Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-28 / 225. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. december 28. Parlamenti nagyüzem - új évig (Folytatás az 1. oldalról.) nem bizhat csak abban: tél van, hi­deg van, s emiatt ha más nem, a fagy fogja összetartani az országot. Király Zoltán független képviselő azt javasolta, hogy a kormány jövő április 30-ig számoljon be a parla­mentnek a költségvetés teljesítésé­ről, s ha szükséges, tegyen javasla­tokat az előirányzatok módosítására. A jelen előterjesztést pedig a plénum csak formálisan fogadja el azzal az igénnyel, hogy néhány hónap múlva egy alaposabban megtárgyalt, a gazdasági következményeket is fel­táró anyag kerüljön a képviselők asztalára. Kisebb vihart keltett a vita során Borz Miklós, kisgazdapárti képviselő felszólalása, mivel Ma­gyarország fenyegetettségére hivat­kozva érvelt amellett, hogy ne farag­janak le a honvédelmi tárca költség- vetéséből. Borz Miklós hazánkat pél­dául Izraelhez hasonlította, mond­ván: Magyarország is ellenséges ál­lamokkal van körülvéve. A felszólalásra elsőként Orbán Viktor reflektált, s a Fidesz-frakció nevében elfogadhatatlannak ítélte a kisgazdapárti képviselő külpolitikai helyzetértékelését. Ezt követően Je­szenszky Géza külügyminiszter, majd a Független Kisgazdapártfrak­ciója nevében - a távol lévő Torgyán József frakcióvezetőt helyettesítő - Oláh Sándor is elhatárolta magát Borz Miklós felszólalásától. Ezután a hozzászólások visszatér­tek a normális kerékvágásba. A kép­viselők többsége kapcsolódott egy- egy előző véleményhez, új elemként csupán azt vetették fel, hogy a költ­ségvetési terv meglehetősen mosto­hán bánik az aprófalvakkal, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekkel. Az elnöklő Dörnbach Alajos délután 5 órakor a költségvetés részletes vi­táját elnapolta, az ma folytatódik. Új szovjet atomjégtörő A „Vajgacs” atomjégtörö a kikötőben. A Helsinkiben készült hajóba az észt városban Tallinnban szerelték be a reaktort, amelynek feltölté­se 2-3 évre elegendő. A 150 méter hosszú, 28 méter széles jégtörő a nyílt vízen, 18,5 csomós sebességre képes. A116 főnyi személyzet­nek moziterem, uszoda, tornaterem, könyvtár és szolárium áll rendel­kezésére. Telt házak a szállodákban az év végén Turisztikai csúcs várható az év utolsó napjaiban hazánk­ban. A nagy fővárosi szállodák­ban már szinte minden helyet lefoglaltak a szilveszteri ünne­pekre, néhány üres szobát csak az új hotelekben lehet ta­lálni. A karácsonykor legtöb­ben Görögországból érkeztek Budapestre, szilveszterre azonban a vendégek zöme Nyugat-Európából jön. Az előrejelzések szerint az év utolsó napjaiban telt ház lesz a Danubius, a HungarHotels és a Pannónia szállodáiban, de a többi fővárosi hotelben, ma­gánpanzióban is lefoglalták már a szobák többségét. Janajev: alelnök Baráth Etele felmentését kérte A második szavazáson mégis alelnökké választották Gennagyij Janajevet a Népi Küldöttek Kong­resszusán. A Gorbacsov elnök ál­tal javasolt 53 esztendős politikus az első fordulóban nem kapta meg a szükséges 1121 voksot. Ezért az államfő a választás megismétlését kérte. Ezúttal a küldöttek közül 1237 szavazott bizalmat 562 elle­nében Janajevnek. Két államtitkár-helyettest fel­mentettek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban, illetve kinevezték a természetvé­delmi és tájvédelmi államtitkár-he­lyettest. Keresztes K. Sándor miniszter dr. Baráth Etele világkiállítási kor­mánybiztost - saját kérésére - 1991. január 1-jei hatállyal felmen­tette területfejlesztési helyettes ál­lamtitkári beosztásából. Ugyan­csak 1991. január 1 -jei hatállyal fel­mentette beosztásából dr. Illés Zoltán környezetvédelmi helyettes államtitkárt. Dr. Tardy Jánost 1990. december 15-i hatállyal az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal ve­zetőjévé, valamint a természetvé­delmi és tájvédelmi helyettes ál­lamtitkárrá nevezte ki. (MTI) Amit a minisztérium tanácsol Esélyek és buktatók a szovjet piacon Kormány­ülés - ma is A kormány csütörtökön ülést tartott. A Kormányszóvivői Iroda szűkszavú közlése szerint a mi­niszterek tanácsa „újból áttekintet­te a jövő évi költségvetés ország- gyűlési vitájának tapasztalatait, az elhangzott módosító javaslatokat és meghatározta saját álláspont­ját”. * A szóvivői iroda tájékoztatott a mai kormányülés napirendjéről is. Eszerint a testület várhatóan megvitatja a Világbank által finan­szírozott Második Távközlésfej­lesztési Program végrehajtását szolgáló intézkedések tervét. Szó lesz továbbá arról a helyzetről, amely a transzferábilis rubelelszá­molások megszüntetését köve­tően az úgynevezett nem kereske­delmi fizetések kezelésében kelet­kezett. A napirend szerint az elő­terjesztések között szerepel a szerkezetátalakítást és a műszaki fejlesztést segítő világbanki hitel- programhoz való csatlakozás té­mája. Munkaügyi kérdésekkel is foglalkozik majd a testület: ugyanis a Foglalkoztatási Alap, a munka­erőpiaci szervezet, illetve néhány, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabály is terítékre kerül. A kor­mány javaslatot kapott a politikai pártok ideiglenes elhelyezésének meghosszabbítására, és az APEH- ről szóló rendelet módosítására. A miniszterek végül a kormány kö­vetkező féléves munkaprogramját is megvitatják. (Folytatás az 1. oldalról.) A jövő útja Már ismertek a magyar-szovjet állam­közi szerződésen alapuló árucsere jövő évi tételei. A magyar kivitelben a gépipar 600 millió dollár, a gyógyászati berende­zések 106 millió, a híradástechnikai ter­mékek 46 millió dollárértékben szerepel­nek, s az ipari termékek közül egyedül a gyógyszeripar 400 millió dollár értékben kíván exportálni a Szovjetunióba. Az oda irányuló exportmunka új szervezéséhez a magyar külkereskedők idejében figye­lembe vették a szovjet köztársaságok, megyék és körzetek gazdasági önállóso­dási törekvéseit. A moszkvai magyar ke­reskedelmi képviselet már 1989. második félévétől intenzív kapcsolatépítő, piacfel­táró és üzleti lehetőségeket kutató mun­kába kezdett a szovjet regionális állami szervek és gazdálkodóegységek köré­ben. Kijevi, tbiliszi és leningrádi alkiren- deltségeket hoztak létre, mindegyiket több köztársaság bekapcsolásának re­ményében. Valamennyi keretében mű­ködnek vállalati irodák is. A közel száz, moszkvai kirendeltségnél képviselt szov­jet vállalat mellett Kijevben 14, Leningrád- ban 3, Tbilisziben pedig eddig 1 vállalattal létesült kapcsolat. A jövő útja feltehetően az, hogy valamennyi köztársasággal önálló képviseleti rendszert kell kialakíta­ni, ám ma még - első lépésként - ez a te­vékenység a most ismertetett módon szervezhető. Mit tegyen tehát az a ma­gyar termelő, aki a Szovjetunióba szeret­ne a jövőben exportálni? Csak fizetőképes partnerrel- A legalapvetőbb cikkekre természe­tesen most is megvannak az államközi szerződések. Ám bárki megpróbálkozhat termékei értékesítésével a szovjet pia­con, ha meg tudja találni hozzá a megfe­lelő és ezt külön hangsúlyozni szeret­ném: fizetőképes partnert - állítja Tímár László, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma szovjet főosztá­lyának vezetője. - Ez azonban egyre ne­hezebb feladat, mert most már mintegy 20 ezer gazdálkodószervezet közül kell partnerre lelni.- Ki tud a külkereskedelemben netán még kevéssé jártas magyar vállalatok­nak, gazdasági társaságoknak ebben se­gíteni?- Idehaza a minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara szolgáltathat részük­re alapinformációkat, s továbbra is sokat segíthet minden kezdeményezésben a moszkvai magyar kereskedelmi kiren­deltség. Egyik részlegük olyan vállalatok­kal is foglalkozik, amelyeknek a magyar- országi képviselete nincs megoldva. Te­hát állandó kapcsolatban állnak a változó szovjet piaccal. Emellett persze a külke­reskedelemre szakosodott szovjet part­nerekkel is jó a kapcsolatuk. Már nem elég az aláírás- Ön szerint mire kell vigyázni az ex­portszerződések megkötésénél?- Mindenekelőtt arra, hogy a fizetés módját előre kössék ki. Ugyanis már nem elég aláírni a szerződést és a KGST-ben eddig megszokott módon bonyolítani az ügyletet, hiszen a dollárelszámolás beve­zetésével elengedhetetlen, hogy legyen bankgarancia is a vásárláshoz. Sőt, a végleges szerződés megkötésekor azt is várják meg hogy, megnyitják-e az akkre­ditívet, mert az erre szóló Ígéret nem biz­tosíték a fizetésre. Félreértések elkerülé­se végett: nem szélhámosságtól kell tar­tani, hanem a szovjet külkereskedelmi mechanizmus bürokráciájától, lassúsá­gától. Ott változatlanul egy banknak van devizája, s az akkreditív számla megnyi­tása néha igen lassan megy. Emiatt szá­mos magyar vállalat vár ma is pénzére a Szovjetunióból.- Arra is érdemes rákérdezni - folytat­ta a főosztályvezető -, hogy megvannak- e a szükséges papírok a behozatalhoz? Enélkül ugyanis a vevő nem kaphatja meg a fizetéshez a kellő devizát. Ha pedig magyar cég vásárol, akkor a kiviteli enge­dély érvényességét kell ellenőriznie, mert ez a Szovjetunióban még mindig közpon­ti, vagy köztársasági egyeztetést kíván. Mindezek mellett hangsúlyozottan szük­ségesnek tartjuk a Szovjetunióba irányu­ló export kezdeményezését. Érdemes­nek tartjuk és támogatjuk, hogy bárme­lyik külkereskedelmi jogú partnerrel ma­gyar vállalatok szerződjenek. Az óvatos­ságra csak az esetleges későbbi csaló­dások elkerülése miatt van szükség. SCHÖFFER JENŐ Választások: februárban < Pártkonferencia Albániában Ramiz Alia albán államfő, az Albán Munkapárt vezetője a párt szerdán tartott rendkívüli országos konferenciáján megerősítette, hogy február 10-én tartják meg a „plura­lista” és „teljesen szabad" választásokat az országban. Alia, aki a párt politikájának gyökeres reformját, vezető testületi taglétszámának csökkentését ígérte, beszédé­ben a pluralizmus bizonyítékaként említette az ellenzéki Demokrata Párt megszületését, de egyben konkrét prog­ram hiányával és üres jelszavak hangoztatásával vádolta az új szervezetet. Az elmúlt napok zavargásaira utalva hangsúlyozta: ezekben az eseményekben „különleges” szerepet ját­szottak a „destruktív elemek”, a zavargásokat „külföldről és belföldről ösztönözték", s az ilyen incidensek fékezik a demokratikus folyamatokat, a reformok megvalósítását. Alia megígérte, hogy a Munkapárt eleget tesz a tagság követelésének, hogy fiatal és energikus személyek ke­rüljenek a párt vezetésébe. Komoly változások azonban a párt jövő júniusban esedékes kongresszusa előtt nem várhatók. Amostani konferencián - atiranai rádió beszá­molója szerint - a Központi Bizottság öt póttagját állandó tagnak választották, és kilenc új póttagot választottak. A reggeli mellé: Helyszíni közvetítés az Öböl-háborúból Az amerikai tv-nézö reggelijéhez, vagy vacsorájá­hoz kapja „tálalva” az Öböl-válság legújabb fejlemé­nyeit, hozzá a sivatagban porzó páncélosokkal, gya­korlatozó repülőgépekkel, hadihajókkal. Mindez a helyszínről, a világnak nem különösen fejlett tájairól. A következmény: a négy nagy tv-társaság egyenként havonta dollármilliókat költ az Öbölből továbbított tu­dósításokra. S ezek a tekintélyes összegek is eltör­pülnek a költségek mellett, amelyek fenyegetnek, ha - amint egyre valószínűbb - végül is kitör a háború s az örök vetélytársak abban versengenek majd: ki küld gyorsabb és érdekesebb képanyagot. Hiszen az ország most azután igazán a képernyők előtt ül majd, mert amerikai katonák ezreinek, talán tízezreinek éle­te forog kockán. S aki a sivatagi drámáról frissebben, hatásosabban számol be, az nagyobb hirdetési bevé­telre számíthat... A pénzre a cégeknek annál is inkább nagyobb szükségük van, mert a nagy, hagyományos tv-háló- zatok nézőinek tábora évről-évre jelentősen csökken. S ezzel természetesen a bevételek is, hiszen a hirde­tési tarifát a nézők gondosan figyelt száma határozza meg. Míg 1985-ben az ABC, a CBS és az NBC műso­rait az amerikaiak jó háromnegyede nézte, napjainkra ez 60 százalékra csökkent és a szakértők szerint to­vábbi 5 év után csak minden második néző kapcsolja majd be a „nagyokat”. A hagyományos tv-műsorok helyébe fokozottan a kábel-csatornák lépnek: a nagyobb városok lakói 60-100 csatorna között válogathatnak, s ugyanezt a választékot élvezheti bárki, aki valahol az isten háta mögött felállít egy parabolaantennát. A következ­mény: mind többen pusztán filmekre, vagy sportese­ményekre kapcsolják be a készüléket, az aktuális po­litikai eseményekre nem kiváncsiak. A piacgazdaság gyorsan reagál: a tv-társaságok az elmúlt években fo­kozatosan leépítették hír- és hiradószerkesztőségei- ket, sorra zárták be bel- és külföldi tudósítói irodáikat. Az Öböl-háború viszont olyan kivételes helyzet, amelyben egyetlen nagy cég sem engedheti meg ma­gának, már csak presztízse miatt sem, hogy ne legyen a helyszínen. így a három nagy, mellettük a negyedik, a nap 24 órájában híreket sugárzó CNN, már régen a helyén van. A főkönyvelők rémületére: egyetlen társaság havi 2-4 millió dollárt költ a helyszínen nagy apparátusá­ra, s arra, hogy tudósításait műhold révén eljuttathas­sa az Egyesült Államokba. A továbbítás költségei egyébként kétszer akkorák, mint amennyi szükséges volna: a 4 cég ugyan közösen üzemeltet egy földi adó-vevő állomást, de párhuzamosan mindegyikük fenntart egy másikat, saját állomást is: azokra az ese­tekre ha olyan saját, exkluzív anyaghoz jutnak, ame­lyet a vetélytársakat lepipálva kell továbbítani... A vietnami háború volt az első, ahonnan az ameri­kai televízió a helyszínről tudósított, ám e vállalkozás - az akkori technikával - roppant olcsó volt: a filmanya­got légifuvarral adták fel, a riportok azután 1 -2 napos eltolódással kerültek képernyőre. Az Öbölben - ha odáig jutnak a dolgok - alkalmasint helyszíni közvetí­tést láthatunk majd az iraki támaszpontok elleni bom­bázásról, vagy a Kuvaitban partraszálló tengerész- gyalogosokról. A gépeken, az első támadó hullámok­ban ott lesznek az operatőrök, a hangtechnikusok, a riporterek és a rendezők is. Félő, hogy közülük is lesznek áldozatai a háborúnak, amelyet Amerika nagy tv-társaságai egymás között is vívnak majd: a nézőért, a hirdetési bevételekért. Újabb letartóztatások Dél-Koreában A dél-koreai hatóságok 53 diá­kot tartóztattak le csütörtökön az­zal a váddal, hogy a rendszer meg­döntésére és szocialista forrada­lom elindítására szervezkedtek. A kilencszáz tagot számláló De­mokratikus Ifjúsági Szövetség - a rendőrség és a hadsereg bizton­sági parancsnokságának közle­ménye szerint - kormányépületek, vállalatok elleni rajtaütéseket szer­vezett tíz alkalommal is és erőszak­ra buzdította a tüntetések résztve­vőit. A szövetség tagjait az államelle­nes szervezkedést tiltó nemzetbiz­tonsági törvény alapján tartóztat­ták le, akárósak annak a Dzsa- mington nevű szervezetnek a tag­jait, akiket szerdán vettek őrizetbe. Mint már jelentettük, a szervezet 31 tagját tartóztatták le tegnap azzal a váddal, hogy észak-koreai propa­gandát folytatták és manipulálták az egyetemi diákszervezeteket. A közlemény szerint a Demokra­tikus Ifjúsági Diákszövetség a leg­kiterjedtebb baloldali diákszerve­zet Dél-Koreában és szoros kap­csolatokat épített ki a baloldali munkásszervezetekkel. Kicsoda ön, Szaddám Húszéin? (2.) A Perzsa-öbölben kialakult válság előtérbe állította az iraki diktátor sze­mélyét. Két amerikai újságíró - Ju­dith Miller és Laurie Nylorie - retusá- latlan portrét rajzolt Szaddám Hu- szeinről. Részleteket közlünk a könyvből, mely a Kossuth Kiadónál jelenik meg. A hős szamáron menekül Szaddám Húszéin katonatiszt szeretett volna lenni, de gyenge eredménye miatt nem kerülhetett be a bagdadi Katonai Akadémiára. Az arab vezetők azon nemzedéke kö­zül, akik az 1950-es, 1960-as évek katonai puccsai során kerültek ha­talomra, egyedül Szaddám Huszein- nek nem volt katonai gyakorlata, bár hivatalos életrajza hangsúlyozza, hogy tízéves korától mennyire von­zották a puskák és az ágyúk. 1976- ban ezt a hiányosságot úgy pótolta, hogy kineveztette magát altábor- naggyá, ami a vezérkari főnöki rang­nak felelt meg. Amikor pedig 1979- ben elnök lett, vezérezredessé lép­tette elő magát, ragaszkodva hozzá, hogy személyesen irányítsa az Irán ellen vívott háborút. Bagdad merőben más világ volt, mint amilyet El-Audzsában hagyottá háta mögött. Szaddám mégis a Tak- rítból ide vándorolt földijei között élt a fővárosban is. Kairalláh otthona a Tigris folyó nyugati partján feküdt, a takrítiak, s főként szegényeklakta el- Karh városnegyedben. Mint a leg­több közel-keleti városban, az ugyanarról a vidékről származó pa­rasztok szívesen tömörültek bizo­nyos lakónegyedekben, támogatták egymást és tartották falusi nemzet­ségi kapcsolataikat. Húszéves korában csatlakozott a Baath párthoz, amely akkoriban csak egyike volt a számos radikális nacionalista szervezetnek, melyek gombamód szaporodtak az arab vi­lágban. Csakhogy az iraki Baath ki­csiny és viszonylag erőtlen csoport volt azokban az időkben körülbelül 300 tagot számlált. 1958-ban aztán nacionalista tisz­tek egy nem Baath párti csoportjá­nak, Abdel-Kerím (Kászem) tábor­nokkal az élén, sikerült megdöntenie II. Fejszál király uralmát. A monarchia bukásával nőtt az összeesküvések száma Irak egymással versengő szakadár frakciói között Egy évvel az államcsíny után a Baath megpróbál­ta megszerezni a hatalmat: fényes nappal géppuskával rálőttek Ká­szem gépkocsijára. Szaddám (aki­nek a neve annyit jelent: a dacoló) tagja volt a merénylők csoportjának. Ekkoriban már bizonyságát adta gátlástalanságának: meggyilkolta Kászem egyik kommunista szimpati­zánsát. Csakhogy az a férfi, akit meg­ölt, egyik sógora volt. -

Next

/
Thumbnails
Contents