. Semmikép­pen sem volt szükség ilyen sok bűnbakra, vagy ha mégis, elég lett volna börtönbe zár­nia őket, mint az Iparpárt és a mensevikek korábbi perei esetében. Néhányan azok közül, akiket ezekben a korai perekben ítél­tek el, a negyvenes években újból feltűn­nek, mint ünnepelt, magas rangú személyi­ségek (például Ramzin professzor). Sztálin igazi és jóval tágabb indítéka az volt, hogy megsemmisítse azokat az embereket akikben egy, sőt talán több különböző al­ternatív kormány lehetősége rejlett Termé­szetesen ezt nem lehet alátámasztani sem­miféle idézettel Sztálin beszédeiből vagy írásaiból. Tetteinek indítékát az összes ko­rábbi eseményekben, valamint a tárgyalá­sok körülményeiben és következményei­ben lelhetjük fel. A kezdet kezdetétől az el­lenforradalommal azonosított minden kí­sérletet egy alternatív kormány felállítására, sőt még a puszta felvetését is. A tárgyalá­sok közvetlen és tagadhatatlan eredménye az volt, hogy megsemmisült minden olyan politikai centrum, amelyből egy ilyen kísér­let bizonyos körülmények között kiindulha­tott volna. A következő megválaszolandó kérdés az, hogy miért éppen 1936-ban látott hozzá célja megvalósításához. Belpoliti­kai megfontolások aligha magyarázhat­ják az időzítést. Bár széles körű lehetett a tömegek elégedetlensége, ez túl formát­lan erő volt ahhoz, hogy közvetlenül fe­nyegesse a pozícióját. Az ellenzék szét­zúzva, összetaposva hevert a lábánál, képtelen volt már bármiféle akcióra. Va­lami váratlan sokk, az egész hatalmi rendszert érintő heves megrázkódtatás kellett volna ahhoz, hogy össze tudja gyűjteni szétszórt és kiábrándult sere­geit. Éppen egy ilyen veszély kezdett for­mát ölteni, s ez a fenyegetés külföldről érkezett. Az első nagy per, Zinovjevé és Kamenyevé, néhány hónappal azután zajlott le, hogy Hitler hadserege bevonult a Rajna-vidékre; az utolsó pedig, Buhari- né és Rikové, akkor fejeződött be, amikor világgá kürtölték Ausztria náci megszál­lásának hírét. A német imperializmus újra felfegyverezte magát, és már az erejét próbálgatta... Nem voltak olyan illúziói, hogy a háborút el lehet kerülni; csak a számára nyitva álló alternatívákon töp­rengett: kössön szerződést Hitlerrel vagy lépjen háborúba vele. 1936-ban valóban nagyon csekélynek tűnt a megállapodás esélye. A nyugati megbékítési politika rossz előérzetekkel töltötte el. Gyanította, hogy a Nyugat nemcsak belenyugszik a német militarizmus újjáéledésébe, ha­nem azt Oroszország ellen uszítja. A szövetségesek nélkül vívott háború Németország ellen semmi jóval nem ke­csegtetett. Az első világháborúban a német hadigépezet ereje, amelynek pedig akkor kétfrontos harcot kellett vívnia, elég volt hozzá, hogy megrendítő csapást mérjen Oroszországra és feleméssze a cári rend­szert. (Folytatjuk.) NÉPÚJSÁG 3 Szedres: fűtés­korszerűsítések Korszerű, hőlégbefúvásos fűtés készül el a napokban a szedresi művelődési házban. A község pályázaton nyerte el az egymillió-egyszázezer forintos támoga­tást, amit háromszázezerrel meg is tol­dották. így a kellemes klímájú nagyte­remben gyakrabban rendezhetők szín­házi esték, táncos mulatságok, netán kiállítások is. Régóta vajúdott, s már a hideg beállta előtt üzemelt is az óvod? új központi fűté­se. Az egymillió-négyszázezer forintos bekerülési költséget teljes egészében az önkormányzat biztosította a felújításra. Gyönkön a Koszorúcskával zárul a tánciskola Gyönkön, a művelődési házban a tán­ciskola utolsó foglalkozására december 15-én este hat órakor kerül sor. Az októ­berben kezdődött tánciskolában tíz tár­sasági táncot tanulhattak meg a gyere­kek, a hagyományos társasági táncokat, így az angolkeringöt, a csárdást, a polkát, a tangót... A Koszorúcskán, mely zárása az iskolának, bemutatják a táncokat. Az életszínvonalról, életkörülményekről Szekszárdon A szabadegyetem gazdaságföldrajzi tagozatán december 17-én - hétfőn - délután két órakor Az életszínvonal, élet- körülmények címmel dr. Vuics Tibor egyetemi docens tart előadást. Az elő­adásra Szekszárdon a művelődési köz­pont társalgójában kerül sor, ide várják az érdeklődőket. Karácsonyi ünnepség Dombóváron A Tolna Megyei Vakok és Gyengénlá- tók Szövetségének dombóvári baráti kö­re december 3-án, hétfőn délután 2 óra­kor karácsonyi ünnepséget tartott. Meg­vendégelték vak sorstársaikat, és cso­magokat ajándékoztak nekik. Nagy se­gítséget kaptak a Dália üzlettől, a malom­tól, a Láng Gépgyártól, valamint a Vaj­üzem dolgozóitól. Tűzre-vízre vigyázzatok! A Völgységi Múzeum állandó kiállítá­sán megtekinthető a „Tűzre-vízre vigyáz­zatok!” című kiállítás, mely a tűzoltás tör­ténetével ismerteti meg a látogatót a cé­hektől a bonyhádi önkéntes tűzoltóság megalakulásáig. Időszaki kiállítási anyagként Kovács Ferenc festőművész képeivel ismerkedhetnek az odalátoga­tók. IREGSZEMCSE ÉS ÚJIREG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÁLYÁZATOT HIRDET KÖRJEGYZŐI ÁLLÁS betöltésére. Pályázati feltételek:- állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- államigazgatási főiskolai végzettség,- tanácsakadémiai végzettség. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot 1990. december 20-ig lehet benyújtani a polgármester címére, Iregszemcse, Kossuth tér 19. (68)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents