Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-01 / 204. szám

2 - TOLNATÁJ

1990. december 1.

Kétszáz éve történt

A követ a megyei akaratot képviselje!

I- Újsághirdetésekből, no meg az egyre szaporodó palackozott italok boltját jelző táblákból arról értesülhettünk, hogy létezik, működik: nem is akárhogyan! - a Kispipa Kft.- Ez így van. Öt megyében és a Balaton környékén jelen vagyunk a piacon, úgy érzem, közmegelégedésre. Segítettünk az önkormányzatoknak az ellátás megszervezésében és a munkahelyteremtésben azzal, hogy létrehoztuk a palackozott italok boltja hálózatot.

I- Bizonyára ennek is, mint mindennek, van egy kis előtörténete.- Valóban így van, de hogy teljesen érthető legyek, visszamegyek egy picit az időben. A Kispipában dolgoztam már üzletvezetőként, amikor a Vendéglátó Vállalat megvette a Krokodil vendéglőt. Ekkortájt - szakmai hiúságomat kihasználva - rábeszéltek, vegyem át a veszteséggel működő önkiszolgáló éttermet is. Megoldottuk, de ragaszkodtam hozzá, hogy én mondom meg, kivel és hány emberrel dolgozom. Ezután már három üzlet vezetője lettem. Közben országos szinten zajlottak a privatizációs előkészületek. Egy biztos, a vendéglátó vezetését az elsők között érte el az átalakulás szele. Ekkor jött aztán az ötlet, hogy kft-t kellene alakítani, és ismét próbáltak rábírni, vállaljam a vezetést, vegyek részt benne. Úgy éreztem, mód van a fejlődésre, mert abban a hálózatban, amit a vendéglátó meg akart szüntetni, %n fantáziát láttam. Aztán bevitt vagyon, apportok nélkül, minden fél készpénzzel „szállt be" az üzletbe. A Kispipa névhez én ragaszkodtam, mivel az éttermünk neve országosan ■ is jól csengő. Nem véletlenül újítottuk fel nemrégiben tetemes összeget ráköltve. Azt szeretnénk ugyanis, hogy egy nagyon kulturált szórakozóhelye legyen a megyeszékhelynek.

I- Úgy értesültem, az ötvennégy palackozott italok boltját kemény feltételekkel vettétek át. Nem üzemeltek gazdaságosan, mégis ebben láttátok a kft alapját.- Jó az információd, mert valóban rendbe kellett tenni a dolgokat. Az üzletvezetőket megbeszélésre hívtuk, és most ez a 100 bolt - időközben ennyi lett az ötvennégyből - határozottan azt csinálja, amit kérünk. A boltosok 97-98 százaléka elfogadja az üzletpolitikánkat, mi pedig növeltük a jövedelmeket - ezt a régi hálózatból itt maradtak tudják igazolni - kiemelt jutalékot kapnak, megbecsüljük őket. Nézd, ösztönzött bennünket az áfé- szek reagálása is, de - nem lebecsülésként mondom - ahol nyitottak is 3-4 boltot, ott sem tudnak versenyezni árban velünk...- Csak azért szakítalak félbé, mert ez nagyon érdekesnek tűnik akkor, amikor azt tapasztaljuk, mindenki srófolja felfelé az árakat, ti pedig ezek alá tudtok menni. Mondd, hogyan van ez?- Nekünk az a célunk, hogy erős, versenyképes hálózatot hozzunk létre, olyat, ami minden helyzetben megállja a helyét. A legolcsóbbak vagyunk ebben a kategóriában, amellett a boltosaink is érdekeltté vannak téve. Mondok egy példát: a sörön 14 százalékos az árrés, ennek több mint felét a boltosoknak adjuk, nekünk egyharmad rész marad... Ez a hálózat az idén 200 milliónál többet forgalmazott, jövőre pedig már „megcsináljuk” a 300 milliót! Januártól egy nagy raktárunk működik a Balatonon, ami besegít ebbe. Sikerült megteremtenünk az elengedhetetlenül szükséges jó szakembergárdát, most már mi magunk végezzük - ideális létszámmal - az adminisztrációt és úgy érzem, az emberek megtalálják számításukat. A saját adminisztráció azért jó, mert információ nélkül nincs vállalkozás.

I- Tibor, kérlek, áruld el nekem, mi az a szerkentyű, ami az előbb a kezedben volt!- Személyi komputer. A központi számítógépen lévő összes adatot el lehet vinni ebben a tárgyalásokra. A jövő évtől kezdve egyébként minden információt számítógépre viszünk.

I- Úgy hírlik - egyre szélesebb körből és egyre keserűbben -, hogy Magyarországon nincsenek vállalkozásbaráttörvények. Bizonyára ezt ti is érzékelitek.- Ez a Kispipa Kft. nem jutott volna el idáig, ha nem hisszük el, hogy vállalkozásbarát kormány lesz. De belevágtunk, mert nagy a privatizációs reklám: fél évet kell várni és itt lesz a Kánaán: Egy év után is magányosak vagyunk. Azt mondták, közgazdasági nonszensz, hogy egymillió tőkével 200 milliót forgalmaztunk. Hat hónap óta a vállalkozáshoz mérten minimális hitelekkel dolgoztunk... Ha vállalkozásbarát-a kormány, akkor kedvezményes hitelt ad, és nem úgy van, mint nálunk, itt uzsorakamatra adja. Nem kérjük ingyen, de teremtsék meg a feltételeket, hogy hosszú távon tudjunk alacsony kamatú hitelekkel is erősödni. Ugyanis 250 milliós forgalomhoz 200 munkahelyet teremtünk. Nem így kell egyébként a vállalkozókat támogatni, esélyegyenlőséget kérünk. Csinálják ugyanazt velünk is, amit a Pintérrel. A vállalkozókat kell támogatni, nem egyet, nem kettőt, hanem mindet. Azonos feltételekkel legyünk, lehessünk profik... Nekünk mint új vállalkozónak ha van 5 milliónk, abból 4-et nyáron termelünk ki, de márciusban már be kell fizetnünk 1,250 milliót adóelőlegként. Tehát a tervezett eredmény után előre kell fizetnünk. Ez fizikai képtelenség.- Elhiszem neked annál is inkább, mert nem te vagy az első, akitől ezeket hallom és az információd után most arra lennék kíváncsi, hogy ilyen körülmények ellenére hogyan tudjátok biztosítani a hálózat ellátását, milyen kapcsolataitok vannak, milyen az üzletpolitikátok?- A Borsodi Sörgyár, vagy ismertebb nevén a Bőc$j Sörgyár alapvetően meghatározza a Kispipa Kft. áruforgalmát és itt az 50 ezer hektoliternyi, biztosan, pontosan, árukapcsolás nélkül érkező sörre és az üdítőkre gondolok. Mivel komolyabb partnerokkal - Aliscavin, szeszipari vállalat szekszárdi lerakata, Pannonvin - sikerült korrekt kapcsolatot kialakítani, ezért megpróbáltuk korlátozni az egyéb beszállítókat. A többi megyében a nagy beszállítókkal is korrekt az üzleteink együttműködése. Az üzletpolitikánkról kérdeztél. Nézd, én nem akarok neked sokak által sokszor elmondott sablonokat ismételni. Mit mondjak?... Eladhatóvá szeretnénk tenni a termékeinket. Nem egy üveget akarunk eladni, hanem többet.

I- Ez nem rossz. Szóval: jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. Nem?- A mondást még nem hallottam, de... végül meg lehet így is fogalmazni. Folytatva a kérdésedre a választ, elmondom, boltot csak ott nyitunk, ahol a jelentkező eleget tud tenni a követelményünknek, ahol a személyi feltételek megvannak. Nekünk a dolgozóink munkakörülményei, életkörülményei fontosak. Meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítása után a Magyarországon élő állampolgárok színvonalas munkát végezhetnek és akkor ezt a nívós magyar

munkát meg is akarjuk fizetni. Mi ehhez ragaszkodunk...- Tibor, amíg te töltöttél ebből a remek sörből, addig én arra gondoltam, a további beruházásokról is megkérdezlek, hiszen „csiripeltek” a verebek valamit, meg úgy tudom, szokás - nem is rossz - jobb helyen, hogy a haszon egy részét befektetik.- Nos, ha „csiripelték”, akkor elmondom neked a következőket. Az ország is akkor jutna előre, ha megkönnyítenék azok sorsát, akik fejleszteni, építkezni akarnak, s ezzel együtt munkalehetőséget biztosítanak. A gyakorlat más. Ha én eldöntőm, hogy nem akarok a zsebembe tömködni minden nyereséget, hanem fejlesztek, akkor semmi sincs, ami ösztönözne, mert elveszik azt, amiből fejleszteni lehetne. De válaszolok a kérdésedre. Siófokon 20 ezer hektoliter termék forgalmazására képes raktárát nyitottunk. Figyelj! Egy év alatt annyira ismert lett a Kispipa név a Balaton mindkét oldalán, hogy a siófoki partnerrel az ő kérésére megegyeztünk, raktárbérlemény helyett egy öt évre szóló közös vállalkozásba kezdünk. Ez a vállalkozásbarátság. Egyébként ők kerestek még bennünket az ajánlatukkal. Szekszárdon az a helyzet, hogy az Idegenforgalmi Hivatal mint tulajdonos, a Kispipa Kft., mint szakirányú vállalkozó és üzemeltető létrehozta közös üzemeltetésben az Alisca-Sió Kft-t.- A napokban láttam egy levelet és olvastam veletek kapcsolatban két újságcikket, amely közül egyik nem éppen rózsás színben tüntetett fel benneteket! Én már tudom, félinformációt adtak az újságírónak, hogy aztán az új szekszárdi vezetés megvesztegethetetlennek tűnjék. Megjegyzem: bízom benne, hogy így is lesz. No, de tőled is szeretnék hallani valamit ezzel kapcsolatban.- Ha ez felhívás akart lenni keringőre, akkor elfogadom. Nézd, amikór megtudtuk, hogy Kleininger Ottó korelnök vezeti az önkormányzat első ülését, levélben felkerestük, hogy bárki lesz is a polgár- mester, a Kispipa Kft. ingyen megrendezi az állófogadást, biztosítja az önkormányzat üléseire ingyen az üdítőt és az önki- szolgáló étteremben 200 kisnyugdíjas kedvezményes étkeztetését vállalja havonta. Itt mondom el - az utóbbival kezdve - ez azt jelenti, hogy 200 kisnyugdíjast nyersanyagértékben kiszolgálunk úgy, hogy a KDNP vezetőinek odaadjuk a 28 forintos jegyeket és egy hónap múlva ami elfogyott, azt kifizetik. Az állófogadással, meg a gyűlésekre felajánlott ingyenes üdítőitallal kapcsolatban pedig azt kértük, a költségvetésből így megtakarított összeget fordítsák a városra. Egyébként a nyugati demokráciákban ez szokásos. Most már túl vagyok az egészen és nem minősítem a dolgot...- Nem is érdemes és hadd erősítselek meg, most úgy provokáltam ki a reagálást belőled. De ülj azért még nyugodtan, mert folytatom a kíván- csiskodást. Nagyhatalom vagytok a piacon?- Egyszemélyben nem vagyunk azok, de meghatározóak lehetünk az ellátásban. Azt szeretnénk meglovagolni, ami üzleti A mi áraink ezért mindig reálisak maradnak, rugalmasan térnek el a piaci áraktól. Olyan üzletpolitikánk van, hogy elfogadtattuk magunkat a környezetűnk-*1 kel, de az is igaz, nem kimondottan a szimpátia kedvéért csináljuk az üzletet. Nem. Eredménycentrikusak vagyunk. És úgy akarjuk elérni, hogy a fogyasztó is meghatározott eredményt könyvelhessen el magának.

I- Ehhez kívánok minden jót és köszönöm a beszélgetést.

II. József, a kalapos király a válságba jutott feudalizmus megmentése érdekében számos rendelkezéssel, „korszerűsítéssel" próbálkozott. Az egységes monarchia létrehozása részben az elhúzódó török háború, részben a birodalomban élő nemzeti ellenállás miatt megfeneklett. A vallási túrélmi rendelet és a jobbágyságra vonatkozó rendelkezések kivételével egyéb pl. a nyelv kötelezővé tételét, túlzott centralizálásra törekvő alkotmányellenes rendeletéit uralkodásának végső stádiumában visszavonta. Az országgyűlés összehívására, a királyi hitlevél kiadására, a megkoronázására tett ígéreteit azonban már nem volt ideje beváltani, mert 1790. február 20-án elhunyt. A trón várományosa Lipót királyi herceg, alig három héttel bátyja halálát követően levélben fordult a korábban megszűnésre ítélt vármegyékhez és tudatta, hogy az 1723-as törvények cikkhelyei szerint őt illeti meg a magyar trón. Nem késlekedett azt sem jelezni, hogy mielőbb össze óhajtja hívni az országgyűlést.

A vármegyék - Szabolcs kivételével - elfogadták a királyi herceg trón- igényének jogosságát, ám kikötötték, hogy csak akkor ismerik el királynak, ha az alkotmányosan előírt feltételek betartásával megkoronáztatja magát.

Az 1790 nyarán összehívott országos gyűlésre a vármegyei nemesi közgyűlés Bezerédj Ignác, királyi hétszemélyes táblai ülnököt és az újonnan választott megyei első alispánt delegálta. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a követék nem saját elképzeléseik szerint, nem rögtönzések alapján, hanem a vármegye által megadott elveknek megfelelően fejthették ki véleményüket és adhatták voksukat. A követi utasítások kidolgozására, a sérelmek és panaszok összegyűjtésére Kajdacsy Ferenc másodalispán elnökletével működött a bizottság.

Arra is ügyeltek, hogy más megyék tervezetét is figyelembe vegye, illetve elképzelésüket más megyével is megismertessék.

Tolna vármegye a korábbi évtizedekben általában lojális volt a bécsi udvarral szemben és a konzervatív beállítottság jellemezte. Ez alkalommal az összetétel arra utalt, hogy számos, évtizedek alatt felgyülemlett sérelmét összegyűjtve, ezúttal erőteljes követelésekkel áll a diéta elé.

Az utasítás legfontosabb pontjaként szerepelt a koronázási hitlevél legelsőként tárgyalása. Ennek kellett a továbbiak alapját képezni. Szerepelt a megye rendjei előtt már feles- kettetett követek országos fórumon való eskütétele. Tizenegy pontba foglalták össze azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyeknek a királyi hitlevélből nem szabad kimaradni; a teljes alkotmányos keretek közötti uralkodás és II. József valamennyi rendeletének és adományának semmissé tétele. Szerepelt a Sanctio Hungarica, azaz a bécsi (1606-os) és a linzi (1645-ös) béke pontjainak felvétele á Diplomába. Előírták, hogy olyan nádorjelöltre adhatják a megyei követek voksukat, aki magyar nemes, akinek alkalmasságát és hazaszeretetét a nemzet is elismeri. Külön pontokban szabályozták a vallásügyre vonatkozó megyei elképzeléseket; pl. püspökséget csak hazai nemesek kaphassanak, de apátságok és prépostságok elnyerésénél is feltétel legyen a magyar nyelv bírása. A szerzetesrendek működésének ismételt engedélyezését, elvett birtokaik visszaadását óhajtották. A ferencesek tolnai zárdájának mielőbbi helyreállítását - a plébánosok segítése miatt is - szükségesnek ítélte meg a megye. A hercegprímástól hatévente zsinat tartását kívánták. Az utasítás általános politikai ügyekkel, oktatási kérdésekkel, jogszolgáltatással, katonai ügyekkel is foglalkozott.

A követek ügyességére bízták viszont a sok kárt okozó Kapos szabályozásának, a mocsarak lecsapolásá- nak, a Sárvíz okozfa károk kérdésének szóvátételét. Olyan munkálkodást remélve, hogy ezen témák napirendre is kerülnek.

Az országgyűlés június 6-án Budán kezdte meg munkáját. Hosszú hónapokon keresztül folytak a tárgyalások, amelyekről a követek viszonylag rendszeresen beszámoltak a megyének. A királyi hitlevél összeállítása többszöri módosítással (Lipót egyszerűen törölte, ami neki nem tetszett) még november elejére sem készült el. Lipót ugyanekkor kijelölte a koronázás idejét és helyét. Ideje 1790. november 15- e és helye nem Buda, hanem Pozsony lett. November 12-én a napokon keresztül „meggyúrt” ellenzéki megyék képviselői is egyhangúlag elfogadták az ország nádorának Sándor főherceget, aki mint Holies és Sassin birtokok urának fia, magyar nemesnek is számított. Ezt követően 1790. november 15-én II. Lipót néven ismét lett koronás királya Magyarországnak. A koronázási ajándék 150 000 forintba került.

Tolna megyére eső összeg 2476 frt. és 22 krajcár volt. A vármegye a követi jelentéseket, a követek diétái magatartását helyesléssel és megelégedéssel vette tudomásul.

A koronázás után az országgyűlés még 1791. január 17-ig ülésezett. Ezt követően a főrendi deputáció Bécsbe vitte az országgyűlés által megtárgyalt javaslatokat. Ezek egy részét az uralkodó elfogadta, de számosat még a február 5-i felterjesztéskor is visszautasított. A teljes megegyezés hiánya ellenére is az 1790/91 -es országgyűlésnek heves viták után a tervezett kérdéseket sikerült megfogalmaznia. A királyi hitlevél elkészült, a nádorválasztás, majd a koronázás megtörtént, megoldották a II. József halálával hátramaradt gondokat is. A megoldás azonban csak igen rövid időre szólt hiszen a beteges, gyakran gyengélkedő II. Lipót 1792. március elsején meghalt. Ferenc főherceg, az utód már másnap közölte leiratában a rendekkel, hogy jogaikat, kiváltságaikat tiszteletben tartja és hat hónapon belül megkoronáztatja magát. Nem jelentett ezek után meglepetést az a tény, hogy Ferenc trónigényét a megyék, így Tolna megye kisgyűlése (részleges) is ellenvetés nélkül vette tudomásul.

Március 15-én a trónörökös már a királyi hitlevelet is kiadta és összehívta az országgyűlést. Ebben a gyors konszenzusra való törekvésben természetesen nem kis része volt a külpolitikai helyzet alakulásának, elsősorban a francia forradalom eseményeinek. 1792. június 6-án ünnepélyes külsőségek közepette koronázták királlyá Ferencet Évszázadok óta ez volt az első koronázás Budán. A történelmi képhez az is hozzátartozik, hogy négy- évvel később, 1796-ban I. Ferenc „az országiás súlyos gondjai által nagyobb út megtételében gátolva” már nem Budára, hanem a Bécshez közeli Pozsonyba hívta össze a magyar országgyűlést. .

(A Tanulmányok Tolna megye történetéből sorozat Vili. kötetének feldolgozott anyagából összeállította: Dr. DOBOS GYULA)

Horváth Tibor és Ékes László a Kispipa Kft-ről